Szolnok Megyei Néplap, 1981. július (32. évfolyam, 152-178. szám)
1981-07-12 / 162. szám
4 SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 1981. JÚLIUS 12. I Arcképvázlat I A rendelkező és az ő rendelkezései Saint Exupéry Kis hercegének királya jutott eszembe, — aki íajyton-fQltyvást utasításokat ad, rendelkezik — amikor megtudtam, hogy találkozunk. Meg kormányfők, meg miniszterek, akiknek többek között ez a dolguk. De mit csinál egy beosztott, akinek a foglalkozása az, hogy rendelkező. Mi sem természetesebb ennél: rendelkezik: Rigó János, a MÁV szolnoki csomópontjának dolgozója tudja legjobban, milyen ez: kimerítő, fárasztó. A Kis herceg királyának könnyű a dolga, csak olyan utasítást ad. amelyről tudja, teljesítéséhez adottak a feltételek. Rigó János és sok munkatársa viszont olyan „leckét” is megold, amihez az adottságok nem százszázalékosak. Mielőtt felhördülnénk azon, hogyan szólhatnak így annak a rendelkezőnek a munkájáról, aki Magyarország technikailag legmodernebb rendezőpályaudvarán dolgozik, válaszoljunk arra a kérdésre: hogyan lehet valaki főfoglalkozású rendelkező? Rigó János úgy mondja, mintha ez le volna írva egy nagy könyvben. Ekkép fogalmaz: „Lentről kezdtem”. Mindez összefügg egy zongorával, de erről is később. Szóval érettségi után kocsirendezőként kezdte Szolnokon, sisakkal, kesztvűvel, ahogyan ezt a szabályzat előírja. Azután mondja, elküldték tanfolyamra. s megjegyzi: „mondták, hátha lehet még belőle valaki.” Két év és vasúti tiszt lett. „Voltak ott különböző igazgatóságoktól csábítgatni, én ' azonban úgy döntöttem, vissza Szolnokra jövök. Az első hetekben csak nézhettem, mit csinálnak ezen a munkahelyen. Azután megengedték. hogy egy-két gombot én is megnyomjak. Később helyet cseréltünk. Ügyködtem. akitől tanultam, az ■pedig korrigált, egyedül vittem a műszakot. Hatvan ember munkáját kell összehangolni, hogy egyféleképpen dolgozzunk. Tizenegy órás a műszakom nappal, éjszaka meg 13 órahossza." Melyiket szereti jobban? „Az éjszakait. Csend van, nem olyan zajos. Ha jön a biztev, a biztosító szerelést végzőket jelenti, nincs semmi zavargás. Nézem a táblát, mindent látok, ami a síneken zcijlik, dolgozom a biblia szerint.’’ Mi szerint? „így hívjuk — ez az, amiben az utasítások vannak" Mondjon egy szakmai fogást! „Melyiket is mondjam ... Például azt, hogy szerintem húsz kocsival elfoglalni egy vágányt, az bűn. Elfér rajta nyolcvan is. Az F—2-es utasítás viszont csak egy vonatot engedélyez. Egyszerű: kettőt ösz- szekapcsolunk. Persze ez apróság . (.. A legnagyobb ellenségünk nekünk az idő. Azt gondolnánk. milyen hosszú is az a tizenhárom óra. Hajnalban viszont ránézek az órára, szentséges ég, még ez sincs elvégezve, még amaz sincs...” Fontos a gyorsaság? „Hogyne, fizetünk a külföldi kocsikért, s azután nem mindegy, mikor jut el a megrendelőhöz az áru, és az is számít, hogy tudjuk-e tartani a vonatok menetrendjét. Szinte sakkozunk — kombinálunk. Menni kell az elegynek.” Az mi? „így nevezzük a kész vonatot, ami csak akkor elegy, ha a kocsik elé van mozdony és rajta mozdonyvezető.” Milyen egy rendelkezés 2„Ha a hangnemre gondol: erre azt tudom mondani, én ritkán szoktam kiabálni. Persze kell