Szolnok Megyei Néplap, 1981. július (32. évfolyam, 152-178. szám)

1981-07-12 / 162. szám

10 1981. JÚLIUS 12. Kulturális kilátó A nemzetközi szak- szervezeti néptánc­fesztivállal elkezdő­dött a Szegedi Ünnepi Hetek rendezvénysorozata. Tegnap délután a Tisza-parton ti­zennégy együttes vonult fel az ünnepélyes megnyitóra. A hazai náptáncművészet jeles képviselői a budapesti Vasas Művészegyüttes, a VDSZ Bartók Béla Táncegyüttes, a HVDSZ Bihari János Tánc- együttes, a MEDOSZ és a Kertészeti Egyetem Tánc- együttes s a házigazda Sze­ged Táncegyüttes mellett külföldi csoportok, a svájci La Farandole, a jugoszláv Zeljezara Zenica, a csehszlo­vák Práchensky, a román Plaiurile Oltului, a lengyel Piliczanie, a holland Phoe­nix Apeldoorn, az NDK-beli Cottbus, a bolgár Várnai, va­lamint a Szovjetunióból a Tbiliszi Táncegyüttes mutat­ja be a műsorát a fesztivá­lon. Az ünnepi hetek program­ja az idén is gazdag válasz­tékot kínál a népművészet mellett a színházbarátoknak, zenekedvelőknek, a képző­művészet, a tudomány iránt érdeklődőknek s a sport ra­jongóinak. Miként az már több mint húsz éve — a szabadtéri játékok felújítása óta — hagyomány, az idén is a szegedi nyár kiemelkedő rendezvényei a Dóm téri előadások. — A szegedi szabadtári játékok jó hírneve nemcsak itthon, hanem külföldön is ismert. Évről évre szinte minden előadáson telt ház előtt játszanak a hatalmas színpadon. Hetekkel a nyi­tány előtt elkelnek a jegyek. Miben látja a siker titkát Horváth Mihály, a szabadté­ri játékok igazgatója? I— Egyrészt bizonyára a hagyományoknak köszönhető az érdeklődés, de emellett igyekszünk olyan programot összeállítani, amelyben min­denféle érdeklődésű találhat magának megfelelőt. El­mondhatjuk — büszkeség MEGKEZDŐDÖTT A SZEGEDI ÜNNEPI HETEK ESEMÉNYSOROZATA Boszorkányságról szó sincs Beszélgetés a műhelytitkokról —Már a jövő évadot tervezik nélkül —, hogy a szabadtéri játékok Jele részben, s né­melyik évben még nagyobb hányadban is eltartja ma­gát. A színházi statisztika sze­rint gazdasági szempontból valóban a Dóm téri előadá­sok a legkevésbé „ráfizeté­sesek”, ha szabad ilyen köz- gazdasági kifejezést hasz­nálni. S mit kínálnak az idei programban? A nyitóelőadás július 18-án Glinka Ivan Szuszanyin című operája. Az orosz nyelvű elő­adást Vagyim Milkov ren­dezi, a címszerepet a világ­hírű Jevgenyij Nyesztyeren- ko alakítja. Az idei évad­ban ismét szerepel Strauss daljátéka, A cigánybáró. A felújított előadást Horváth Zoltán rendezi, a főbb sze­repekben a Kossuth-díjas Ilosfalvi Róbertét, Zempléni Máriát és Melis György Kos­suth-díjas kiváló művészt láthatja a közönség. Schiller Teli Vilmos című drámáját augusztus 8-án mu­tatják be Ruszt József ren­dezésében, Trokán Péter, Ba- lázsovits Lajos és Gábor Miklós főszereplésével. Az évad utolsó bemutatója Ha- csaturján Spartacusa. A fő­szerepet Dózsa Imre Kossuth- díjas kiváló művész táncolja. A szabadtéri előadások mellett számos közművelő­dési rendezvény között válo­gathatnak a Szegedre látoga­tók. Szinte egyetlen olyan nap sem lesz az ünnepi he­tek idején, amikor ne lenne előadás, hangverseny, vagy épp megnyitó kiállítás. A tanácsháza udvarán három zenei estet rendeznek —köz­tük Nyesztyerenko ária- és dalestjét —, a dómban Ele­kes Zsuzsa, Baróti István és Kistétényi Melinda ad orgo­naestet, az újszegedi szabad­téri színpadon pedig köny- nyűzenei műsorokra kerül sor. A múzeumok állandó tár­latai mellé tizenhárom kiál­lítás nyílik az ünnepi hetek keretében. A legjelentősebb á hagyományos Szegedi Nyári Tárlat, amely az idén huszonkettedik alkalommal nyílik meg. Július 24—26-ig a fiatalo­kat várja a Tisza-parti vá­ros; az ifjúsági napok prog­ramjában. többek között nép- művészeti vásár. amatőr színpadok bemutatója sze­repel. Két nyári egyetemnek, két tudományos konferenciának, s az amatőr csillagászok or­szágos vetélkedőjének, vala­mint tizenegy nemzetközi, il­letve országos sportverseny­nek is házigazdája lesz Sze­ged. Mennyi látnivaló, mennyi csábító program! Az ember óhatatlanul is találgatja; va­jon mennyibe kerül a nyár Szegednek? A kérdésre is­mét Horváth Mihálytól ka­punk választ, ezúttal mint a Fesztivál Intéző Bizottság titkárától: — Külön a nyári prog­ram semmibe sem. Legfel­jebb a nagyobb, nemzetközi rendezvényekhez — mint pél­dául az idén a néptáncfesz­tivál — ad némi anyagi tá­mogatást a városi tanács. A többi rendezvény a művelő­dési intézmények éves prog­ramjában, költségvetésében szerepel. A nyár nem lehet uborkaszezon a közművelő­désben, hiszen az emberek szabadságra mennek, s egyébként is később sötéte­dik, megnövekszik a szabad idő. Szegeden évente félmil­lióan fordulnak meg, s a jó házigazdát kötelezi ekkora vendégsereg. — Hány ember munkájá­nak eredménye a nyári prog­ram? — Huszonöt-harminc köz­művelődési szakember dolgo­zik az intéző bizottságban. Az üléseken az a dolgunk, hogy egyeztessük a progra­mokat. — Bizonyára van valami­féle „műhelytitka” a bi­zottságnak. Vagy Szegeden nevezhetnénk akár „boszor­kányságnak”. — Mindenki teszi a maga dolgát. Ha ezt műhelytitok­nak lehet nevezni. A na­pokban sorra kerülő ülésün­kön már a következő nyár programjáról tárgyalunk. Megvitatjuk a Dóm téri elő­adások tervezetét, s hozzá­igazítjuk a kiegészítő köz­művelődési rendezvényeket. S aztán kezdődhet a szerve­zés, a levelezés, hogy egy év múlva ismét érdemes le­gyen Szegedre látogatniuk a színház, a képzőművészet, a folklór és a sport barátai­nak. Tál Gizella DEBRECENBEN Zene, zene, zene Július rendhagyó nyári színházi produkcióval kez­dődött. A Kölcsey Művelődé­si Központban mutatták be Petronius A síri nő, avagy az epheszoszi özvegy című „po- étikus drámáját. A hónap elején rendezték meg a Bar­tók centenáriumi ünnepsé­get, amelyen neves előadók és kórusok vettek részt. A hónap szenzációja a tahiti balett vendégjátéka a sza­badtéri színpadon. Mindezek mellett két könnyűzenei kon­certre is sor kerül. Augusztusban három szín­házi produkció is várható. A sztárcsinálók című magyar rockoperát a tavalyi nagy sikerű Evita-show színpadra állítói készítették. Ugyan­csak a szabadtéri színpadon mutatja be a Csokonai Szín­ház a János vitéz című dal­játékot. A Kölcsey Művelő­dési Központ színházterme egy monodráma színhelye lesz, amelyben Ádám Erzsé­bet, a marosvásárhelyi szín­ház művésze Bethlen Gá­borra, Erdély fejedelmére emlékezik. Nyilván ismét óriási töme­geket mozgat majd meg a virágkarnevál, amely a ha­gyományos felvonuláson kí­vül színes programot ígér. Augusztus 20-a egyébként is a nyári program egyik csúcs­pontja. Ekkor kezdődik az 7. nemzetközi veterán autó­motor találkozó, a hortobá­gyi hidi vásár és a III. folk hétvége. Előtte és utána sor kerül még a Magyar Állami Népiegyüttes jubileumi mű­sorára, a nyírbátori nemzet­közi ifjúsági zenei tábor hangversenyére, a Tessék minket választani című nosz­talgiaműsorra, egy country- hangversenyre a kanadai White River Blue Grass Band és egy rock koncertre a Korái és a Mini együttesek közreműködésével. Hubay Miklós drámája a Gyulai Várszínházban — az euripidészi tragédia keretén belül — nagyon bonyolult, sorskérdéseket tartalmazó gondolatokat próbál külön­böző „megvilágításban” fel­tárni. A téma örök: a nem­zedékek egymás mellett élé­se, pontosabban: egymás pusztítása. Hubay felelősség- érzetét bizonyítja, — ezúttal is — hogy a világszerte éle­ződő nemzedéki feszültségek konfliktusaira választ próbál keresni. A szereplők az antik tragédia ismert hősei, fel­gyújtott autók, bezúzott ne- onvilágítású kirakatok, elté­rített repülőgépek, „füvet” csempésző kalandorok — ez utóbbiak tulajdonképpen már a néző asszociációd — füstölgő, nyüzsgő, szirénázó fékcsikőrgásos világában lép­nek színpadra, Oresztész anyját vélhetően a „kocsijá­ba” dobott benzines palack ölte meg. A fiatalság lázad, a polgárság, — a ne szólj szám, nem fáj fejem elvével — hallgat, az „öregek” — Menelaos — ítélkeznek a fi­atalok fölött. Kortalan drá­ma, sajnos, éppen ebből kö­vetkezően jellegtelen is. Meg­oldhatatlan feladat A kor- talanság ugyanis lehetetlenné teszi a társadalmilag elfo­gadható ok, okozati össze­függések; — miért lázad a fiatal, miért ítéli el az „öreg” minősítését. Hubay drámá­ja „elmos” és „összemos” — valóst és mondvacsinált - igazságot és demagógiát Kétségtelen, a jelenségeket nem abszolutizálhatjuk, meg a gonosz is lehet bizonyos nézőpontból szeretetreméltó, a „pozitív hős” is antdpati- kus. A színpadi megjelení­tésben azonban könnyen fél- borul az igazság egyensúlya. Nyilván azért, mert a néző elé kiélezett helyzetek kerül­nek. Hubay drámája ezért sem tud semmiféle megfog­ható igazságot — ha egyálta­lán ez lehetséges — sugallni, kortalansága miattt pedig az általánosságok szintjén mondja, továbbítja mindazt, amit felismer és felismertet Tisztelet Hubaynak, hogy a ma emberéhez ennyire el­vontan mer közeledni — nem vitás, ennek csak fiaskó le­het a vége. Így is történt Aki nem, vagy kevésbé is­meri Hubay jelzésrendszerét s dramaturgiai képzelőerő nélkül — miért kérnénk ezt számon a nézőktől? — nem játszhatja magában a Túsz­szedők háttérdrámáját, ha azt nem köti szoros gondo- latfűzéssél a látottakkal, s nem asszociál korunk nem­zedéki ütközéseire — nem tudja követni Hubay gondo­latmenetét, nem értheti a — különben elég erőtlen — dialógusok, a kor parancso­ló szükségletei összefüggése­it Ügy tudjuk, Hubay Miklós kifejezetten a Gyulai Vár­színpadra írta a szírilapon szabadságdrámának nevezett Túsz-szedőket. Tévedés. A Túsz-szedők minden értéke, és vátathatóságával együtt nem „csillagszínházi” mű, nem az a fajta vitadráma, mint például a Caligula helytartója volt zártabb te­ret igényel1, tartalmában nem hordozza a látványosság, . erőltetettség nélküli lehető­ségét Giricz Mátyás rendező nagy igyezekettel próbálta egyensúlyban tartani az elő­ző eimentonond ásókat ám nem sok sikerrel: nem szüle­tett színházi élmény. Ehhez nagyban hozzájárultak a dráma szereplői is — szinte kivétel nélkül. — ti — Az oldalt összeállította: Tiszai Lajos KIÁLLÍTÁSOK Hagyomány és művészet Népművészeti szemle Nyíregyházán Augusztus elejéig tart nyit­va az V. országos népművé­szeti kiállítás (a Népművé­szeti Biennálé), amelyen Ko­csis Antal rákóczifalvi fafa­ragó. Chlumetczky Ildikó szolnoki fazekas. Katona Jó­zsef kunszentmártoni fafara­gó, Kádár Imre mezőtúri gyékényszövő mester és Szádvári Andrásné túrkevei hímző szép sikert aratott A kiállításra érdemesnek talált anyag jól tükrözi azo­Chlumetczky Ildikó szolnoki fazekas népi iparművészt arany plakettel jutalmazta a zsűri míves edényeiéit A Nagykunság bemutatkozik Győrfi Sándor tárlata Kátai Mihály a Derkovits Teremben A Kalocsai Művelődési Központban csütörtökön nyi­tották meg a Nagykunság népművészete című kiállí­tást. A gazdag gyűjtemény­ben ott vannak Kántor Sán­dor Kossuth-díjas, id. és ifj. Szabó Mihály, Sz. Nagy Ist­ván és mások fazekasmun­kái, de . bemutatkoznak a kunhímzés és a vert csipke legnevesebb művelői is. A művelődési központ ka­maratermében viszont Győr­fi Sándor Karcagon élő szob­rászművész alkotásait láthat­ja a közönség. A Szigligeti a kisvárdai „csillagkupolá­ban” Az alig húszezer lakosú Szabolcs-Szatmár megyei Kisvárda — úgy tűnik — egyike (s méginkább: egyike lesz) a nyári kulturális „vá­kuum” betöltésére hivatott településeknek. Ezt igazolja a Szolnoki Szigligeti Színház közelmúltban lezajlott kis­várdai vendégszereplése is: a várszínházi esték szabad­téri előadássorozatában „A három testőr”, majd „Az ember tragédiája” is kirob­banó sikert aratott. A szol­noki színház mindkét elő­adásán zsúfolásig megtelt a több, mint 600 személyes csillagkupolás teátrum. Nyár és úgynevezett ubor­kaszezon Lévén természete­sen örülünk a Szigligeti Szín­ház nyírségi sikereinek. S ehhez hozzá kell tenni: a kis­várdai szabadtéri színház erőteljes összefogás eredmé­nye. És még valami: a Szig­ligeti Színház szakemberei szerint a szolnoki szabadté­ri színpad — a kisvárdaihoz hasonló összefogás után — hasonlóan jó játéktér lenne. Lehetne... Megjelent az Édes Anyanyelvűnk Az új számban Keresztúry Dezső az anyanyelvvel való „találkozásairól” beszélget Fülöp Lajossal. Csurka Ist­A kiállított 1861 alkotás kö­zül kiemelkedett (Gránátal­ma-díjat kapott) Kocsis An­tal rákóczifalvi fafaragó disznóölés sorozata kát a változásokat, amelyek a hazai népművészetben (és annak megítélésében) a kö­zelmúlt években végbemen­tek. Tökéletesen tiszta a több mint 800 tárggyal képviselt szövés-hímzés anyaga, min­den-korábbinál erősebb a fa- szobrászat és bútorfaragás, amellett elfelejtett ősi mes­terségek újjászületéséről (16- szőrfonás, szarufaragás, ko- baktök-karcolás stb.) tanús­kodik a nyíregyházi ipari szakközépiskola három szint­jén berendezett kiállítás. Mindent összevetve: érdemes megnézni! Kép és szöveg: Sz. J. Mindkét kiállítás reprezen­tatív része a Duna-menti Folklór Fesztiválnak. A fővárosban a Derkovits Teremben id. Kátai Mihály — ő is Karcag szülötte — festményeit nézhetik meg az érdeklődők. Győrfi Sándor: Lovak ván és Bor Ambrus nyelvi érdekességekre hívja fel! la figyelmet. Dévai Nagy Ka­milla a népdal erejéről és terveiről nyilatkozik. Rácz Endre a sajtónyelv bizonyos modorosságait teszi szóvá. Kemény Gábor a szórend buktatóit. Hajdú Péter a „su- mérügyről” ír, Deme László arról, hogyan bánjunk a be­szédben a szünetekkel. Bíró Ágnes pedig a költők adta nevek varázsáról. Bírálja a lap a butiknyelvet, a féltrá­gár szavakat, feliratokat, la­pok számtalan csacskaságát állítja pellengérre, tanácso­kat ad az olvasóknak. Gödöllőn, nyáron: non-stop! Gödöllő: kisváros, amely erre a nyárra — elsősor­ban a nemrég felavatott városi-járási művelődési központ jóvoltából — rangos kulturális esemé­nyek színhelyévé vált. (Júniusban például a ka­posvári színház játszott hosszabb ideig a város­ban.) Július elején a Bu­dapest Orfeum mutatko­zott be, előadásukat egy­személyes színházi pro­dukciók sorozata követi. A művelődési központ igazi non-stop programot kínál a kisváros és a kö­zeli települések lakóinak, kiállítások (Ikebana, Ját­szóterek, A fény üzene­te), antikvár könyvvásár, népművészeti vásár, hangversenyek (Jazz- team, Bojtorján, NDK- vendég együttes) — esté­ről estére események so­rozata várja a látogató- kat]'többek között a jász­sági falukból is. MINDENFÉLE

Next

/
Oldalképek
Tartalom