Szolnok Megyei Néplap, 1981. július (32. évfolyam, 152-178. szám)
1981-07-11 / 161. szám
1981. JÚLIUS 11. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 3 JÓ ÖTLET Saját termeltetésből, illetve termelésből előállított félkész és kész élelmiszeripari termékek már eddig is készültek a megyében néhány áfésznél, most azonban méginkább élénkül az érdeklődés a szóba jöhető ipari, élelmiszeripari termelés iránt. A gazdasági érdeTraktoros gefeblyéket gyárt hazai használatra a MEZŐGÉP cibakházi gyára Energiavédnökség Ésszerűbb nyilvántartási rendszereket kell kialakítani KISZ-es akció a mezőgazdasági gépek jobb kihasználására Járda, áteresz, fedlap Megszűnt a balesetveszély Kunszentmártoniak kérték Tanácstagi interpellációk eredményeként megvalósul az idén Kunszentmártonban a Kossuth Lajos út 38/A— B—C. épület lakóinak kérése. A C-épület előtti betonjárda, mely a Rákóczi úthoz a csatlakozást biztosítja megépül a tanács múlt évi pénzmaradványából. Ugyancsak tanácstag vetette fel tavaly decemberben a Killián lakótelepi Táncsics Mihály út szélesítésének igényét. A Kecskeméti Közútépítő Vállalattal megkötött szerződés szerint augusztus közepéig erre is sor kerüL A lakótelepi úthálózat teljes kiépítése után a kért sebességkorlátozó táblák elhelyezésére is nyílik lehetőség. Ugyanott az) F-épullet előtt húzódó csatorna hiányzó fedlapjaihoz anyagot ad a költségvetési üziem, ha a lakók társadalmi munkában elkészítik. Az üzem bölcsődei építkezésénél átvehetők a szükséges „kellékek”. Tartalékalapból a Bajcsy-Zsilinsz- ky úton lévő vízelvezető árokhoz szükséges átereszek, valamint a Zalka Máté és a Türr István út kereszteződésénél lévő átjáró építéséhez ugyancsak anyaggal támogatja a tanács a társadalmi munkásokat. Az úgynevezett Csincsa belvízelvezetők feletti átjárók balesetveszélyes állapota megszűnt: a költségvetési üzem május közepén kijavította az átjárók betonburkolatát, helyreállította a korlátokat. Az Erdőtér és környékének belvízelvezetési terve elkészült, a kivitelezés megkezdésére pénzügyi fedezet hiányában az idén már nincs lehetőség. A Nádor úti lakótelepen összetört járdák javítása végett a tanács intézkedik. ' Az 1980-as év első felében megyénk ötvennyolc termelőszövetkezetében és nyolc állami gazdaságában mérték fel a fiatalok a mező- gazdasági gépek üzemeltetési körülményeit — hangzott el tegnap a KISZ Szolnok megyei Bizottságának ülésén, az akció eddig megoldott feladatainak értékelésekor. Az országosan is egyedülálló kezdeményezés szakmai „gazdája” a DATE mezőtúri Mezőgazdasági Gépészeti Főiskolai Karának KISZ-bi- zottsága. A főiskola tudományos csoportja — Gulyás László tanársegéd irányításával fiatal tanárok, már végzett és jelenlegi hallgatók — 1980 februárjában kidolgozta az akció végrehajtásának menetét, valamint elkészítette a felmérőlapokat. Ugyanakkor a KISZ- esek a munkahelyi párt- és gazdasági vezetők segítségét kérték a helyzetfelismeréshez. A fiatal agrárértelmiség széles körű bevonásával 1980 júliusára az üzemekben befejeződött a felmérés a mezőgazdasági gépek energiafogyasztásáról. Ez év februárjában a főiskolán értékelték, összegezték a felmérőlapok eredményét, valamint feladattervet készítettek a gépek jobb kihasználására. Megállapították, hogy