Szolnok Megyei Néplap, 1981. szeptember (32. évfolyam, 204-229. szám)
1981-09-26 / 226. szám
1981. SZEPTEMBER 26. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 3 Partszakadás Ítélte halálra a fákat Folytatódik a folyó szabályozása a Tiszaligetnél Át kell helyezni az árvédelmi töltést Lassú víz partot mos — tartja a közmondás, amit «gyre nyomatékosabban erősít meg kedves folyónk. a Tisza. A vízjárás következtében — több éves folyamat ez, ám az utóbbi évek árvizeit követően szokatlanul erősen — szakadoznak a partok. Az idei ár levonulása után, május köziepén tartott helyszíni bejáráson az érdekeltek — a KÖTI- VIZIG, a szolnoki VTVB műszaki osztályának és útfenntartó üzemének képviselői — régen nem tapasztalt hosszúságiban észlelték e jelenséget a tiszaligeti szakaszon is, a védőtöltéssel párhuzamosan, annak közeiében. A szemlét több gyors intézkedés követte a további partszakadások elkerülése, az árvízvédelmi biztonság növelése érdekében. Többek között a töltéskorona és' a folyómeder közötti fák eltá- volításq is elkerülhetetlenné vált- Kitermelésükre és elszállításukra a Nagykunsági Erdő- és Fafeldolgozó Gazdaság kapott megbízást, és mirtt arról lapumban annak idején hírt adtunk, június köziepén neki is láttak. Szükségessé vált a töltés közelében valamennyi engedély nélküli építmény lebontása is, ezeket a tanács műszaki osztálya elrendelte, végrehajtásukat ellenőrizte. Köziben a KÖTIVIZIG me- denfelvételt készített az egész szakaszról, majd augusztusban meg is kezdte a meder biztosításának munkáit. A városi tanács kezelésébe tartozó tiszaligeti körtöltés legveszélyesebbnek ítélt szakaszára a vízügyi igazgatóság) Jtiölitésállékony- sági” vizsgálatot készíttetett a KEVITERV-vel. A partbiz- tosításd munkákhoz elengedhetetlenül szükségea talaj- mechanikai vizsgálatok alapján kialakult az a szakértői vélemény, mi szerint a partéién húzódó töltés inhomogén, változó keresztmetszetű. Kedvezőtlen nyomvonala miatt károsan terheli a mederrézsűt, biztonsága nem megfelelő. Vagyis: a partéi tehermentesítése, a kívánt árvízvédelmi biztonság kialakítása érdekében a töltést át kell helyezni. Az áthelyezendő szakasz hosszát — ami előreláthatólag 300 méter körüli — csak részletes talajmechanikai feltárás után tudják véglegesen megállapítani- Erre az előre nem látható feladatra, nem várt kiadásra legalább 2,5—3 millió forint kellene a városi tanácsnak. Tavasz óta az erre az évre tervezett szabályozási mű elkészült. A KÖTIVIZIG csaknem 3 millió forintot költött az idén folyószabályozásra ezen a szakaszon, jövőre elő- reláhatóan 3,5—4 milliós költségű szabályozási munka vár rá. Az eddigi munkák közben a tanacs műszaki osztálya és a KÖTIVIZIG árvízvédelmi és folyamszabályozási osztálya között valóban példás együttműködés alakult ki és gyorsaságáért is dicséret illeti mindazokat, akik a biztonság érdekében nem tétováztak. A vízügyes szakemberek műszaki segítségüket a jövőre nézve ic garantálják a tanácsiaknak. hogy előbbrevigyék a biztonság ügyét. — rónai — Ülést tartott a KISZ megyei bizottsága Tegnap délután Szolnokon ülést tartott a Magyar Kommunista Ifjúsági Szövetség Szolnok megyei Bizottsága. Az ülésen részt vett és felszólalt Nyitrai István, a KISZ Központi Bizottságának titkára és Szűcs János, az MSZMP Szolnok megyei Bizottságának titkára. A testület a KISZ Szolnok megyei Bizottságának első titkári funkciója alól — eddigi munkájának elismerése mellett —• felmentette Bá- nóczy Lajost, mivel ez év szeptemberétől az MSZMP Politikai Főiskolájának nappali tagozatán folytat tanulmányokat. A KISZ Szolnok megyei Bizottságának első titkárává Hegyi Istvánnét, titkárává Tokai Jánost, a szolnoki MEZŐGÉP üzemi KISZ-bizottságának titkárát megválasztotta. Az ifjúsági mozgalomban végzett eredményes munkája elismeréséül Nyitrai István az Ifjúságért Érdemérmet adta át Bánóczy Lajosnak. S. Hegedűs László kitüntetése A Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsa S. Hegedűs Lászlónak, a Hazafias Népfront Országos Tanácsa titkárának több évtizedes mozgalmi munkája elismeréseként. 