Szolnok Megyei Néplap, 1981. július (32. évfolyam, 152-178. szám)
1981-07-12 / 162. szám
10 1981. JÚLIUS 12. Kulturális kilátó A nemzetközi szak- szervezeti néptáncfesztivállal elkezdődött a Szegedi Ünnepi Hetek rendezvénysorozata. Tegnap délután a Tisza-parton tizennégy együttes vonult fel az ünnepélyes megnyitóra. A hazai náptáncművészet jeles képviselői a budapesti Vasas Művészegyüttes, a VDSZ Bartók Béla Táncegyüttes, a HVDSZ Bihari János Tánc- együttes, a MEDOSZ és a Kertészeti Egyetem Tánc- együttes s a házigazda Szeged Táncegyüttes mellett külföldi csoportok, a svájci La Farandole, a jugoszláv Zeljezara Zenica, a csehszlovák Práchensky, a román Plaiurile Oltului, a lengyel Piliczanie, a holland Phoenix Apeldoorn, az NDK-beli Cottbus, a bolgár Várnai, valamint a Szovjetunióból a Tbiliszi Táncegyüttes mutatja be a műsorát a fesztiválon. Az ünnepi hetek programja az idén is gazdag választékot kínál a népművészet mellett a színházbarátoknak, zenekedvelőknek, a képzőművészet, a tudomány iránt érdeklődőknek s a sport rajongóinak. Miként az már több mint húsz éve — a szabadtéri játékok felújítása óta — hagyomány, az idén is a szegedi nyár kiemelkedő rendezvényei a Dóm téri előadások. — A szegedi szabadtári játékok jó hírneve nemcsak itthon, hanem külföldön is ismert. Évről évre szinte minden előadáson telt ház előtt játszanak a hatalmas színpadon. Hetekkel a nyitány előtt elkelnek a jegyek. Miben látja a siker titkát Horváth Mihály, a szabadtéri játékok igazgatója? I— Egyrészt bizonyára a hagyományoknak köszönhető az érdeklődés, de emellett igyekszünk olyan programot összeállítani, amelyben mindenféle érdeklődésű találhat magának megfelelőt. Elmondhatjuk — büszkeség MEGKEZDŐDÖTT A SZEGEDI ÜNNEPI HETEK ESEMÉNYSOROZATA Boszorkányságról szó sincs Beszélgetés a műhelytitkokról —Már a jövő évadot tervezik nélkül —, hogy a szabadtéri játékok Jele részben, s némelyik évben még nagyobb hányadban is eltartja magát. A színházi statisztika szerint gazdasági szempontból valóban a Dóm téri előadások a legkevésbé „ráfizetésesek”, ha szabad ilyen köz- gazdasági kifejezést használni. S mit kínálnak az idei programban? A nyitóelőadás július 18-án Glinka Ivan Szuszanyin című operája. Az orosz nyelvű előadást Vagyim Milkov rendezi, a címszerepet a világhírű Jevgenyij Nyesztyeren- ko alakítja. Az idei évadban ismét szerepel Strauss daljátéka, A cigánybáró. A felújított előadást Horváth Zoltán rendezi, a főbb szerepekben a Kossuth-díjas Ilosfalvi Róbertét, Zempléni Máriát és Melis György Kossuth-díjas kiváló művészt láthatja a közönség. Schiller Teli Vilmos című drámáját augusztus 8-án mutatják be Ruszt József rendezésében, Trokán Péter, Ba- lázsovits Lajos és Gábor Miklós főszereplésével. Az évad utolsó bemutatója Ha- csaturján Spartacusa. A főszerepet Dózsa Imre Kossuth- díjas kiváló művész táncolja. A szabadtéri előadások mellett számos közművelődési rendezvény között válogathatnak a Szegedre látogatók. Szinte egyetlen olyan nap sem lesz az ünnepi hetek idején, amikor ne lenne előadás, hangverseny, vagy épp megnyitó kiállítás. A tanácsháza udvarán három zenei estet rendeznek —köztük Nyesztyerenko ária- és dalestjét —, a dómban Elekes Zsuzsa, Baróti István és Kistétényi Melinda ad orgonaestet, az újszegedi szabadtéri színpadon pedig köny- nyűzenei műsorokra kerül sor. A múzeumok állandó tárlatai mellé tizenhárom kiállítás nyílik az ünnepi hetek keretében. A legjelentősebb á hagyományos Szegedi Nyári Tárlat, amely az idén