Szolnok Megyei Néplap, 1981. augusztus (32. évfolyam, 179-203. szám)

1981-08-20 / 195. szám

1981. AUGUSZTUS 20. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 3 Ülést tartott a Minisztertanács Eredményesek az energiatakarékossági intézkedések I// létesítmények Karcagon üzletsort, Kisújszálláson éttermet adtak át A kormány Tájékoztatási Hivatala közli: a Miniszter­tanács tegnap ül$st tartott. Az érdekképviseleti szervek bevonásával megtárgyalta a Lakosság ellátásában és a gazdaság szervezeti rendsze­rének korszerűsítésében hasznos kiegészítő szerepet betöltő kisüzemi és szövet­kezeti gazdálkodás fejleszté­sével összefüggő javaslato­kat Elfogadta a kisüzemi termelés keretében újonnan létrehozható szervezeti for­mák működési feltételeiről, ezek íövedelmének és adózá­sának szabályozásáról, vala­mint a vállalatok egyes — kisüzemi vagy szolgáltató jellegű — részlegeinek szer­ződéses rendszerben történő üzemeltetéséről szóló előter­jesztéseket. Módosította a magángépiárművek személv- és áruszállításira való felhasz­nálásának szabályait. Az in­tézkedések 1982. január 1-én lépnek hatályba. A jogsza­bályok többségét szeptember végéig teszik közzé. A kormány megtárgyalta a gazdasági bizottság össze­foglalóját a műszaki előírá­sok és szabályzatok korsze­rűsítésére és a hatósági el­járások egyszerűsítésére ho­zott intézkedések eddigi ta­pasztalatairól. Megállapítot­ta. hogy a munka eredmé­nyesen halad. Csökkent a hatósági előírások száma, a műszaki vizsgálatra kötele­zett termékek köre. Az or­szágos és ágazati szabványok felülvizsgálata nyomán je­lentősen mérsékelték a köte­lező szabványok számát. A kormány jóváhagyta a gaz­dasági bizottság állásfogla­lását e munka folytatásáról és kiszélesítéséről. A Minisztertanács meg­hallgatta a gazdasági bizott­A karcagi új üzletsor Az előző évekhez hason­lóan az idén is több új lé­tesítmény készült el a me­gyében. amelyeket a hagyo­mányoknak megfelelően az alkotmánynapi ünnepségek keretében adtak át tegnap az építők. A karcagi Kossuth téren délelőtt 10 órakor kezdődött az új üzletsort átadó ünnep­ség, amelyen Szentesi László, a MÉSZÖV elnöke tartott megemlékezést. Ezután az ünnepség résztvevői megte­kintették az új létesítményt, s a "karcagiak mindjárt „próbavásárlást” is tartottak az Óra- és Ékszerboltban, az áfész iparcikk áruházában. Az üzletsor mellett a közel 200 négyzetméterrel bővített ABC-áruház a munkák elké­szülte után tágas, áttekint­hető eladótérrel, külön zöld­ség-gyümölcs értékesítőhely- lyel, elkülönített üvegvisz- szaváltó-hellyel, nagyobb tej­hűtővel és a korábbi 4 he­lyett 5 pénztárgéppel máris a vásárlók rendelkezésére állt Az Óra- és Ékszerbolt és iparcikk áruház fölött há­rom szinten harminc új la­kás épült az „Üttörő-Vasas” Lakásépítő és Fenntartó Szö­vetkezet. illetve a MÉSZÖV szervezésében. A boldog tu­lajdonosok néhány nappal ezelőtt költöztek otthonuk­ba. Az új üzletek tegnap 11 —19 óráig tartottak nyitva és fogadták az első vásárlókat. A továbbiakban az iparcikk áruház naponta 9—18 óráig, szombaton 9—13 óráig áll majd a vásárlók rendelkezé- ' sére. Jászapátin 9 órakor sze­rény ünnepség keretében nyílt meg az Egyesült Jász­sági