60. szüJetésnia"ia alkalmaiból a Szocialista Magyarországért Érdemrendet adományozta. A kitüntetést pénteken Sarlós István, a Magyar Szocialista Munkáspárt Politikai Bizottságának tagia. a Hazafias Népfront Országos Tanácsának főtitkári adta át. Fiatalok a termelőszövetkezetben „II dűlőúton mindenki köszönt” Kicsit furán indult a beszélgetés Barta Józseffel, az újszászi Szabadság Termelőszövetkezet húszegynéhány esztendős agronómusával. Először arra gondoltam* hogy talán az a túlzottnak tűnő pontosság szokatlan számomra, amivel a mondán-, dóját, szavakba foglalja. Ilyeneket mondott (például: „A mezőgazdaság szépségeit hamar észrevettem. Az erdőt, a mezőt, a virágokat.” — Először úgy vé'tem, hogy talán nincs ínyére a nyilvánosság, s ilyen, módon akar eltántorítani a szándékomtól; Aztán az is. megfordulta fejemben, hogy esetleg ironizál'. Hamarosan rá kellett azonban jönnöm, hogy arról van szó, aimivél — a fiatalok körében legalábbis — elég hamar találkozhat manapság az ember: Barta József valóban szereti, s már-már áhitatos tisztelettel emlegeti azt a világot, amelybe születeti), s amelyben élinie adatott. Semmi kétség, hogy ebben a világban — az otthonának ellő édesanyja és az egyik szolnoki szakmunkásképző intézetben tanárkodé édesapja mellett — kitüntetett szerepe van Barta nagypapának, aki mint termeHősziö- vetkezeti fogatos, sőt azt megelőzően mint egyénileg gazdálkodó paraszt, gyakran odaülitette maga mellé a bakra a kis unokát, s vitte mágiával ki a határba. A meliorációs feladatokkal is megbízott pályakezdő aig- ronómus napjainak jelentős részét ma is a határban tölti. S bár igond van elég, erről a témáról ugyanolyan lelkesen beszélt,, mint a hajdani kocsikázásokról. Nem kellett jegyzetfüzetbe néznie: „fejből” mondta, hogy hány hektárnyi területet tett rendbe a tenmedős-zövetkazet az ő odakerülése előtt, s hogy hány hektáron, hány tonna különleges minőségű gipszet szórtak szét ebben az esztendőben* továbbá, hogy ezzel párhuzamosan hány fo- lyómétamyii csatornái! illetve útiárkot építettek. A lényeg: a gazdaságban eddig több száz hektárnyi tarüllaten változtatták meg alapvető tulajdonságaiban a meszes-sízódás talajt amely esős időben szappanszerűan csúszóssá; szárazság idején pedig cserépszerűen rögössé válik, tehát mindenféleképpen nehéz és költséges művelésű, hiszen dupla vonóerőt igényel rajta az ekétől kezdve minden munkagép, a -termése pedig sokszor csak a felényi annak, amit másutt betakarítanak. _A munka mellett természetesen szóba került sok miniden más. így derült ki, hogy Barta József a tenmelő- sziövatlkeeet KlSZ-tá-ttaára is egyben. Hogy tehát nem csupán a ta’aj ja vitás — az emberformálás gondiai is élénken foglalkoztatják. „Elég kevesen vagyunk: az alapszervezetünk mindössze harminc tagot számlál — mondja. — Am ennél is nagyobb probléma, hogy ritkán találkozunk > egymással! Szétszóródva, egymás gondjairól és örömeiről: olykor mit sem tudva élünk és dolgozunk. Nem tudnám pontosan megmondaná, hogy minek a következtében, de kezd nálunk is. 1-ábrakapni, elterjedni az a fajta sietős életforma, ami eddig inkább csak a városi embert jeülamezte, s amelytől tulajdonképpen a városi ember is szenved. Attól tudniillik, hogy hiába veszik körül rengetegen az utcán, az üzletekben, a munkahelyen — mégis gyakran egyedül érzi magét. Az újságokban is lehet olvasni például, h-ogy gyakran előfordul: még az egy lépcsőházban élők sem köszönnek egymásnak a liftben, Némán állnak, s kínosan feszengve várják, hogy végre kiszállhassanak, hogy végre megszabaduljanak egymás -társaságától. Valami hasonló „élményben” volt résziem nemrégiben. Hétvégi telikén meglátogattam az egyik