Szolnok Megyei Néplap, 1981. augusztus (32. évfolyam, 179-203. szám)

1981-08-09 / 186. szám

XXXII. évf. 186. szám. 1981.- augusztus 9.. vasárnap A MEGYEI PÁRTBIZOTTSÁG ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJA Szabadságok idején Voltál már szabadságon ? Milyen volt? Mikor utazol? Hová mégy? Kaptál beuta­lót? Nap mint nap kérdezik egymástól az ismerősök, és aki már eltöltött két-három hetet a magyar tenger part­ján, a hegyekben vagy kül­földön, vége hossza nincs be­számolókat tart visszatérte után. Aki pedig csak ezután utazik szabadságra, az min­dennap reménykedik: talán akkor .is sütni fqg a nap. kel­lemes lesz az idő, gondtalan a pihenés, amikor rákerül a sor. Akárhogyan is próbá­lunk év közben érvelni: 06z- szuk be úgv a szabadságot, hogy egész éven át telve le­gyenek az üdülők, hogy nem­csak nyáron, ősszel is, télen is. tavasszal is jól lehet pi­henni, azért a családok több­sége — talán már a gyere­kek kedvéért is, különösen ha azok iskolás korúak — elsősorban júliusban és au­gusztusban veszik ki az éves, rendes pihenőidőt. Nenj is a szabadságok el­osztásáról akarok én szót ej­teni. Inkább azokról szeret- nék beszélni, akik zokszó nélkül vállalják, hogy amíg mások pihennek;, addig ők’ dolgoznak helyettük is. Igaz: kölcsönösségi alapon van ez. mert egyszer ők is elutaznak szabadságra, és akkor őket is helyettesíteni kell. Ügy mondjuk: nálunk ál­lampolgári ioy a munkához való lehetőség, következés­képpen aki dolgozik, annak szabadság jár. tehát az évi rendes szabadság igénybevé­tele is a jogok egvike. Ebben a nagy melegben pedig aki csak teheti, él ezzel a jogá­val. Csakhogy az élet köz­ben nem állhat meg: a gyá­rakban. a földeken ■ folyik a termelés, a boltokban ilyen­kor is sok a vásárló, az or­vosi rendelőkben soriáznak a betegek. Élünk mint más­kor. s nem tűrünk zökkenőt a megszokott rendben. A minap egyik divatáru üzletünkben egy idős eladó­val találkoztam: behívtak yettesfteni. mondta. Szi­len jöttem. Keresek r kis pénzt, míg a többiek lihenik az évi munka fá- lalmait. A magányos mér- tnő is mosolygott, amikor deztem: nem utazik sza­kágra? Majd októberben, kollégáim többsége, fiatal, ládosok gyerekkel. Hadd njenek most ők. Beszél- í nyomdásszal aki 12—14 t. is dolgozik egy nao a dőterem 50 fokos forrósá- >an. Gépírónővel, aki este gerőltetéstől dagadt csuk­ái nem győzi borogatni. iy másnap ismét el tudja ;ezni két ember munkáját, egyikük sem panaszkodott túlórák, a többletmunkák itt. Mert. hogy ennek len- kell, azt ma természetes- í tartják. >ersze' túl szépnek tűnne idéz. ha nem szólnék ar- hogy azért vannak mun- ielyek, ahol ilyenkor ösz- is zördül a „kanál a vil- al” — azaz egy időben ■szerre akar mindenki tá­rni, és vezető legyen a ?