Szolnok Megyei Néplap, 1981. július (32. évfolyam, 152-178. szám)

1981-07-07 / 157. szám

2 SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 1981. JÚLIUS 7. KÖZLEMÉNY (Folytatás az 1. oldalról.) ■ szervezeteinek a képviselői. Elnökölt Grisa Filipov. a Bolgár Népköztársaság Mi­nisztertanácsának elnöke, a bolgár delegáció vezetője. Az ülésszak megvitatta a vb beszámolóit a Komplex Program megvalósításának menetéről és a KGST-tagál- ■ lamok között a 80-as évek­ben kifejtett együttműködés további elmélyítésének és tökéletesítésének feladatai­ról, illetve a KGST XXXIV. és XXXV. ülésszaka közötti tevékenységéről, valamint a KGST tervezési együttműkö­dési bizottságának beszámo­lóit a KGST-tagállamok 1981—1985. évi népgazdasági tervei koordinálásának ered- ményeiről, továbbá a KGST műszaki-tudományos együtt­működési bizottságának be­számolóját a tudományos és műszaki együttműködés to­vábbi tökéletesítéséről. Az ülésszakon megállapí­tották, hogy a KGST-tagálla­mok az eltelt 10 év alatt a szocialista internacionaliz­mus, az államok szuvereni­tása, a függetlenség és a nemzeti érdekek tisztelet- bentartása. a belügyekbe va­ló be nem avatkozás, a tel­jes egyenjogúság, a kölcsö­nös előnyök és a kölcsönös elvtársi segítség elvei alap­ján fejlesztették és szélesítet­ték együttműködésüket, s egészében sikeresen biztosí­tották a Komplex Program végrehajtását. Egyöntetűen aláhúzták, hogy a tapasztalatok meg­erősítették annak az irány­vonalnak a helyességét, ame­lyet a kommunista és mun­káspártok együttesen dolgoz­tak ki a kölcsönös együttmű­ködés elmélyítésére és töké­letesítésére, a szocialista gaz­dasági integráció fejlesztésé­re, valamint a KGST alap­elvei, céljai, tevékenységi formái és módszerei életké­pességét. Ennek az irányvo­nalnak a valóraváltása elő­segítette a KGST-tagállamok erőinek egyesítését a legfon­tosabb népgazdasági problé­mák megoldására, erősítette potenciáljukat, politikai egy­ségüket, összeforrottságukat és nemzetközi tekintélyüket, elősegítette a nemzetgazda­ságok dinamikus, egyenletes fejlődését. A Komplex Programban foglaltak megvalósítása a KGST-tagállamok együttmű­ködését minőségileg új fok­ra emelte, lehetővé tette an­nak pontosabb ráhangolását a műszaki fejlesztésre, a sza­kosodásra és kooperációra, a természeti erőforrások közös felhasználására a testvéri szocialista államok népeinek közös javára. Lényegesen megerősödtek az együttmű­ködés tervszerű alapjai. A KGST-tagállamok sokol­dalú együttműködésének és barátságának fejlődésében jelentős lépés volt a Kubai Köztársaság és a Vietnami Szocialista Köztársaság fel­vétele a Kölcsönös Gazdasá­gi Segítség Tanácsának tag­jai közé. Az ülésszak megelégedés­sel állapította meg, hogy a KGST-tagállamok, kiaknáz­va a szocialista rend fölé­nyét, a saját erőfeszítéseik alapján és a kölcsönös együttműködésre támaszkod­va, jelentősen előrehaladtak a gazdasági fejlődésben, nö­velték gazdasági és műsza­ki-tudományos potenciájukat, biztosították a népek anyagi és kulturális életszínvona­lának emelkedését. A nem­zeti jövedelem volumene 1980-ban a KGST-tagálla- mokban összességében az 1970-es évhez képest 66 szá­zalékkal növekedett, az ipari össztermelés — 84 százalék­ka, az utóbbi 10 év alatt emelkedett a mezőgazdasági