ismerősömet, s alkonya ttájt vele egy ü-tt, az ő gépkocsiján indultunk haza. Vélünk egyidőberu mások -is igyekeztek hazafelé: paprikává1’! paradicsommal, szőlővel és őszibarackkal megrakott szatyrokat, kosarakat cipelve tartottak a buszmegálló felé. Az ismerősöm morgolódva kerülgette őket, egyikükre-másikuk- ra rá is dudált, de senkinek sem köszönt. Az pedig, hogy valamelyik — esetleg, haj- lottalbb korú — cipekedőt a kocsi üres üléseire invitáljon, végképp nem jutott eszébe. Nagyapámra gondoltaim, aki ilyenkor mindenkire róköszönit a bakról, sőt megállásira fcényszerí- tette a kocogó Ferkó lovát, s ilyeneket mondott: „No, Julis nénérp, ha nem siet nagyon, kapaszkodjék fel maigia is...” — Tudniillik, akkor már tele volt a kocsiderék különböző korú férfiakkal és nőkkel, akiik hol tercierével, hol pedig dano- 1-ászéssal mulattatták, magukat hazáig. Mindezzel persze nem azt akarom m-ondani, h-ogy -gépkocsi helyett üljünk ismét lóval húzott szekerekre, hanem csupán azt, hogy ma is tudnunk -kell egymásra figyelni, egymás mellett élni. Ezért várom már nagyon, hogy végre elkészüljön nálunk az új klubhelyiség. Te”imés7etesen veszünk bele televíziót is, magnót is, játékokat is, de szeretném, ha az időnk legnagyobb részét beszó’jg-atésisel töltenénk. Mert hiszem, hogy van mondandónk egymásnak...” — káposztás — Módosul a vállalati törvény (Folytatás az 1. oldalról) munkaügyi minisztert. Ugyancsak felmentette dr. ‘ Rácz Albertet munkaügyi állam- titkári tisztségéből és mint az Állami Bér- és Munkaügyi Hivatal elnökét, államtitkárnak kinevezte. A szervezeti és személyi intézkedések 1981. szeptember 30-ával lépnek hatályba. Az Elnöki Tanács törvény- erejű rendelettel módosította az állami vállalatokról szóló törvényt. A vállalati önállóság és kezdeményezőkészség növelése, a vállalati szervezet korszerűsítése érdekében az új rendelkezések — többek között —megkönnyítik a vállalat gazdaságos működését elősegítő kiegészítő tevékenység folytatását, lehetőséget adnak leányvállalat, továbbá kisvállalat alapítására; bővítik az igazgatótanács és a felügyelő bizottság feladatkörét. A jogszabály 1982. január 1-én lép hatályba. Az Elnöki Tanács módosította és kiegészítette a muzeális emlékek védelméről szóló törvényerejű rendeletet. A jogszabály az eddiginél hatékonyabb védelemben részesíti a magyar és az egyetemes kultúra értékeit, továbbá korszerűsíti az ásatásokkal és a földterületek védetté nyilvánításával kapcsolatos hatósági tevékenységet. A településfejlesztés és a közigazgatási munka kedvezőbb előfeltételeinek kialakítása érdekében, az érintett lakosság véleményének figyelembe vételével, az Elnöki Tanács módosította egyes tanácsok területi és szervezeti beosztását: járási székhelyet helyezett át, községeket egyesített, továbbá közA Minisztertanács 1981. október 1-i hatállyal a bér- és munkaügyi irányítás központi állami szerveként létrehozta az Állami Bér- és Munkaügyi Hivatalt, amelynek elnökévé kinevezte dr. Rácz Albertet. Egyidejűleg Nagy Imre munkaügyi miniszterhelyettest érdemei elismerésével, szeptember 30-i hatállyal felmentette tisztségéből és kérésére nyugállományba helyezte. Ugyancsak 1981. szeptember 30-i hatállyal érdemei elismerésével felmentette tisztségéből Szigeti István munkaügyi miniszterhelyettest. * Az Elnöki Tanács több évtizedes eredményes szakmai és közéleti tevékenysége elismeréseként, nyugállományba vonulása alkalmából a Szocialista Magyarországért ségi közös tanácsokat hozott létre. A területszervezési intézkedések 1982. január 1-én lépnek hatályba. Az Elnöki Tanács ezután bírákat választott meg és mentett fel, végül egyéb, folyamatban levő ügyeket tárgyalt. Érdemrend kitüntetést adományozta dr. Trethon Ferenc munkaügyi miniszternek. A kitüntetést Losonczi Pál, az Elnöki Tanács elnöke tegnap a Parlamentben adta át. A kitüntetés átadásánál jelen volt