Szolnok Megyei Néplap, 1981. augusztus (32. évfolyam, 179-203. szám)
1981-08-08 / 185. szám
1981. AUGUSZTUS 8 SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 5 Több ezer hazai és külföldig látogató kereste föl eddig a jászjákóhalmi helytörténeti gyűjteményt. Az utóbbi időben több értékes darabbal gazdagodott a falumúzeum IFilmiegyzet D Majmok bolygója A filmeknek is megvan a masuk sorsa, nemcsak a könyveknek. Franklin X. Schaffner 1968-ban készített. Majmok bolygója című színes amerikai filmje nem aratott olyan sikert, amilyent meglérdemelt volna. Tulajdonképpen nálunk is bemutatták már a stúdióhálózatban, szűk közönségréteg előtt, — minden különösebb visszhang nélkül. Annál hangosabb volt a Csillagok háborúja, az Ürodusseia 2001 stb. meglehetősen bárgyú • sciense-fictionok fogadtatása. Pedig a Majmok bolygója — amely az előzőeknél jóval korábban készült — könnyen lehet, hogy az évszázad filmje. Sőt. netán ha félelmetes feltételezései bekövetkeznének. akkor Pierre Boulle — az ő regénye nyomán készült a film — és a rendező azáltal válna világhíressé, hogy a XX. század derekán filmet készített az emberiség pusztuláséról. Csákóét ebben éppen az a lefíszömyűbb, hogy a látnoki erővel bíró író. rendező géniusznak nem lenne kik előtt világhírűnek lenniük. A fentiek pontosítását próbáljuk magával a filmmel elvégeztetni. Mesés történet, de nagyon „mai ízű”. Négy űrhajós hibernált állapotban különlegesen hosszú időutazásra indul, amelynek az a célja, hogv néhány ezer évvel túléljék korukat, s átmentsék az emberiséget egv jobb jövőbe Egyszerűbben fogalmazva, ahogy a magyar paraszt mondaná: ők a „magnak valók”. Érje 'bármi szörnyűség az emberiséget, a világegyetembe távolított űrhajó hibernált utasai — egy nő és három férfi — megmaradnak. Az űrhajó egy ismeretlennek tűnő bolygó fedélzetén száll le. Az utasok felélednek hosszú álmukból, illetve csak hárman, mert az expedíció egyetlen nő tagja már összeaszott múmia, olyan mint a fáraósírok lakója Valamiben tévedtek a földi tudósok, csak egy parányit. egv icin'cit. de az e'ég ahhoz, hogy kihaljon az emberiség. A női űrhajós halálával ez mór csak idő kérdése. A tudomány másik nagy tévedése: az űrhajó egv tó- félében landol. elsüllyed.1-0 Innen már nincs. visszatérés*1 a földre, állapítják meg áz” űrhajó életbenmaradt utasai. Elindulnak, hogy megismerkedjenek úi hazájukkal. Csaknem holdbéli tájon hárító dukolnak, itt-ott egv csérjéé, kóró. gaz. igénytelen növények. Nagynehezen vizet is tatáinak. Egyszercsak. orángutánszerű lények tűnnek fel, hálókkal fogják el őket. illetve az expedíció egvik tagját — olyasmi fegyverrel, amilyet a második világháborúban használtak —. lelövik. Taylor, az expedíció parancsnoka — Charlton Heston alakítja, megkapó egyszerűséggel. de nagyon meggyőzően — aki szintién megsebesült. egy ..állatkórházban” tér magához. Itt ápolják a maiomtársadalom orvosai az alacsonyabb rendűnek tekintett embereket... Nem kívánjuk elmondani a film történetét csupán annyit idézünk belőle, amennyi mondanivalónk kifejtéséhez okvetlenül szükséges. Taylor felépül és rokonszenvezőivei megszökik a majmok országából. Ez,- után éri a legrettenetesebb csalódás: Az egykori tudósok. akik tervezték, kilőtték s automatikával irányították az űrhajót, jóvátehetetlenül tévedtek. Tavlor felismeri az elpusztult Szabadságszobmt s számos más épület romját. Az űrhajó tehát a közben elpusztult földre tért vissza, s az orángutánszerű lények az emberiség „utódai”. Az 1960-as évek végén, az 1970-es évtizedben, az enyhülés szakaszában a Majmok bolygója csak fantasztikus mesének hatott, némi tanulsággal. De most úi reneszánszát éli