Szolnok Megyei Néplap, 1981. szeptember (32. évfolyam, 204-229. szám)
1981-09-11 / 213. szám
1981. SZEPTEMBER 11 SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 3 AZ ENERGIAGAZDÁLKODÁSBAN Biztató jelek és kezdeti sikerek Beszélgetés Papp Istvánnal, az Energiagazdálkodási Intézet igazgatójával A Fővárosi Kézműipari Vállalat kőtelki részlegében belga exportra téliesített felnőtt és gyermek kabátokat készítenek. Ezekre a termékekre 3 ezer 500 darabos megrendelést kaptak II tanműhely nagy előny Nem ösztönöz a több kereset NEB-vizsgálat az újonnan munkába lépű fiatalok foglalkoztatásáról Az ötödik ötéves terv utolEnergia. E fogalomnak egy idő óta megkülönböztetett rangja van, {jobban odafigyelünk rá, mint korábban, a „Lassabban gyorsíts!” népszerű plakátja nem paszta reklám a számunkra; a szó szoros értelmében és képletesen is «óvatosabban adagoljuk a gázt. mintha valóban törékeny tojás .volna a talpunk és a gázpedál között. A VI. ötéves terv energiagazdálkodási kormányprogramja szerint áz energiafelhasználás népgazdasági szinten évente csak két százalékkal növekedhet, ezzel szemben az új tervidőszak első félévében energiafogyasztásunk — a háromszázalékos gazdasági növekedés mellett t— két százalékkal csökkent! E tény jelentőségéről beszélgettünk Papp Istvánnal, az Energiagazdálkodási Intézet igazgatójával, az Országos Energiagazdálkodási Hatóság vezetőjével. tározata rendet teremthesse» három évében — a munkaerőpiac beszűkülése, a racionálisabb létszámgazdálkodásra törekvés miatt, illetve a gazdasági szabályozók hatására — az átlagos állományi létszám átlagosan 2,3 százalékkal csökkent — állapítja meg a Szolnok megyei Népi Ellenőrzési Bizottságnak a gazdálkodó szervezetek átfogó vizsgálata alapján készült összefoglaló jelentése. A következő ‘ években is a munkaerő iránti kereslet szűkülése várható, a mennyiségileg reális igények összetétele azonban nincs összhangban a valóságos lehetőségekkel. Ezért is kell a vállalatoknak és a szövetkezeteknek fokozott erőfeszítéseket tenni a dolgozók képzéséért, továbbképzéséért. a gazdálkodóknak és az oktatási intézményeknek pedig együtt kell megvalósítani a végzős fiatalok megfelelő pályára irányítását. A szakembergondok megszüntetését igén hasznosan segítheti a pályakezdő fiatalok munkába állási lehetőségeinek tervszerű alakítása. A nagyvállalatok — például a Tiszamenti Vegyiművek, a 7-es számú Volán, a MÁV Járműjavító Üzem — szoros kapcsolatot építettek ki a szakmunkásképző intézetekkel és szakközépiskolákkal, azok munkáját tanműhelyek fenntartásával is segítik. A vizsgált termelőegységek nagyobb része azonban nem foglalkozik az ifjúsági munkaerőigény” tervezésével. Ezeknél a vállalatoknál és szövetkezeteknél igen kevés szakmunkás dolgozik. tervszerűen nem foglalkoznak a fiatalok elhelyezésével. Az utóbbi években fokozatosan javult a fizikai munkakörökbe felvett pályakezdő fiatalok között a szakmunkások aránya: 1978 63.3 százalékos. 1980-ban 67,7 A Magyar Közgazdasági Társaság Szolnok megyei Szervezete tegnap délelőtt a megyeszékhelyen tartotta elnökségi -ülését, ahol ünnepélyesen köszöntötték a finnországi Riihiimaki város kereskedelmi kamarájának delegációját. A bemutatás és köszöntés után Jonma Eäri- •kainen, Hyvinkää város tanácsának igazgatója tartott előadást a városi kommunális ellátás kérdéseiről. Az MKT Szolnok megyei szervezete évek óta ápolja baráti kapcsolatait finn testvérszervezetével. A most százalékos volt, 1981-re viszont 81,6 százalékos arányt tervezlek a gazdálkodók. A tapasztalatok szerint a pályakezdők szakképzettségüknek megfelelő munkakörökben tudnak elhelyezkedni. Néhány üzemiben kiemelkedő gondossággal foglalkoznak a fiatalokkal: a 7-es számú Volán jászberényi üzemegységénél például hat hónapig garantált bért kapnak, a frissen -belépett gépkocsivezetők, az MHD tiszafüredi gyáregységében ezer- ötszáz forint .,felszabadulási előleget” kapnak a végzősök. A fiatalok beilleszkedését több helyen patronálok segítik (a tiszafüredi MHD- ban ők ötszázalékos -bérkiegészítést is kapnak), a vizsgált gazdálkodó szervezetek 48 százalékánál a vezetők munkájának megítélésekor mérlegelik, hogyan foglalkoznak a fiatalokkal. A nagyvállalatok kihelyezett egységeinél és az ipari szövetkezeteknél — mivel azok kevesen vannak — alig foglalkoznak a pályakezdőkkel. A szakmunkások pótlását a gazdálkodók általában a tanulóképzésre és a továbbképzésre alapozzák. Egyes szervezetek azonban a reális igénnyel lényegesen több tanulót képeznek, így a végzősök egy részét képtelenek foglalkoztatni. (Tavaly a tíz „felszabadult” autószerelőből a tiszafüredi Gépipari Szövetkezet hármat tudott alkalmazni.) A belépőket megfelelően tájék-azitatják jövendő munkájuk sajátosságairól, a kilépő fiatalok agv része mégis a kedvezőtlen munkakörülményeket jelöli meg a „szakítás” okául. A rövid ideig munkaviszonyban levőknek — kedvezőtlen munkakörülmények között - — csak kis hányadát ösztönzi maradásra a magasabb keSzplnok megyében járt küldöttség hétfőn érkezett és tegnap délután utazott el. Látogatásuk során megismerkedtek a zagyvarékasi Békfe Termelőszövetkezet1 munkájával megtekintették a téesz baromfifeldolgozó üzemét is. Kisújszálláson a városi tanácsnak a kommunális ellátást segítő tevékenysége érdekelte a vendégeket. ízelítőt kaptak a magyar népművészet emlékeit őrző -karcagi kézművesek és mezőtúri fazekasok munkájából és ellátogattak a Hortobágyra is. Tanácskozás a napraforgóról lobb vetőmag, nagyobb termés Igen sok állami gazdaságot és termelőszövetkezetet érint (közvetlen közelről az a tanácskozás, amelyet a ®a- bonamag. Alapanyagszaporító Gazdasági Társulás tagjai tegnap délelőtt rendeztek a szolnoki magtisztító üzem Panel úti telephelyén, s amelyen megvitatták egyebek mellett a betakarítás élőtti, illetve utáni feladatokat. s tájékoztatták a szaporító gazdaságokat a jövő kilátásokról. A tanácskozás résztvevői hangsúlyozták, hogy fokozott felelősség terheli a társulásban részt vevő kutatókat, a-kik a mind előnyösebb fajták kikísérletezésével és a termelésükhöz szükséges szaktanácsokkal igen. számottevően befolyásolhatják az eredményeket. Ugyanakkor a másik oldalon is további előrelépésre van szükség: a vetőmagot előállító gazdaságokban az eddiginél nagyobb figyelmet kell fordítani a fajtatisztaságra, a -különböző garrvbabetegségek megelőzésére, valamint a betakarítást követő szárításra. A tanácskozás résztvevői végül üzemlátogatáson vettek részt, amelynek keretében megtekintették a szolnoki magtisztító üzem berendezéseit, s tanulmányozták a nemrégiben vásárolt, még szerelés alatt álló kalibrálógépet is: a mintegy 2 millió forintot érő osztrák berendezés a vetőmagok nagyság szerinti osztályozását végzi majd. — Az olaj viláaviaci ára az utóbbi néhány esztendőben megtízszereződött, most vedig csökkenőben van. Véleménye szerint kivédte-e a világ az olajárrobbanás