Szolnok Megyei Néplap, 1981. augusztus (32. évfolyam, 179-203. szám)

1981-08-05 / 182. szám

XXXII. évi. 182. szám. 1981. augusztus 5., szerda A MEGYEI PÁRTBIZOTTSÁG ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJA Bérházban élni Irán 6s Nyugat-Európa hullámok Baniszadr körül Bérház délután 6 órakor Szolnokon, az Ady Endre úton. Az egyik harmadik emeleti lakásból őrjítő beat­zene áramlik az utcára, — túlharsogva az arra rohanó gépkocsik zaját A járóke­lők fölkapják a fejüket s gondolom többen mormol­ják: nem szeretnék a szom­szédjuk lenni a vad „zene­kedvelőknek”. Más: ven­dégségben vagyok, kellemes esti beszélgetésen egy csa­ládnál, amikor óriási dü­börgés kezdődik a fejünk fölött A háziasszony imi­gyen nyugtat: nincs semmi baj, csak a fölöttünk lakó unokája lovacskát játszik a sámlival. Hiába szóltunk nekik, hogy kibírhatatlan ez a dübörgés, még ők sértődtek meg. Ki ne tudna hasonló eseteket fölsorolni: hogy az a gyerek pont vasárnap haj­nalban kel föl zongoragya­korlatokat végezni, amikor egyszer egy héten tovább pihenhetne az ember; a hobbiház elemeit a lakásban szögeli össze a szomszéd, a lakótársak füldugót vehet­nek, ha pihenni akarnak... Bérház, bérházak sora. Át­formálódik a városok, a nagyobb települések képe. Mind több épül ezekből a többszintes épületekből ahol szép, kényelmes lehet az otthon, de ahol annak meg­hittségét, csendjét néhány felelőtlen, csak önmagával törődő ember alaposan tönk­re teheti. Már-már azt hihetnénk, hogy építeni sokkal köny- nyebb — holott százezrekbe kerül egy lakás — mint em­bereket megtanítani arra, hogy kell olyan zártabb kö­zösségben élni, mint ami­lyen egy többszintes lakó­épület Egyáltalán elegendő-e, hogy az IKV időnként ren­delkezésre bocsát egy füzetet a lakók tudnivalóiról? Ele­gendő-e, hogy a lakóház há­zirendjét kifüggesztik a lép­csőházakban? Elegendő-e, hogy nagyritkán (talán még évenként sem) lakógyűlése­ket tartanak, ahol általában a megjelenők többsége „szőrmentén” beszél a csend­háborítókról, mert nem akár veszekedni, vitatkozni. Nem „lakótanfolyamot” sürgetek, de az hasznos volna, ha a lakóbizottságok — a ház­mesterek, már ahol van­nak —, figyelmeztetnék a magukról megfeledkezőket,. hogy az együttélés írott és íratlan szabályait mindenki kötelezően tartsa be. Talán az sem lenne helytelen, ha az IKV — mielőtt a lakók elfoglalnák új otthonaikat —, vagy a lakásszövetkezet gondnoksága, OTP-s lakás­nál maga a takarékpénztár képviselője — elmondaná: a bérházi élet mennyiben más, mire kell ügyelniök a lakók­nak, mert sokan nem figyel­metlenségből, hanem elsősor­ban tudatlanságukból zavar­ják szomszédaikat. Nem tud­ják, hogy a WC-be dobált krumplihéj dugulást okoz, ami egyszerre tizenöt—tizen­hat lakónak okoz bosszúsá­got. Nem is gondolnak ar­ra. hogy a modern lakóépü­letek meglehetősen rossz hangszigetelése miatt min­den zaj áthallatsak a szom­szédba. Egy tény: az ismertetésen, a figyelmeztetésen kívül legnagyobb szükség mégis arra van, hogy minden lakó érezze is: közösséghez tar­tozik, hogy egymás kölcsö­nös megbecsülésével, tisz­teletben tartásával lehet olyan iószomszédi viszonyt kialakítani, amely nélkülöz­hetetlen része életünknek. — V — Baniszadr volt iráni elnö­köt Franciaországba szökte­tő katonai repülőgép négy tagú legénységéből kettő po­litikai menedékjogot kért a francia hatóságoktól — je­lentette be hétfőn Párizsban a külügyminisztérium, de. nem közölte, hogy a francia hatóságok teljesítik-e kérel­müket? Párizs már lépéseket tett a Baniszadr befogadása miatt háborgó iráni kormány ki­engesztelésére: leszállította azt a sah uralma idején megrendelt három járőrha­jót, amelyet az iráni forra­dalom győzelme után soká­ig visszatartottak. Mitter­rand francia elnök hétfőn táviratban gratulált Radzsai Növénytermesztési szak­emberek részére • tegnap szakmai tanácskozást és be­mutatót tartottak Mezőtú­ron, a Magyar Agrártudo­mányi Egyesület szakmai szervezetei, a takarmányter­mesztést koordináló termelé­si rendszerek, valamint a ve- tőmagtermieltető és értékesí­tő váLLalatok szervezésében. A gyér érdeklődés — a meg­hívott háromszáz szakember közül alig százan voltak ott a Dózsa Termelőszövetkezet­ben — igazolni látszott azt. amiről vitaindítóiában He- csei Jenő. a MÉM osztályve­zetője beszélt: holtpontra, sőt túlzás nélkül mondhat­juk. mélypontra jutott ha­zánkban a nagyüzemi állat- állomány tömegtakarmány- ellátásának színvonalát nagy­ban meghatározó lucema- magt érmés ztés. A meglehetősen ingadozó nagyságrendű, és országosan folyamatosan csökkenő tu- cematerülefről az utóbbi években egyre 'kevesebb, az elöregedett állomány felújí­tására vagy újabb lucerna­táblák telepítésére alkalmas vetőmagot termelnek a gaz­daságok — hallottuk a ta­nácskozáson — Szolnok me­gyében például a hatvanas évek végén még 1500—2000 tonnát vásárolt fel évente a Vetőmagtermeltető Vállalat, de az 1970—75 közötti esz­tendőkben már csak évi 800—1000 tonnát, és tavaly új iráni elnöknek beiktatá­sa alkalmából. A francia rendőrség hétfőn körülzárta Baniszadr lakóházát, hogy megakadályozza kapcsolatát a sajtóval. A stockholmi kormány hét­főn hivatalosan cáfolta, hogy Svédország politikai menedé­ket kínált volna fel Bani­szadr volt iráni elnöknek, és közölte: igen kicsi annak az esélye, hogy egy ilyen ké­résnek a jövőben eleget ten­ne. A londoni The Sunday Timesban megjelent inter­júban Baniszadr ugyanis azt állította, hogy Olof Pal­me volt svéd miniszterelnök és Bruno Kreisky osztrák (Folytatás a 2. oldalon.) már a félezer tonnát sem ér­te el a megye gazdaságaiból kikerülő lucemamag. Ez olyan helyzetet teremtett, hogy az idei nyárvégi Jucer- natelépítésihez, felújításhoz szükséges vetőmagigénvt csak részben tudják kielégí­teni a vállalatok. Mindez a megyében is. az országban is annak a követ­kezménye, hogy az egyéb­ként évről évre jobb zöld­hozamokat elérő lucemater- mésztésen belül a gazdasá­gok elhanyagolták a magfo­gást, a magtermesztést. A nagyüzemi szarvasmarha- és juhtenyésztés, fejlesztése azonban hosszú távon igény­li az egyik 'legértékesebb nö­vényi fehér jeforrásunk, a lu­cerna termesztésének növe­lését. Évente mintegy 2.6 millió tonna szénára van szüksége- a magyar állatte­nyésztésnek. amihez a jelen­legi hozamok hektáronkénti legalább 1 tonnás növelésére van szükség. A gazdaságok­ban adottak ennek a lehető­ségei — hangsúlyozta a lu­cernatermesztésre ható öko­lógiai tényezőkről tartott előadásában dr. Kovács Ká­ban a mezőgazdasági tudo­mányok doktora — ha a ter­melő gazdaságok és a mun- káiukat koordináló rendsze­rek iobban kihasználják ter­mőhelyi adottságaikat, azok­hoz igazodó következetes faitapolitikát valósítanak meg. n libatoll is érték Tiszaszöllősi eredmények a baromfitenyésztésben 3. oldal Mit szabad, mit nem Házirendek a strandokon 5. oldal A tanácskozáson megjelent szakemberek egyetértettek abban, hogy mindenek előtt tenmeflői szemiléletváltozta- tásra van szükség ahhoz, hogy a magyar lucemamag- termesztés megfelelő színvo­nalra emelkedien. és az öt­éves terv közepére a hazai szükségleteken túl exportra is jusson a könnyező orszá­gokban tisztes haszonnal ér­tékesíthető aprómagból. A népgazdaság termelésfejlesz­tési programig, a tömegitakar- mánytermő területek csökke­nését irányozta elő, az arra ailkalmas földek árumövénv- tenmesztésre való visszaállí­tásával. Az egyéb kultúrák­kal gazdaságosan nem hasz­nosítható táblákban viszont — az ötéves terv során mint­egy 350 ezer hektárra csök­kenő területen — a korábbi­nál lényegesen több nversfe- hériét kell előállítanunk éve­lő pillangósok, zömében lu­cerna termesztésével. Ehhez biztosítani kell az arra szak­mailag. technikailag jól fél-, készült gazdaságokban a koncentrált. biztonságos magtermesztést. Az ágazaton -belül ki kell alakítani a csak szálastafcairmánv betakarítá­sára és a tudatosan, nem al­kalomszerűen magfogásra szolgáló területek leggazda­ságosabb arányát. Az utóbbira ió példát lát­hattak a tanácskozás részt­vevői a házigazda termelő­szövetkezetben ahol a szán­tóterület 11 százalékát kite­vő, mintegy ezer hektárnyi kötött — szikbehailó és szi­kes területen évek óta ió lu- cematermesztési eredménye­ket érnek el. A Dózsa Tsz- beú 600 hektár zöldlucema termése elegendő a szarvas- marhaállomány takarmányo­zására és az évente kétezer tonna pélletet készítő szárí­tóüzem alapanyag-ellátására. Ezért 400 hektáron a pillan­gós növény második és har­madik növekedéséről magot takarítanak be. Ezéken a te­rületeken — együttesen szá­molva a korábbi növedékek zöldhozamát és az értékes vetőmagot, — hektáronként 6 ezer forinttal nagvobb be­vételt érnek el. mintha csak szénát és szárítmányt hasz­nosítanának. Kisebb területről több nyersfehérjét Lucerna mag-termesztési tanácskozás és bemutató Mezőtúron A tanácskozás résztvevői megtekintették a Dózsa Tsz mag- hozó lucernatábláit Évente 70 féle úgynevezett szárazárut csomagolnak a Com- pack Kereskedelmi Csomagoló Vállalat tiszaroffi telephelyén. Képünkön babérlevelet csomagolnak az asszonyok Csatát nyert a GAMESZ Összefogták az erőforrásokat, egyszerűbb és hatékooyabb lett a munka A közelmúltban új betűszó­val: a GAMESZ-szal ismer­kedtünk. A megyében a leg­elsők között Tiszafüreden lé­tesült ez a furcsa nevű „tár­sulás”, amely a Gazdasági Műszaki Ellátó és Szolgálta­tó Szervezet rövidítése. Az új szervezet létrehozó- • sának többféle célja volt: az egyik, hogy egy adott tele­pülés tanácsának a gazdálko­dási, a kulturális, az egész­ségügyi ágazatában egyesítse, szervezze a helyi lehetősége­ket, akár munkaerőről, akár bizonyos pénz felhasználásá­ról kell dönteni. A gyakor­latban ez például Tiszafüre­den azt jelenti, hogy az is­kolákban, az óvodákban és az egészségügyi intézetben korábban külön-külön tevé­kenykedő gondnokok ma már egy helyen dolgoznak. Ezál­tal a létesítmények időszaki tatarozásaira, a folyamatos javításokra fordítható össze­get is egy összegben tartják -nyilván, így a korábbi lehe­tőségeknél jóval kedvezőbbé válnak a feltételek arra, hogy jelentősebb anyagi erőket fordíthassanak egy-egy intéz­mény épületének javítására. Így például Tiszaszőlősön az általános iskolában már a GAMESZ korszerűsítette a villanyhálózatot, Tiszafüre­den befejezte a Zrínyi iskola külső és belső festését, má­zolását. Azaz, nem a pénz lett több, csak olyan szolgáltatá­sokat is elvégezhettek egy- egy elavult intézményben, amelyre eddig, egy kevés fel­újítási alappal rendelkező in­tézet önerőből képtelen volt. A tiszafüredi példából ki­indulva, az is lényeges vál­tozás, hogy a helyi GAMESZ az apróbb javításokra hatfős szakemberbrigádot (festő, kő­műves, villanyszerelő, vízve­zeték-szerelő, lakatos és asz­talos) szervezett. így az in­tézményvezetőknek nem kell a régi hosszadalmas, bürok­ratikus utat (megrendelés, visszaigazolás, külső kivite­lező keresése stb.) végigjár­ni. Helyettük a hivatalsegé­dek intézik a javítások, a hi­bák bejelentését a GAMESZ- irodában, amelyet a szerve­zet saját szakembercsoportja végez el. Ügy tűnik, a kezdeti buk­dácsolás, bizonytalankodás után révbe jutott a „társu­lás”. Hasznos volt a kulturá­lis és az egészségügyi ágazat­ban egyetlen helyre össze­gyűjteni a gazdasági szak­embereket, közösen kezelni a helyi, anyagi erőforrásokat, lehetőségeket. Hogy a tisza­füredi GAMESZ csatát nyert, mi sem bizonyítja jobban, mint az, hogy a megye kü­lönböző városaiból, nagyköz­ségeiből, településéről taná­csi vezetők látogattak a járá­si székhelyre, hogy meggyő­ződhessenek arról, hogy is dolgozik a helyi Gazdasági Műszaki Ellátó és Szolgálta­tó Szervezet. D. Sz. M. A Gyógyászati Segédeszközök Gyárának kisújszállási üzemé­ben havonta ezerötszáz ortopédcipőt készítenek, az eddigi szögezett bőrtalp helyett ragasztott kivitelben

Next

/
Oldalképek
Tartalom