Szolnok Megyei Néplap, 1981. szeptember (32. évfolyam, 204-229. szám)

1981-09-06 / 209. szám

Nemzetközi körkép 1981. SZEPTEMBER 6. nukleáris terrorizmus As Egyesült Államok különböző hivatalai — a Pentagontól kezdve u Energetikai Minisztériu­mi* — liras tevékenysé­get fa'« tatnak annak ér­dekében . boarv as önzés nukleáris fegyvertárát ÚJ. „kifinomult” iömeg- nuszittó eszközökkel bő­vítsék. Teszik ezt aanzk ellenére, hogv az USA Menleci nukleáris kész­lete — mintegy 30 .ezer robbanófej — már (gr Is teljes mértékben elegen­dő minden élőlény el- nnsztitására a földgo­lyón. AZ USA Energetikai Minisztériuma dolgozta ki azokat az érveket, amelyeket az amerikai tábornokok hangoztattak a neotronfegwerről ho­zott döntésük sorén. Pél­dául azt. bocv ez a fegy­ver viszonylag rövid Ülő alatt kielégítheti a Pen­tagon növekvő igényelt A tábornokok, ügy lát­szik. elkerülhetetlennek tartják az Európában folytatandó háborút, és ebben elsősorban a neut­ron töltetű közénható- távolsáeú rakéták és tü­zérségi lövedékek alkal­mazásával számolnak. Az úgynevezett „komp­lex háború” által Kidolgozott glála Kiróna számára az integrált harctér” straté­giája. E koncepció értel­mében az amerikai fegy­veres erőket egyidejű ha­gyományos. nukleáris és vegyi hadviselésre késsi­tik fel. Leginkább a ne- utronfesrvver felel — szerintük — annak a követelménynek. hogy egy ilyen háború a leg­kevesebb költséggel Jár­jon. Természetesen nem­csak Európáról van szó. A nentronfegyver. vagy ahogyan a „National He­rald” indiai lap frJa. a „neutron terrorizmus” valamennyi térség népét fenyegeti. Weinberger amerikai hadügyminisz­ter cinikusan ki is Jelen­tette: „szükség esetén est a fegyvert a világon mindenütt alkalmazni fogjuk”. A Pentagon egy másik képviselője pedig hozzátette: a neutron­fegyver rendeltetési he­lye Európa határain túl mindenekelőtt a Közel­és a Távol-Kelet lesz. A „Christian Science Moni­tor” című óiság erről így vélekedett: az ame­rikai katonai stratégákat „a Föld különböző térné gelben egyidejűleg folyó nagy éS kis háborúk rém­látomása kísérti” A nukleáris terroriz­mus politikája az USA és szövetségesei kapcsola­taiban is nyíltan mutat­kozik. Washington vilá­gosan értésükre adta: a neutronfegyver gyártásá­réi hozott döntés válasz arra a vonakodásra, a- melyet egyes NATO-tag­országok tanúsítanak ka­tonai költségvetésük nö­velésében. és célja meg­törni az enrorakéták te­lepítése ellen kibontako­zott mozgalmat Nyngat- Enrúpában. Az. hogy a neutron terrorizmus csupán rö­vid epizód lesz a nem­zetközt viszonyokban, vagy pedig hosszú ideig sötét felhőkbe burkolja a nemzetközi helyzetet — fenyegetve emberek százmillióinak életét és> biztonságát —.áttét függ. kénes lesz-e a nemzet­közi közvélemény hatá­rozottan szembeszegülni a példátlan nukleáris zsarolással. Sspartak Berlov politikai szemleíró Szovjet—amerikai viszony Gromiko útipoggyásza Belize Függetlenség — buktatókkal New Yorkban rövidesen összeül az ENSZ közgyűlésé­nek újabb ülésszaka. Tulaj­donképpen ennek a tanács­kozásnak a kezdete jelenti azt az önkényesen megsza-. bott határidőt amelyet a Reagan-kormányzat annak idején megjelölt a magas­szintű tárgyalás megkezdésé­re a Szovjetunióval. Az ígé­rettel Washington vajmi ke­veset kockáztatott, hiszen az ENSZ-közgyűlés ülésszaka idején a szovjet külügymi­niszter eddig is mindig ta­lálkozott amerikai kollégá­jával, s rajta kívül még más országok képviselőinek tu­catjaival. Most. azonban so­kakat foglalkoztat a kérdés, hogy vajon ezúttal csak ru­tinszerű, netán formális ta­lálkozóról lesz-e szó, vagy a New York-i megbeszélés va­lóban kezdetet jelenthet a szovjet—amerikai párbeszéd felújításában, lehetőségiét nyújthat az érdemi eszme­cserére is? A szovjet vezetés, mint eddig mindig, most is kész erre A moszkvai magatar­tást mindig is a nyitottság