Szolnok Megyei Néplap, 1981. szeptember (32. évfolyam, 204-229. szám)

1981-09-27 / 227. szám

10 Kulturális kilátó 1981. SZEPTEMBER 27. Dzsessznapok tizedszer Az eddigi legnagyobb vállalkozás Debrecenben Tíz évvel ezelőtt, 1971 szep­temberében), az Arany Bika Szálió Bartók termében ren­dezett első debreceni rádiós hangversenyen kevesen gon­dolták, hogy a Kezdeménye­zés egy évtízed múlva a leg­rangosabb hazai dz sesszfese­ti vállüá növi ki magát Néhány száz néző előtt négy magyar együttes lépett akkor a pó­diumra, szemben a mai hét- ezres közönséggel és 250 köz­reműködővel. Rendkívüli nagy titat tett meg tehát a fesztivál. Jelen­tős nesze van ebben a rádió műsonpdlitíkájánák, amely számos vidéki — a nagykani­zsai, a szegedi, a székesfe­hérvári — művelődési köz­pont segítségével, megterem­tette a magyarországi dzsessz- fesztiválok országos bázisát s ezzieli azt a közeget, ahol a dzsessz egyre több kedvelő­je a műfaj legjobb hazai és külföldi képviselőivel talál­kozhat Debrecenben az évek során fokozatosan alakult ki az a szervezeti forma, amely a dzsessznapok kereteit meg­szabta. s mindmáig érvényes rendjét létrehozta. Az idén az OIRT, a Nem­zetközi Rádió és Televízió Szervezet vállalt védnöksé­get a fesztivál: felett, arai azt jelenítette, hogy a szervezet­hez tartozó rádióállomások maguk delegáltak együttese­ket Debrecenbe, s átveszik sugárzósra a műsorok anya­gát Soha nem volt magyar dzsesszfeszti válnak ilyen nagy propagandalehetőségei, ami egyúttal a deebreceni dzsessznapok elismerését is mutatja. Ennek megfelelően a program hatnapossá bő­vült, húsz koncerten, negy­vennél több formációban, mintegy kétszázötven muzsi­kus lépett a dobogókra Ez a mennyiségi fejlődés impo­náló, de jelenleg meghalad­ja a közönség befogadóképes­ségét A tavalyi csúcshoz ké­pest csökkent a nézők szá­ma, amiben a fesztivál idő­tartamán kívül a meglehető­sen magas helyárak is köz­Az olasz trombitás. Enrico Rava A fesztivál egyik érdekessége a Family of Percussion nemzetközi ütőegyüttes bemutat­kozása volt (Fotó: Iklódy János) Szabados György játék közben rejátsaottak. (Ebből okulva a rendezők jövőre három napra tervezik a fesztivált) Ami a mezőnyt illeti, a színvonal magas és egyenle­tes völt. Több régi ismerős jelent meg újra (Simeon Shiterév, Vjacseszlav Gane­lin, Graham Collier, Albert Mamigeüsdarff), de új arcok is féltűntek a fesztiválon. Saj­nos, elmaradt a két legna­gyobb sztár, Darry Coryed és Philip Catherine gitáros fel­lépése, így méginkább • hiá­nyolta a közönség a neve­sebb amerikai és európai művészek közreműködését Bár ami azt illeti* a névsor nélkülük is nemzetközi fesz­tiválhoz méltó volt Peltűnt hogy a korábbi évek rockhuliámához képest az idén szinte nem kaptak teret a dzsessz-rock együtte­sek. Ez a változás a dzsessz- szen belüli átértékelődést jelzi: az elektronikus hang­szerek uralma után az akusz­tikus hangzáshoz térnek visz- sza a muzsikusok. Sok zene­kar játszott kellemes mains­tream muzsikét többen az ötvenes évek hard bop stílu­sát elevenítették fel (például a jugoszláv Markovity—Gut szextet vagy a magyar Füsti —Lakatos kvartett), és feltű­nően nagy arányban vettek részt a fesztiválon az „új dzsessz”, a szabad rögtönzé­seikre épülő muzsika képvi­selői (Globe Unity, Tony