Áfész új vendéglátó egysége. A 700 négyzetméter alapterületű egységben 600 adagos étterem és presszó, fölöttük az áfész irodája kapott helyet. Hagyományos és korszerű építési mód ötvözetéből szü­letett meg Kisújszálláson a Jász-Nagykun Vendéglátó Vállalat tegnap átadott új étterme, méghozzá rekord­idő alatt. Május 5-én kezd­ték meg az építkezést, és mert az eredeti kivitelező az alapozást is csak októberre vállalta, nagymérvű társa­dalmi munka szervezésével és kisiparosok bevonásával gyorsították a munkát. A vendéglátó vállalat hálóza­tából, területi igazgatóságai­tól és központjából 15—20 dolgozó rendszeresen végzett fizikai munkát az építkezés­nél, és valamennyi szabad szombaton kommunista mű­szakot tartottak. A terület- rendezéssel — az épület előt­ti parkoló, és járdák építésé­vel — együtt a társadalmi munka értéke meghaladja az egymillió forintot. Kétezer adagos konyhájával, önki- szolgáló éttermével, repre­zentatív 'különtermével, esz­presszójával Kisújszállás, a megye egyik legszínvonala­sabb vendéglátó üzletét kap­ta. Jászkiséren tegnap dél­után 5 órakor adták át a község helytörténeti kiállí­tótermét, amely Csete Ba­lázs nevét viseli. Első kiál­lításán a névadó által gyűj­tött tárgyak, valamint régi mesterségek emlékei látha­tók. Munkás-paraszt találkozók Volánosok a rákóczifalvi téeszben Tószegi tsz-tagok a Vegyiművekben Az alkotmány ünnepe al­kalmából megyénk több te­lepülésén tartottak tegnap, tartanak ma, vagy a közeli napokban munkás-paraszt találkozókat. Tegnap délelőtt tíz órakor a rákóczifalvi Rá­kóczi Tsz-ben a Volán 7-es számú Vállalat képviselőit látták vendégül. A rövid megemlékezés után a volá­nosok tájékozódtak a tsz éle­téről. Meglátogatták a tehe­nészeti telepet, az új takar­mánykeverő üzemet, a hagy­mafeldolgozó és tároló üze­met, a szajoli baromfitelepet és a növényházat. Ezután a termelőszövetkezet és a vál­lalat vezetői a két üzem kö­zötti gazdasági és társadalmi együttműködési megállapo­dást írtak alá. Este hét órától Cibakházán a művelődési házban volt munkás-paraszt-értelmiségi találkozó, amelyen a helyi Vörös Csillag Tsz tagjai, a gépállomás dolgozói, peda­gógusok és agrárszakemberek vettek részt. A találkozón adták át a Hazafias Nép­front Nagyközségi Bizottsága által adományozott kiváló és érdemes társadalmi munkás jelvényeket. Ma délelőtt tíz órától a túrkevei szövetkezetek és ipari üzemek dolgozói talál­koznak a városi strandfür­dőben. A találkozó közön­ségét a debreceni néptánc- együttes szórakoztatja, este medencebál lesz. Augusztus 24-én, a tósze­gi Petőfi Tsz tagjai, a Ti- szamenti Vegyiművek dol­gozói, valamint a Killián György Repülő Műszaki Fő­iskola tisztjei, tanárai és hallgatói találkoznak. A. ta­lálkozó a Killián György Repülő Műszaki Főiskolán kezdődik, ahol a résztvevők megtekintik a főiskola mú­zeumát, oktatási egységeit, testnevelési objektumát, sze­relőcsarnokát és repülőgép­múzeumát. Innen a Petőfi Tsz földjeire, határszemlére indulnak, majd délután a Tiszamenti Vegyiművekben tájékozódnak a nagyüzem életéről, valamint üzemláto­gatáson vesznek részt. Agrártermelésünk és a világpiac Az élelmiszer világpiacon új tendenciák figyelhetők meg. Ahol