huszonkettedik alkalommal nyílik meg. Július 24—26-ig a fiatalokat várja a Tisza-parti város; az ifjúsági napok programjában. többek között nép- művészeti vásár. amatőr színpadok bemutatója szerepel. Két nyári egyetemnek, két tudományos konferenciának, s az amatőr csillagászok országos vetélkedőjének, valamint tizenegy nemzetközi, illetve országos sportversenynek is házigazdája lesz Szeged. Mennyi látnivaló, mennyi csábító program! Az ember óhatatlanul is találgatja; vajon mennyibe kerül a nyár Szegednek? A kérdésre ismét Horváth Mihálytól kapunk választ, ezúttal mint a Fesztivál Intéző Bizottság titkárától: — Külön a nyári program semmibe sem. Legfeljebb a nagyobb, nemzetközi rendezvényekhez — mint például az idén a néptáncfesztivál — ad némi anyagi támogatást a városi tanács. A többi rendezvény a művelődési intézmények éves programjában, költségvetésében szerepel. A nyár nem lehet uborkaszezon a közművelődésben, hiszen az emberek szabadságra mennek, s egyébként is később sötétedik, megnövekszik a szabad idő. Szegeden évente félmillióan fordulnak meg, s a jó házigazdát kötelezi ekkora vendégsereg. — Hány ember munkájának eredménye a nyári program? — Huszonöt-harminc közművelődési szakember dolgozik az intéző bizottságban. Az üléseken az a dolgunk, hogy egyeztessük a programokat. — Bizonyára van valamiféle „műhelytitka” a bizottságnak. Vagy Szegeden nevezhetnénk akár „boszorkányságnak”. — Mindenki teszi a maga dolgát. Ha ezt műhelytitoknak lehet nevezni. A napokban sorra kerülő ülésünkön már a következő nyár programjáról tárgyalunk. Megvitatjuk a Dóm téri előadások tervezetét, s hozzáigazítjuk a kiegészítő közművelődési rendezvényeket. S aztán kezdődhet a szervezés, a levelezés, hogy egy év múlva ismét érdemes legyen Szegedre látogatniuk a színház, a képzőművészet, a folklór és a sport barátainak. Tál Gizella DEBRECENBEN Zene, zene, zene Július rendhagyó nyári színházi produkcióval kezdődött. A Kölcsey Művelődési Központban mutatták be Petronius A síri nő, avagy az epheszoszi özvegy című „po- étikus drámáját. A hónap elején rendezték meg a Bartók centenáriumi ünnepséget, amelyen neves előadók és kórusok vettek részt. A hónap szenzációja a tahiti balett vendégjátéka a szabadtéri színpadon. Mindezek mellett két könnyűzenei koncertre is sor kerül. Augusztusban három színházi produkció is várható. A sztárcsinálók című magyar rockoperát a tavalyi nagy sikerű Evita-show színpadra állítói készítették. Ugyancsak a szabadtéri színpadon mutatja be a Csokonai Színház a János vitéz című daljátékot. A Kölcsey Művelődési Központ színházterme egy monodráma színhelye lesz, amelyben Ádám Erzsébet, a marosvásárhelyi színház művésze Bethlen Gáborra, Erdély fejedelmére emlékezik. Nyilván ismét óriási tömegeket mozgat majd meg a virágkarnevál, amely a hagyományos felvonuláson kívül színes programot ígér. Augusztus 20-a egyébként is a nyári program egyik csúcspontja. Ekkor kezdődik az 7. nemzetközi veterán autómotor találkozó, a hortobágyi hidi vásár és a III. folk hétvége. Előtte és utána sor kerül még a Magyar Állami Népiegyüttes jubileumi műsorára, a nyírbátori nemzetközi ifjúsági zenei tábor hangversenyére, a Tessék minket választani című nosztalgiaműsorra, egy country- hangversenyre a kanadai White River Blue Grass Band és egy rock koncertre a Korái és a Mini együttesek közreműködésével. Hubay Miklós drámája a Gyulai Várszínházban — az euripidészi tragédia keretén belül — nagyon bonyolult, sorskérdéseket tartalmazó gondolatokat próbál