Szolnok Megyei Néplap, 1981. október (32. évfolyam, 230-256. szám)
1981-10-02 / 231. szám
1981. OKTÓBER 2 SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 3 Fogadás a Parlamentben A Minisztertanács megtárgyalta II vállalati Az emberi környezet védelméről szóló 1976. évi II. törvény végrehajtásának tapasztalatairól tanácskozott tegnap a Parlamentben megtartott együttes ülésén az országgyűlés jogi, igazgatási és igazságügyi valamint építési és közlekedési bizottsága. Az eszn\ecserén — amelyet felváltva vezetett Sas Kálmán, Az Alföldi Pincegazdaság szolnoki Márka üzemében naponta 250 szikvizes ballont töltenek mer. Ez a mennyiséé eleeendő a merve! üzemek ellátására pénzügyi-gazdasági ellenőrzés új szervezete Aczél György, a Miniszter- tanács elnökhelyettese tegnap a Parlament Gobelin- termében fogadta a szocialista országok egészségügyi minisztereit, akik szeptember 28. és 30. között Balatonali- gán tartott 22. konferenciájukon vettek részt. A fogadáson megjelent Schultheisz Emil egészség- ügyi miniszter és Kornidesz Mihály, az MSZMP Központi Bizottságának osztályvezetője. A Minisztertanács tegnapi üJósén újonnan szabályozta a vállalati pénzügyi-gazdasági ellenőrzés szervezeti rendjét. Az intézkedésre az államigazgatási, a pénzügyigazdasági munka egyszerűsítése, korszerűsítése érdekében került sor. A szabályozás szerint 1982. január 1-től valamennyi vállalati rendben gazdálkodó szervezet pénzügyi-gazdasági ellenőrzését egységesen a Pénzügyminisztérium Ellenőrzési Főigazgatóságának irányítása alatt álló, a fővárosban és a megyeszékhelyeken létesítendő igazgatóságok látják el. Megszűnik az a különbség, amely a minisztériumok felügyelete alatt álló vállalatok, illetőleg a tanácsi vállalatok és szövetkezetek adóztatásában, pénzügyi-gazdasági ellenőrzésben és törzskönyvezésében jelenleg fennáll, és a mostani hármas tagozódású szervezet (főigazgatóság, területi igazgatóságok és megyei hivatalok) helyébe kétfokozatú (fő- igazgatóság, megyei igazgatóságok) szervezet lép. Az új szabályozás a vállalati pénzügyi-gazdasági ellenőrzés egységes szervezeti rendjét alakítja ki: a megyei igazgatóságok hatásköre a területükön működő valamennyi gazdálkodó szervezetre kiterjed. Míg a vállalatok a jelenlegi szervezeti rend szerint gyakran száz kilométernél is távolabb vannak az ellenőrzést ellátó szervezettől, az új szabályozás szerint lényegesen közelebb kerülnek ehhez. Így az ellenőrző apparátus és a vállalatok között az eddiginél közvetlenebb, intenzívebb kapcsolat alakulhat ki: minden vállalat és szövetkezet a székhelye szerinti megye központjában kaphatja meg azokat a felvilágosításokat, tájékoztatásokat, amelyekért ma esetleg félnapokat kell utaznia. Tovább erősödik a pénzügyi-gazdasági ellenőrzést végző ^szervezet és a tanácsok kapcsolata is. Míg a tanácsok a területükön működő gazdálkodó szervezetek tevékenységéről, a náluk tartott ellenőrzések megállapításairól eddig csak több helyről (igazgatóság, hivatal) együttesen beszerezhető adatok alapján nyerhettek tájékoztatást, 1982. január 1-től az egységesen megyei szervezettől kaphatják meg a szükséges információkat, a megyei igazgatóságok rendszeres adatszolgáltatási kötelezettsége alapján. A vállalati pénzügyi-gazdasági ellenőrzés szervezetének átalakításától a revíziók színvonalának további emelkedése, hatékonyságuknak növekedése várható. Emellett az