Szolnok Megyei Néplap, 1981. szeptember (32. évfolyam, 204-229. szám)

1981-09-17 / 218. szám

cza A tanácskozás résztvevőinek egy csoportja Sokrétű, tartalmas munka, vonzó formák — A Szovjetunióhoz való viszonyunk a szocializmus­ért folyó harcnak és a szocia­lizmus építésének egyik központi kérdése a Nagy Ok­tóberi Szocialista Forrada­lomtól napjainkig — mond­ta bevezetőül a megyei párt- bizottság titkára. — Barát­ságunk és proletár interna­cionalista szövetségünk szá­munkra egyet jelent a béke, a szabadság és a szocializ­mus ügyével. A magyar kom­munisták és mindenki, aki­nek szívügye a társadalmi haladás, a béke, a szabadság mindenkor a magyar—szov­jet barátság képviselői, hir­detői és megvalósítói voltak. Természetes tehát, hogy tö- megpoliti'kai munkánk alap­tétele a magyar—szovjet ba­rátság ápolása, elvtársi, ba­ráti kapcsolataink elmélyí­tése. Majd a továbbiakban így folytatta: — Valamennyien jól tud­juk, hogy a megyében az MSZBT tagcsoportok 1971 óta működnek. Az első év­ben 9, majd évente 6—8 kö­zösség kapott működési en­gedélyt. A tagcsoportok át­fogják a megye egész terü­letét, a lakosság minden ré­tegét. A számok azt mutatják, hogy az ipari és a mezőgaz­dasági üzemekben volt a legdinamikusabb a fejlődés. Jelenleg a tagcsoportok hat­van százaléka itt működik. 1976 óta a tanintézetekben is megfelelően nőtt a tagcso­portok száma, öt év alatt húsz iskolai MSZBT tagcso­port kezdte meg munkáját. Ezzel a fejlesztéssel célunk az volt, hogy az ifjúságban a magyar—szovjet barátság ér­zését még jobban elmélyít­sük. A tagcsoportok számának növelése természetesen nem öncél, nem a számok hajszo­lása, hanem a tömegbefolyás erősítésének egyik eszköze. Hogy ez mennyire így van, annak jó példája, hogy kez­deményezői és szervezői a különböző lakóterületi ren­dezvényeknek, az ünnepi megemlékezéseknek, a ma­gyar—szovjet baráti találko­zóknak, tehát aktív segítői a Szovjetunióról szóló és egy­re szélesedő agitáeiós és propagandamunkának. A tagcsoportok munkájá­nak elemzésekor a követke­zőket mondotta a megyei pártbizottság titkára: —1 A tagcsoportok az el­múlt öt évben munkájukban jól hasznosították Szolnok megye és az Észt Szovjet Szo­cialista Köztársaság között 15 éve meglévő testvéri együttműködést. A szakembe­rek, az észt és a magyar elő­adók, a delegációk kölcsönös látogatásai lehetővé tették egymás megismerését, a jó tapasztalatok kicserélését, a személyes kapcsolatok erősí­tését és szélesítését. 1976-tól kezdődően növe­kedett a rendszeresség a munkában. Világosabbá vál­tak a teendők, testvéri együtt­működésünk nagyobb nyil­vánosságot, szélesebb társa­dalmi hátteret kapott. To­vább erősödtek politikai kap­csolataink is. A kölcsönös látogatásokon túl mind erő­teljesebb az előadók cseréje, akik kölcsönösen tájékozta­tást adnak az élet különböző területeiről. Az előadások hasznos eszköznek bizonyul­nak az információcserében, a két nép életének kölcsönös megismerése szempontjából. Kulturális együttműködé­sünk — a szerényebb lehető­ségek ellenére is — figyelem­re méltó. Megyénk határain túl — 1979 októberében — kiemelkedő kulturális ese­mény volt a Megyei Művelő­dési és Ifjúsági Központban rendezett észt költők estjé­nek nagysikerű, nyilvános rádiófelvétele. Az észt köl­tők — közöttük az 1978-ban Szolnokon is járt Ellen Niit és Jaan Kross — műveit a legjobb magyar színészek, előadóművészek tolmácsol­ták. A műsor észt előadó- művészei még közelebb vit­ték a hallgatóságot a tolmá­csolt művek érzelemvilágá­hoz. Ez az esemény városunk mindennapi életének, kapcso­lataink fejlődésének, színes­ségének bizonyítéka. Együtt­működésünk tartalmának fejlődését, élővé válását is alátámasztja. — A tagcsoportok számá­nak jelentős emelkedésével megnövekedett a területi pártbizottságok