Oxley, Itaru Oki, Ernst-Lud­wig Petrowsky, Per Wallin). De hallhatott a közönség né­ger blues-ónekest magyar dixieland együttest, szovjet hegedűs».', indiai ütőst — a kínálat széles skálán moz­gott Túri Gábor Guruló mozi a Kiskunságban A Kiskunság tanyavilágá­ban az elmúlt hetekben megjelent a mozibusz. A „guruló filmszínház” léte Horváth István, a Bécs-Kis­kun megyei Moziüzemi Vál­lalat munkatársa nevéhez fűződik. De honnan az indí­tó gondolat vagyis, hogy szükség van a mozibuszra? — 1978-ban. amikor meg­néztem munkatársaimmal Lakatos Vince drámai ere­jű dokumentum-filmsoroza­tát a Naplementét éreztük, hogy segíteni kell azokon akik a kultúrától, a szóra­kozástól elzárva élnek. Trombitás Laiosné. Lengyel Sándor. Rédei Sándomé. dr. Rónai Miklós. Kovács Fe­renc és jómagam dolgoztuk ki a mozibusz vetítőszolgálat műszaki és szervezési, anya­gi feltételeit A kísérleti ve­títéseket a kecskeméti Ka­tona József Színház autó­buszával folytattuk, telies sikerrel. — Az Ikarusz tehát mozi­nak is megteszi. — Legmegfelelőbb az Ika­rusz 255-ös típus panorámás, kétaitós. városi üléses vál­tozata. Ebben egyszerre harmincketten nézhetik az előadást. — A műszaki feltételek biztosítottak, biztonságos ez a „mozizás”? — A mozibusz tervét újí­tásnak elfogadták, az üze­melés biztonságos. Hálózati ám—óL aggregátorról egy­aránt dolgozhatunk, az autó­busz szellőzése és fűtése a követelményeknek -megfelel. Mosdóhelviségek az autó­buszban nincsenek, de nem is szükséges, hiszen ott tart­juk a vetítéseket, ahol az el­engedhetetlen feltételek biztosítottak: új lakótelepe­ken. tanyaközpontokban, külterületi óvodákban és is­kolákban. az öregek napkö­zi otthonában, szociális ott­honokban. munkásszálláso­kon stb. — vagyis ahol nincs mozi. — S mibe kerül a mozi­busz az üzemeltetőnek? De akár a nézőnek... — Naponta hat előadást tartunk, tehát havonta 180 alkalommal vetítünk. A mű­ködtetés naponta 50 kilomé­teres körzetben gazdaságos. — -v vetítés összes költsége — beleértve azt is. ha bérel­jük az autóbuszt, de a sze­mélyzet fizetése. filmköl­csönzés díia. tehát minden — előreláthatóan 418 forint körül lesz. A mozibuszt kü­lönben negvedosztálvú mo­ziként üzeméltetjüJk, tehát igen alacsony a belépőjegy ára. Ügy hisszük egyensúly­ban lesz a kiadás. bevéteL De ennél talán sokkal fon­tosabb. hogy olyan helyekre jutunk el ismeretterjesztő filmekkel, híradókkal és já­tékfilmekkel ahol nagy szükség van a felvilágosí­tásra. az emberi ió szóra, segítségre. A moeibusizit ma, valamint hétfőn és kedden a Magyar Urbanisztikai Társaság köz­művelődés-területfejlesztési szakági konferenciája kere­tében a Pest megvei közsé­gekben —'-tiák be. — ti — Tanulmányok a Tiszántúlról A napokban latent meg az Alföldi tanulmányok 5. kö­tete. a Magvar Tudományos Akadémia Földraiztudomá- nvi Kutató Intézet alföldi csoportjának kiadványa. A Békéscsabán kiadott ta­nulmánykötet közli' — töb­bek között — Rónai András A földtani ismeretek fejlő­dése az Alföld medencéié­ben. és Beluvszkv Pál Két hátrányos helyzetű terület az Alföldön: a Közép-Tisza- vidék és a Berettyó—Körös vidék című értekezését. A gazdasági szakemberek elsőT sorban Pál Ágnes és Zsigó László Az előkészített ioár- telepítés példái az Alföldön című tan-’—ánvát olvashat­ják