áú. aki — mivel nemet kell mondani — könnyen g tudja nyugtatni a föliz- ott kedélyeket, lyár van, rekkenő meleg. esik hűsöíni a tavak, a rák vizében; járni hűvös ők rejtekét. fölfedezni a ígot. De gondoljunk azok- és főként becsüljük őket. k heteken át jóval többet goznak a természetesnél, rt egyetlen munkahely >ujára sem kerülhet ki a la: szabadságolások miatt va' _ V­Teljes virágzásában a rizs Jó termést ígérnek a nagykunsági és Tisza menti földek A tartós kánikulai meleg kedvez Szolnok megye egyik fő növényi kultúrájának, a rizsnek. A vízi gabona je­lenleg a teljes virágzás álla­potában van, s ha néhány napig még tart a meleg idő, jó lesz a magkötődés is. A hagyományos rizstermő tá­jakon, a Nagykunságban és a Tisza mentén hosszú évek után először számítanak jó termésre. A karcagi Május 1. Tsz-ben a kedvező időjá­rás mellett megfelelő ter- meléstechnikai módszereket is alkalmaztak. Eddig nyolc­tíz alkalommal végeztek árasztást és négy ízben véde­keztek a vízi gabonát fenye­gető betegségek ellen. Repü­lőgépről permetezték a vegy­szert, de használták az úgy­nevezett csepegtetéses eljá­rást is. A növény jelenlegi állapotából ítélve hektáron­ként 28—30 mázsa körüli termésre számítanak. A másik nagy rizstermelő karcagi gazdaságban, a Ma­gyar—Bolgár Barátság Tsz- ben a bugahányás lényegé­ben befejeződött, és félidő­nél tart a megtermékenyü- lés. A gondos művélés és a kedvező időjárás együttes hatásaként egyenletesen fej­lett a növényzet. Ezúttal ér­dekes összehasonlításra is mód van, mivel tavasszal palántázott rizst is ültettek. A magról vetetthez viszo­nyítva a palántázott rizs jó két héttel előbbre tart a fejlődésben. A Palotási Álla­mi Gazdaság 700 hektár rizstábláit háromszor része­sítették növényvédelemben. Repülőgépről vették fel a harcot a kártevő rovarok, majd a kakaslábfíL és a zsióka ellen. A növényzet számára éltető friss vizet is folyamatosan pótolják. A vi­rágzó növényzet a gazdaság Tisza menti tábláin ugyan­csak bíztató, jó termést ígér. Vigjh Zoltán, a teabomafor- galmi és Malomipari Válla­lat karcagi körzeti üzemé­nek vezetője is megerősítet­te, hogyha Nagykunság tér­ségében a rizs jelenleg 27— 28 mázsás termésátlagot ígjér. Több termelőszövetke­zet most bánja, hogy a rizs vetésterületét lecsökkentette, mert az átlagon felüli ter­méssel ellensúlyozni tudta volna a búzából keletkezett terméskiesést. A karcagi rizshántoló üzem a jelenlegi helyzetnek megfelelően ké­szül a szezonra. Terv szerint 1500 vagon rizs felvásárlásá­ra, illetve feldolgozására számítanak. Az üzemben jól halad az éves nagy karban­tartás, szeptember 20-ra a hántoló malom fogadásra készen várja az idei termést Szolnok és Hajdú megyéből Az idei terméskilátások te­hát lényegesen jobbak mint az utóbbi évek bármelyiké­ben. Szolnokon Fúvószenekarok országos találkozója, nógrádi alkotók tárlata Szolnok ad otthont az idén a fúvószenekarok orszá­gos találkozójának. A kétna­pos rendezvényt Bíró Boldi­zsár, a városi tanács elnök- helyettese nyitotta meg teg­nap délután a Megyei Műve­lődési és Ifjúsági Központ előtti téren. Köszöntötte a látványos felvonulással ér­kező együteseket. a tatabá­nyai, az oroszlányi, a borso­di. a nógrádi bányász fúvós­zenekart, a Nagykanizsai Olajbányász, s a házigazda szolnoki MHSZ-Olajbányász fúvószenekart, valamint két úttörő fúvószenekart a tót­komlósit és a haidúszobosz- lóit. A megnyitóit követően a zenekarok bemutatták műso­rukat a szakemberekből álló zsűri előtt. A hangverseny lapzártakor még tartott. A fúvószenekarok ma dél­előtt 10—11-ig térzenét ad­nak a