szerepe — mondta a továbbiakban Mo­hácsi Ottó. — A mozgalom alapvető segítői és irányítói a helyi pártszervek és -szer­vezetek. Szükséges, hogy ezt a munkát továbbra is nagy felelősséggel végezze minden pártszerv és pártalapszerve- zet. Ebben a munkában to­vábbra is irányadó a megyei párt-végrehajtóbizottság 1979-ben hozott határozata, melyben az MSZBT tagcso­portok munkáját értékelte. (Folytatás a 3, oldalon) ^jl|aP5E A kőtelki Ady Termelőszövetkezet csataszög! ipari üzemének éves termelése negyvenmillió forint. Fő termékeik mezőgaz­dasági gépek föalkatrés Beinek 'gyártása és hideghengerlés. Képünkön: készülnek az NDK-gyártmányú kombájnokhoz a szalmarázó ládák A Szovjetunió a BNV-n Új autótípusok — Tizenhárom külkereskedelmi egyesülés Tegnap a fővárosban, szov­jet vezető kereskedelmi szak­emberek saitótáiékoztatót tartottak. Az eszmecsere té­mája a Szovjetunió BNV-n való bemutatkozása volt. A saitó képviselőit V. Ny. Sta- tov. a szovjet kiállítás igaz­gatója -tájékoztatta a kiállí­tási kollekcióról, a vásár várható üzleti eseményeiről, a szovjet—magyar gazdasági kapcsolatok alakulásáról. Többek között elmondta, hogv a budapesti kereske­delmi szemle minden egves alkalommal lehetőség az együttműködés bővítésére, elmélyítésére. A szoviet gazdaság újdon­ságait. eredményeit mintegy 1500 négyzetméternyi terüle­ten mutatják be 200 négyzet­méterre tehető a szabadtéri kiállítás területe, ahol egye­bek között, úi autótípusok­kal ismerkedhetnek meg az érdeklődök. Tizenhárom kül­kereskedelmi egyesülés és az Intourist vesz részt a BNV-n produktumaival — kiemel­ten szerepei a Litván SzSzK. mintegy 500 négyzetméternyi bem u t atóterületén. Kiállítják a szoviet bemu­tatón például a TECHNOIN­TORG Külkereskedelmi Egyesülés — amely 90 ország 600 cégével tart fenn üzleti kapcsolatot — úi háztartási gépeit. fényképezőgépeket, filmfelvevőket rádió- és té­vékészülékeket Említésre érdemes a legrégebbi szoviet külkereskedelmi egyesülés, a RAZNOEXPORT — amely tavaly ünnepelte 50 éves fennállását — kollekcióia. Kiállított cikkei között gyö­nyörű oiamínók. zongorák találhatók, s többek között IZS és TOZ márkáiú soart- és vad ászfeg werk észletek. A magvar külkereskedelem értékének mintegy harmad­része a Szovjetunióval bo­nyolódik. hazánk az ötödik helyen áll partnerünk áru­csereforgalmában . Az elkövetkezendő évek tervezett gazdasági feilődését jelentősen elősegíti a Szov­jetunió és Magyarország kö­zötti igyártásszakosodás és kooperáció 1990-ig terjedő időszakra szóló programja, amelyet tavaly írtak alá. A ielenlegi ötéves tervidőszak­ban a szocialista országok együttműködése különösen széles körű az olyan terüle­teken. ahol a tudományos- technikai haladás az élet- színvonal emelésének alaoiá- ul szolgál. Tervezik például szocialista országok. ífiv Ma­gyarország részvételét is né­hány ielentös beruházás épí­tésében a Szovjetunió terü­letén. A BNV-n kiemelten sze­replő Litván SzSzK kollekci- ótóban háztartási villamos­gépek. textíliák, szőrmék, szőnyegek gazdag választéka látható. Magyarország autó­buszokat műszereket, könv- nyű- és élelmiszeripari cik­keket exportál Litvániáinak, onnan pedig egyebek között szerszámgépeket. televízió­kat. kerékpárokat veszünk. Felhívták a táiékoztató részt­vevőinek figyelmét arra a KGST berkeiben első közös íiicencre. amelyet • litván és magyar vállalatok vettek meg. — ennek nyomán fes­tékszóró berendezéséket gyártanak. A tegnapi saitótáiékoztató a vilní”si divatház divatbe­mutatóiával zárult. A szebb­nél szebb — néoi ihletésű — ruhákat a BNV-n is megte­kinthetik az érdeklődők. Befejeződött a kuvaiti uralkodó látogatása Munka közben a főágazatvezető 3. oldal II tudomáuy világa 4. oldal Hova tegyük a pénzünket? Rodostói pillanatképek 5. oldal A 60 ezredik autóbusz Jubileumhoz érkezett az Ikarus székesfehérvári gyá­ra : tegnap elkészült az üzem fennállása. 