megfelelő fizető- eszköz áll rendelkezésre, óri­ási konkurrenciaharc alakult ki az exportőrök között. Ahol viszont tömeges az élel­miszerhiány. ott nincs ele­gendő fizetőeszköz a szüksé­ges termékek megvásárlásá­ra. A világban kialakult glo­bális élelmiszerhiány ellené­re az agrártermék exportő­rök fokozódó és éles konkur- renciával. nagyobb kockázat­tal találkoznak. Az egyre élesedő versenyben csak fe­gyelmezett munkával, ter­mékeink minőségének javí­tásával. szállításaink ütemes megszervezésével, jó partne­ri hitelünk megtartásával biztosíthatjuk megszerzett pozícióinkat. Hazánk mezőgazdasága és élelmiszeripara az elmúlt öt­éves időszakban törés nélkül fejlődött. Elismerésre méltó eredmények születtek a ga­bonafélék. az olajosnövé­nyek a takarmányok ter­melésében. Az állattenyész­tés eredményei között ki­emelésre érdemes a tejter­melés. a magas szinten sta­bilizálódott sertésállomány, és a jelentősen bővülő ba­romfitermelés. Erőfeszítése­ink ellenére a zöldség- és gyümölcstermelés fejlődése azonban elmaradt a célkitű­zéseinkben meghatározott ütemtől. Korszerű Üzemek A termelés emelkedésével összhangban nőtt az élelmi­szeripari feldolgozó kapaci­tás. ezen belül a külpiac igé­nyeit is kielégítő üzemek részaránya. Korszerű üzemek létesültek a húsiparban, a baromfifeldolgozásban, hűtő- és növényolajiparban. Kon­zervgyáraink. édesiparunk, sütödéink egy része azonban rekonstrukcióra szorul. Az egy főre számított ga­bona- és hústermelésben a világ élvonalába kerültünk. A legfontosabb mezőgazda- sági és élelmiszeripari ter­mékekből a lakosság igénye­it kielégítő ellátást tudunk biztosítani. Ugyanakkor ter­melésünk egynegyedét ex­portáljuk. Élelmiszertermelésünk nem­zetközi mércével mérve is jelentős fejlődése hozzájá­rult. hogy a haziai fogyasztói igények magasabb szinten történő kielégítése mellett, kivitelünk értéke az elmúlt öt évben 25 százalékkal, ezen belül a nem rubel elszámo­lású export árbevétele 31 százalékkal nőtt. Az ágazat által importált cikkek menv- nyisége ugyanazon időszak alatt több mint 50 százalék­kal javult Az agrár-szektor a népgaz­daság devizaszerző ágazatai között jelentős szerepet ját­szik. hiszen az ország külke­reskedelméből származó de­vizabevételeink közel egyne­gyedét. konvertibilis deviza- bevételeink egy harmadát adja. A megtermelt termékek értékesítésében a kivitel sze­repe megnőtt. A termelés növekményének egyre na­gyobb hányada határainkon kívül talál gazdára. Az ex­portból származó bevételek nagysága és az export gaz­daságossága jelentős mérték­ben befolyásolja a mezőgaz­dasági élelmiszeripari és fa­ipari vállalatok, szövetkeze­tek árbevételét és nyeresé­gét. további fejlesztési lehe­tőségeit. Országhatárainkon túl for­galmazott. több mint ezerfé­le agrártermékből , a nagy mennyiségben, exportált ter­mékek száma jóval keve­sebb. Kivitelünkben döntő részarányt a hús. a baromfi- termékek és a gabonafélék képviselnek. De jelentős ér­tékben exportálunk növényi olajokat, bort. friss és fel­dolgozott zöldség-gyümölcs­termékeket. A valutabevétel növelésé­nek érdekében az utóbbi években nagy figyelmet for­dítunk a hagyományos, ki­sebb volumenű termékekre is (mint a nyúl. galamb, te­nyésztői ás. a toll. a vetőmag­vak, fűszerpaprika, nádter­mékek stb.). A kivitel szerkezetének meghatározásánál döntő az elérhető árbevétel tömege és az export gazdaságossága. Általában helyesnek bizo­nyult az a törekvés, hogy ex­portunkban a feldolgozott termékek aránya növeked­jék. Ennek ellenére számos esetben előfordul, hogy a fel­dolgozás költségei az eladási árban nem térülnek meg. te­hát a feldolgozott termékek exportja kevésbé gazdaságos. Ezért a gyorsan változó pi­aci helyzet a konjukturális és spekulatív elemek térnyeré­se. az eddigiektől eltérő gyors, rugalmas alkalmazko­dást kíván a termelőktől és külkereskedőktől annak megítélésében, hogy a ter­mékeket feldolgozott vagy feldolgozatlan állapotban ér­tékesítsék. Termékeinket több mint száz országija szállítjuk. Ex­portunkban meghatározó hat ország (Szovjetunió. NDK. Csehszlovákia. NSZK. Olasz­ország). amely a forgalom 80 százalékát adja. Legbiztosabb felvevő pia­caink a szocialista országok, ahol exportunk 50 százaléka értékesül. Ezen belül az al- makikivitel mintegy 95 szá­zaléka. a bor- és a konzerv­exportunk 75 százaléka, a szocialista országokban talál gazdára. E partnereinkkel a kivitel nagyságát és szerke­zetét öt évre szóló árucsere­forgalmi szerződések alapján határozzuk meg. Fejlett tőkés országokba irányul a kivitel 41 százalé­ka. a hagyományosan fő partnereink a Közös Piac országai. Ezen a piacon egy­re több nehézséggel találko­zunk. A Közös Piac kibővü­lésével. annak öneliátottsági foka növekszik, az agrár- szektor jövedelmének bizto­sítása és a belső termelés vé­delme érdekében a protek­cionizmus állandóan fokozó­dik. A Közös Piacon kívüli európai országok agrár-im­portja lényegesen kisebb. A tengerentúli országokba irá­nyuló kivitel növelését a ma­gas szállítási költségek nehe­zítik és megfontolandóvá te­szik. Világszerte kedvelt termékek Fejlődő országokban ex­portforgalmunk 9 százalékát realizáljuk. Itt a fizetőképes piacokat éles verseny és vi­szonylag alacsony árak jel­lemzik. E piacokon nem a minőségi, hanem a tömegáru a keresett. Megfigyelhető, hogy az élelmiszerkereslet kielégítése érdekében a ter­melés felfuttatásával ezen országok is nagy erőfeszíté­seket tesznek. Ide irányuló kivitelünk egyrészt marha- és juhhúsból, sajtfélékből, baromfiból, zöldség- és gvü- mölcskonzervekbői. másrészt a kapacitásokat növelő ter­melési rendszerekből, beren­dezésekből tevődik össze. Termékeink világszerte kedvellek. Ismertek speciali­tásaink. gyümölcsféléink íze_ Ixxraink zamaita. Kedvező termékeink fogadtatása. En­nek ellenére a világpiacon döntő és meghatározó jelen­tősége eavetlen cikkünknek sincs, a piacot nem mi ala­kítjuk. céltudatosain nekünk kell alkalmazkodnunk. Az eddigi eredményekre építve nagy feladatat kapott ágazatunk a VI. ötéves terv időszakára. A kivitel volu­menét 1985-ig több mint egy- harmadával. dollár elszámo­lású exportunk mennyiségét •több mint 40 százalékkal kell növelni úgy. hogy beho­zatalunk csak minimális mértékben emelkedhet, egy­idejűleg külkereskedelmi egyenlegünk pedig 50 száza­lékkal javul. Célkitűzéseink megvalósí­tását a vállalati érdekeltség további növelésével biztosí­tani tudjuk. A feladat telje­síthetőségét segíti, hogy a .termeléshez és feldolgozás­hoz szükséges eszközök és feltételek többségé« a nép­gazdaság tervszerűen bizto­sítja. Ugyanakkor a nemzet­közi munkamegosztásban résztvevő partnereinkről ha­tározottabban megkövetel­jük. hogy vállalt szállításai­kat teljesítsék. Az 1981—1985 közötti idő­szakban a nem rubel elszá­molású export számottevő növelése során elsősorban a búza. a kukorica, a növényi Olajok, a vágóiuh. a sertés­hús. a vágott baromfi, vala­mint a hűtőipari termékek mennyiségét kívánjuk nö­velni. Rugalmasabb termelési és árpolitika A keményedé külpiaci kö­rülmények természetesen a vállalatoktól rugalmasabb termelési és árpolitikát kí­vánnak. Versenyképességün­ket. jelenlétünket a piacon csak akkor biztosíthatjuk, ha az elérhető értékesítési át­lagárnál termelési költsége­ink lassabban, a hozamok gyorsabban növekednek. Ag­rárexportunkban tudatos tö­rekvésünk. hogy a nagy mennyiségben eladásra szánt termékeink elhelyezésére megbízható partnereket sze­rezzünk. azokkal közén- és hosszútávú szerződésekét kössünk. A piac igényei alapján termeljünk, ennek érdekében a külkereskede­lem integrálja az élelmiszer­ipart. az élelmiszeripar a mezőgazdasági termelést. Növeljük a kivitel gazdasá­gosságát. emeljük a minőség, csomagolás, szállítás, egyszó­val a versenyképesség szín­vonalát. javítsuk külkereske­delmi tevékenységünket. Az 1970-es évek végén mi­nőségi változás kezdődött a külkereskedelmi és a terme­lő vállalatok közös érdekelt­ségét jobban biztosító kap­csolati formák kialakulásá­ban. többségbe kerültek az árnyeresége illetve a teljes tevékenység eredményének megosztását elősegítő társa­sági szerződések. 1979 óta fo­lyamatosan alakultak a kül­kereskedelmi társaságok (bor. hyúl. forrólevegős szá- rítmányok. zöldség-gyümölcs szárítmámvok. hal. vetőmag­vak. alma). Célunk ezen társaságok működési körének bővítése, tevékenységük erősítése, to­vábbfejlesztése. Ennek érde­kében többek között javít­juk a termelői és feldolgozói érdekek koordinálását, a mi­nőségi különbségek árban történő elismerését, a közös kockázatvállalás és viselés feltételeit az ár- és piaci munkában. Az export növelése és a valuta árbevétel fokozása érdekében azokon a terüle­teken. ahol a személyi és anyagi-technikai feltételek megteremthetők. folytatjuk az önálló külkereskedelmi jog megadásának előkészítő munkáit Lakatos Tibor mezőgazdasági és élelmezésügyi miniszterhelyettes ság tájékoztatóját az 1981. évi zavartalan energiaellátás biztosítására hozott intézke­dések tapasztalatairól. Meg­állapította. hogy az ésszerű­sítési és takarékossági intéz­kedések eredményesek vol­tak. ezért a kormány elisme­rését fejezte ki. A kormány — a tudo­mánypolitikai bizottság je­lentése alapján — értékelte a középtávú kutatási tervben szereplő programok megkez­désének első féléves tapasz­talatait, és határozatot ho­zott a munka meggyorsítá­sára. Elfogadta ..A települé­sek fejlődésének irányítását megalapozó kutatások” című programnak az országos kö­zéptávú kutatási-fejlesztési tervbe való felvételét. A ku­tatások irányítására a Ma­gyar Tudományos Akadémi­át kérte fel.

Next

/
Oldalképek
Tartalom