Szolnok Megyei Néplap, 1981. augusztus (32. évfolyam, 179-203. szám)
1981-08-04 / 181. szám
1981. AUGUSZTUS 4. 3 A cserkúti Mezőgép Vállalat élelmiszeripari gépeket és berendezéseket gyárt. Fontos termékük az úgynevezett tejhűtő család. Ezekből háromszáztól tizenkétezer literig különböző nagyságúakat készítenek. Termékeiket a falusi begyűjtőálliomásoktól a nagy tejtermelő gazdaságokig egyaránt használják Izek és szabványok Mikor jó a kolbász? Mintavevő, a MÉVI A megye élelmiszeriparában dolgozók előtt ismerős a kép. Az üzemvezető mellett haladó, fehér köpenyes férfi vagy nő végigjárja az üzemet és a késztermékeik közül kiemel egyet-egyet. Azt már kevesebben tudják, hogy a minta a megyei ÉlelA jászberényi Tejipari Vállalatnál ismerősként fogadják Gombosi Ferencet, aki a hús- és tejvizsgáló labornak gyűjt mintákat. Havonta megfordul az üzemben, ismerősként mozog a kádak, a hűtőkamrák, adagológépek világában. — Naponta 95 ezer liter tejet hozunk be — mondja Hagyó Miklós főművezető. — Tizennégy saját gyűjtőnk, és tizennégy tsz-gyűjtő hordja hajnaltól a tejet a községekből, meg a tanyavilágból. A beszállított tej 7,6 savfokig jó. Sajnos, gyakran előfordul, különösen most nyáron, hogy az esti fejésű tej megsavanyodik Az átvevőknek munkaköri kötelessége, hogy megnézzék, mi van a kannákban. Nagy bajunk, hogy a begyűjtőknél a gyors vizsgálatot nem tudjuk megcsinálni, mert A jászberényi Kossuth Tsz húsüzemében a vágásra váró sertésektől indulva a hűtőkamrákban sorakozó késztermékig szemre minden rendben van. — Júniusban volt nagyüzem — mondja György Imre, a vezető, — de sikerült minden megrendelőnket kielégíteni. Az idén 9 ezer 500 sertés vágását tervezzük. Megpróbálunk alkalmazkodni a fogyasztók igényeihez, tudjuk, hogy hol szeretik fűszeresebben a hurkát, kolbászt, erősebben perzselve a zsírszalonnát. — összesen 17 termelőszövetkezeti és áfész húsüzem van meséli mintavétel közben Gombosi Ferenc. — Még mindig előfordul, hogy miszerellenőrző és Vegyivizsgáló Intézet laboratóriumaiba kerül, ahol érzékszervi és műszeres vizsgálattal vallatják: szabvány szerint készült-e, megfelelő-e fogyasztásra, nem károsodik-e a vásárló súlyban, minőségben? vöröslúgot nem kapunk. Pedig filléres dolog, de állítólag nem gyártják Minden kanna tejet nem lehet megkóstolni. — Én már látni sem bírom a tejet — szól a lovaskocsiról Kohári Kálmán. — Huszonnégy éve szedem ösz- sze ötven szállítótól a kannákat. Hajnali háromtól járom az utat, hát csak nem kóstolok végig annyi tejet! Még ha pálinkát kortyolhatnék közben védőitalként — hunyorít tréfásan. — Kisújszállástól most vettük át a Hajdú sajt gyártását — folytatja a főművezető. — Eddig túrót készítettünk, de szombattól ezzel leállunk. Naponta 12 ezer litert használunk fel sajtkészítésre. Közben ládába kerül a mintaként kiemelt tejföl, sajt, vaj, tasakos tej. a fehérje kevés, a víz pedig sok az áruban. A kifogásolás húsz százalék körül van, ami az ÁHV tíz százalékával szemben magas. Ugyan az utóbbi sem túl alacsony! — teszi hozzá. A sütnivaLó kolbászból, a csécsi szalonnából kerül közben hűtőtáskába egy-egy darab. A TSZtej feliratú teli zacskók sorban pottyannak a görgősorra, hogy onnan a hűtőkamrába jussanak. A jászapáti JÁSZTEJ Tsz Közös Vállalatnál Szabó Antal üzemvezető kalauzol. — Hűtés nélküli tej nem jön be hozzánk. A naponta beérkező negyvenezer * liter tejet az öt tagszövetkezet és a háztáji gazdaságok szállítják. A tejszín 90 százaléka tejfölként fogy el, nyolc—tízezer pohárral adagolunk naponta. Most csak egy tejföladagoló működik, a másikra ezután szerelünk fel mágnesszelepes adagolót, ami kisebb súlyszórással dolgozik. Kézi csomagolású túrót tízezer liter tejből készítünk, naponta tizenöt mázsát. — Fejlesztjük a telepet, már amennyire a szűkös hely engedi. A huszonötezer literre méretezett telep kinőtte a meglevő épületeket. A közös vállalat igazgatótanácsa augusztusban dönt arról, miképpen lehetne fokozni a kapacitást, és korszerűsíteni a technológiát. Három alternatíva van: a meglevő üzem rekonstrukciója, illetve egy új, negyven vagy hatvanezer literes telep felépítése. Persze, a választás még sok mindentől függ. Egyszeri eset még nem szabálysértés — Az előző mintavételnél a 3,6 százalék zsírtartalmú tasakos tej csak 3,3 százalékos volt — fordítja aszót a MÉVI képviselője ittlétünk céljára — Egyszeri alkalom még nem bizonyítja, hogy szabálysértés történt, de ha többször is lesz ilyen, eljárást indítványozunk. A hűtőládák megteltek, a mintavételi körút befejeződött. Az öt laboratóriumban másnap vizsgálatra került a begyűjtött hús, tejtermék, a máshonnan beérkező konzerv, édesipari és malomipari termék az üdítők, élvezeti cikkek, a zöldséggyümölcs. A vizsgálatok eredménye szerint csupán a jászberényi húsüzem fűszerezett sütni- való kolbásza tért el a szabványtól, víztartalma 1,08 százalékkal nagyobb volt a megengedettnél — igaz, fehérjetartalma az előírtnál lényegesen jobb volt. Fejszés Edit Filléres dolog, de nincs Húsz százalék a kifogásol! áru Több otthoni baleset ft aposujiaKon ■ ■ ■ ww r _ rr a _ repulogep-vezetoket képeznek A MÉM Repülőgépes Növényvédelmi Szolgálatának kaposújlaki bázisán tegnap megkezdődött a repülőgépvezetők elméleti és gyakorlati képzése. Azok a nyíregyházi Repülőgépvezető Főiskolán végzett hallgatók, akik a mezőgazdasági repülőgépes növényvédelmi szolgálatnál kívánnak dolgozni — mintegy negyvenen — egyhónapos elméleti, majd azt követően gyakorlati átképzésen vesznek részt. Megismerkednek az AN—2-es, valamint az M—18-as típusú korszerű, lengyel gyártmányú növényvédő repülőgépekkel. Az Állami Biztosító adatai szerint ez év első felében az átlagosnál több otthoni baleset történt: hat hónap alatt 88 ezren szenvedtek kisebb- nagyobb sérülést. Az elektromos áram 120 balesetet okozott, a háztartási gépek kezelése közben 4800-an, a kézi szerszámokat használók közül pedig több mint 5 ezren sérültek meg. A tűz, a robbanás fél év alatt 250 balesetet idézett elő, s a sérültek tíz százaléka életét vesztette. Konténerben a méhkaptárak Méhkaptár-konténereket gyárt a Hungaronektár. a szállítással járó nehéz fizikai munka kiküszöbölésére. A nagyméretű szállítórekeszben, a konténerben egyszerre 40—50 kaptár fér el, s az egész „szerelvényt” együtt szállíthatják. A vállalat tabi üzemében még az idén elkészül az első 50 szállítórekesz. Megvásárlásához OTP-köl- csönt lehet felvenni. A méhészkedés során az ország déli részéről észak felé haladva — a „legelőt” jelentő növények érését követve — többszöri rakodással kell az egyenként 100 kilós kaptárakkal odébb költözni. Ez nemcsak költséges és nehéz munka, hanem a lassú rakodás a méz gyűjtését is hátráltatja. Emiatt esetenként 6—8 kilogramm is lehet a veszteség egy-egy kaptárnál, A konténeres szállítással mindez a kiesés megszüntethető. A teherautón álló konténer fémkeretébe csőrlővel egy óra alatt felrakhatok a kaptárok, korábban ez a munka fél napig is eltartott. A konténeres méhészkedéssel jól jár a Hungaronektár is, a tervek szerint évente mintegy 100 vagonnal több mézhez jut. A hatodik ötéves tervidőszakban összességében ezer konténert gyárt a Hungaronektár üzeme. „Milliomos” modellek Egyedülálló vizsgálatsorozat fejeződött be a közelmúltban a Budapesti Közlekedési Vállalat egészségügyi szolgálatának közlekedéspszichológiai laboratóriumában. Hasonlóra a nemzetközi szakirodalomban sincs példa: orvosi, pszichológiai és szociológiai, vizsgálatnak vetették alá olyan gépjárművezetőket, akik legalább egymillió kilométert vezettek balesetmentesen a tömegközlekedésben. Bereczky László intézetvezető pszichológus a Magyar Távirati Iroda munkatársának elmondta, hogy a vizsgálatok célja a balesetmentes vezetés összetevőinek mTnél pontosabb föltérképezése volt A vizsgálatban a budapesti, a miskolci, a debreceni és © szegedi közlekedési vállalatok, valamint a FÖ- TAXI 47 „milliomos” gépkocsivezetője vett részt. Életvitelüket, életmódjukat, pif- henésük módját vizsgálták, azzal a szándékkal, hogy felrajzolhatták a balesetmentesen vezető modelljét A kísérlet eredményei reális támpontot adhatnak, ahhoz, hogy bizonyosan meg tudják mondám, kiből nem válik jó gépjárművezető. IKeddi jegyzetünk | Ami forinttal nem mérhető Mit ér a diákok nyári munkája? Évről-évre olvashatjuk az összegezést: ennyi és ennyi millió forintot. Nélkülük jóval kevesebb gyümölcs, zöldség kerülne a piacra, a konzervgyárakba, valamivel lassabban épülne út és vasút. A nyári szakmai gyakorlatnak is kiszámítható a pénzbem értéke, sejthető az is. hogy miként kamatoznak majd a gyakorlati ismeretek néhány évvel később az igazi munkahelyeken. Föltételezve persze, hogy a diákok érdemes munkát folytatnak, folytathatnak. Többnyire nem tőlük függ. hogy milyen feladatok várják őket. Bár akad példa arra is, hogy a táborozok mindent fontosabbnak vélnek a munkánál, és rosszul értelmezett va- gányságból, a hecc kedvéért többet ártanak, mint használnak. De ez a ritka kivétel. Maradjunk az általános gyakorlatnál: a diák értelmes, hasznos munkát kap. jól dolgozik, értéket produkál. Mit kap cserébe? Némi fizetséget csupán? Már a kezdet kezdetén, az első építőtáborok szervezésekor nevelési célokról is szó esett, arról, hogy a munkára nevelés a fizikai munka megbecsülésének eszköze lehet a tábor. A Hanságot lecsapolni. árkot ásni. csatornát építeni kemény fizikai munka volt, különösen annak, aki csákányt, ásót, lapátot nem próbált korábban. Ott az iskolaitól eltérő értékrend alakult ki. Másból „feleltünk” nap-nap után, apások lettek irányadók, hangadók, amit oly gyakran emlegettek a felnőttek, hogy ugyanis az életben nem egészen az iskolával azonos mércével mérnek majd. Hogy az irodalom, a matematika, a történelem és a többi tantárgy tudása fontos ugyan, diáknak a legfontosabb, de azért más is van. Másfajta teljesítmény. Amihez a puszta fizikai erőn kívül szellemiekre is szükség van. Brigádok versengtek, s közben közösséggé fbr- málódtak. Egymásra utalt brigádtagok közösségévé. Jól tudom persze, hogy másként is történhet. A jobban dolgozót is illethetik stréber jelzővel, ahogy az iskolában a jobban tanulót. De azért a józan ész. az egészséges gondolkodás mégiscsak arra késztet, hogy a nagyobb teljesítményt becsüljük. Nincs szándékomban eltúlozni a nyári építőtáborok, a szakmai gyakorlatok jelentőségét. A tizenéves kórban szerzett tapasztalatok csak a kezdetet jelentik, ami azután módosul az igazi munkahelyeken. Ám alábecsülni sem szabad a nyári élményeket. A gyümölcsszedő, az utat építő diák fejében nyilván megfordul, hogy amit csinál, annak hasznát látja az ország. Ha nem csinálná, valamivel szegényebbek lennénk. A diák a keresetével, a társadalom a gyümölcs, az út értékével. És ez az érték sokak munkájának eredménye. Ezt oszthatjuk el, ebből élünk, ebből jut egyebek között az oktatásra is. Alapigazság. amit nem. nehéz megtanulni, akár tanári magyarázatból megérteni. Tapasztalni, átélni viszont csak úgy lehet, ha próbáljuk is, ha részt veszünk az értékek létrehozásában. Az is nyilvánvaló. az is lehet akár iskolai lecke, hogy a társadalmi munkamegoszl- tásban mindenkinek megvan, a maga helye, a maga részfeladata. A nyári munka „mindösz- sze” visszaigazolja, bizonyítja a tétel igazságát. Azzal, hogy a brigádnak össze kell tartania, hogy egyetlen kiemelkedően szorgalmas brigádtag teljesítménye nem határozza meg a brigádét, egy brigádé a táborét és egy táboré az összes többiét. Akkor állunk jól. akkor van minden rendben, ha valamennyi brigádtag. valamennyi tábor képessége javát adja. A nyári munka végeztével a diák egészen mást mond, szerencsére esze ágában sincs elméleties- kedni. „Jól éreztük magunkat, dolgoztunk is, meg is fizették, szórakoztunk is, van néhány új ismerősöm, barátom” — normális körülmények között ennyi a véleménye. De nem árt tudnunk. hogy ebben a véleményben ezért általánosabb tanulságok is rejlenek — kimondatlanul. M. D. NSZK-bérmunkában gyermek és lányka átmerieti kabátokat készít a Fővárosi Kézműipari Vállalat ruhaipari gyáregységének abádszalóki részlege. Ebből a termékből szeptember közepéig 8 ezer darabot szállítanak