Pierre. Boulle és Franklin J. Schaffner alkotása Sajnos, nem véletlenül, nem minden ok nélkül. A csodálatos technikával készített, mély humánumot hordozó, nagyszerűen szerkesztett. rendezett film megnézése után csak egyetlen gondolatunk marad: nehogy így legyen! Tiszai Lajos Különleges atlasz Hazai és — minden bizonnyal — világviszonylatban is egyedülálló- vállalkozásra : gazdaság-, társadalom- és művelődéstörténeti atlasz kiadására készül a Kartográfiai Vállalat. A különleges atlasz koncepciótervét az Országos Pedagógiai Intézet munkatársai készítették. Olvan tanulói segédeszközt alkottak, amely előseeí- ti a gazdasági, társadalmi folyamatok, viszonyok., művelődés- és életmódtörténeti jelenségek összefüggéseinek megértését, a tanulók történelemszemléletének kialakítását. Nem kisebb a feladat, mint az. hogy panírra-tér- képre vessék azt a sok adatot. ismeretet, amely a hazai és az egyetemes történetet- a gazdasági társadalmi, kulturális fejlődést szemlélteti. Hétvégi hívogató Kiállítás, fúvószenekarok találkozója Az ötödik alkalommal sorra kerülő „Olajbányász művelődési hetek” keretében a hét végén rendezik meg Szolnokon a fúvószenekarok országos találkozóját. Ma délután öt órakor.-a találkozó részvevői, a Tatabányai Bányász fúvószenekar, az Oroszlányi Bányász koncert fúvószenekar, a Borsodi Bányász, a Nógrádi Bányász. a Nagykanizsai Olajbányász. s a házigazda Szolnoki MHSZ-Olajbényász fúvószenekar, s két ifjúsági csoport, a tótkomlósi és a haidúszoboszlói úttörő fúvós- zenekar felvonul az ünnepélyes megnyitóra al Megyei Művelődési és Ifjúsági Központhoz. A megnyitót követően kerül sor a zenekarok hangversenyére a művelődési központ előtti téren. Vasárnap délelőtt a találkozón részt vevő együttesek térzenét adnak a város különböző pontjain. Ma délután néey órakor a Megyei Művelődési és Ifjúsági Központban kiállítás nyílik öt grafikus, festő, illetve szobrászművész. Czin- ke Ferenc, Földi Péter. Ivá- nyi Ödön, Lóránt János és Tomay E. András alkotásaiból. A kiállítást augusztus 30-ig nézhetik meg az érdeklődők. A NÉPMŰVELŐ — KULCSEMBER A közművelődés emberi tényezője Ha már a nyitott közművelődés. a nyitott ház elvéről beszélünk, természetes a szóhasználat: [kulcsember a népművelő. Kulcs, mely a kulturális élet minden zárját nyitja. Az anyagi források megcsappantak. a népművelőre egyre nagyobb szerep vár. A hatodik ötéves terv közművelődési mozgatóit így jelölte meg Pozsgay Imre művelődési miniszter: .........nemc sak a fejlesztési eszközöket kell megkeresni. hanem mindazokat az erőket és lehetőségeket, amelyekkel a közművelődési programot teljesíteni lehet... Ha már az emberi tényezőkről annyi szó esett: éppen a népművelőben látom azt a képességet és lehetőséget, amellyel a nehézségeket úgy lehet áthidalni. hogy a hatodik ötéves tervidőszakban se következzék be visszaesés .V..” Képesség meg képzettség Tehát a népművelőben a képesség és a lehetőség! '■. Hogy a helyi igények alapián, helyi emberekkel — értük és nekik szóló művelődést szervezzen. Lám. megannyi emberi tényező. Hogv is állunk ezzel a népművelők esetében? Ha statisztikához fordulnánk, megtudnék, hogy kevesebb a főhivatású népművelőnk, mint kéne. s..ennek is ió része (hol a harmada, hol a fele) nem szakképzett. Ám a számok elrejtenék azt. hogy a főhivatásúak milyen népművelői képességgel rendelkeznek. milyen hittel és felelősséggel dolgoznak, egyáltalán tudják-e. értik-e tisztüket ? A képzettség meg a képesség két dolog. A képzettség nem pótolhatja az emberi rátermettséget. Magam is vallom azt. amiről Vitányi Iván, a Művelődéskutató Intézet igazgatója egv interjúban az újságíró megjegyzésére (tniszerint vannak népművelők. akik megfelelő képzettség hí ián is igen eredményesen dolgoznak, mert megvan bennük az emberi. lokálpatrióta vagy nevelői lendület, valamint az elengedhetetlen helyismeret) — így válaszolt: „Különösnek tűnhet, hogv a Művelődéskutató Intézet igazgatója előnyben részesíti a néprnűDon Kondor letépte bársonysapkáját, sietve meglebben- tette Rumata felé, azután az asztalra dobta, s kikapcsolta köpenyét a nyakán. Kicsiny, sovány ember volt, sápadt arcú, dülledt szemű. Fekete haját ugyanolyan tömör' aranyabroncs szorította le, mint Rumatáét, orrnyerge fölött nagy zöLd kő díszítette. — Egyedül van, dón Rumata? — kérdezte szaggatottan. — Igen, nemes dón — válaszolta szomorúan Rumata, Kabani atya hirtelen hangosan, józanul így szólt: „Nemes dón Reba! ön hiéna, és punktum!” Don Kondor nem fordult meg. — Iderepültem :— mondta. —■ Reméljük — jegyezte meg Rumata —, hogy nem látták önt. — Egy legendával több vagy kevesebb — felelte ingerülten dón Kondor. — Nincs időm a lóháton való utazgatásra. Mi történt Budahhal? Üljön már le, dón Rumata. Rumata engedelmesen leereszkedett a padra. — Budah eltűnt — válaszolta. — Vártam rá a Nehéz Kardok Vadonéban. De csak egy félszemű ágrólszakadt jelent meg. megmondta a jelszót, és átadott egy zsák könyvet. Még két napig vártam, azután érintkezésbe léptem dón Guggal. és ő közölte, hogy Budahot egészen a határig vitte, és Budahot egy bizonyos nemes dón kíséri, — 12 — velők természetes nevelői magatartását a képzettséggel szemben ... Ha szabad ilyen nagyképűen mondani, ez nálam tudományos meggyőződés. A népművelő tudásának is a személyiséget kell támogatnia”. (Üj tükör. 1981.) A személyiség törékenysége Elérkeztünk a közművelődés „emberi tényezője” témájában a lényeghez: a személyiség milyenségéhez Az említett beszédben Pozsgav miniszter hangoztatta, hogv az emberi tényezőről nem lehet másként szóink mint a „teljes személyiséget számításba véve”. Lényeges szempont. Hajlamosak vagyunk azt hinni, hogv ha van ennyi meg ennyi főhivatású népművelőnk, akkor már minden emberi tényező adott. Pedig hány buktatója lehet annak, hogy iól is dolgozzon. Ismerünk szakképzett népművelőket. akik nagv akarással fogtak munkához, aztán erejük-hitük megbicsaklott. Személyiségükben valami elbizonytalanodott, összezavarodott, vagy elké- nyelmesedett. Mihelyt azt mondjuk: a népművelő teljes személyiségével jelen van a munkában, már számolnunk kell mindazzal a körülménnyel (a lakástól, a családi életen, illetve az egyedülléten. a szerelmi zűrzavaron át a lelkiállapot sokféleségéig). mely munkakedvét, közérzetét, munkabírását befolyásolja. Megkérdeztem néhány tapasztalt megyei nlápművelő- től. hogyan látja a népművelő szerepét, lehetőségeit, személyiségét Első ellenérvük az volt: kiválaszthatjuk- e magunknak emberünket? Vagy még visszább mennek: az egyetem, a főiskola végez-e rátermettségi (természetes emberi) képességvizsgálatot? A megvíék örülnek, ha egyáltalán jelentkezik új. szakképzett népművelő. A diplomások zömmel a városokban meg néhány nagyközségben helyezkednek el. Pedig a falu kulturális életében lenne (lehetne) meghatározó szerepe egy-egv ió népművelőinek. Különösen ott égetően fontos a jelenlétük. ahol a községhez tartozó falvakban megszűnt az iskola. elköltözött az értelmiség. Nagy gond. hogy gyorsan változtatják helyüket a népművelők. A községet , annak embereit nincs ideiük megismerni, a helyi igényekhez szabott kulturális életet nincs idejük megteremteni. Pedig a szocialista közművelődés egyik alapfeltétele, hogy a népművelői tevékenység az adott település, az adott közösség igényeire és lehetőségeire épüljön. Élthez természetesen kétoldalú ismeretszerzés kívánatos: ismerjék meg a művelődéskutatók vizsgálatainak tapasztalatait. s az abból adódó javaslatokat : gyakorlatias önvizsgálatot. tartva hasznosítsák mindazt, ami megvalósítható a magűk kulturális területén. Node, ehhez forgatni kell a legfrissebb szakirodalmat, s ugyanakkor forgolódni a legfrissebb falusi-városi lét- fodn. Hogyan állunk ezzel? Tapasztalataim nem kedvezőek: ritkán észleltem, hogv a népművelő töpreng a Kultúra és Közösség című folyóirat valamely „fölöszagú” (mert a valóság mélyéből metszett) tanulmánya fölött, érzékelvén, hogy itt róla is szó van. Ugyancsak ritkán találkoztam a faluiát. alaposan ismerő népművelővel. Olyan ugyan akadt, aki tudta a „szöveget”, mindig a település igényeire hivatkozott (programiát igazolandó), ám nem volt érkezése ezt az igényt közelebbről megismerni. Emberi tényezők Lám, mennyi összetevője van a művelődési életnek, a kulturális élet sokat hangoztatott „emberi tényezőjének”! És mennyi összetevője a népművelő személyiségének. munkálkodásának, hatékonyságának. Mennyi az összetevő kint (a településen) és benn (az emberben). Mégis: újulni kell! Mind a művelődési életnek, mind a népművelőnek meg kéll újítani önmagát, hogy eredményesen dolgozhasson. Eszközök vannak hozzá: a már említetteken kívül például az iskolák 'bekapcsolódása a művelődési folyamatba, a kultúrház társadalmi vezetőséginek közreműködése stb. Mindez még gyengén, erőtlenül jelentkezik a művelődésben. De már a küszöbön van... Balogh Ödön akiben meg lehet bízni. Budah valahol itt, Arkanarban tűnt el. Ez minden, amit tudok. — Nem sok — jegyezte meg dón Kondor. — Nem Budah a Legfontosabb — ellenkezett Rumata. — Ha él, akkor megtalálom és kimentem. Ehhez értek Nem erről akartam beszélni önnel. Űjra meg újra arra akarom felhívni a figyelmét, hogy az ankanari helyzet túlhaladta a báziselmélet határát... Kérem, hallgasson végig — szólt határozottan Rumata. — Ügy érzem, rádión sohasem tudok szót érteni önnel. Arkanarban minden megváltozott. Valami új, rendszeresen ható tényező keletkezett. És a dolog úgy fest, mintha dón Reba szándékosan ráuszítaná a tudósokra a királyság egész szürke népségét. Mindazt, ami akár csak egy' kissé a szürke átlagszínvonal fölé emelkedik, veszély fenyegeti. Ha valaki okos és művelt, ha kételkedik, veszély fenyegeti. Bármely szatócsnak joga van akár halálba üldözni. Sok száz és ezer embert törvényen kívül állónak nyilvánítottak. Rohamosztagosok vadásznak rájuk, felaggatják őket az utak mentén. Tegnap az én utcámban agyontapostak egy öregembert, mert megtudták, hogy ismeri a betűt. Egyszóval Arkanarban hamarosan egyetlen írástudó sem marad. Don Kondor figyelmesen ránézett. '— Nem tetszel nekem, Anton — mondta oroszul — Nekem sem tetszik sok minden, Alekszandr Va- sziljevics — felelte Rumata. — Nem tetszik, hogy a probléma puszta felvetése által megkötöttük ke_zünket-lábun- kat. Nem tetszik, hogy a Vértelen Ráhatás Problémájának nevezik. Mert az én körülményeim között ez tudományosan megalapozott tétlenség ... Ismerem valamennyi ellenvetését! És ismerem az elméletet. Itt azonban nincs semmilyen elmélet, itt jellegzetesen fasiszta gyakorlat van, itt minden percben vadállatok embereket ölnek! — Anton — szólt dón Kondor —, ne heveskedjél. Elhiszem, hogy az arkanari helyzet kivételes, de meggyőződésem, hogy egyetlen konstruktív javaslatod sincs. — Igen —' ismerte el Rumata —, konstruktív javaslatom nincs. De nagyon nehéz féken tartanom magam. — Anton — mondta dón Kondor. — Mi kétszázötvenen vagyunk itt. az egész bolygón. Mindenki féken tartja magát, és ez mindenkinek nagyon nehezére esik. — 13 — (Folytatjuk)