a határozottság, de jobb az, ha az ember 28 évesen kér és nem utasít. Dolgoznak itt így is. Mondjak valamit: az előírások úgy határozzák meg: egy sarus két vágányra ügyeljen. Nálunk meg előfordul, hogy közülük egyhez hat is tartozik. Mi van akkor, ha egyszerre három kocsi is jön? Szóval kellene jópár ember ezekhez az úgynevezett frekventált munkakörökhöz.” Hány dologra kell figyelni egy rendelkezőnek? Sorolja: ott van a tábla, a telefonok, azután a kapcsolat a személyi forgalommal, ha jönnek a szerelők, rájuk is figyelni keli, mert sokszor vita van azért, hogy mindenki haladjon a dolgával, s még ott a papírmunka. Hány dologra kell figyelni egy dolgozónak a táblán? Számolja: három irányból érkezhet vonal, két irányból indulhat, azután a gurítás — szóval hét-nyolc mozgás van egyszerre a táblán. Nem nehéz balesetet csinálni, de tja tévesztene is az ember — említi, az a munkatársak figyelmét nem kerülné el. Megtudom, Jásaladányban lakik. Ha nappalos, reggel 4- kor kel és este 10-kor kerül ágyba. Könnyen kiéghet itt az ember, innen nem mennek nyugdíjba — jegyzi meg. Mindezt igazán akkor értettem meg, amikor a családra terelődik a szó. Kéteszten- dős a kislánya, említi — „amióta hazahoztok a „Ke- zitcsókolomot”, nem volt szabad napom. Nincs zongora, zenét is alig hallgatok.” Kérdem,, hogy-hogy ? Kiderüli az érettségizett fiatalember remekül zongorázott, javasolták, hogy kérje felvételét a Zeneművészeti Főiskolára. Egerbe jelentkezett, magyar—ének szakra. Albérletbe kellett volna mennie, inkább á munkát választotta. Elmeséli, mennyire megdöbbentek pedagógus szülei, hogy fizikai munkát vállal, éjszakázik. Jól érezte magát, és jól érzi most is itt. Csak a jászladányi albérletből kiszabadulnánk — mondja — egyszoba-konyhás a lakás, szóval egyszerűen nem tudok pihenni. Jól keres, havonta hazaviszi a héteziret. ki tudná fizetni az OTP-s lakást, csak kapna. Ígéret? — mondja. Ígéret-, az itt van. Szóval ilyen gondoltatok, gondok foglalkoztatnak egy vasutas fiatalembert Szolnokon 1981-ben egy rendelkezőt. aki most a vasutasnap alkalmából munkája elismeréseként kitüntetést is kap. Eszembejut róla a Kis herceg királya, aki rendelkezéseket ad. Könnyű neki, saját különbé járatú bolygója van. Hajnal József 125 éves a Járműjavító Jubileumi kiállítás Szolnukon 125 éves a MÁV Szolnoki Járműjavító. Ebből az alkalomból az üzem történetét bemutató kiállítás nyílt csütörtökön délután a Megyei Művelődési és Ifjúsági Központban. A kiállítás — amelyet Kaposvári Gyula nyugalmazott múzeumigazgató mutatott be a megnyitó résztvevőinek — úgyszólván teljes képet ad az( egykori szolnoki MÁV-műhely 125 éves fejlődéséről. A látogatók nyomon kísérhetik a va- súttechnika fejlődését, a bemutatón a legrégibb .mozdonyok, berendezések fotói, makettjei épp úgy láthatók, mint a legmodernebbeké. A kiállítás bemutatja az üzem munkásmozgalmi hagyományait, valamint az ott folyó több évtizedes múltra visz-. szatekintő szakmunkásképzés történetét, fejlődéséti Gazdag kultúrtörténeti értékeket is felvonultat. Képek, dokumentumok vallanak az idén 105 éves munkáskórus, a Milleneum évében alakult önképzőkör és a könyvtár történetéről, tevékenységéről, a Járműjavító