különböző „megvilágításban” feltárni. A téma örök: a nemzedékek egymás mellett élése, pontosabban: egymás pusztítása. Hubay felelősség- érzetét bizonyítja, — ezúttal is — hogy a világszerte éleződő nemzedéki feszültségek konfliktusaira választ próbál keresni. A szereplők az antik tragédia ismert hősei, felgyújtott autók, bezúzott ne- onvilágítású kirakatok, eltérített repülőgépek, „füvet” csempésző kalandorok — ez utóbbiak tulajdonképpen már a néző asszociációd — füstölgő, nyüzsgő, szirénázó fékcsikőrgásos világában lépnek színpadra, Oresztész anyját vélhetően a „kocsijába” dobott benzines palack ölte meg. A fiatalság lázad, a polgárság, — a ne szólj szám, nem fáj fejem elvével — hallgat, az „öregek” — Menelaos — ítélkeznek a fiatalok fölött. Kortalan dráma, sajnos, éppen ebből következően jellegtelen is. Megoldhatatlan feladat A kor- talanság ugyanis lehetetlenné teszi a társadalmilag elfogadható ok, okozati összefüggések; — miért lázad a fiatal, miért ítéli el az „öreg” minősítését. Hubay drámája „elmos” és „összemos” — valóst és mondvacsinált - igazságot és demagógiát Kétségtelen, a jelenségeket nem abszolutizálhatjuk, meg a gonosz is lehet bizonyos nézőpontból szeretetreméltó, a „pozitív hős” is antdpati- kus. A színpadi megjelenítésben azonban könnyen fél- borul az igazság egyensúlya. Nyilván azért, mert a néző elé kiélezett helyzetek kerülnek. Hubay drámája ezért sem tud semmiféle megfogható igazságot — ha egyáltalán ez lehetséges — sugallni, kortalansága miattt pedig az általánosságok szintjén mondja, továbbítja mindazt, amit felismer és felismertet Tisztelet Hubaynak, hogy a ma emberéhez ennyire elvontan mer közeledni — nem vitás, ennek csak fiaskó lehet a vége. Így is történt Aki nem, vagy kevésbé ismeri Hubay jelzésrendszerét s dramaturgiai képzelőerő nélkül — miért kérnénk ezt számon a nézőktől? — nem játszhatja magában a Túszszedők háttérdrámáját, ha azt nem köti szoros gondo- latfűzéssél a látottakkal, s nem asszociál korunk nemzedéki ütközéseire — nem tudja követni Hubay gondolatmenetét, nem értheti a — különben elég erőtlen — dialógusok, a kor parancsoló szükségletei összefüggéseit Ügy tudjuk, Hubay Miklós kifejezetten a Gyulai Várszínpadra írta a szírilapon szabadságdrámának nevezett Túsz-szedőket. Tévedés. A Túsz-szedők minden értéke, és vátathatóságával együtt nem „csillagszínházi” mű, nem az a fajta vitadráma, mint például a Caligula helytartója volt zártabb teret igényel1, tartalmában nem hordozza a látványosság, . erőltetettség nélküli lehetőségét Giricz Mátyás rendező nagy igyezekettel próbálta egyensúlyban tartani az előző eimentonond ásókat ám nem sok sikerrel: nem született színházi élmény. Ehhez nagyban hozzájárultak a dráma szereplői is — szinte kivétel nélkül. — ti — Az oldalt összeállította: Tiszai Lajos KIÁLLÍTÁSOK Hagyomány és művészet Népművészeti szemle Nyíregyházán Augusztus elejéig tart nyitva az V. országos népművészeti kiállítás (a Népművészeti Biennálé), amelyen Kocsis Antal rákóczifalvi fafaragó. Chlumetczky Ildikó szolnoki fazekas. Katona József kunszentmártoni fafaragó, Kádár Imre mezőtúri gyékényszövő mester és Szádvári Andrásné túrkevei hímző szép sikert aratott A kiállításra érdemesnek talált anyag jól tükrözi azoChlumetczky Ildikó szolnoki fazekas népi iparművészt arany plakettel jutalmazta a zsűri míves edényeiéit A Nagykunság bemutatkozik Győrfi Sándor tárlata Kátai Mihály a Derkovits Teremben A Kalocsai Művelődési Központban csütörtökön nyitották meg a Nagykunság