következményeit? — Az olajárváltozásokra, a vifiiug tötobfélekéDPerf (reagált. de mert a gazdasági növekedés korlátái egyszerre észrevehetőbbekké váltak, általános tendencia lett a fékezés. A növekedés lassíitiá sálnak mértéke nem egyforma, mert az országok helyzete sem egyforma az olajárrobbanás következményeinek kivédése tekintetében. A világ energiahelvze- tében mindenesetre új elem. hogy az olajtól való függés némileg csökkent, mert az energiafelhasználás t világszerte racionalizálták, s kiderült, hogy óriási tartalékok vannak mind a fogyasztásban. mind a termelésben. — Hogyan reaaált a mi gazdaságunk az olaiárro b- banásra? — Későn. Az első. az 1973—74-es olajárrobbanás ideién elterjedt nézet volt nálunk, hogy ennek következményei nem. vaev csak kevéssé érintenek bennünket Annak ellenére, hoev már az 1974-es decemberi párthatározat előtérbe állította az anyag- és energiatakarékosságot a határozat végrehajtását enyhén szólva megnehezítette az olcsó energia korára iallemző. csak az ellátás biztonságára törekvő gyakorlatunk. Születtek ugyan ió kezdeményezések ebben az időszakban ás. de ezek nem találtak megfelelő fogadtatásra, mert a régi gyakorlat alánján kialakult szemlélet le- feeyverezite azokat, akik a hatékonyabb energiafelhasználás érdiekében termi akartak valamit. — A késedelmes reagálásnak ezek szerint elsősorban szemléletbeni oka volt? — Igen. El kellett jutnunk az 1978-as pazarlása csúcshoz, amikor egv százalék nefnzetijövedelem-növe- kedésre két százalék energiafogyasztás-növekedés jutott, hogy a Központi Bizottság 1978 decemberi hasén a fejeidben. Ennek köszönhető. hogy a második ola járrobbanás már a mozgósítás állapotában ért bennünket. De még meg kellett szervezni a cselekvést, mind a tervezésiben, mind a végrehajtásban. • nagyobb összegeket kellett biztosítani az enemamegtakarítást eredményező beruházásokhoz. Itehát az energiagazdálkodás intenzív útjára kellett átvezetni az országot. — Milyen gyakorlati eredményei vannak a szemléletváltozásnak? — Amíg korábban a vállalatoknál az olcsó energia a legtöbb esetben pazarló megoldásokhoz és pazarló üzemvitelhez vezetett ez a gyakorlat most megváltozott. Az árintézkedések hatására sok helyen, átértékelték saját termékstruktúrájukat és termelési, technológiai rendszerüket is. Az anvagi ösztönzés eszközeit helyesen használták fel például a közlekedésiben az üzemanyag-takarékosság, jó- néhány termelő üzemben pedig az energiafelhasználás javításának érdekében. Vállalatok. termelőszövetkezetek. brigádok és az egyes emberek is nagyon sok jó javaslatot dolgoztak ki. részint beruházással, részint azonban beruházás nélkúL szervezéssel megvalósítható, energiamegtakarításf eredményező intézkedésekre. Mindemellett ma már megfigyelhető bizonyos. együttműködési törekvés is az egyes vállalatok között ami biztató jele a szemléletbeli változásnak. Kooperációk létesülnek a hulladékhő hasznosítására. így például a győri szeszgyár hulladékhőiével textilüzemet fülének. A borsodi oxigénkooperáció révén kohászati, vegyipari enengiamegtatoarí- tást lehet elérni, mert az oxigén előállításakor keletkező nitrogén felhasználható a vegyiparban. Az ilven jellegű területi kooperációk és ágazati együttműködések szervezésében az ipari mi- násztériumnak van •— és kell is hogy legyen — jelentős szerepe. — Az ésszerűbb energiagazdálkodás a szemléletváltozáson kívül az olajfeldolgozás szerkezeti változását is igényli... — Kétségtelenül. Igaz. hagy az utóbbi félévben technológiai változás nélkül is kevesebb kőolajat tüzeltünk et mint korábban, s ezáltal sikerült csökkenteni a kőolajtermékek felhasználását: és importját, de az új krakkói ó megépítésével megvalósítjuk a kőolajfél- dolgazás intenzív módját, vagyis egységnyi kőolajból •nagyabb értékű termékeket állítunk elő. A VI. ötéves terv e létesítménye révén több gázolajat és benzint tudunk előállítani, egyúttal csökken a fűtőolaj erőműi felhasználása, ami az olajtermékek hatékonyabb fel- használását jelenti. — Mi a jelentősége annak. hogy az idén az első félévben a tervezett két százalékos növekedéssel szemben az energiafelhasználás két százalékkal csökkent? — Ennyi energiát nem takarítottunk volna meg a vállalatoknak a viszonylag kis pénzügyi eszközökkel. Jórészt szervezéssel és gyorsan megvalósított enereiafelhasználás-racionalizáló intézkedései nélkül, s általában a technológiái fegyelem megszilárdítása nélkül Ebben az is megmutatkozik. hogy az energiagazdálkodásnak magában a termelésben vannak nagy tartalékai. hogy a termék, és technológiakorszerűsítés, az ésszerűbb szervezés. a rendszeres veszteségfeltáró munka, tehát mindaz együtt ígér további jelentős eredményeket. A magasabb fokú termelési kultúrára való törekvés ugyanis azt is jelenti. hogy a magas energiatartalmú termékek. így például a műtrágya, a hen- gereltáru. a cement hatékony fölhasználását i óbban megszervezzük. Az persze gazdaságpolitikai kérdés, hogv a mainál viszonylag kisebb energiatartalmú késztermékeket igyekezzünk exportálni. így is csökkentvén gazdaságunk energiaigényességét. Az energiafelhasználás csökkenése a tartalékok további forrását is jelzi, nevezetesen azt. hogy a másodlagos nyersanyagokat vissza kell' vinnünk a .termelési folyamatba A kezdeti sikerek többek között arra utalnak, hogy érdemes ösztönözni a korszerűsítési javaslatokat, hogy azokat gyorsabban kell elbírálni és megvalósítani, s hogy mindez rendszerszemléletet igényel: tehát az ésszerű energiagazdálkodás érdekében a folyamat egészét kell nézni és nemcsak az egyes részeket lev Például át kell hidalni azt a helyzetet hoev manapság átmeneti pénzügyi zavar hátráltatja a már kifejlesztett energiatakarékos háztartási készülékek gyártását és forgalmazását, hiszen ezek alkalmazása révén a lakosság energiafogyasztása csökkenhet — összességében az eddigi biztató eredmények legfőbb jelentősége szerintem az. hogv részint nyilvánvalóvá teszi az energiagazdálkodási kormányprogram által kitűzött célok elérhetőségét részint azonban nyilvánvalóvá teszi azt is. hogy a programban megfogalmazott reális célok elérése nem lehet kampány- feladat. hogv tehát a megvalósítás az indulásnál tapasztalt intenzitást folyamatosan és hosszú távon igényli. Emellett a biztató eredmények jelentősek azért is. mert arra utalnak, hogv energiagazdálkodásunkban a kormányprogramon túlmenő tartalékok is vannak s mert a program nyitott iellege lehetővé is teszi a további tartalékok feltárását, hasznosítását Aczél Gábor — k. j. — A Kőbányai Sörgyár kisújszállási kirendeltségén naponta 650 hektoliter sör kerül a palackokba. A kirendeltség kilencvenhét dolgozója a BF 24-es típusú NDK gépsoron óránként 6500 üveget tölt meg sörrel. A tervek szerint ez év végéig 70 ezer hektoliter sört ..fejtenek le” az ország legnagyobb kirendelt ségei közé tartozó kisújszállási palackozóban reset. Finn közgazdászuk Szolnok megyében