egykori és mai 'dolgozóinak közművelődési munkájáról. Az érdeklődők ízelítőt kaphatnak a szocialista brigádok életéről, s az üzemben dolgozó fiatalok mozgalmi munkájának kibontakozását, fejlődését is nyomon követhetik. Nem utolsósorban láthatók azok a dokumentumok is, amelyekkel a MÁV Járműjavító Üzem eredményes munkáját ismerték el az állami és társadalmi szervek. A FALU ARCA- SEBHELYEKKEL kell fordí- ,Több gondot tani az el—~~~———”“ rendezésében korszerű és fejleszthető, külső megjelenésében tájba- illő és építészeti hagyományainkat követő kisvárosi és falusi lakásépítésre.” Részlet a Hazafias Népfront Országos Tanácsa legutóbbi ülésének anyagából. * * * — Álljunk meg gyorsan! — kiált fel dr. Füzessy Anikó. A gépkocsi lestoppol és a tiszafüredi múzeum igazgatónője már rolhan is a kis fehérfalú parásztházhoz. — Nézd! lelkendezik. — Elől ámbitusos, rajta a sárfelirat 1857. Akkor épült. Tudod milyen kevés ilyen épületünk van már? A fehérfalú, öreg, nádtetős ház roskatagságában is szív- fájdítóan szép. Szerényen húzódik meg a hatalmas eperfa mellett, s mintha szégyenkeznék nemes egyszerűsége miatt az utcában sorakozó, színesre vakolt kockaházak előtt „A magyarság házformái közül talán a legegyénibb, az alföldi... Ezen a területen igazán csak olyan nép tud építkezni, amely hosszú évszázadokon keresztül ilyen területeken élt és lakott, s ennek a puszta síkságnak az építőanyagával, a sárral, náddal, vesszővel bánni tudott” — írta híres néprajztudósunk, Győrffy István, 1943-ban megjelent Magyar falu magyar ház című könyvében. Járom az Alföldet, a me.- gyét, és egyre inkább szemembe ötlik, hogy e táj településeinek egyéni varázga, amelyet jórészt sajátos építkezéseinek köszönhetett, sajnos múlóban van. Falvaink „arcképei” általános jómódot tükröznek, de egyre jellegtelenebb,, sőt, imitt-amott (?) ízléstelenséggel párosulnak. Népi építészetünk remekeit, az épületet mint formát, a hosszú házat, a feledésbe merülő oromdíszeket, a régi kerítések díszítő elemeit át kellene menteni a mába, s a jövőnek. Erről —, úgy tűnik — egyre inkább megfeledkezünk. — Nagyon örültünk, amikor 1977-ben. '78-ban sikerült felújítanunk egy népi műemlék épületet és ott fazekas táj házat hozhattunk létre, — így Füzessy Anikó. — Mi a tapasztalata? Sikerül-e a modern lakóépületekre átmenteni valamit a régi falusi építészeti hagyományokból? — Keveset, bár elvétve vannak próbálkozások A nagyközség utcái a muzeológust igazolják • » « ~ voltam Másfél évig magánter- --------------------------vező, tapasztaltam, hogy az építtetők többsége egyedi terv alapján készítteti a házát, — magyarázza Szilárdfi Gyula üzemmérnök ma a tiszafüredi nagyközségi tanács körzeti műszaki ellenőre. — Akkor önnek befolyása volt arra, hogy milyen házak épüljenek. — Ne higgye. Az építtető rendszerint azzal keresi föl a tervezőt, hogy olyan házat rajzoljon neki, mint a sógoré, a szomszédé, csak nagyobb legyen az övékénél. A belső funkció teljesen mellékes. Aztán kiköti, ha a sógoré sátortetős, akkor neki nyeregtetős kell vagy fordítva. — És ha ön azt mondta, hogy az a típusú ház nem illik bele az utca képébe? — Akkor megkereste azt a tervezőt, aki nem akadékoskodik vele. Mert