népművészete című kiállítást. A gazdag gyűjteményben ott vannak Kántor Sándor Kossuth-díjas, id. és ifj. Szabó Mihály, Sz. Nagy István és mások fazekasmunkái, de . bemutatkoznak a kunhímzés és a vert csipke legnevesebb művelői is. A művelődési központ kamaratermében viszont Győrfi Sándor Karcagon élő szobrászművész alkotásait láthatja a közönség. A Szigligeti a kisvárdai „csillagkupolában” Az alig húszezer lakosú Szabolcs-Szatmár megyei Kisvárda — úgy tűnik — egyike (s méginkább: egyike lesz) a nyári kulturális „vákuum” betöltésére hivatott településeknek. Ezt igazolja a Szolnoki Szigligeti Színház közelmúltban lezajlott kisvárdai vendégszereplése is: a várszínházi esték szabadtéri előadássorozatában „A három testőr”, majd „Az ember tragédiája” is kirobbanó sikert aratott. A szolnoki színház mindkét előadásán zsúfolásig megtelt a több, mint 600 személyes csillagkupolás teátrum. Nyár és úgynevezett uborkaszezon Lévén természetesen örülünk a Szigligeti Színház nyírségi sikereinek. S ehhez hozzá kell tenni: a kisvárdai szabadtéri színház erőteljes összefogás eredménye. És még valami: a Szigligeti Színház szakemberei szerint a szolnoki szabadtéri színpad — a kisvárdaihoz hasonló összefogás után — hasonlóan jó játéktér lenne. Lehetne... Megjelent az Édes Anyanyelvűnk Az új számban Keresztúry Dezső az anyanyelvvel való „találkozásairól” beszélget Fülöp Lajossal. Csurka IstA kiállított 1861 alkotás közül kiemelkedett (Gránátalma-díjat kapott) Kocsis Antal rákóczifalvi fafaragó disznóölés sorozata kát a változásokat, amelyek a hazai népművészetben (és annak megítélésében) a közelmúlt években végbementek. Tökéletesen tiszta a több mint 800 tárggyal képviselt szövés-hímzés anyaga, minden-korábbinál erősebb a fa- szobrászat és bútorfaragás, amellett elfelejtett ősi mesterségek újjászületéséről (16- szőrfonás, szarufaragás, ko- baktök-karcolás stb.) tanúskodik a nyíregyházi ipari szakközépiskola három szintjén berendezett kiállítás. Mindent összevetve: érdemes megnézni! Kép és szöveg: Sz. J. Mindkét kiállítás reprezentatív része a Duna-menti Folklór Fesztiválnak. A fővárosban a Derkovits Teremben id. Kátai Mihály — ő is Karcag szülötte — festményeit nézhetik meg az érdeklődők. Győrfi Sándor: Lovak ván és Bor Ambrus nyelvi érdekességekre hívja fel! la figyelmet. Dévai Nagy Kamilla a népdal erejéről és terveiről nyilatkozik. Rácz Endre a sajtónyelv bizonyos modorosságait teszi szóvá. Kemény Gábor a szórend buktatóit. Hajdú Péter a „su- mérügyről” ír, Deme László arról, hogyan bánjunk a beszédben a szünetekkel. Bíró Ágnes pedig a költők adta nevek varázsáról. Bírálja a lap a butiknyelvet, a féltrágár szavakat, feliratokat, lapok számtalan csacskaságát állítja pellengérre, tanácsokat ad az olvasóknak. Gödöllőn, nyáron: non-stop! Gödöllő: kisváros, amely erre a nyárra — elsősorban a nemrég felavatott városi-járási művelődési központ jóvoltából — rangos kulturális események színhelyévé vált. (Júniusban például a kaposvári színház játszott hosszabb ideig a városban.) Július elején a Budapest Orfeum mutatkozott be, előadásukat egyszemélyes színházi produkciók sorozata követi. A művelődési központ igazi non-stop programot kínál a kisváros és a közeli települések lakóinak, kiállítások (Ikebana, Játszóterek, A fény üzenete), antikvár könyvvásár, népművészeti vásár, hangversenyek (Jazz- team, Bojtorján, NDK- vendég együttes) — estéről estére események sorozata várja a látogató- kat]'többek között a jászsági falukból is. MINDENFÉLE
