Szolnok Megyei Néplap, 1981. augusztus (32. évfolyam, 179-203. szám)
1981-08-02 / 180. szám
1981. AUGUSZTUS 2SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 15 Ismét Sátor? Országos gyaloglóbajnokság Szolnokon Gyalogló élet a Tiszaliget nyárfái között. Tavaly készült felvételünkön az előtérben Nagy Zs. (DVTK 28), Kéri (SZVSE 45). Szűcs (DVTK 23), és Srp (Komló 68) Ötödik éve Szolnok ad otthont az országos 20 kilométeres gyaloglóbajnokságnak. A Tiszaliget útját szegélyező nyárfák ideális körülményeket teremtenek a vensenynek, a gyaloglók szeretik, jónak tartják a pályát. A rendezés» is kifogástalan, így minden feltétel adott a jó eredmények eléréséhez. Az idei bajnokságra 21 egyesületből hetvenhárom nevezés érkezett, a csapatok száma tizenhét. Sátor Lászlóval (Bp. Honvéd) az élen indul a tavalyi bajnokság első tíz helyezettje, közöttük Szálas (Bp. Honvéd), Dómján (Haladás VSE), Dalmati <Bp. Honvéd) és változatlanul a nevezettek között találjuk a legidősebb résztvevőt, az 53 éves Tesch Ferencet (Bp. Építők). A Szolnokon eddig rendezett négy bajnokság közül Sátor 1977-ben és tavaly győzött. Tavaly például már a rajt után az élre állt, szép tiszta gyaloglással fokozatosan növelte az előnyét és frissen ért a célba. — Tizenkét kilométernél volt egy kritikus időszak, tizenhat kilométernél pedig szúrást kaptam, de nem álltam ki, végig bírtam — mondotta akkor a beérkezés után. — Kár, hogy párás, fülledt volt az idő és kissé csúszott a pálya. Az előrejelzésből következtetve ma is meleg, fülledt idő várható, ami alaposan igénybe veszi a. gyaloglókat. Tavaly a hatvanöt induló közül negyvennyolcán értek a célba, ami részben a nyomasztó melegnek volt tulajdonítható. A Tiszaligetben egy kör hossza 2400 méter, így nyolc kört és 800 métert tesznek meg a gyaloglók. Lehet, hogy Sátor megszerzi a harmadik bajnokságát is Szolnokon? Vagy Szálas J. és Stankovics — akik szintén nyertek itt egy-egy bajnokságot — közülük kerül ki az idei győztes? Netán egy nevető negyedik zsebébe vándorol az aranyérem? Ma délelőtt minden eldől. Kapitányok dilemmája Nem újkeletű fejfájás: mire készüljön az élsportoló? A kapásból adott válasz általában így hangzik: természetesen az esztendő világversenyére (olimpiára, világ-, Európa-bajnokságra). Ellenérv: ahhoz először meg kell szerezni a részvételi jogot, vagyis jó eredményeket kell fölmutatni az évközi válogatóversenyeken. Ellenérv az ellenérvre: ha a sportoló, tegyük föl, a tavaszi válogatókra készül, s ekkorra jön formába, nem valószínű, hogy ugyanilyen teljesítményre lesz képes a fókuszban levő nyári eseményen. A válaszadás tehát nem olyan könnyű, mint ahogyan azt az első pillanatban gondolná az ember. Tudniillik 5. sportolónak azt kell eldöntenie, hogy a válogatottság kiharcolását tartja-e fő céljának, vagy pedig az év legnagyobb versenyén kí- ván-e csúcsformába kerülni. Ha az utóbbit választja, számolnia kell azzal, hogy évközi „félformája” esetleg kevés lesz a repülőjegy megszerzéséhez. A legtöbb sportágban az a gyakorlat, hogy a szövetségi kapitány (vezető edző) szigorúan a kijelölt válogató- versenyek alapján állítja össze az utazó együttest. Hiszen ha nem ezt tenné, aligha kerülhetné el a vitákat, veszekedéseket („Miért ő, miért nem én?!...”) Ez a módszer viszont azzal jár, hogy a kiküldetésre pályázók legtöbbje a válogató viadalokon éri el a csúcsformáját, s a világversenyen, ha kijut, rendszerint már leszálló ágban szerepel. Kevés az olyan szakvezető, aki vállalja a szubjektív, tehát az eredményektől, pontoktól független válogatást. Ritkán születnek olyan klasszisok, akik az év nagy versenyére készülve félgőzzel is megszerzik a válogatáshoz szükséges pontokat. Mint például a legendás öttusa „aranycsapat”, amelynek mindhárom tagja (Balczó, dr. Török, dr. Móna) éveken kesztül biztosan vezette a hazai rangsorokat, holott csakis és kizárólag az olimpiákra, világbajnokságokra készült... Má már egyre ritkább az ilyen, különösen sikersportágainkban. A magyar birkózók, kajakozok, vívók, cselgáncsozók, öttusázók néha keményebb csatára kényszerülnek idehaza, mint odakint, az év nagy versenyén... A válogatási elv sportáganként, sőt kapitányonként változik. Vívósportunkban például» hosszú éveken keresztül az előlegezett bizalom gyakorlata szerint történt a kiutazó együttes összeállítása. Bár a módszert jóidéig aranyak, érmek igazolták, végül mégis meg kellett változtatni. A kapitányi bizalmat élvező sportolók mögött ugyanis egyszerűen nem jutott szóhoz a fiatalább generáció. Akadnak sportágak;1 ahol ugyan rangsorok, pontversenyek alapján állítják össze az utazó csapatot, ám a válogatott keret tagjai összehasonlíthatatlanul előnyösebb helyzetet élvezhetnek, mint a többiek. Leginkább azért, mert a ranglistapón- tok szerzésére kijelölt hazai és külföldi versenyek közül az utóbbiakra túlnyomó- részt a válogatottak utazhatnak, míg a trónkövetelő fiatalok csupán csak az itthoni, a latban kevesebbet nyomó viadalokon bizonyíthatják képességeiket. Azt, persze, mondani sem kell, hogy a kevés pontszerzési alkalom tudata már" önmagában is jelentős lelki gátlás okozója lehet... Szóval, roppant nehéz eldönteni, mire készüljön a sportoló — kiváltképp, ha nem tagja a válogatott keretnek. A gyakorlat azt mutatja, hogy mindkét fölvázolt módszernek akadnak buktatói, hátrányai. Vagyis ki kellene találni valami jobbat, valami mást... Külföldön, elsősorban az Egyesült Államokban már jóideje fölfedezték, hogyan lehetne közös nevezőre hozni a két változatot. Vagyis elérni azt, hogy a sportoló a válogató viadalon ugyanúgy csúcsformában szerepeljen, mint a világversenyen. A módszer egyszerű... A válogató eseményt közvetlenül az olimpia (VB, EB) előtt kell lebonyolítani, így a sportoló csúcsformában szerepelhet mindkét versenyen. Ráadásul a válogatón elért teljesítmény jó tájékozódást nyújt a várható eredményről. Az amerikai úszók, atléták például szinte napokkal a nagy verseny előtt döntik csak el: kik utazhatnak ... A versenyszámok beérkezési sorrendje jelenti a válogatási rangsort — nincs ellenérv, nincs apelláta ... Idehaza is jótékonyan hatna a légkörre egy efféle módszer. Arról nem is beszélve, hogy megoldódna végre: mire készüljön a sportoló ... Pilhál György Ha pontozásra menne a futball Kunszentmárton Klampár és Jónyer is a negyeddöntőben A Kuala Lumpur-i asztali- tenisz Világ Kupa csoportselejtezőiben folytatódtak a küzdelmek a 3. „körrel”. Ezek során Klampár Tibor ismét igazolta klasszisát, 2:0 (16, 17) arányban nyert a dél-koreai Park Lee Hee ellen, így mindhárom találkozóját megnyerve, 6:0-ás szettaránnyal jutott a negyeddöntőbe. Csoportonként az első két helyezett kerül a legjobb nyolc közé. A csoportok végeredménye: 1. csoport: 1. Grubba ATLÉTIKA A Magyar Népköztársaság 1981. évi 20 kilométeres gyaloglóbajnoksága, Szolnok, Tiszaliget 10. HORGÁSZAT OKISZ Kupa országos verseny, Szolnok Zagyva, Vosz- tok úti oldala, 7.30. LABDARÚGÁS Nyári Totó Kupa: Karcagi SE—Törökszentmiklósi SE, Karcag 17, Juhász. Mezőtúri Honvéd—H. Mezőfi SE, Mezőtúr 17. Szeles. Körös Kupa: Tiszaug—Kungyalu, Homok—Cibakháza, KUTE— 3 győzelem, 2. Kuo Yao Hua 2 győzelem, 1 vereség.'!. Appelgren 1 győzelem 2 vereség, 4. Pinkewich 0 győzelem. 2. csoport: 1. Klampár Tibor 3 győzelem, 2. Orlow- ski 2 győzelem, 1 vereség, 3. Park Lee Hee 1 győzelem, 2 vereség, 4. Eboih 0 győzelem. 3. csoport: 1. Hszie Sai-ke 3 győzelem, 2. Jónyer István 1 győzelem, 2 vereség, 3. Franca 1 győzelem, 2 vereség, 4. Yoshitaka 1 győzelem, 2 vereség. Mezőhék, Öcsöd—Cserkesző- lő. Kezdés egységesen 16. KÉZILABDA Olajbányász Kupa férfitorna, Szolnok, tiszaligeti sportcsarnok, helyosztók 8, döntő 10.30. TEKE Előkészületi mérkőzés: SZMÁV MTE B—Mezőtúri Honvéd; Szolnok, Munkásőr u. 8. TÖMEGSPORT Edzett vagyok és Edzett ifjúságért sportnap, Szolnok, úszás MÁV MTE uszoda, futás és gyaloglás Véső úti sporttelep 9. Innen-onnan Az AFP los angelesi értesülése szerint az idén feltűnt színesbőrű vágtázó és távolugró tehetség amerikai Carl Lewis nagy nevű honfitársai segítségével megpróbálja megdönteni a szintén amerikai Haines 1969. óta „élő” 9.95 mp-es világcsúcsát Lewis kerek 10 mp-cel a világ idei legjobbjának birtokosa Kettős szögesdrót kerítés „védelmében” lejátszott harmadik mérkőzését is a Sprinbok nevű dél-afrikai rögbicsapat az új-zélandi Palerstonban. Az erős biztonsági készültség ellenére a mérkőzés ideje alatt tüntetők százai tiltakoztak a stadionon kívül ismét a Springbok túrája és a fajüldözés ellen. —az utolsó A Kunszentmártoni TE alighanem akkor is bekerült volna a területi bajnokságba, ha pontozzák a labdarúgást. A nagyközség csapata ugyanis számos indokot tudott volna felhozni ahhoz, hogy eggyel magasabb osztályba szerepeljen: először is felépült a megye egyik legszebb fekvésű sporttelepe, pompás nézőtérrel, remek talajú pályával, melyen már nemzetközi mérkőzéseket is rendeztek. Az utóbbi években az utánpótlás neveléssel is többet foglalkoznak a klubnál, ami pedig a legnyomósabb ok, a Tiszazugra igazán ráfér egy olyan együttes, amelyik a járásban a színvonalas sportot képviseli. Természetesen a fenti érveket senki nem vette figyepillanatban lembe, így a csapatnak a zöld gyepen kellett kiharcolni a megyei bajnokságból a feljebbjutást és ez remek hajrával sikerült is, mégpedig a szomszéd vár a Tisza Cipő SE ellenében az utolsó pillanatban, amikoris röplapokon toborozták a híveket a sorsdöntő 90 percre a kunszentmártoniak. Az öröm perceeiben alighanem jóval könnyebbnek gondolták a nagyközségben a területi bajnoki tagságot, mint most, kevéssel a rajt előtt. A csapat ugyan három hete készül intenzíven a Tiszavasvár elleni első hazai mérkőzésfe — ebből egy hetet napközis rendszerben edzőtáboroztak a fiúk — de gond azért van bőven. Először is nemhogy erősödött volna, hanem gyengült a megyei bajnokságban szereplő csapat Amint B. Tóth András edző — aki 15 évig volt játékosa a KUTE- nak — elmondta, eltávozott Szarvasra Kupeczki Sándor, Pálinkás László és Szarvák András pedig katonai szolgálat előtt áll, de kiesett Tóth Márton is, aki abbahagyta a labdarúgást. Az igazolások viszont nem sikerültek; meg kell mondani, hogy az erősítéshez bizony vajmi kevés segítséget kaptak a megye többi egyesületétől. Szerették volna megszerezni Papp Imrét, aki Mezőtúron játszott, nem sikerült. Kedvező ajánlattal próbálták Kunszent- mártonra hívni Némethet a Vegyiművekből, ám nem kapták meg. A kunszentmártoniak úgy tudják, a játékost a Cukorgyár egyik labdarúgójáért cserélik el, márpedig ha ez így van, furcsa a dolog, hiszen a Cukorgyár éppen a MÁV MTE-től kapott komoly „vérátömlesztést”. Még a kis csapatokkal sem volt szerencséje a KUTÉ- nak: egy Bódi nevű labdarúgó hozzájuk és a cibakháziérkezett akhoz is aláírt, így alighanem eltiltás lesz a vége, pedig a szakosztálynak minden labdarúgóra szüksége lenne. Végül a 31 éves Kupeczki Ferencet szerezték meg a Vegyiművektől és Hegedűst, az egykori szolnoki középhátvédet Szarvasról. Lassan körvonalazódik a kezdőcsapat is, de nem problémamentes a helyzet, hiszen Kovács személyében egyetlen kapussal vágnak neki a bajnokságnak, tehát: Kunszentmárton tehetséges, fiatal kapust keres! A védelem látszik az együttes legerősebb egységének; Hürkecz, Szarvák L„ Szarvák A. és Kiss T. alkotja a hátvédsort. Az ifiedző, Hábensusz a jobboldali középpályás, — aztán fel is billen a pálya, mert a baloldali társát még nem találta meg a szakvezetés. A csatársorban Gellér, Kerekes és Hábensusz L. kap helyet. Az üres helyekre a „friss szerzeményeket” építi majd be B. Tóth András edző. Hát itt tartanak Kunszent- mártonban a felkészülés hajrájában. Természetesen bizakodnak, mint mindenki a mezőnyben. Ha első hallásra nem is túl félelmetes játékerőről tanúskodik a gárda, azért a lelkesedést és a felkészülés során szerzett erőnlétet senki nem vitathatja el tőlük. Meg aztán lassan beérik az utánpótlás is, hiszen az iskolák egyre több segítséget adnak a szakosztálynak. Ami pedig az érdeklődést illeti, máris 500 pártoló tagot vettek számba Kunszentmárton ban. Augusztus 16-án a Tiszavasvár elleni mérkőzésen jó bemutatkozásban, hazai győzelemben bizakodnak. — pb — (Mai I sportesemények