pénze van, és talál is olyan tervezőit akit a település jövője nem érdekel. — Az építésügyi szabályzat ... — Igen, a részletes rendezési tervek alapján egy területre azt mondjuk, hogy az a IV. számú építési övezetbe tartozik. Az Országos Építésügyi Szabályzat csak azt köti ki, hogy ott a homlokzatnak 7,5 méter magasnak kell lennie, de hogy milyen. legyen például a tetőszerkezet, azt nem írja elő ... — Persze hogy nem, mert azt a helyi építési hatóságnak kell a beépítési előírás során eldönteni, hogy ott mit lehet alkalmazni, — magyarázza Kádár Zoltán, a SZOL- NOKTERV igazgatója, az Építőipari Tudományos Egyesület megyei csoportjának titkára, amikor beszélgetésünk közben szóvá teszem mindazt, amit Tiszafüreden tapasztaltam. Kádár Zoltán három évvel ezelőtt tanulmányt írt a családi ház építéséről a megyei tapasztalatok, adatok, vizsgálatok alapján. Annak megállapításai — sajnos a negatív megállapításai is — még mindig időt- állóak. utcakép a »*••• A régi a fésűs be-------------------------- építéssel, a h ázak közötti távolság arányos megválasztásával nyugodt, letisztult formát adott Azzal, hogy a mai ház homlokzatszélessége megnövekedett de a telekszélesség megmaradt, a régi utcakép aránytalanná vált, ahol az egyes épületek eltérő mérete és formája a riitmustalanságot külön kiemeli. Ennek következményeit szokták manapság építészeti-esztétikai szennyezettségnek nevezni... a létrejött helyzetért a felelősség eléggé közös: terheli a társadalmat, mert nem biztosított megfelelő kivitelezői kapacitást, esztétikai nevelést, következésképpen magasabb esztétikai igényt de terheli az építési ágazatot is, hiszen a szörnyszülött házak is építési engedéllyel, szabályosan építtettek... a magánépíttető pedig járta azt az utat amit járhatott, vette az anyagot amit kapott, csinálta maga, úgy ahogy tudta, és olyanná formálta, ahogy_ neki tetszett és nem törődött azzal, hogy összhatásában az eredmény nagy esztétikai problémát okoz!” * * * Szabó Miklósék most építik házukat Kunhegyesen, ő az abádszalóki községi tanács építési előadója, felesége óvónő, így pedagógus kölcsönnel készül a hajlék. Kétszintes, 3,5 szobás, étkezőfülkés, garázsos, nyeregtetős, utcára párhuzamosan épített ház lesz. — Az országos típusterv katalógusból választottuk. — Nem változtattak a terven? — Csak amit muszáj volt. Nem kaptunk ugyanis olyan nyílászárókat , amik a tervekben szerepelnek. Olyat csak Pesten árusítanak. Így is a födém-gerendákat Karcagról kellett hozatnunk. A sok szállítás nagyon megnöveli az építési költségeket. Ezt a zagyvarékasi házat, aki csak arra jár, megnézi. Tükrök díszítik csíkban, kockában. — Tetszenek ezek a tükrök? — kérdem a tulajdonost. — A fiam csinálta. Hát nem szép? Mit válaszoljak? Félek, ha őszinte véleményt mondok, megsértem. — Nem volt sok munka vele, amíg így ... kirakták? — Bizony sok munka volt. Először ki kellett rajzolni, aztán ilyen apró kockákban kiszedni a vakolatot, aztán ragasztóval bekenni a tükördarabokat és beragasztani a vakolat közé. Négyen vagy 5 napig dolgoztunk vele. — Látták valahol ezt a díszítést? — Cseszkóban láttuk, hát lekoppintottuk. * * * „Már régen felmerült annak a szükségessége, hogy a falusi