város különböző pont­jain, a Megyei Művelődési és Ifjúsági Központ előtte a ti­szai igeti strandon, a MÄV strandon, a Széchenyi lakó­telepen, a Kun Béla körúton, a Bajtárs úti lakótelepen, a tiszaligeti KlSZ-tábonban. valamint a Tallinn mozi előtt Ugyancsak tegnap dél­után nyitotta meg Molnár Zsolt, kritikus, a Nógrád me­gyei származású, s a tájhoz kötődő alkotók kiállítását a Megyei Művelődési és Hiú­sági Központban. A kiállítá­sán, — amelyet augusztus 30-ig nézhetnek meg a kép­zőművészet barátai — Csőn­ké Ferenc grafikái. Földi Pé­ter, Iványi Ödön. Lóránt Já­nos festményei valamint Tornai Endre András „®on- dolatofc Bartókról” című éremsorozata látható. A találkozón résztvevő zenekarok a megnyitón. A fúvószenekarok ma délelőtt a város különböző pontjain adnak térzenét fl TARTALOMBÓL: Új búzát őrölnek a malmok Gyógyító közösség Mit jelent Önnek a Tisza? Keresztül-kasul Itáliában Kifelé a kátyúból Vizivilág A határban is életet ment a víz Nem használják ki öntözési lehetőségeiket a gazdaságok A csapadék eloszlása szem­pontjából rendkívül szeszé­lyes idei nyár alaposan pró­bára teszi a mezőgazdaságot A kalászosok betakarítása óta tartó és az aratásnak még kedvező száraz, meleg idő nagymértékben 'visszaveti a most már termésnövelés idejét élő kertészeti növé­nyek, ültetvények fejlődését A talaj fokok)tt párolgása miatt a gyökérzóna hasznos vízkészlete — különösen a kiszáradásra hajlamosabb, lazább szerkezetű táblákban — a minimálisra, azaz mint­egy 30—35 százalékra csök­kent. A földeken életet ment tehát ezekben a napokban az öntözés, aminek a lehető­ségével az indokoltnál jó­val kisebb mértékben élnek a gazdaságok. A MÉM öntözési szolgála­tától kapott információ sze­rint megyénk gazdaságaiban „hadrafogható” öntözőberen­dezéseik kapacitása mint­egy 72 és fél ezer hektár­nyi terület mesterséges csa­padékellátását tenné lehető­vé. Ennél mintegy kétezer hektárral kisebb területre Váltottak vízhasználati enge­délyt az üzemek, de ezidáig még a jelentős összegért en­gedélyezett földek 30 száza­lékán meg sem kezdték az öntözővíz kijuttatását. Még rosszabb a helyzet a műsza­kilag berendezett, azaz fel­szín alatti nyomócső-hálózat­tal rendelkező gazdaságok­ban, ahol az arra berende­zett területek alig több mint a felén öntöznek. A gabonatarló másodvetés­sel történő újrahasznosításá­val az elkövetkező hetekben várhatóan javulni fog az ön­tözési lehetőségek kihasznált­sága. Erre enged követkéz« tetni az a tény is, hogy az elmúlt napokban befejező­dött országos, kedvezményes öntözőgépvásárlási akció forgalmának egyharmadát két megye, Szolnok és Győr- Sopron nagykereskedelmi vállalatai bonyolították. Me­gyénkben összesen 32 öntö­zőgép és berendezés talált gazdára az akció idején,' mintegy kilencmillió forint értékben. Szükség is lesz ezekre az Újabb öntözőfelszerelésekre, mert a meteorológiai előre­jelzések szerint a közeli na­pokban nem várható lénye­ges változás időjárásunkban, a talajok kiszáradása tovább fokozódik, ezért a másodve^ tések vízellátásán túl idejé­ben és elegendő csapadékot kell juttatni minden nö­vénykultúrának az öntözhetek földeken.

Next

/
Oldalképek
Tartalom