1962 óta gyártott 60 ezredik autóbusz. A nevezetes jár­mű. egy IK—260 típusú vá­rosi busz a Szovjetunióba kerül. Hasonlóan termelési siker, hogy a székesfehér­vári gyárból útnak indítot­ták az ötezredik — alkat­részenként szállított — úgynevezett KD-autóbuszt Angolába. Az autóbuszgyártás 1962- ben kezdődött Székesfehér­váron. de a nagyüzemi ter­melésre. az IK—55 típus előállítására csak 1967-ben tértek át Azóta az első idők teliesítménye a negy­venszeresére emelkedett, az egy jármű összeszerelésére fordított munkaidő pedig 1200 óráról 400 órára csök­kent. Az idén összesen 7500 autóbusz készül az Ikarus székesfehérvári gyárában. Tegnap befejeződött Jaber al-Ahmed al-Jaber al-Sabah sejknek. Kuvait állam ural­kodójának Losonczi PáL a Magyar Népköztársaság El­nöki Tanácsának elnöke meghívására tett hivatalos látogatása Magyarországon. A magas rangú vendéget és kíséretét délelőtt ünne­pélyesen búcsúztatták a kuvaiti és magyar zászlók­kal feldíszített Országház előtt. A Kossuth Lajos té­ren. ahol felsorakozott a Magyar Néphadsereg dísz­zászlóalja, a búcsúzatásra megjelent Losonczi Pál. Trautmann Rezső az Elnö­ki Tanács helyettes elnöke, Faluvégi Lajos, a Magyar Népköztársaság Miniszterta­nácsának elnökhelyettese, az Elnöki Tanács és a kor­mány több más tagja, köz­tük Púja Frigyes külügyimi­niszter. Pontban fél 11 órakor kürtszó hairsant. a dász- zászlóal! parancsnoka jelen­tést tett a kuvaiti uralko­dónak. maid fölcsendült a két ország himnusza. Ezután Jaber al-Ahmed al-Jaber al- Sabah Losonczi Pál társasá­gában elhaladt a dísz- zászlóali előtt. A kuvaiti uralkodó és kíséretének tag- iai elköszöntek a magyar vezetőktől, a budapesti dip­lomáciai képviseleteknek a búcsúztatásukra megjelent vezetői tőL Az ünnepélyes aktus — a katonai díszzószlóalinak a Rákóczi-induló hangjaitól kísért díszmenetével zárult. Ezután virágcsokrot nvúi- tottak át Kuvait állam uralko­dójának, majd a magas rangú vendég és kíséretének tag­jai Losonczi Pállal együtt gépkocsiba szálltak, és dísz­motorosok kíséretében a Fe­rihegyi repülőtérre haitat- itak. A légikikötő betonján Losonczi Pál és Jaber al- Ahmed al-Jaber al-Sabah szívélyes kézfogással vett búcsút egymástól. A kuva­iti uralkodó különgéoe né­hány perccel 11 óra után emelkedett a magasba A tárgyalásokról közös közle­ményt adtak ki Ára: 1,40 forint SZOLNOK MEGYEI VILÁG PROLETÁRJAI EGYESÜLJ ETEK! XXXII. évf. 218. sz., 1981. .zept. it. csütörtök A MEGYEI PÁRTBIZOTTSÁG ÉS A MEGYEI TANÁCS LÁPJA Öt év mérlege a barátsági munkáról Az MSZBT megyei 4 A Magyar—Szovjet Baráti Társaság nyolcvanöt Szolnok megyei tagcsoportjá­nak ügyvezető elnökei gyűltek össze teg­nap Szolnokon azzal a céllal, hogy* megvi­tassák; milyen eredménnyel végezték mun­kájukat az utóbbi őt év során. Tanácsko­zásuk szerves része volt az MSZBT októ­ber 17-1 országos értekezlete előkészítésé­nek. És egyben — egy évtized távlatából — annak is értékelése, hogy miként vált be az új szervezeti forma, a tagcsoportháló­zat. A tanácskozás egyértelmű tanulsága sze­rint sokrétűbbé, színvonalasabbá vált a értekezlete Szolnokon barátsági munka. Az általános célok isme­retében a tagcsoportok a környezetük ad­ta lehetőségeikhez igazodva öntevékenyen, kezdeményezően léptek fel, a baráti talál­kozóktól kezdve a tapasztalatcserékig min­den lehető módszert felhasználtak a ma­gyar—szovjet barátság elmélyítésének ér­dekében. öntevékenységük követendő pél­da a továbbiakban is. Hatókörüket csak ilymódon szélesíthetik. A tanácskozáson megjelent Bíró Gyula, az MSZBT főtitkára. Értékelő-vitaindító beszámolót Mohácsi Ottó, a megyei párt- bizottság titkára tartott.

Next

/
Oldalképek
Tartalom