Havasi Ferenc, az MSZMP Központi Bizottságának titkára, Faluvégi Lajos, a Minisztertanács elnökhelyettese és Ballai László, az MSZMP Központi Bizottsága gazdaságpolitikai osztályának vezetője. Az Elnöki Tanács több évtizedes eredményes munkássága elismeréseként, nyugállományba vonulása alkalmából a Szocialista Magyar- országért Érdemrend kitüntetést adományozta Nagy Imre munkaügyi miniszterhelyettesnek. A kitüntetést Faluvégi Lajos, a Minisztertanács elnök- helyettese adta átLétrejött az Állami Bér- és Munkaügyi Hivatal Miniszterhelyettesek felmentése Hz Állami Béres Munkaügyi Hivatalról A Munkaügyi Miniszteri; um, amelyet az Elnöki Tanács 1981. szeptember 30-i hatállyal szüntetett meg, funkcióját betöltve létrehozása óta eredményesen oldotta meg a rábízott munkaügyi feladatokat. A kormányzati munka intézmény- rendszerének, valamint a gazdaságirányításnak eddig végrehajtott korszerűsítése ezen a területen is indokolttá és lehetővé teszi az eddigi gyakorlat módosítását. A -bér- és munkaügyek új központi állami irányítószerve az Állami Bér- és Munkaügyi Hivatal létrehozása elsősorban azt a célt szolgálja, hogy a kormányzati munkában tovább egyszerűsödjék az ügyintézés, s olyan szervezeti keretek álljanak rendelikeziésre, amelyek között kisdbb létszámmal is hatékonyabban elláthatók az irányítási teendőketA hivatal foglalkozik a bérrendszer és a bérszabályozás fejlesztésével, a magasabb szintű munkaügyi jogszabályok előkészítésével és egyéb hatósági feladatokkal. összehangolja és ellenőrzi a tanácsi, területi bér- és munkaügvi tevékenységet. Közreműködik foglalkoztatás-politikai és munkaerő- gazdálkodási feladatok előkészítésében és elvégzi a végrehajtás öss zehangoilásá- nak kormányzati teendőit. A dolgozókat érintő bér- és munkaügyi intézkedések előkészítésére, az előkészítés demokrata/ cnusának növelésére, valamint a kormányzati és az érdekképviseleti szervek közötti együttműködés intézményes biztosítására a Minisztertanács a hivatal mellett működő béres munkaügyi tanács megalakítását határozta el. A tanácsban részt vesznek az érdekelt minisztériumok, a Szakszervezetek ©rszágos Tanácsa, a Magyar Kommunista Ifjúsági Szövetség, a szövetkezetek országos szövetséged és a Má.'T'ar Kereskedelmi Kamara képviselői.- A tanács véleményt nyilvánít mindazokban a kérdésekben, amelyeket az Állami Bér- és Munkaügyi Hivatal a Minisztertanács, illetve annak bizottságai elé terjeszt. A szociálpolitikai tervek előkészítésével a jövőben az Országos Tervhivatal, az állampolgárokat közvetlenül érintő feladatok végrehajtásával a Pénzügy-, az Egészségügyi Minisztérium, illetve a SZOT Társadalombiztosítási Főigazgatósága foglalkozik. (MTI) ZgltfSÉB-BYÜmBICS Megkezdték a tárolók feltöltését Megkezdődött a téli gyümölcs-zöldség készletek tárolása. A megyei tanácsok — a Belkereskedelmi Minisztérium irányításával — az előző évek tapasztalatait hasznosítva felmérték az igényeket, s ennek alapján a ZÖLDÉRT-vállalatok. az állami gazdaságok, Kereskedelmi KFT-, a tszker, az áfé- szek és más szervezetek folyamatosán feltöltik friss terménnyel a hűtőházakat, tárolókat. Télre s tavaszra a primőrök megjelenéséig a lakosság számára összességében a tavalyinál mintegy 9 százalékkal több árut — főként burgonyát, fejes- és kelkáposztát, sárgarépát, zellert, karalábét, céklát és almát — raktároznak el, ami bőségesen fedezi majd a szükségleteket és kiegyensúlyozott ellátást tesz lehetővé. A tárolandó termények között a legnagyobb tétel a burgonya, az összes mennyiség mintegy 60 százaléka. A burgonya döntő többsége már korszerű, úgynevezett halmos tárolókba kerül, ahol ventillációval biztosítják az állandó légcserét, a megfelelő hőmérsékletet, hogy minél kevesebb legyen a romlás, apadás. Prizmába rakják a cukorrépát a jászjákóhal mj Béke Tsz-ben. A szövetkezet 255 hektár termését szállítja a Hatvani Cukorgyárba