a mezőgazdasági üzemeknél jelenleg alkalmazásban lévő nyilvántartási rendszer — erőgéptörzslap. munkalap, üzemanyagutalvány — nem tartalmaz naprakész adatokat, így nem teszi lehetővé az ésszerűbb gazdálkodás érdekében történő hatékony változtatásokat. (Több gaz-, daság például bevallottan valótlan adatokkal rendelkezik, jónéhány termelőegységben pedig olyan nyilvántartást vezetnek, amely alapján egyetlen kérdésre sem' tudtak válaszolni (?!). Egyértelműen kiderült, hogy a gazdaságok nyilvántartási rendszere nem üzemeltetéscentrikus, hanem csupán a traktor- és munkagépvezetők munkabérelszámolását szolgálja. A nagyteljesítményű gépek kihasználtságának javítását elsősorban maguknak a gazdaságoknak kell megoldandók, de ehhez nagy segítséget nyújthatnak a KISZ- fiatalok (traktorosok, erőgép- vezetők, adminisztrátorok) az ésszerűbb technológiai és nyilvántartási rendszerek kialakításában, a bizonylati fegyelem megszilárdításában. A program következő szakaszában az értékelést és a javaslatot, amelyet a KISZ megyei bizottsága eljuttatott a megyei tanács vb mezőgazdasági és élelmezésügyi osztályához, a termelőszövetkezetek területi szövetségéhez és a megyei pártbizottság gazdaságpolitikai osztályához, ezek a szervek véleményezik, majd elkészítik ajánlásukat a további feladatokra, amelyben meghatározzák a KISZ-esek teendőit is. A KISZ megyei bizottsága tegnapi ülésén jónak értékelte az eddigi munkát, és határozatot hozott az akció további folytatására. Házias befőzés nagyban Újabb autóvillamossági termák a Bakony művektűi Űj termékkel bővíti autóvillamossági cikkednek választékát a veszprémi Bakony Művek. Megkezdték az úgynevezett nyomógombos kapcsolók gyártását, amelyek személykocsikban és más járművekben alkalmazhatók több különböző egység — például ablaktörlő, ablakmosó, hűtő motorok — működtetésére. Az új termék licencét az NSZK-beli Pneutron cégtől vásárolták és már ebben az évben megkezdik a korszerű kapcsolók exportját ísl Év végéig mintegy 100 ezer darabot szállítanak az NSZK- ba. A kunhegy esi Vegyesipari Szövetkezetben már hagyományos terméknek számít az évek óta gyártott ugrálókötél, a TRIAL ebben az évben közel 300 ezer darabot rendelt belőle (Fotó: F. E.) ítész konyhák maguk teszik el a gyümölcsöt, zöldségféléket télire kéltség igen jelentős, hiszen az alaptevékenység 2—8 százalékos nyereségével szemlen az ipari nyereségnél az ind--’* érték 8 százalék. A jövedelemnövelés két módja a megyében már meglévő ipari tevékenység növelése, korszerűsitése, illetve új, főleg alaptevékenységhez kapcsolódó ágazatok kialakítása. A napi 12 ezer adagot kiszolgáló szövetkezeti közétkeztetésben — további iskolák anyhák átvételével az év végéig várhatóan megduplázódik azok száma, akik a megye áfészeinek konyháiéról kapják naponta az ebédet. Ez a nagy szám és az ebéd elkészítéséhez biztosítható „keret” szűkössége késztette a MESZÖV-öt arra, hogy felhívja a figyelmet a „házi befőzésekre”. A felvásárlási csúcsforgalom ideién beszerzett olcsó alapanyagokból — amikor a kínálat gyakran sokszorosa a feldolgozói kapacitásnak — bekapcsolódhatnak a zöldség-gyümölcs tartósításába az iskolakonyhák és azok az idegenforgalmi területen kívül eső vendéglők, ahol a nyári szabadságok miatt csökken