átszervezés jelentős létszámmegtakarítással jár. Végül számottevő csökkenés várható mind a gazdálkodó szervezetek, mind az ellenőrző apparátus kiküldetési költségeiben. Az ellenőrző szervezet korszerűsítése felelősségteljes munka. A Pénzügyminisztérium Ellenőrzési Főigazgatósága az átszervezés sikeréhez kéri a párt- és állami szervek, a vállalatok és szövetkezetek megértését, segítségét és a konstruktív együttműködést. Hústermelésre szakosodott Napirenden a környezetvédelem Két parlamenti bizottság együttes ülése az építési és közlekedési valamint Gajdócsi István, a jogi, igazgatási és igazságügyi bizottság elnöke — Gonda György államtitkár, az Országos Környezet- és Természetvédelmi Hivatal elnöke adott tájékoztatót a napirenden szereplő kérdésekről. A helyzet értékeléséről, a teendőkről szólva nyomatékosan hangsúlyozta: a környezet és a természet megóvását illetően a megelőzésé, s nem pedig az utólagos passzív védelemé az elsőbbség. A törvény előírásait betartva és betartatva mindenekelőtt arra kell tehát törekedni, hogy ne épülhessenek olyan üzemek, kommunális létesítmények, amelyek veszélyeztetik az emberi környezetet. ' Természetesen e mellett fel kell oldani a múlt idő mulasztásai nyomán keletkezett feszültségeket. E törekvések szolgálatában az V. ötéves tervidőszakban 40 milliárd forintot költöttünk a föld, a víz, a levegő tisztaságának megóvására, öt- milliárd jutott a meliorációra, azaz a talajjavításra, s e summa a környezetvédelem és a mezőgazdasági hozamok növelését egyaránt szolgálta. E kettős hasznot szem előtt tartva kellene a jövőben, s egyre inkább olyan technológiákat kifejleszteni, meghonosítani, amelyek az anyagokkal való racionális gazdálkodás, s a környezetvédelem követelményeinek is megfelelnek. Az államtitkár bejelentette: a természetvédelemről, 20 évvel ezelőtt kiadott elődjének felváltására, új törvényerejű rendelet készül. A hazai természetvédelem fejlődését általában is jellemzi az, hogy a két évtizeddel ezelőtti 7—8 ezer hektárról napjainkig 400 000 hektárra emelkedett a védett területek együttes nagysága. A felszólalók többsége a törvény ' előírásainak betartásával, tehát a végrehajtás ügyével foglalkozott. Dr. An- talffy György (Csongrád megye) például arra hívta fel a figyelmet, hogy a törvény érvényesítését szolgáló jogi eszközök nincsenek kimerítve. Az arra illetékesek a kelleténél ritkábban indítanak büntető- és polgárjogi, valamint államigazgatási eljárást. Hasonlóképpen a következetességet és a nagyobb szigort szorgalmazta dr. Nezvál Ferenc (Budapest), továbbá Ke- íényi József (Bács-Kiskun megye). Hornyák Istvánná (Borsod megye) arról beszélt, hogy az északi iparvidéken egy veszélyes kémiai termék, a foszgén gyártását tervezik. A szagtalan mérgezőanyag fenyegető tulajdonsága abban rejlik, hogy nehezebb a levegőnél, tehát a föld. felszíne felé száll. S e terméket — a jelenlegi tervek szerint — Sajószentpéteren, a képviselőnő választókerületén át szállítanák. Az elképzelés a helybeliek teljes ellenállásával találkozik. Szokola Károlyné (Somogy megye) a Balaton védelmének a VI. ötéves terv időszakára szóló előirányzatait méltatta. Ugyanakkor óvott a kapkodástól, a látszatintézkedésektől, az olyan megoldásoktól, mint amilyen az egyik tóparti településen nemrégiben történt: megbüntették a tanács vb-titkárát, mert a KÖJÁL iszaposnak találta a strandot. Röder