jellemezte: aki őszintén tár­gyalni akar, akinek kons­truktív elképzelése van a vi­tás kérdések rendezésére, a sürgető problémák megoldá­sára, azt bármikor szívesen látták, érdemben és őszintén, jó akarattal tárgyaltak vele. Szovjet részről a kaput még februárban megnyitották az új amerikai kormányzat előtt, az SZKP XXVI. kong­resszusán előterjesztett bé­keprogram a lehető legszéle­sebb alapot nyújtotta a tár­gyalások megkezdésére Az Egyesült Államok azon­ban eddig nem volt hajlandó átlépni a küszöböt, s szám­talanszor jelezte, hogy ha valamikor mégis megteszi ezt a lépést, — akkor csak vaskos bunkósbottal felfegy­verkezve. A Reagan-kor- mány nyilvánvalóan és nyíl­tan hirdeti: bármiféle tár­gyalásra csak az erő helyze­téből hajlandó. Ez pedig az új washingtoni adminisztrá­ció számára nem az erők egyenlőségét, hanem az egy­oldalú erőfölényt jelenti. Az év első nyolc hónapjában megtett intézkedései, dönté­sei kivétel nélkül ennek el­érésére irányultak. A kato­nai költségvetés mérhetetlen felduzzasztása, az újabb ha­dászati támadó fegyverek bevezetésének előkészítése, az amerikai katonai pozíció nyílt megerősítése a világ válsággócaiban, a NATO ra­kéta-döntése végrehajtásá­nak erőszakolása, a neutron­fegyver sorozatgyártásának elrendelése a más országok belügyeibe történő nyílt be­avatkozással, a legreakció- sabb rendszereknek nyújtott támogatással párosult. Eköz­ben a Reagan-kormány sorra elutasította a tárgyalási ja­vaslatokat, késleltette, meg­torpedózta a folyamatban lévő megbeszéléseket, dur­ván fenyegette és rágalmaz­ta a Szovjetuniót. Mindez aligha jó előjel a tárgyalásokhoz. Szovjet rész­ről határozottan figyelmez­tettek is erre, de a Szovjet­unió mégsem tartja lehetet­lennek, vagy eleve kudarcra ítéltnek a párbeszéd felújí­tását. Az SZKP KB Politikai Bizottsága a Krím-félszigeti találkozókról hozott határo­zatában újból azt húzza alá, hogy a kapu nyitva áll. „A szocialista országok úgy vé­lik, hogy a különböző társa­dalmi rendszerű országok kapcsolatainak. különösen nukleáris korunkban, a bé­kés egymás mellett élés el­veire kell épülniük ... Meg­van a lehetőség a vitás nem­zetközi problémák ésszerű és igazságos rendezésére” — hangoztatta, de azt is leszö­gezte, hogy „az erő, vagy az erővel történő fenyegetés nyelve nem alkalmas erre”. Andrej Gromiko tehát olyan útipoggyásszal érkezik New Yorkba, amelyben is­mét ott lesznek a Szovjet­unió tárgyalási javaslatai. A két legfontosabb témakör, amelyekben a Szovjetunió feltétlenül szükségesnek tart­ja az azonnali cselekvést: a közép-hatótávolságú nukleá­ris rakéták és a hadászati támadó fegyverek kérdése. Ez utóbbihoz bizonyos érte­lemben kapcsolódik a ne­utronfegyver ügye is. Moszkvában többször alá­húzták, hogy a Szovjetunió nem tekinti saját javaslatait az egyedül lehetséges tár­gyalási alapnak. Ha Wa­shington ésszerű, megoldást ígérő indítványokkal áll elő, kész azok alapján folytatni a párbeszédet. A szeptemberi találkozó sikere így nem a szovjet fé­len múlik majd. Leonyid Brezsnyev az amerikai köz­véleményhez intézett üzene­tében éppen a napokban szögezte le ismét: a Szovjet­unió jó kapcsolatokat, köl­csönösen előnyös együttmű­ködést akar és kínál az Egyesült Államoknak, becsü­letes és konkrét tárevaláso- kat javasol, a tárgyalóasztal mellett akar megoldani minden nehéz és bonyolult vitás nemzetközi kérdést. Lényegében ez „található” Gromiko New York-i úti­poggyászában. De ahhoz, hagy a kapcsolatfelvétel si­keres legyem hogy valóban megnyithassa az egész vilá­gon várt párbeszédet. Haig- nek a bunkósbotot a tárgya­lószobán kívül kell hagynia. Kis Csaba Az USA neutron-tervei (Magyar szó) INTERFLUG­járatok négy kontinensen Az INTERFLUG, az NDK légi­közlekedési vállalata az idén 1,2 millió utas szállítását tervezi. Az INTERFLUG-gépek négy világ­rész 49 városát