az előli zetőlc száma. Többszörös hasznot ielent ez az akció. A termelőknek nem kell csalódottan távozniuk, a termelt áru ép, hibátlan állapodban felhasználásra kerül. Az egyszerű, hagyományos módszerekkel eltett élelmiszerek olcsóbbak, mint a télen konzervként beszerzett, ugvanolvan fogyasztási értékű áruk. Az így megtakarított összeg aztán segítheti a színvonal tartását. Az áfészek érdeke az olcsóbb nyersanyag előkészítésen kívül a munkaerő állandó foglalkoztatása is. Az iskolai konyhák átvételével 280 dolgozó került az áfé- szekhez. A szünidő alatti foglalkoztatásukra jó megoldás. ha a konyhákon rájuk bízzák a befőzést, mint például a szolnoki és a kunhegyesi áfészeknél is tették. A jövő a kis konzervipari üzemeké, amelyeket a tervek szerint az áfészek közös összefogással hoznának létre. A feldolgozó ipar fejlesztését az is sürgeti, hogv a nemrégiben telepített csonthéjas gyümölcsösök há- rom-né^v év múlva termőre fordulnak. Ettől az időtől kezdve az érési időszakokban olyan mennyiségű gyümölcs kerül egyszerre piacra, amelyből a belföldi és az export igények kielégítése után is bőségesen jut az áfész konyhákra. F. E. Balaton-menti bóA dékavalkádban láttam egy palacsintasütőt is. Kínála- * tát érdemes lett volna górcső alá venni, annál inkább, mivel egy-egy példány mérete a háztartási „szabvány” felét sem érte el. Ezzel szemben az ára... Tessék gondolni egy számot, amely mint palacsintaár, a nyersanyag költsége és a munka díján, no meg az adón túl a gyártónak és forgalmazónak tisztes nyereséget, jó színvonalú megélhetést ad. Megvan? Akkor kérem, szorozzák be ezt kettővel, és ezek után megtudják, amit én — sokadmagammal — kiírva láttam. Sietek leszögezni: nem vagyok palacsintasütő-ellenes és tisztában vagyok vele, hogy ilyen hivatású honfitársaim többsége szorgalmas munkával és szolid árképzéssel segíti a lakosság ellátását. Továbbá azt is tudom, hogy néikülük nemigen ehetnénk palacsintát a Balaton partján. Korántsem csak a „palacsintaszektorral” szeretnék foglalkozni, azt inkább vegyük jelképnek. A körülírtan méltatott árkalkulációval dolgozó palacsintasütőt pedig az élősdiség jelképének. A téma ugyanis igazából ez. Jelenünkben az ellátás kiegyensúlyozott, ami persze egyáltalán nem jelenti azt, hogy bizonyos termékekből és szolgáltatásokból helyenként és időnként nem keletkezett hiány. Fejlődésünk jelenlegi szakaszában azonban immár ennek ellensúlyozására is vannak módszereink. Például az, hogy a kereslet mérete szerint az állami, illetve szövetkezeti szektor számára nem kifizetődő javak létrehozására közgazdasági és más ösztönzőkkel serkentjük az egyéni vállalkozókedvet is. A módszer közhasznának az apróbb, ám oly fontos szolgáltatásokat végző kisiparosok nélkülözhetetlen tevékenységétől kezdve egészen a szálláshiányt enyhítő fizetővendégszolgálatig megany- nyi gyakorlati bizonysága van. Az egészséges és vállal- kozónak-megbízónak egyként hasznos törekvések közé olykor azonban visszás jelenségek keverednek. Egy választékos öltözetű és modorú középkorú férfivel nemrég összehozott sorsom az egyik kisváros pinceéttermének asztalánál. Újdonsült ismerősöm első féldecije után közölte, hogy ahol gyanútlanul délebédemet költőm, az voltaképpen az ő törzsasztala. A konyak utánpótlás ütemterv szerint érkezett, amelynek hatására asztaltársam lassanként elárulta, hogy a foglalkozása: tapétázó. Miután poharát pertura koccintotta traubiszódámhoz, nekibátorodva megkérdeztem tőle: Ne haragudj, de majdnem egy órája együtt ülünk — munkaidőben. Mégis: tapétázni mikor szoktál? ó, én magam nem értek hozzá — nyílt kerekre naivitásom miatt a szeme. — Egy két ember mindig akad az építőiparból, aki éDpen szabadságon, táppénzen vagy két munkahely között van, és érti ezt a mesterséget. Én csak az esetleges ügyfeleket keresem itt a vendéglőben és másutt. Aztán igyekszem meggyőzni őket róla. hogy habár valamivel többért vállalom fel a munkát, mint az állami vagy a szövetkezeti cég: gyorsabban és jobb anyagból dolgozom. Emberünkkel nem az a baj, hogy maszek, hanem az, hogy a saját munkájával arányban nem álló módon magas jövedelemre tesz szert. Ráadásul a munkaerőt vala- honnét elvonja, hiszen a munkát az általa fekete mellékállásban dolgoztatott emberek végzik. Gyanítható, hogy e „munkaerők” a főállásukból való gyakori hiányzásukkal teremtenek meg egyfajta keresletet. Nagyüzemi gyalusbarátom beszélte el: nemrég rövid úton kilépett a gyárból egy olyan munkatárs, akiről még rosszakarója sem állíthatta, hogy gyenge szakmunkás lett volna. A volt kollégát az üzemi brigád nem sokkal később a piacon pillantotta meg, ahol éppen húsz kilogram paradicsom kilónkénti árából próbált lealkudni egy forintot az őstermelőnél. Hlyen spórolós lenne vagy talán befőzésre készülődnek otthon? — tanakodtak a nyomába szegődő volt brigádtársak. Hamarosan meg- hökkenve láthatták: egykori kollégájuk a sikerrel lealkudott árú gyümölcsöt a termelő standjától alig száz méterre már három forinttal drágábban kezdte el árusítani. A hasonló esetek megelőzésének nyitja egyebek mellett abban van, hogy mindent — így a nyerészkedést is — nevén kell nevezni és annak megfelelően megítélni. Talán az imént elbeszélt ügy is példázza: a jelenség veszélye nemcsak az, hogy valahol három forinttal drágább lesz a paradicsom. Hanem az is, hogy az ilyesfajta lmunka nélküli pénzszerzési lehetőség csábitó hatású a gyengébbekre, de azonnal hozzáteszem, hogy másokat is idegesít Sokan állítják, hogy a végleges megoldást csak az áruk és szolgáltatások fölös bősége hozhat. Am addig sem ülhetünk ölhetett kézzel az említett visszás jelenségek láttán. Tehát — megint csak sarkosan fogalmazva — a spekulációt bőségtől vagy hiánytól függetlenül kellene megszüntetnünk, elkövetőivel szemben pedig alkalmazni kell a törvény szigorát. Az ilyen úton szerzett magas jövedelmek ugyanis csak akkor nem irritálóak vagy éppen csábítóak, ha a közvélemény azt tapasztalja: pünkösdi királyság ez. A célt elérendő, az ellenőrzésre hivatott szerveknek is megvan a maguk szerepe. olitikai követelményről van szó. A pártkongresszus határozata egyebek mellett így fogalmaz: „Határozott intézkedésekkel gátat kell emelni az olyan jövedelmeknek, amelyek spekulációból, visszaélésből értednek, amelyek mögött nincs tisztességes munka”. Ellenkező esetben ugyanis — kezdő példánk témájához visszatérve — tartalmazhat az a palacsinta kívánság szerint diót, lekvárt, túrót avagy mákot: ámde ára szerintem mindenképpen borsos lesz. R. J. Borsos palacsinta