Edit (Budapest) megállapította: sem az állami, sem az állampolgári fegyelem nem olyan színvonalú, mint amilyent a törvény deklarál. Erre példaként a képviselő a zöldövezetet elcsúfító építkezések sorát idézte. Pedig — s ezt már Nagy József (Baranya megye) állapította meg: ma már, ha a környezetvédelemről beszélünk, akkor nem a jövő generációnak, hanem a mostaninak az életkörülményeiről van szó. Jövőre 200 hízómarhát exportál az öcsödi Szabadság Tsz Kerítésen belüli érdekeltségre is szükség volt Az öcsödi Szabadság Tsz azon kevés számú gazdaságok egyike. ahol a szarvasmarha tenyésztés kizárólag húsitermelésre szakosodott. Arról beszélve, hogv az állami támogatások révén lóval nagyobb hasznot hozó tei előállítása miért az árutermelésnek ezt a formáiét fejlesztette az ágazat, a szö- v^’-ezetek egyesülésének időszakát elevenítette fel Hasztik József termelési elnökhelyettes. — A valamikori Kossuth és áz úgynevezett kis Szabadság egyesülése előtt fe- iésre és vágásra is nevelitek szarvasmarháikat a szövetkezeti gazdák az öcsödi határban. Száz hektárnyi telepített legelő, és a Körös mentén kétszerannvi hullámtéri ős even biztosított kitűnő legeltetési lehetőséget a tejtermeléshez és a marha- hizlaláshoz. Ahhoz, hogy az egv“"ülés után korszerű tehenészeti teledet alakítsunk ki és a tehénállományunkat mentesítsük a TBC-től. a brucellózistól, jelentős beruházásokra lett volna szükségünk. Ez meghaladta az anvaei lehetőségeinket, ezért inkább a kis Szabadságban már meglévő hústermelő ágazat fejlesztése mellett döntöttünk. — Ha nem is a tejtermeléshez hasonló mértékben, de a hizlalást is seoitette annak idején az állam. — Igen. és mi éltünk is a lehetőséggel, • Csakhogy legalább 85 százalékos szaporulatot kellett elérnünk a kétszázas magyar-tarka tehénállományunknál ahhoz, hogy borianként ötezer forint támogatást kapjunk. A szaporulati mutatók javításához viszont jobb takarmányozási és tartási feltételeket kellett biztosítanunk. A legelőterületeink hozamait intenzív műtrágyázással, gyepfelú irtásokkal és öntözéssel növeltük. Építettünk egv 200 férőhelyes, kötetlen tartású tehénistállót. -kétmillió nvolcszázer forintért. — Számíthattak akkortájt a beruházás avors meptérülésével? — Évente T50—60 tonna élőmarhát tudtunk csak értékesíteni az előző ötéves terv első esztendeiében. Akkor még veszteséges volt a hizlalás, de 1977-ben már kevéske ágazati nyereséget is elkönyvelhettünk. A következő évben kezdtük él a keresztezés-i programot, amelytől a gazdaságosság jelentősebb ialvítását reméltük. A magvartarka teheneink és a húshasznú iobb „legelökészségű” limousin apaállatok keresztezéséből származó h í zóala pun y aeé r t ugyanis darabonként 2000 forinttal többet fizettek a felvásárlók. — Tartásié chnolóaiát javító beruházásról és i óbb áron értékesíthető hízóalav- anvaaot jelentő fajtakeresztezésről hallottunk. Mindez eleaendő volt ahhoz, hoau a korábban veszteséaesből jövedelmező áaazat lett? — kérdeztük a ítéesz főállatite- nyésztőjétől. Petróczki Gábortól. — Ezek a változtatások csak átsegítettek bennünket a holtponton, amit a marhahústermelés átmenetileg kedvezőtlen exportérdekeltsége jelentett. Ügy gondoltuk. az előrelépéshez nekünk is meg kell teremtenünk a magunk, úgymond kerítésen belüli érdekeltségét. A fa tagos hozamók növelésére. a gondozói munka színvonalának javítására lehetőséget láttunk a