érintik, a Ber­lintől 11 500 kilométer távolság­ra levő Maputótól a mintegy 8700 kilométerre elterülő Havannáig. A vállalat charter- és időszakos Járatai 100 ország 250 városát érintik. Az INTERFLUG teljesít­ménye 125 ezer kilométeres út­vonalon 2 milliárd utaskilométer, nemzetközi kapcsolatainak bővü­lését 51 állami és 180 kereskedel­mi szerződés jelzi. hat egyes bel izei kikötőket és az ólai kutatásban iskönv- n vitásokét élvez maid. A ■guatemalái kormány ennek ellenére július végén olvan nyilatkozatot tett közzé, amely szerint nem ismeri el Belize függetlenségét, bár nem tervez fegyveres akciót ellene. Az állásfoglalás sze­rint Guatemala nem utasít- ia el végleg a terület függet­lenségét. de ..fenntartia ma­gának Belvizével kapcsolatos jogait”. s ..megvárja a brit. jelenlét felszámolását, hogy meeoldást találjon a problé­máira”. E baljós kijelentések is magyarázzák, hogy Lon­don továbbra sem vonja ki csapatait Belvizéből. amely megmarad a Brit Nemzetkö. zösség keretei között ás. A másik bonyodalmat a belizei ellenzéki erők Jelen­tik. akik tiltakoznak a füg­getlenné válás feltételei miatt, s a Guatemalának adott területi engedménye­ket önállóságuk megsérté­Ham árosán úiabb ország válik függet­lenné Közéo- Ameri ká­ban : Belize. Az egykori Brit-Hondu- ras a tervek szerint szep­tember 21-én nveri el al- kotmánviogi önállóságát A kis. 23 ezer négyzetki­lométeres, mintegy 170 ezres népes­ségű. elmara­dott agrárál- lam Nagy- Britanmia utolsó ameri­kai gyarmata. (Igaz 1964. a belpolitikai önigazgatás iogának kiví­vása óta ..ön­kormány­zattal rendelkező gyarmat­nak” nevezték.) A független­ség megadására sokéves tár­gyalássorozat után kerül sor sa londoni kormánydöntésé­ben nagy szerepet játszott, hogy mind az ENSZ. mind az Amerikai Államok Szer­vezete határozatban foglalt állást a lépés mellett Az önálló államiság mégis reit buktatókat a kis trópusi ország számára. A fő prob­léma. hogy a szomszédos Guatemala több mint 100 éve magának követeli Beli- zét. azon az alapon, hogy a brit uralom korszaka előtt e terület is a spanyol gyarmat­birodalom Guatemalái Főka­pitányságához tartozott. Ez az igény számos alkalommal konfliktusokhoz vezetett 1975-ben például Angliáinak 1600 fős katonaságot és kor­szerű harci repülőgép-egysé­geket kellett küldeni Beli- zébe, hogy megakadályozza Guatemala esetleges fegyve­res támadását. Az elmúlt években egy ilven ..hazafias dicsőséget hozó” akció esé­lyét ráadásul növelték a eua- temalai diktatúra belső gondiai. valamint a Belizé­seként értékelik. A londoni megállapodások nyomán szervezett halálos áldoza­ben felfedezett ígéretes olai- lelőhelvek is. Így az idén tavasszal tar­tott többszakaszos alkotmá- nvozó konferencia fő kérdé­se is az volt: milyen felté­telek mellett kiáltható ki a függetlenség? Az előzetes megállapodás szerint Guate­mala állandó kijáratot (azaz e”v szárazföldi folyosót) kap a Karib-tengerhez, használ­takat is követelő megmoz­dulások miatt tavasszal egv időre rendkívüli állapotot és ki járási tilalmat kellett életbe léptetni. Nem kétsé­ges tehát: a függetlenség elnyerésének örömét jó né­hány gond is megkeseríti Belizében. (szegő) Összeállította: Majnár József Az 1300 éves Bulgária 681-ben, 1300 évvel ezelőtt a Balkán fél­sziget északkeleti részén ű.i állam szüle­tett: Bulgária. A bolgár állam abban az időben Nagy Károly francia birodalma és a bizánci birodalom után a harmadik szer­vezett politikai hatalom volt Európában. Az I. bolgár birodalom történetében kor­szakalkotó lépés volt a kereszténység, mint államvallás bevezetése. A képen: az első bolgár főváros, Pliska bazilikájának romjai V A bolgár történelem kiemelkedő szellemóriásai: Cirill és Me­tód, a szláv írásbeliség megteremtői — Ikon a Rila kolostor­ban

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom