Szolnok Megyei Néplap, 1981. augusztus (32. évfolyam, 179-203. szám)
1981-08-07 / 184. szám
1981. AUGUSZTUS 7 3 A Jászsági Ruhaipari Szövetkezet Jászapáti telephelyén a modellműhelyben készfii a szabászat! terítékek rajzolása. A szabászmfiheiyben ezek alapján szabják ki a kabátokat és azok tartozékait Kevés az ortopédcipész Tájékozatlan megrendelők Gyártási gondok a Gyógyászati Segédeszközök Gyárában A gyár nyereséget akar. amiből fejleszthet. Ezért bővíti termékeinek választékát, javítja a minőséget, úi piacokat keres. Különösen az utóbbi tűnhet furcsának annál a kisújszállási gyárnál, amelynek terméklistáján ilyen tárgyak szerepelnek: rokkantkocsi. fémmankó, -bot, ortopédcipő. A gyár neve Gyógyászati Segédeszközök Gyára, feladata pedig a mozgássérültek mindennapi életét megkönnyítő segédeszközök készítése. — A budapesti központ irányításával három fő ter- mákosoportot alakítottunk ki — kezdte a beszélgetést Űj— Ortopédcipőből 7—8 ezer párat készítünk évente. Ez mind egyedi, a méretvevői hálózattól érkező méret- lapok alapián készített cipő. Az átfutási idő hosszú, közel egy év, a követelmény a cipésszel szemben nagy. Kevés a szakmunkásunk. A talpkészítésnél áttértünk a ragasztott technológiára, de a kényesebb feladatokra változatlanul képzett ember kellene. Központunk az Egészségügyi Minisztérium segítségével létrehozott egv oktatási bázist kollégiummal. Utoljára 1971 nben sikerült Kisújszállásán négy fiút találnunk, akik a cipész szakmát választották. Tavaly vizsgálta a gyár helyzetét az országgyűlés egészségügyi bizottsága és szó volt arról, hogy a cipőgyárak átvehetnék az egyszerűbb gyógvci- oők gyártását. A gépműhely az. amiről elmondhatom, a létszámmal rendben vagyunk. Ott ..csak” a rendelésekkel meg az anyaggal van gond. A szobai rokkantkocsit a SZOT Társadalombiztosítási IgazA Minisztertanács és a SZOT vörös zászlót adományozott mimkánk elismeréséül a kollektívának. — mondja dr. Plesa István, a központi gyár igazgatója, aki emellett ortooédsebész rehabilitációs szakorvos. Az elismerésnek örülünk, de úgv érezzük, nem sikerült elérni azt. amit nyolc éve. mikor idekerültem, munkatársaimmal elképzeltünk. Nyereségünk jó részét költ jük propagandára. még sem megfelelő egészségügyi vonalon a tájékoztatás. Még a 112 közvetlen betegei látással foglalkozó ortopéd orvos sem tudja, nemhogy a különböző rendelőintézetekben dolgozók, hogy hányféle eszközt kérhetnének tőlünk. Az anyagellátás állandó probléma. éppen úgy. mint az alkatrész. Évek óta keresünk gyártót a rokkantkocsikhoz szükséges szélesebb gumi. vári Pál, a gyáregység vezetője. A közismert Rug.i gyermeknadrágot, egyedi ortopédcipőket és csővázas tér-1 mékeket. A termelési érték 65 millió forint körüli. Probléma van bőven, akármelyik terméket nézem Kezdi ük a gyermeknadrággal. A kereskedelem megrendelése egyenlőtlen. Az első két negyedévre 500—500 ezer. a harmadikra már csak 360 ezer darabot igényel. A mozgást nehezen tudjuk létszámmal követni. Különösen úgy, hogy az első félévben a szokottnál nagyobb volt a fluktuáció. Huszonhét dolgozónk ment el és a legtöbben a varrórészlegből. gatőság rendelésére gyártjuk, és mint tudja, állampolgári jogon ez jár minden mozgásban gátoltnak. Szerintem az illetékesek nem ismerik pontosan az igényeket, hiszen még orvostól is kaptunk olyan levelet, amiben azt kérdezte, hogyan lehet hozzájutni ilyen kocsihoz. Évek óta az a gyakorlat, hogy jóval év eleje előtt elfogy a keretrendelés alapján kért mennyiség. A Társadalombiztosítási Igazgatóság újra rendel, mi meg próbálunk anyagot szerezni, ahogy tudunk. Az utcai kézihaitá- sú rokkantkocsiból viszont tavaly lényegesen kevesebb kellett, mint az előző évty^p. A második félévben fey.rjaj- lantos szabad kapacitásunk maradt. Ez elég sok problémát okozott, végül is a csővázas cikkek készítését kezdtük meg Ezekkel meg az a bai. hogy sem a rászorultak, sem orvosaik nem tud iák. hogy nemcsak kocsi és bot. hanem szobai WC. fürdőkád és WC-kapaszkodó is készül nálunk rokkantak részére, hogy csak néhányat említsek a fontosabbak közül. erősített kerék és küllő készítésére. hiába. Nagy nehézségek árán szerezzük be ezeket. Ennek ellenére elértük, hogy a rokkantkocsi hiánya — a négy-öt évvel ezelőttihez képest — ma már nem téma a sajtóban. Olyan típusokat fejlesztettünk ki. amelyeken a hajtási viszonyokat megváltoztató kerékcsere könnyű, többféle mérteiben és kiképzésiben ké-J szülnek a kocsik. Sajnos a rendelkezésre álló 5—6 fajtából csak kettőt igényel a Társadalombiztosítási Igazgatóság. — A csővázas programnál érthetetlen ellentmondás van a lehetőség és az igény kielégítése között. Bármelyik pillanatban nagv mennyiségben tudnánk gyártani a guruló mankót, a két- és háromlábú. biztonságosabb mozgást segítő botokat, a különböző kapaszkodókat. Most talán megtört a jég. A SZOT Társadalombiztosítási Igazgatóság jövőre kért a Kisújszálláson készülő könnyű fémbotból, mankóból és kö- nyokmankóból. Az az elképzelés, hogy a társadalombiztosítás terhére rendelhetővó teszik. — A ciópgyártás-baji egészen tragikus helyzet alakult ki. A szakoktatási bázis ellenére sem javult a helyzet, egyszerűen nincs fiatal, aki a nagy követelményeket állító ortopédcipész szakmát választaná. A szakmunkásokból 70 százalékkal több kellene. Ha így megy tovább, négy éven belül már olyan sem lesz. aki átadja az ismereteket. Kisújszálláson próbálunk gépesíteni, ezen kívül al Duna 0pőgyárban és a Savaria Cipőgyárban tervezik olyan cipők sorozat- gyártását. amely divatos, emellett elfér benne a kalapácsujj, a bütyök, a lúdtalp- betét. Így a megmaradt kevés szakember a nagyobb figyelmet igénylő gvógycipőkJ kel foglalkozhatna. Amire nincs adat — Hogyan látja a forgalmazást Braver Gyula kereskedelmi osztályvezető. — Arra nem kapok megbízható statisztikai adatokat, hogy hány 0—2 év közötti gyerek él adott időszakban az országban. várhatóan mennyi Rugi guminadrág kell — mondja kissé ingerülten. Azt meg végképp nem tudom felmérni, mennyi érrendszeri és cukorbeteg iut maid olyan állapotba, hogy csonkolni kell. tehát „vevő” lesz gyártmányainkra. — A szobai kocsinál változatlan a helyzet. Most futott be 300 darabos utórendelés. Számításaink szerint ez szeptemberig lesz elég. A csővázas program keretében készülő botokat idáig szabadforgalomban csak aar OMKER boltjában árultak — rendeltek belőle évente úgy 50—60 darabot. A fővárosi Vas-Edény megpróbálta eladni, sikerült Most újra rendelitek belőle A VASÉRT Nagykereskedelmi Vállalat pedig a fürdőszobában használható kapaszkodókat fogja árulni. A tervszerű gazdálkodás minden gyárra kötelező. Ahhoz, hogy nyereségesen és folyamatosan termelhessen, hogy az anyagellátást biztosítani tudja, ismernie kell az igényeket. Mit tehet a gvár. amelynek vevői a mozgássérültek. akik száma sajnos növekszik. Reménykedik, hogy valahol, valaki végre kialakítja a szociálpolitikai szempontból oly fontos alapvető ellátást elősegítő információs hálózatot. Fejszés Edit Az orvos sem tudja Talán a cipőgyárak A tagok adják Kölcsön a termelőszövetkezeinek A mezőgazdasági termelő- szövetkezetek tagjai a TOT összesítése szerint mintegy 100 millió forintot adtak eddig kölcsön saját gazdaságuknak ahhoz, hogy a jelenleg viszonylag szűkös fejlesztési, beruházási lehetőségeikét némileg bővíthessék. A föld és más vagyontárgy bevitelén túl ugyanis — a fennálló rendelkezések szerint — a tag a közgyűlés által jóváhagyott közös fejlesztési célok megvalósításához az alapszabályban meghatározott feltételekkel a szövetkezet tevékenységéhez anyagilag is hozzájárulhat. Ezzel a lehetőséggel mind többen élnek. A megállapodásokat minden esetben írásban rögzítik, és a szerződéses feltételeket az ide vonatkozó pénzügyminiszteri rendelethez igazítják. Különösen élénk az érdeklődés azóta, hogy a Pénzügyminisztérium, amely e kérdésben állásfoglalásra illetékes, közölte: nincs jogszabályi akadálya annak, hogy a tagok hozzájárulása után a takaréklevélre fizetett kamat mértékének megfelelő részesedést fizethesse a szövetkezet. Ez gyakorlatilag azt jelenti, hogy ha a tag 5 ezer, 10 ezer, 20 ezer illetve 50 ezer forint összegű hozzájárulást ad a szövetkezetnek, akkor az átadott összeg után például ötévi lekötés esetén 7 százalékos, három évi lekötésnél 6 százalékos részesedés illeti meg. Egész sor termelőszövetkezetben fejlesztéshez fogtak a tagi kölcsönökkel. Egyebek között új munkaalkalmat teremtettek például a hartai Erdei Ferenc Termelőszövetkezetben, ahol a baromfi- részleget bővítették részben a felvett kölcsönből. Másutt a gazdálkodás szociális feltételeit javítják azzal, hogy a létesítményeket kiegészítik. Különösen sokat segít a tagi kölcsön az állattenyésztéssel foglalkozó gazdaságoknak, itt a forgóeszközök ugyanis hamarabb „kimerülnek” és pótlásukra rendszeresen szükség van. A Minisztertanács megtárgyalta Munkaprogram az építőipar rugalmasságának ösztönzésére Az Építésügyi és Városfejlesztési Minisztérium és az együttműködésben érintett tárcák előterjesztésére az Állami Tervbizottság munka- programról határozott a szabályozórendszer egyes elemeinek korszerűsítésére, amellyel rugalmasabb vállalkozásokra, a tényleges építési igényekhez igazodó feladatok elvégzésére ösztönzik az építőipari vállalatokat. A változtatást indokolja, hogy a lényegesen mérséklődött építési igények kielégítésében is sok feszültség tapasztalható, mert a kivitelezők nehezen alkalmazkodnak a változó feladatokhoz, a korábbinál jóval nagyobb arányú felújítási és rekonstrukciós munkálatok követelményeihez. A munkaerő gyors átcsoportosítását is számos objektív és szubjektív körülmény akadályozza. A határozat szerint — amelyet tegnapi ülésén a Minisztertanács is megerősített —r a költségkalkulációs és elszámolási rendszer, a bér- és jövedelemszabályozás, továbbá az építési szervezetek továbbfejlesztésével ösztönzik racionálisabb intézkedésekre, a körülményekhez való alkalmazkodásra az építőipart A rugalmasabb építőipari árrendszerrel azt kívánják elérni, hogy a kivitelezők vállaljanak nagyobb kockázatot, és ezzel járjon együtt nagyobb nyereség, ám a szabályozás állítson ésszerű gátat az indokolatlan áremelkedésnek is. A kivitelezés vállalkozási jellegének erősítésére fokozatosan általánossá kívánják tenni a versenyeztetést. Az ÉVM és partnerei az év végéig kidolgozzák a versenytárgyalások rendszerének, az ajánlatok tartalmi és formai feltételeinek és a verseny tisztaságának szabályait. A fejlődés útja a versenyárrendszer, amely szerint a megrendelő és a versenyző vállalkozó megegyezése szerint alakítják az árakat, a megbízó tehát a legkedvezőbb ajánlatot veszi figyelembe. Az építési feladatokhoz igazodó rugalmasabb munkaerőgazdálkodást a bérszabályozás két alaptípusa: a bértömeg- és a bérszínvonalszabályozás vegyes alkalmazásával kívánják elősegíteni. Így azoknál a kivitelezőknél, amelyeknél a növekvő építési feladathoz a munkaerő számát is növelni kell, lehetővé teszik a relatív bérszínvonal-szabályozást. A módosított jogszabályokat még ez év november végéig kidolgozzák. Érdekes kísérletre is sor kerül, elsőként a Dunai Kőolajipari Vállalat krakk üzemének építésénél, ahol a fontos népgazdasági érdek is indokolja a munka gyorsításának ösztönzését. A beruházóval és az alvállalkozókkal közösen az egész létesítmény kivitelezésére egy összegű munkabért állapítanak meg, amit — ha a feladat jóval a határidő előtt és az előírt minőségben teljesül — korlátozás nélkül számolhatnak el. Terveznek még más jövedelemszabályozó kísérleteket is. Az építőipari szervezetek korszerűsítésére a jövő év közepéig 'széles körű vizsgálatokat végeznek az országban, s az érintett tárcák közös javaslatokat dolgoznak ki a fejlesztésre. Egyebek között új szervezeti és működési formák ágazati bevezetésével növelik az építőipari szolgáltatás hatékonyságát, s folytatják a fenntartási munkák komplex elvégzésére alkalmas vállalatok kialakítását is. A munkaprogramban foglaltakon túl központi intézkedéseket fogadtak el a szűkös budapesti építési kapacitásból eredő feszültségek feloldása érdekében is. A jövő évtől az eddiginél több bérpreferenciával segítik a főváros komplex lakásépítkezéseit, továbbá a fontos köz- intézmények és kórházak rekonstrukcióit. A Budapesten foglalkoztatott építők lakásgondjainak megoldását is támogatják, s lehetővé teszik, hogy az építőipari szervezetek dolgozói évente legalább 500—600 munkáslakáshoz jussanak. A munkaprogramban részletesen megjelölték az elvégzendő feladatok határidőit és a felelősöket. Az ösztönzőbb jogi és egyéb szabályozók módosításának kidolgozása lényegében máris megkezdődött, hiszen néhány feladatot már augusztus végéig illetve szeptember végéig be kell fejezni, mint a krakk üzem kísérleti bérgazdálkodásának szabályait is. Jelentős fejlesztést hajtott végre az előregyártó betonüzemében az Sszak-dtmintúll Közmű- fii Mélyépítő Vállal«, a közelmúltban. Elsősorban iQjurl üzemek beruházásánál használható óriás betonelemeket készítenek itt, de az utóbbi időben megnőtt a kereslet a mezőgazdasági beruházásokkal. Így a vállalat termelési értéke meghaladja a nyolcvan millió forintot