szairyas- rnanha-tenvésztésben dolgozók bérezésének átszervezésében. A tíz napot megélt, tehát már biztonsággal felnevelhető boriakért egyenként 540 forintot fizetünk a gondozóknak. Ezzel sikerült elérnünk, hogy az 1978 évi 6,8 százalék helvett tavaly már csak a borjaik 2.1 százaléka pusztult el. Érdekeltté tettük tehát az ágazat dolgozóit a súlygyarapodás javításában is. Kilogrammonként két forintért érdemes csökkenteniük a hizlalás ideiét és költségeit a boriak leválasztásáig. Az eredmény itt sem maradt el. két év alatt 1023 grammról 1150 grammra nőtt a napi súlygyarapodás. ezzel szemben 4,58 kilogrammról 4 kilogrammra csökkent az egv kiló hús előállíltásáhoiz felhasznált abrak mennyisége. — Hoavan hatott mindez a marhahizlalás aazdasáaos- sáaára? — Az egy tehénre jutó nyereségünk 1978-ban 3673 forint volt tavaly pedig már ezer forinttal több. Nagy része van ebben az exportértékesítés növelésének. Amikor ugyanis még csak a magyar ta fka -s zaoo- rulatot adtuk el. az évi hatvan tonna élőmarhának 75 —80 százalékát vették át exportminőségben. Most. a limousin keresztezésből származó. a maflvar-tarkánál lényegesen szebb húsformát és hat százalékkal iobb húscsont arányt biztosító, úgynevezett F—1-es hizóbiiká- inkait szinte kivétel nélkül Itáliában. Líbiában, és Libanonban értékesítette az ÁHV, — Van-e lehetőséa a szövetkezetben a marhahizlalás további növelésére? — Az exportképes húsmarhák előállítása hosiz- szabb távon ió jőve delemmel biztat, ezért az idei évre tervezett százhatvanmal szemben jövőre már 200 hízómarhát akarunk értékesíteni. Legelőterületeink növelése nélkül, a fű és a széna hozamok javításával. és növénytermesztési melLékitermékek felhasználásával javítjuk a takarmá- nyomozást. Jövőre. sa:?át szaporulatból a jelenlegi 380- ról 400-ra növeljük magyar- tarka teheneink számét. Jóllehet. marhahústermelésünk idei 4 és fél milliós árbevétele még nem számottevő a sertést és juhot is tartó állattenyésztési főágazatunk 50 milliós árbevétele mellett. Imégis érdemes fejlesztenünk. Elsősorban azéirt. mert 80—100 tonna marhahúst adunk évente a népgazdaságnak. és ha jól csináljuk, nem csak ágazati, hanem szövetkezeti nyereséget is hozó tevékenységet folytatunk az árunövénvek termesztésével gazdaságosan nem hasznosítható földjeinken. A VI. ötéves tervben Is folytatják a hazai gvógvszerevártás 10 százalékát termelő, termékeinek 20 százalékát exportáló debreceni Biogál Gyógyszergyár bővítéssel egybekötött rekonstrukcióját. Jelenleg 40 százalék készültségi fokot ért el az új fermentáló üzem éDítése. A 370 milliós költséggel 1982- re felépülő új üzem átadásával megduplázzák az antibiotikumok alananyag-ellátását. A rekonstrukcióval együtt megújítják a gyártmányszerkezetet is. Az elkészülő beruházásokkal már az idén 20 százalékkal növeli termelését a Biogál. Kénünkön az épülő fermentáló üzem „Roppanton” kukorica Energiatakarékos tárolással A jászberényi Kossuth Tsz-ben a 900 hektáron termesztett kukorica az idén várhatóan 450 vagon termeléssel fizet, és fedezi a gazdaság sertés- és szarvasmarha-állományának abnaktakarmánv- szükségletét. A betakarított szemes terményből a termelőszövetkezet — ebben az évben először — ..roo- pantott” nedves állapotban tárol mintegy ötven vagonnal. A kísérletképpen bevezetett módszer az energiatakarékos, vagyis az eddiginél jóval olcsóbb abraktakarmániV előállítását ígéri.