nemes ember különösen, ha kissé jobbmódú volt, igényeinek megfelelően, valami takarosabb, kényelmesebb házat építsem Nem szaladt mindjárt külföldre, más népek házformáit nem tanulmányozta — annál sokkal egyszerűbb ember volt, — hanem azt nézte, hogy lehetne az atyái egyszerű háztípusán úgy módosítani, hogy az lényegében ugyanaz maradjon, de nagyobb, szebb és kényelmesebb legyen.” Vajon ma mit írna Győrffy István, ha látná ezt a tükrös házat, pontosabban ezeket, mert egyre több készül ilyen a megyében is. Házak egymás után sátortetővel, nyeregtetővel, lapostetővel, manzárd tetővel, harapott tetővel... ahány ház, annyiféle. Minden ez így, csak nem harmonikus, tájba illő építkezés például Martfűn, Tiszaföldvár felé haladva. Házak, színek kavalkád- ja: sárga és zöld kockás, kék csempemintás, csíkos például Tiszaburán. Üj ház építésénél az építési hatóság még előírhatja, hogy milyen színezést alkalmazhat a tulajdonos. Fehér György, a tiszafüredi tanács építésügyi előadója magyarázza, hogy ők a homlokzatnál maximum 2 szín alkalmazását engedik, de még így is van olyan gazda, aki naplementét „varázsolt” háza utcai falára, vitorlás hajókkal. Ám ahol „csak” átépítik a házat, ott a helyi építési hatóság nem is szólhat bele milyen vakolatot, díszítést alkalmazzon a tulajdonosa. A SZOLNOKTERV építész tervezőivel ;— Pár Nándorral, Nagy Istvánnal, Csala Sándorral. Deák Lászlóval — beszélgetek: miért nem próbáljuk megőrizni, átmenteni a népi építészeti hagyományokat, díszítőelemeket, miért nem vigyázunk jobban falvaink arculatára, hcigy megmaradjanak valóban jellegzetes alföldi településeknek? Az ok sokféle, egymás szavába vágva és sokszor egymásnak ellent is mondva sorolják: az építészet városi koncentráltságú, az építész nem ismeri kellően a mai falusi életmódot, hát lényegében városi igényű lakásokat tervez falura. Egy sor községnek nincs rendezési terve, mert nincs rá pénz, hogy készíttessen. Az országos típustervek is uniformizálnak, mert eleve mellőzik a tájegységek építési hagyományait, sőt! „Olyan pályázatot még senki nem írt ki, hogy alföldi községben élő családnak készítsünk terveket. Csak családi ház tervezésre szóltak a pályázatok, holott, a falusi életmód, életforma ma is különbözik a váorsitól...” Próbálkozások azért már vannak: Bács megyében például sikeresen alkalmazzák a megyei típusterveket, és a tervezők ‘ a községekre beépítési javaslatokat is adnak, hogy milyen legyen az utcakép. Sajnosa szociológia és az építészet sem dolgozik együtt, különösen nem a szociológiai prognosztika, holott a lakóházak 50—60 évre készülnek. Az emberek jól élnek, van pénzük, igényük a szép és jó lakásra, de nem ragadunk meg mindent annak érdekében, hogy formáljuk az ízlésüket”. legfrisA Városépítés sebb szá------------------------- ma a mai f alu építésével foglalkozik, nem egy szerző kimondja igényként: a tájjellegnek, a mai falusi életmódnak megfelelő, korszerű házakat építsünk és ebben mindenkinek meg van a a maga feladata, felelőssége. Újabb és újabb tanulmányok, könyvek jelennek meg a témával összefüggésben. Ez is mutatja: a falu arculatán jó irányban változtatni, napirenden levő kérdés, mi több: feladat. Varga Viktória