haszonnal. Nyitó előadás: Vörösmarty Mihály Csongor és Tünde Ceglédi ősz ’81 Nagyszabású kulturális rendezvénysorozat kezdődött Cegléden. A pénteken meg­nyitott árubemutatóval és vásárral párhuzamosan a Ceglédi ősz ’81 rendezői a szórakozásról is gondoskod­nak. Ma délelőtt a Szabad­ság téri pódiumon a Tisza Táncegyüttes lép feL a Kos­suth Művelődési Központban pedig megn- tiák az V. Or­szágos kisgrafikai kiállítást. Délután a Pest megyei álla­mi zeneiskolák tanárainak ünnepi hangversenyére kerül sor. Kedden a Benkó dixie­land együttes a város ven­dége október elsején pedig Jobba Gabi önálló estiét rendezik meg. Nemzetközi tanácskozás a tanyákról Népi építészeti tanácsko­zást tartanak október 6—7- én Békésen, a műemlékvé­delmi nemzetközi szerveze­te. az ICOMOS magyar nemzeti bizottsága és az Or­szágos Műemlékfelügvelőség szervezésében. A tudománvos ülés közép­pontiéban a békési és a kunsági tanyák építészete, népraiza. s műemlékvédel­me álL Észak-alföldi fotópályázat Hajdú. Szabolcs -Sza tmá r és Szolnok megye művelő­dési központjai meghirdet­ték az I. észak-alföldi fotó- pályázatot. A pályázaton a megyék terűiéin dolgozó fotósok, szakkörök és fotó­klubok, vehetnek részt. A kének témája kötetlen. A pályaműveket október 20-ig kell a nyíregyházi mű­velődési központ címére el­küldeni. A díiazott kiállí­tásra alkalmas képekből Nvír~-'vházán december 1-én tárlatot nyitnak. A szolno­kiak ugyanezt a kiállítást 1982. január 4-től tekinthe­tik meg. maid február 1-től Debrecen fogad ia a pályázat legiobb fotóit. Hartmann Teréz és Vitai András a Vörösmarty-darab egyik epizódjában zolását ízlenti —■ szögezi le többek között a színház alapdokumentuma. Az új színházhoz számos or­szágosan is ismert. Szolno­kon is iátszott művész szer­ződött. Bozókv István igaz­gató. Bárány Frigyes. Holl István. Petényi Ilona. Az első bemutatót októ­ber 17-én tartják Vörös­marty Mihály Csongor és Tünde című drámai költe­ménye kerül színre, sokát í"érő szereposztásban: Cson­gor Vitai András. Tünde Hartmann Teréz. Balga La­katos István. Tudós Holl István. Mirigy Petényi Ilona. A nyitó előadás előkészü­leteivel párhuzamosan Ta­mási Áron Búbos vitéz -című darabiát próbálják a nyír­ségi színpadon. Színház születik Nyiregy­házán Lapunkban is hírül adtuk, hogy augusztus 26-án a kí- vül-belül felúutott Móricz Zsigmond Színházban meg­alakult az önálló színtársu­lat. A Móricz Zsigmond Szín­ház célja — olvastuk az Alapítólevélben — hogy a színház műfaji lehetőségei­vel magas '—ínvonalon szol­gálja Szabolcs-Szatmár me­gye és az egész ország kul­turális emelkedését és mű­vészi életét. Arculatát te­kintve a Móricz Zsigmond Színház prózai színház, de esetenként zenés játékot is műsorára tűz. A színház természetes művészi stílusa a realizmus. Ez a szó: rea­lizmus. esztétikai fogalom­ként értendő ~ a maga sok­színű teljességében. ’'fit ielent az. hogy Mó­ricz Zsigmond Színház szo­A színház megszépült, nyitásra kész épülete az új társulat tagjaival cialista. elkötelezett, realis­ta. mai magyar színház? Meg kell mutatkoznia min­dennek a darabválasztásban az előadások szemléletében és közlési módiában. A mai­ság a jelen problémáinak átgondolt keresését és áhrá-

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom