Szolnok Megyei Néplap, 1981. augusztus (32. évfolyam, 179-203. szám)

1981-08-06 / 183. szám

1981. AUGUSZTUS 6, 3 Az Április 4. Gépipari Művek örményesi gépgyárában hetven speciális kábeldobot készítenek NSZK-exportra Napirenden: a háztáji gazdálkodás fejlesztése A pártszervezetnek Is van tennivalója Ezen a délutánon soros ülését tartotta az öcsödi Sza­badság Tsz I. sz. pártalap- szervezeténék vezetősége. Míg a Dártirodán a többiek­re várakoztunk, addig Kar­dos Balázzsal, az alapszerve- zet titkárával, öntözéses ága­zatvezetővel beszélgettünk közösségükrőll A hetventagú kommunista kollektíva csak­nem minden tagi a a szövet­kezet növénytermesztésében dolgozik. Kora tavaszitól ké­ső őszág sok a munka iuk. mégis rendszeres a oártélet az alaiDszervezetben. A ve­zetőség most ezúttal eazda- ságoolitikai témát tárgyal: a háztáii gazdaságok tevékeny­ségéről, takarmányellétásá- ról kértek ielenitlést a háztá­ji bizottságtól. Aztán meg­jöttek a vezetőség tagjai — radi Lajos öntözőszakmun­kás, Oláh Antal mezőőr. Zu­bov Ferenc traktoros. Zilahi Antalné sztk-üigyintéző és Nádudvari Károly területi brigádvezető, és megérkezett a iélentést tevő Török Sán­dor, a háztáji bizottság el­nöke Mind a jelentésből, mind' a kérdésekre adott válaszok­ból, a vitában elhangzottak­ból az derült ki. hogy az alapszervezet — az üzemi és f a községi pártbizottság is — rendszeresen napirendre tűzi ezt a témát. Tudatában van­nak annak, hogy a háztáji gazdálkodás helyzete hangu- latmeghaitározó tényező a te­lepülésen. ezért politikai kér­désként kezelik — és erre bátorítják a szakmai veze­mint rét- és legelőszénát. De adnak az igénylőknek terü­letet, amelyről egész évben hordhatják a zöldlucemát. biztosítanak a tejelő állatok­nak silót, aztán kukoricasze- názst, takarmányrépa-terüle­tet. amit a tagok munkálnak meg. Török Sándor azt mondta a pértvezetőségi ülésen: „azért biztosítjuk mindezt a gazdáknak, hogy szerződéses kötelezettségeáknek eleget tudjanak tenni. Márpedig az idén 12 ezer 400 hektoliter tej, 1010 mázsa marha-, 5 ezer 750 mázsa sertéshús ér­tékesítésére kötöttek szerző­dést, és ezer süldőt, malacot adnak le továbbtenvésztésre az öcsödi háztáii gazdasá­gok. A jövőre is gondolva javítani kell terményboltia- ink áruellátását, megfelelő időben kell biztosítanunk járműveket a takarmányke­verékek boltokba való kiszál­lításához. Arra kell ösztö­Kozák Imre. a kukortcater- mesztési ágazaí vezetője, Vá­tőket is — a házitáii gazda­ságok támogatását. ttsztönözni a termelési kedvet A papírpénz karrierje Az üzemi párt-végrehaitó- bdzottság egy éve komplexen vizsgálta a háztáji gazdálko­dást és minit Kecskés György üzemi pártbizottsági titkár a jövedelemhez juttatta őket. Tavaly egy személv 30 ezer forintot kapott 1 hold hibrid kukorica élőállításóért. ez az idén — ha minden sikerül — uacuii voi. uLu/jvutooM muivax c*. tuen ------ na imnuvui umw uj. v ezetőségi ülésein elmondta :S 5?énnél több lesz. Érthető vi­e kisgazdaságokban előállí­tott hízósertés, süldő, teiérté- kesítés után tavaly 35 millió forintot vettek fel a gazdák. 15 millióval többet, mint há­rom évvel korábban. Ehhez jött még a 110 hízómarha le­adása utáni mintegy 4—5 millió forint jövedelem. (És ezt növeli még a zöldségfé­lék értékesítése után iáró pénz, amelyet az éfész vásá­rolt meg a téesztagoktól. Ezenkívül 120 ezer vadrózsa- alanyt telepítettek az Óbu­da Tsz-nek. foglalkoznak az angóramyúl meghonosításával is.) Akkor is azt mondták a vb tagjai, s ezen az alapszer­vezeti vezetőségi ülésen is- azt hangsúlyozita Kecskés György: ösztönözni kell. hogy Öcsödön is tovább erő­södjön a háztáii termelés iránti kedv, ezért minden ió kezdeményezést pártfogolia- nak az alapszervezetek.. Az újdonságok közé tarto­zik. hogy egv-két éve 251 té- esztag 150 hektár területen hibrid kukoricát is termel a háztájiban, ami igen tisztes szont. hogy a gazdaság na­gyon szigorúan ellenőrzi a háztáji hibridkukorica-ter­mesztést, mert magasak a minőség iránti követelmé­nyek. Az előbbi cél elérése érde­kében igyekszik a téesz — és ezt segítik a maguk sajá­tos eszközeikkel a pártszer­vezetek — megkönnyíteni a háztáii gazdaságok takar­mányellátását. A termelőszö­vetkezet minden taaiának a közösben végzett munkái á- tól füasően háztáii terület iár. amit a többség takar­mányban kér a szövetkezet­től. Vagyis minden 6 ezer négyzetméter háztáii után 20 mázsa szemesterménv iár. Az idén az öcsödi téesz taglal mintegy 1200 tonna kukori­cát. körülbelül 400 tonna árpát és 60 tonna búzát igé­nyeltek és kannak háztáii te­rületek után. Ezenkívül ked­vezményes áron — 340 fo­rintért — búzát és árpát ve­hetnek és ebben az összeg­ben benne van a termény hazaszállításának költségei is. Takarmány részletre A papírpénz, amely az aranypénzt helyettesíti, az állam által kibocsátott pénz­jel, melyet az állam elfoga­dási kötelezettséggel ruház fel. A papírpénz minden való­színűség szerint Kínából szár­mazik. I. e. 119-ben Ü-ti csá­szár idejében fehér szarvas bőréből készített, színes fest­ményekkel díszített, négy- szögletes bőrdarabok voltak pénzként forgalomban. Fel­jegyzések szerint a császári asztalhoz meghívott kínai előkelőségek kötelesek vol­tak ilyen pénzt beszerezni, hogy arcukat „az ég gyerme­keinek” — a császári ház tag­jainak — belépésekor ezzel elfedhessék. Egy másik kínai adat köz­li, hogy i. sz. 605—617 kö­zött olyan súlyos gazdasági zavarok keletkeztek a meny- nyei birodalomban, hogy kényszerűségből sokféle érté­kes tárgyat használtak pa­pírpénz helyett. Így pl. for­galomba kerültek bőr- és pa- pirdarabkák, vaskorongok is. I. sz. 800 körül általános fémhiány keletkezett Kíná­ban és emiatt elrendelte a császár, hogy fémet semmi­féle célra felhasználni és az­zal kereskedni nem szabad. Egyidejűleg elkobozták a gazdag kereskedők drága fémkészleteit is, de — hogy a kereskedelemben fennaka­dás ne keletkezzék, a. kincs­tár az elkobzott fémek ér­tékének megfelelő utalványo­kat bocsátott ki, melyeket pénzként lehetett felhasz­nálni. A fémek beszolgáltatását még 200 évvel később is meg­követelték. Feljegyezték, hogy i. sz. 1021-ben a kincs­tárnak átadott fémmennyi­ség elérte a 2 millió uncia súlyt. Ez a készlet aranyból és ezüstből állt. Előbb a gazdag családok foglalkoztak pénzkibocsátás­sal, majd a császár saját ma­gának tartotta fenn ezt a jö­vedelemforrást, hogy az ud­var anyagi igényeit kielégít­hesse. Ugyanekkor rendele­tet adtak ki a mindinkább elterjedő pénzhamisítás ül­dözésére és a császári pecsé­tet meghamisító nyerészke­dők szigorú megbüntetésére. A papírpénz használata időnként megszűnt, majd új­ra feltámadt. A 13. század közepén mongolok hódították meg Kínát és Kubláj kán új­ra bevezette a papírpénz használatát. Ebben az időben a pénzeket fa kérgéből ké­szítették és magas értéke volt: egy uncia ezüstöt vagy egy uncia aranynak egytize- dét .érte. Marco Polo, a híres velen­cei kereskedő, aki 17 évet töltött Keleten, főleg Kíná­ban, a 13. század végén fel­jegyezte, hogy a mongolok voltak Kínában a papírpénz bevezetői, amikor a hatalmas birodalmat megszállták. Vé­leménye szerint Perzsiába is a mongolok juttatták el a pa­pírpénzt. Mint az előzőekből kitű­nik, Marco Polo megállapí­tásai a papírpénz eredetéről nem egészen helytállóak, hi­szen i. e. a 2. század elején már ismerték a papírpénzt Kínában. Schlötzer göttingai tudós 1797-ben hasonló meg­állapításra jutott: a mongo­lokat tartotta a papírpénz felfedezőinek. Marco Polo és Schlötzer megállapításait cá­folja az a tény is, hogy Kí­nában 1264-ben, tehát a mongol uralom előtt nem­csak ismerték a papírpénzt, hanem újabb pénzekkel cse­rélték ki a régieket. Marco Polo naplója és jelentései vi­szont Európa népét is megis­mertették a papírpénzzel. Megemlítjük még, hogy a mongoloknak Kínából törté­nő kivonulása után itt meg­szűnt a papírpénz, de később a Ming-dinasztia újra beve­zette, még pedig az új papír­pénz már 5-féle értékben volt forgalomban, de ugyan­ekkor újra betiltották Kíná­ban az ezüst és arany for­galmát, illteve e féme^:, fel­dolgozását. A papírpénz elterjedt az egész világon. Olykor a gaz­dasági válságot a papírpénz fokozott kiadásával próbál­ták megoldani, de ez soha­sem sikerült. Korunk idős emberei jól emlékeznek az időnként fellépő inflációs időkre (az 1920-as években, vagy pl. a II. világháború be­fejezése után, a forint beve­zetése előtti időszakban). Ek­kor a pénz elértéktelenedése felborította az emberek éle­tét, szinte elviselhetetlenné tette. A rohamos pénzelérték­telenedés erősen próbára tet­te az emberek számolási is­mereteit is, hiszen pl. 1946- ban — a forint megjelenése előtt — egy villamosjegy ára 10 billió pengő körül moz­gott. Előfordult, hogy a mai villamosjegyár másnapra kétszeresére emelkedett és maroknyi vadonatúj papír­pénzzel kellett megváltani. A villamoskalauzok pedig a tö- megnyi, naponta új, előttük eddig elképzelhetetlen érté­ket kifejező papírpénzeket szinte számolatlanul gyűrték á magukkal cipelt zsákokba és így adták át az elszámolá­si helyeken, ahol legtöbbször nem volt ember, akii megszá­molja és ellenőrizze e ha­talmas pénzmennyiséget... A papírpénz használata ma már világszerte általá­nos, az aranypénzek pedig az 1930-as nagy világválság után fokozatosan eltűntek. Rudnay János Olcsóbb öntözöfelszerelés A mezőgazdasági ellátér kereskedelem gyakorlatában szokatlan akcióra került sor; a gazdaságok a főszezonban vásárolhatnak árengedmény­nyel öntözőberendezéseket, -szerkezeteket. A lehetőség felkeltette az üzemek érdek­lődését: egy hónap alatt csak­nem száz nagy teljesítményű öntözőgép talált gazdára. Az országos készlet értéke az Agroker vállalatok tele­pein mintegy 150 millió fo­rint, ebből egy hónap alatt harmincöt millió forint ér­tékű gép, öntözőcső és szórófej talált vásárlóra. A kedvezmény mértéke 20 szá­zalékos volt, így az üzemek összesen 7 millió forintot ta­karítottak meg. A mezőgazdasági üzemek szakemberei vásárlási kész­ségükkel arra adtak választ, hogy van beruházói kedv, el­képzelés és szándék abban az esetben, ha a felszerelé­sekhez olcsóbban juthatnak hozzá. Korábban sokan meg­kérdőjelezték azt, hogy fel­lendülhet a forgalmazás az öntözőkészletekből. Sokan úgy találták ugyanis, hogy a viszonylag mérsékeltebb ön­tözési eredmények az öntö­zővíz drágulásával hozhatók összefüggésbe. Kétségtelen, hogy ez is közrejátszott a visszafogottabb teljesítmé­nyekben, a mostani árusítási siker azonban jelzi, hogy a magasabb vízárak ellenére is sokan vállalkoznak az öntö- zőtlelepek berendezésére. Az abraktakarmány-ellá- tásban naigyon sokat ielent. hogy a téesznek két takar- mányboltia is van a község­ben, ahol abrakon kívül ipa­ri eredetű takarmányokat és koncentrátumokat is vásá­rolhatnak a község lakói. Sőt ezeket négyhavi részletre is megvehetik a tagok. Mind­emellett a háztáji gazdasá­gok szálastakarmány-éllátá- sát is igyekszik segíteni a gazdaság. Az idén — július 1-ig — mintegy 114 tonna lu­cernás zénát adott a tagoknak hazaszállítással együtt 230 forintos egységáron, vala­nözmink a háztáii gazdákat, hogy a csatomapartokat. az útszéleket stb. több éves használatra veüVtek ki és te­lepítsék be pillangós növé­nyekkel — lódiherével, vö­rösherével, lucernával — amelyhez a közös gazdaság részben vetőmaggal is hoz­zájárul.” Értékesítési gondok Ezen á vezetőségi ülésen is sok szó esett a felvásár­lási gondokról. A Zöldért nem működik megfelelően, kárba megy sok érték, sőt nem egv esetben az is vita tárgya: egyáltalán érdemes-e termelni zöldségfélét, gyü­mölcsöt akkor, amikor nincs megoldva az értékesítés. Mi lesz a ..néhánv kilónvd ter­mékkel?” A Zöldért nem- is megy ezekért, holott 6—6 ki­ló fokhagyma is érték nem kidobásra való. Az alapszervezeti vezető­ség ezen az ülésen állást fog­lalt: meg kell oldani a ter­mékek felvásárlását, keresni az úi lehetőségeket, amelyek Ihözzáiárulhatnak a házttáii gazdálkodás még eredménye­sebbé tételéhez. Mit tehet mindezért egy pártalapszer- vezet és aftnak vezetősége? Napjainkban, amikor a gaz­dálkodás — benne a háztáii gazdálkodás — jelentősége óriási, a pártmunka minden eszközével, — a beszámolta­tástól, a feladatok teljesíté­sének számonkérésétől kezd­ve az agitáoiókig. a feltéte­lek megteremtésének ösztön­zéséig — számtalan mód kí­nálkozik fejlesztésének segí­tésére. V, V, Téglarakó gép A Tégla- és Cserépipari Tröszt csehszlovák licencet vásárolt a téglarakodás gépe­sítésére. A szerződés alapián a zsolnai Vumat Automatizá­lási Kutató Intézettől meg­kapták már a műszaki doku­mentációkat, amelyek szerint a korszerű alagútkemencék téglaszállító kocsijainak meg- rakására és a gépesített kör­kemencék téglaegység raka- tainak kialakítására készít­hetnek nagy teljesítményű berendezéseket. A csehszlo­vák műszaki dokumentáción most a magyar szabványok szerinti módosításokat hajt­ják végre, majd ezt követően az Alföldi Téglaipari Válla­lat gépműhelye megkezdi az első kocsirakó gép mintapél­dányának elkészítését. A kocsirakó berendezés csehszlovák tapasztalatok szerint — gépenként nyolc­tíz ember nehéz fizikai mun­káját váltja fel. Műszakon­ként általában 20—30 tonna tégla megmozgatásától men­tesíti a dolgozókat, ugyan­akkor a selejtet is csökkenti. A túrkevei Háziipari Szövetkézét könyvkötő üzemet hozott létre, ahol rokkantak és csökkent munkaképességűek dolgoznak

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom