Szolnok Megyei Néplap, 1981. augusztus (32. évfolyam, 179-203. szám)
1981-08-28 / 201. szám
Melyik szerződés jobb? Tömeges tiltakozás a neutronfegyver gyártása ellen Ha jól emlékszem, az idén még nem láthattunk filmriportot a Tv-híradóban arról, hogy két vagy több vállalat „szocialista szerződést” kötött volna egymással. Elóbb-utóbb persze láthatunk majd a képernyőn ünnepélyes aláírókat, akik „szocialista” jelzővel díszített külön szerződésben ígérgetik egymásnak mindazt, amit egyébként — polgárjogi szerződéseik birtokában — nem teljesítenének. De miért nem? Miért hagyja cserben az egyik vállalat a másikat, miért olyan laza a szállítási fegyelem? A szakemberek véleménye megoszlik. Némelyek amiatt háborognak, hogy a monopolhelyzetben levő szállító, kénye-kedve — pontosabban: pillanatnyi érdekei — szerint játszadozhat a megrendelőivel. Megint mások viszont úgy tartják, hogy a monopolhelyzetnek is vannak hátrányai : mindenekelőtt szerződéskötési kötelezettséggel jár együtt, ami bizonyos értelemben a termelő kiszolgáltatottságát is jelenti. Akik pedig az érdekeltségi rendszert vitatják, többnyire azzal érvelnek, hogy a késedelmes szállítások miatti kötbér — illetve kártérítési igények érvényesíttetése semmit nem old meg. A szállító viszonylag köny- nyedén kifizeti az esetleges kötbért, vagy a bírságot; a megrendelőnek pedig még ezután az összeg után is adózni kell — s nem is keveset. Előfordul, hogy éppen az adófizetési kötelezettségek miatt — inkább lemondanak a kötbérigényekről, mert hogy az adott helyzetben „többe kerülne a leves, mint a hús ...” Arról nem beszélve, hogy minden ilyen kötbér — illetve kártérítési ügy meglehetősen hosszadalmas és körülményes. Sokan már csak ezért is mellőzik, megfeledkezve arról, hogy ily’ módon ugyan megspórolják a befolyt pénzek utáni adót, de elveszítik a kártérítésből származó teljes bevételt. A dolgok tehát szorosan összefüggnek egymással, ám ha valaki nem hajlandó mindennek az áttekintésére és elemzésére, akkor persze hogy az egyszerűbbnek kínálkozó megoldást választja! Az egyik lehetőség: sírni, panaszkodni a „felsőbb hatóságnál”. Kedvezményeket kérni arra hivatkozva, hogy szállítóink sodortak bennünket bajba s tessék rajtunk segíteni, de azonnal! A másik megoldás: nem panaszkodni, nem vitázni, hanem a fegyelmezetlenség gazdasági következményeit csendben, majdhogynem észrevétlenül áthárítani a vevőkre — az árak szolid, de állandó emelésével. S végül a harmadik lehetőség: a szocialista szerződés. Nem tudni mennyit ér, de akármennyit is, az azért mégiscsak elképzelhetetlen, hogy a szállítási, együttműködési szerződéseknek azon nyomban elkészítsék a „szocialista” variációját is. Bár, ki tudja? Ha e különmegál- lapodásoknak netán mégis van valamiféle eredményük, akkor ez csak azt bizonyítja. hogy a felsorolt anomáliák ellenére is elképzelhető viszonylag tisztességes, s a megszokottnál fegyelmezettebb vállalati együttműködés. A magyar közvélemény a tárgyalások megkezdését sürgeti Ügy tűnik, hogy az utóbbi évek legszélesebb körű tiltakozási hullámát váltotta ki az az amerikai elnöki döntés, amely a neutronfegyver gyártásának adott zöld utat az Egyesült Államokban. Ezekben a napokban, az ország legkülönbözőbb részeiből százával érkeznek tiltakozó állásfoglalások, táviratok. levelek az Országos Béketanáicslhoz. s a legkülönbözőbb kollektívák véleményének címzettje gyakran az Egyesült Államok budapesti nagykövetsége. Az orosházi Űj Élet Mező- gazdasági Termelőszövetkezet 1100 dolgozója például az USA budapesti külképviseletéhez küldött tiltakozásában azt emelte ki, hogy a neutronfegyver gyártása és európai telepítése egy újabb háború lehetőségét hozza veszélyes közelségbe Kontinensünk népei — köztük Magyarország lakói — ebben az évszázadban már két világégés borzalmait élték át, s a nyomok kitörölhetetlenül élnek az emberek emlékezetében. Éppen őzért, az új fegyver veszélyeinek teljes tudatában mond nemet az orosházi olajbányászok kollektívája, követelve a döntés felülvizsgálatát. Tucatjával emelték már föl szavukat az ipari szövetkezetek dolgozód is. Köztük az endrédl szabók, a szombathelyi íérniparosok s a (Folytatás a 2. oldalon.) Merevacélbetétes tartóoszlopokat készítenek a BVM kunszentmártoni gyárában. Ezeket betonbeöntés után szinte» házak és csarnokok építésénél használják Aranyat érő őztrőfeák Fácánból és mezei nyúl bél kitűnő a „kínálat" Befejező szakaszához érkezett a nyári őzbakselejte- zés a kecses állatokban gazdag Szolnok megyében. A vadásztársaságok és a vendég „cserkészők” augusztus közepéig ezernél több őzbakot kaptak puskavégre. A vadászok örülnek, mert az idén igen jó az „agancsfelrakás”, számos olyan egyedet ejtettek el, amely „aranyat” ért, 600 grammon felül volt az agancsának a súlya, ugyanakkor osztályon felüli a gyöngyözése és a formája is. Nem egy trófeáért a külföldi vadászok 120—150 ezer forintot is fizettek. A terveknek megfelelően még körülbelül 100—120 őzbakot lőnek ki, ezzel megteremtik a megye állományának tervszerű egyensúlyát. A vadászok egy része augusztus 1-től vadkacsázik. Az állomány a vízi szárnyasnál is igen jó, az aratás után gyorsan felszántott tarlókról termékenyebb, táplálékban gazdagabb területekre vándorolnak, főleg a rizstelepek és a halastavak környékén lesznek majd nagyobb számban. A vadászok a hétvégi túrák után jelentős zsákmánnyal térnek haza. Fácánból és mezei nyűiből is kitűnő a kínálat. A szeptember 1-én kezdődő fácánvadászat bőséges terítéket ígér, hiszen a természetes állományon kívül 200 ezer mesterségesen keltetett mezei szárnyassal is növelték az állományt. A mezei nyulak örvendetes módon kiheverték az elmúlt évek hűvös időjárása következtében keletkezett veszteséget, és jelenleg az elmúlt évtized egyik legszebb állományát figyelték meg a szakemberek. A jó valutát jelentő mezei nyűiből és fácánból több tízezer darabot élve is értékesítenek a MAVAD útján külföldön. Kevesebb energiával több húst Új módszer a sertéstakarmányozásban Szakmai tanácskozás és bemutató a Törökszentmiklósi Állami Gazdaságban Népgazdasági szempontból egyre nagyobb a jelentősége a termelés hatékonyságát javító. a fajlagos ráfordításokat mérséklő új módszerek elterjesztésének. A mezőgazdaságban különösen érvényes ez a hústermelésünknek országos hatvan százalékát adó sertéságazatban, amely a legnagyobb fogyasztója a jelentős szárítási költséggé!, azaz tüzetőoQiai -felhasználással előállított évi 5—6 millió tonna s zemeskukorica-szük- ségletnek. A Törökszentmiklósi Állami Gazdaság surjáni kerületében tegnap megtartott szakmai tanácskozáson éppen a hazai sertéshústermelés gazdaságosságát iavító úi. energiatakarékos takarmányozási eljárás, a CCM — a kukorica szem-csőzúzalék angol megfelelőiének, a corn colb mixtúrának a rövidítése ez — és a húspép együttes hasznosításának lehetőségeiről. kísérleti tapasztalatairól tájékoztatták Csongrád. Békés. Hajdú-Bi- har. Szaibolcs-Szatmár. Bács- Kiskun és Szolnok megye mezőgazdasági nagyüzemeinek szakembereit. A gazdaságban — ahol az évi 4000 tonnás sertéshús -kibocsátás 16 ezer tonnányi alhrakszük- séglete mellett nagyon is meghatározó az egvséenvi végtermék, azaz hús előállításának fajlagos költsége — a tavaly őszi kukoricatermésből 114 vagon szem-cső zúzalékot tartósítottak falközi silókban. A sertések takarmányálban optimális rost- tartalmat biztosító kukorica, csutkát 60 százalékban tartalmazó CCM-et május óta a gazdaság bartapusatai úi sertéstelepén négyezer 'hízó moslékos etetésére hasznosították. A 80 százalékban teisavóNaponta mintegy 100 tonna hidegaszfaltot kevernek a KPM jászárokszállási telepén. Az útburkolóanyagot Szolnok és Heves megyében használják fel vak húsz százalékban vízzel hígított 55 százalékban CCM-et 15 százalékban sül- dőkoncenitrátumot és 30 százalékban húspépet tartalmazó moslékkal etetett jószágok napi súlygyarapodása meghaladta a 700 grammot a korábbi szárazdarás etetésnél elért 520 grammal szemben. Az egy kilogramm sertéshús előállításának költsége ily módon 3 forint 88 fillérrel csökkent, ami háromhavi hizlalási időszakban élért 45 kilogrammos súlygyarapodást figyelembe véve. 4000 sertés esetében jelentős megtakarítást jelent az állami gazdáságinak. Az újfajta sertés takarmányozási technológiával nemcsak energiát takarítanak meg. A nedrveskukordca-tárolás előnye az is. hogy a takarmánynövény betakarításának üteme így nem függ a szárítóüzemi kapacitásiók és a korábban felszabaduló kukoricatarlón korábban, jobb minőségben végezhetik el a következő esztendő termését megalapozó tápanyagvisszapótlási és talajelőkészítési munkákat. A tanácskozás után — amelyen a résztvevőknek a gyakorlatban Is bemutatták a kukorica szem-csőzúzalék készítésének. etetésének, technológiáját — az Állat- tenyésztési és Takarmányozási Kutató Központ a MÉM Műszaki Intézete és a Törökszentmiklósi Állami Gazdaság képviselői együttműködési megállapodást írtak alá. Ennek lényege, hogy koncentrálva a kutatók szellemi és a mezőgazdasági nagyüzem anyagi erőit a jövőben együttesen munkálkodnak az új energiatakarékos sertéstakarmánvozási módszer széles körű elter- iesztésén. Sivatagi mézesmadzag Weinberger kontra Stockman (KÜLPOLITIKAI TUDÓSÍTÁSAINK A 2. OLDALON.) Ára: 1,40 forint SZOLNOK MEGYEI VILÁG PROLETÁRJAI EGYESÜLJETEK! xxxii. évf. 201. szám, 1981. augusztus 28., péntek A MEGYEI PÁRTBIZOTTSÁG ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJA k. s.