termelés évi átlagos szintje: az eltelt ötéves tervidőszak­ban 25 százalékkal volt ma­gasabb, mint 1966—1970-ben. Az eltelt évtizedben a KGST-tagállamok csaknem kétszeresen lépték túl a fejlett tőkés országokat a nemzeti jövedelem és az ipari termelés növekedési üteme tekintetében. A KGST-tagállamok dele­gációinak vezetői aláhúz­ták, hogy a testvéri államok hatalmas sikerei' elválaszt­hatatlanul összefüggenek a kommunista és munkás­pártok vezető szerepével. A KGST-tagállamok kö­zötti árucsereforgalom az el­telt 10 év alatt 3,3-szeresére nőtt, és jelenleg eléri a 121 'milliárd rubelt. A kölcsönös szállítások kielégítik a KGST-tagállamok többségé­nek gépek és berendezések, kőolaj, vasérc, közszükség­leti cikkek iránti importigé­nyeinek túlnyomó részét. 1980-ban a KGST-tagálla­mok között a szóbanforgó áruk terén megvalósított kölcsönös szállítások egész importjuknak mintegy 2/3-át tették ki. Az ülésszak megállapítot­ta, hogy a Szovjetunió fon­tos szerepet tölt be a KGST- tagállamok együttműködésé­ben. Hatalmas gazdasági, műszaki és tudományos po­tenciállal rendelkezve, a Szovjetunió fűtőanyag-, nyersanyag-, gép- és beren­dezés-, valamint egyéb áru- szállításokat valósít meg, széleskörű műszaki támoga­tást nyújt a KGST-tagálla- moknak ipari objektumok létesítésében, átadja az élen­járó termelési és műszaki­tudományos tapasztalato­kat. Az ülésszakon pozitívan értékelték a termelő objek­tumok együttes építésének eredményeit. Az utóbbi években az országok erőfe­szítései egyesítésének alap­ján a Szovjetunió területén üzembehelyezték a méreteit tekintve egyedülálló „szövet­ség” gázvezetéket, a kiem- bajevi Azbeszt Kombinátot, az Uszty-Ilimszki Cellulóz­gyár első részlegét, új vas­tartalmú nyersanyag és fer- roötvözet-gyártó kapacitá­sokat, a novovolinszki Elektrotechnikai Ipari Be­rendezések gyárát. Sikeresen üzemel a 750 Kv-os Viny- nyica—Albertirsa villamos távvezeték. A testvéri orszá­gok részvételével megkez­dődött a kőolajat nyers­anyagként hasznosító mo- zirszki takarmányélesztő­gyár, a 4 millió Kw teljesít­ményű, a lengyelországi Rzeszow-ig kiépülő villamos távvezetékkel rendelkező hmelnyicki atomerőmű épí­tése. A Mongol NK-ban fel­épült az erdenet réz- és mo- libdén koncentrátum terme­lő nagy kombinát, folynak a kubai nikkel vállalatok építési és rekonstrukciós munkái. Ismertetésre került a ter­melési szakosodás és koopé- ráció sokoldalú alapon tör­ténő fejlesztésének pozitív tapasztalata. A szakosított gépipari termékek kölcsönös exportja az 1971-es évi 1,3 milliárd rubelről 1980-ban ‘9.1 milliárd rubelre nőtt, a KGST-tagállamok közötti gép- és berendezés szállítá­sokban való részaránya pe­dig elérte a 34 százalékot. Sikeresen valósul meg az „Interkozmosz” program, melynek keretében vala­mennyi KGST-tagállam űr­hajósai közös űrrepülésen vettek részt szovjet ‘ űrhajó-, kon. Az ülésszak jóváhagyta a Végrehajtó Bizottság, a Ta­nács és más szervei és a KGST-tagállamok által lét­rehozott nemzetközi szerve­zetek tevékenységét a komplex program megvaló­sításában elért eredménye­ket nagyra értékelve az ülésszak megállapította, hogy a kitűzött feladatok végrehajtásánál nem aknáz­ták ki az összes rendelke­zésre álló lehetőségeket, és aláhúzta, hogy az e doku­mentumban előirányzott együttműködési célok a jö­vőre nézve is megőrzik ak­tualitásukat. Az SZKP XXVI. kong­resszusának és az 1979—81- ben megtartott más testvé­ri kommunista és munkás­párti kongresszusoknak a határozatai megerősítették a KGST-tagállamok egyöntetű szándékát az együttműkö­dés további elmélyítése és tökéletesítése, valamint a szocialista gazdasági integ­ráció komplex programjában, a hosszú távú együttműkö­dési célprogramokban és kétoldalú programokban foglaltak valóraváltására a továbbiakban is a népgaz­daság létfontosságú problé­máinak megoldása, a társa­dalmi termelés intenzifiká- lása, a nemzeti népgazda­sági komplexumok struk­túráinak tökéletesítése a KGST-tagállamok együttes gazdasági és műszaki-tudó­mé’—os potenciálja racioná­lis kiaknázásának céljából. Áttekintve a népgazdasá­gi tervek 1981—1985 évi, egyes kérdésekben pedig hosszabb időszakra szóló koordinálásának eredmé­nyeit, az ülésszak megálla­pította, hogy e munka fo­lyamán egyeztetésre kerül­tek a gazdasági és műsza­ki-tudományos együttműkö­dés fő irányai és a kölcsö­nös áruszállítások volume­nei. Jóváhaevásra került a sok­oldalú integrációs intézkedé­sek egyeztetett terve 1981— 85-re. amelyben számos gaz­dasági objektum közös erő­feszítésekkel történő felépí­tése, a szakosodás és koope­ráció fejlesztése, a tudomány és technika, a szabványosítás területén folytatott együtt­működés fejlesztése van elő­irányozva, továbbá olyan in­tézkedések, amelyek előmoz­dítják: a VSZK, a Kubai Köztársaság és a Mongol Népköztársaság gazdaságá­nak fejlődését. Azokból a feladatokból ki­indulva, amelyeket a testvér­pártok kongresszusai tűztek ki a társadalmi termelés to­vábbi intenzifikálására a tu­dományos-műszaki haladás, az energia- és anyagigényes termelés csökkentése, vala­mint a gazdaságban végbe­menő strukturális változások meggyorsítása alapján, az ülésszak intézkedéseket tű­zött ki az együttműködői ha­tékonyságának elmélyítésére és fokozására, főként az anyagi termelés, a tudo­mány és a technika szférájá­ban. A KGST-tagállamok azt az irányvonalat tűzik ki, hogy a következő két ötéves időszakot az intenzív terme­lési és tudományos-műszaki kooperáció időszakává te­gyék. Az ülésszak során Bulgá­ria, Csehszlovákia, Kuba, Lengyelország, Magyaror­szág, az NDK, Románia, a Szovjetunió delegációvezetői kormányközi egyezményt ír­tak alá a rádióelektronikai berendezésekhez, hírközlő- és számítástechnikai eszkö­zökhöz szükséges egységesí­tett elektronikai elembázis létrehozásáról, amely a KGST-tagállamok magas fo­kú műszaki színvonalon álló elektronikai termékek iránti igényeinek maximális kielé- •gítésére irányul ezen orszá­gok lehetőségeinek egyesíté­se és racionális kiaknázása útján. Rámutattak arra, hogy a tudományos-műszaki együtt­működés további tökéletesí­tését és hatékonyságának fo­kozását a szakosítással és kooperációval szoros össz­hangban kell végezni. Aján­lották, hogy az. érdekelt KGST-tagállamok egyeztes­sék a tudományos-műszaki politikát erőfeszítéseiknek olyan problémák kidolgozá­sában való egyesítése céljá­ból, amelyek elsődleges je­lentőséggel bírnak a népgaz­daság és a kapott eredmé­nyek termelésben való meg­honosítása meggyorsítása számára. A KGST-ülésszak ajánlot­ta az együttműködés bővíté­sét az élelmiszerek és a köz­szükségleti iparcikkek terme­lésében és kölcsönös szállítá­saik növelésében. Az ülés­szak munkája során sokol­dalú általános egyezménye­ket írtak alá a cukorgyártás, valamint a citrusfélék ter­melésének és ipari feldolgo­zásának komplex fejlesztésé­ről a Kubai Köztársaságban, amelynek célja az ország ex­port potenciáljának erősíté­se és az európai KGST-tag­államok e termékfajták irán­ti igényeinek teljesebb kielé­gítése hosszú távon. Az érde­kelt országok egyezményt ír­tak alá arról, hogy nemzet­közi tudós-kollektívát hoz­nak létre a trópusi viszonyok közötti korrózió elleni küzde­lem tudományos-kutató mun­kálatainak elvégzésére. A kölcsönös együttműkö­dés hatékonyságának fokozá­sa céljából a KGST-tagálla­mok küldöttségvezetői annak formái és módszerei további tökéletesítése mellett foglal­tak állást, beleértve a gaz­daság tervezése és irányítása terén szerzett tapasztalatok cseréjének fokozását. Az ülésszakon megelége­déssel állapították meg, hogy a KGST-tagállamok közös­sége a béke megőrzésének és megerősítésének legfon­tosabb tényezője volt és ma­rad. Az ülésszak _ egyöntetűen támogatta a ' Szovjetunió Legfelsőbb Tanácsának fel­hívását a világ parlament­jeihez és népeihez, valamint más testvérországok arra irányító kezdeményezéseit, hogy ne fokozódjék a nem­zetközi feszültség, folyta­tódjék az enyhülés, szűnjön meg a fegyverkezési hajsza és térjenek át a leszerelés­re, mindenekelőtt a nuk­leáris leszerelésre, küszö­böljék ki a világháború ve­szélyét. A KGST-tagállamok külpolitikájuk békeszerető irányvonalának megfelelően következetesen támogatják a nemzetközi gazdasági kap­csolatok demokratikus és igazságos alapokra történő helyezéséért, az új nemzet­közi gazdasági rend kialakí­tásáért folytatott harcot. Az eltelt években tovább fejlődött a KGST-tagálla­mok és a Jugoszláv Szo­cialista Szövetségi Köztársa­ság együttműködése. A Köl­csönös Gazdasági Segítség Tanácsával kötött egyezmé­nyek alapján a KGST-tag­államok sokoldalú együtt­működést folytatnak Finn­országgal, Irakkal és Mexi­kóval. Erősödnek a gazda­sági kapcsolatok, ezen belül a sokoldalú alapon folyta­tott kapcsolatok Laosszal, valamint Angolával. Afga­nisztánnal, a JNDK-val, Mozambikkal, Etiópiával és más fejlődő államokkal. Az eltelt évtizedben azok­nak a felszabadult országok­nak a száma, amelyek a ta­nács . tagállamai részéről gazdasági és műszaki támo­gatásban részesülnek 62-ről 90-re nőtt, a részükre bizto­sított hitelek összege 2,1- szeresére emelkedett. Különböző társadalmi rendszerű államok békés egymás mellett éléséinek el­veiből kiindulva, a KGST- tagállamok delegációveze­tői megerősítették azon kész­ségüket, hogy stabil gazda­sági és tudományos-műsza­ki kapcsolatokat fejlessze­nek ki a tőkés országokkal a diszkrimináció mellőzése, a vállalt kötelezettségek betar­tása, az egyenjogúság és a kölcsönös előnyök alapján. Az ülésszak kifejezte meg­győződését, hogy a KGST- tagállamok szerteágazó ágyüttjműködéséneki további fejlődése a következő évek­ben is aktívan elő fogja se­gíteni a kommunista és mun­káspártok kongresszusai ál­tal kitűzött szociális és gaz­dasági feladatok, megoldását, a testvéri államok egységé­nek és összeforrottságának erősödését, nemzetközi te­kintélyük és befolyásuk nö­vekedését a béke javára és a népek szabadsága érdeké­ben. A Kölcsönös Gazdasági Segítség Tanácsának XXXV. ülésszaka az egyöntetűség, a teljes kölcsönös megértés és az elvtársi együttműkö­dés 'légkörében zajlott le. (MTI) Elhunyt Bondor József Mély megrendüléssel és fájdalommal tudatjuk, hogy Bondor József elvtárs, nyugalmazott miniszter, országgyűlési képviselő, a Hazafias Népfront Országos Tanácsa Elnökségé­nek tagja 1981. július 5-én elhunyt Bondor József elvtárs temetése július 10-én, pénteken 14 órakor lesz a Mező Imre úti temető Munkásmozgalmi Panteonjában. Elhunyt elvtársunk barátai, harcostársai, volt munkatár­sai 13.30 órától róhatják le kegyeletüket a ravatalnál. MSZMP Központi Bizottsága A Magyar Népköztársaság országgyűlése A Magyar Népköztársaság Minisztertanácsa A Hazafias Népfront Országos Tanácsa dasági munkáscsaládban. 1940-től vett részt a munkás- mozgalomban, ekkor lépett be az Építők Szakszervezeté­be. 1945-ben lett a párt tag­ja, s közvetlenül a felszaba­dulástól hat éven át párt­munkásként tevékenykedett Az Építési és Városfejleszté­si Minisztérium élére 1968- ban nevezték ki, s nyugállo­mányba "Vonulásáig, 1977-ig e tisztséget töltötte be a kor­mányban. A Magyar Szocialista Mun­káspárt XI. kongresszusán a Központi Bizottság tagjává választották, öt éven át, Í980- Bondor József 1917-ben, ig vett részt a testület mun- Élesden született, mezőgaz- kájában. Andrej Gromiko megbeszélései Varsóban A LEMP KB és a Lengyel Népköztársaság Miniszterta­nácsának meghívására 1981. július 3—5. között baráti lá­togatáson Varsóban tartózko­dott Andrej Gromiko, az SZKP KB Politikai Bizottsá­gának tagja, a Szovjetunió külügyminisztere. Találkozott Stanislaw Kaniával, a LEMP KB első titkárval, Wojciech Jaruzelski vei, a lengyel Mi­nisztertanács elnökével, vala­mint Józef Czyrekkel, a LEMP KB tagjával, lengyel külügyminiszterrel. A nem­zetközi kérdésekről folytatott véleménycsere során a felek a többi között hangsúlyozták: a Szovjetunió és Lengyelor­szág határozottan fellép az imperialista és hegemonista körök cselekményeivel szem­ben, amelyek az enyhülés alapjait igyekeznek romba dönteni. Kifejezésre juttatja eltö­kéltségét, hogy a jövőben is az európai biztonsági és együttműködési értekezlet által kijelölt úton halad, sík­ra száll a Helsinkiben, a legmagasabb szinten elfo­gadott záródokumentum vég­rehajtásáért. Mindkét fél megerősíti, hogy kívánatos­nak tartja: a madridi talál­kozó lényeges pozitív meg­állapodásokkal fejeződjék be. Különösen nagy jelentőség­gel bírna egy olyan madridi döntés, amely az európai ka­tonai enyhülésről »és lszere- lésről szóló konferencia ösz- szehívását tartalmazná, s ez a konferencia kezdetben a katonai bizalomerősítő intéz­kedésekkel foglalkoznék. Eb­ben az összefüggésben fontos, hogy a Szovjetunió kifejezés­re juttatta: készen áll a bi­zalomerősítő intézkédések ki- terjesztésére a Szovjetunió egész európai területére, az­zal a feltétellel, hogy a biza­lomerősítő intézkedések kör­zetét megfelelően kiterjesztik a nyugati államok részéről is. A Szovjetunió és a Len­gyel Népköztársaság határo­zottan elítéli a NATO-terve- ket és megerősíti: a Varsói Szerződés szocialista tagál­lamai minden szükséges in­tézkedést megtesznek annak érdekében, hogy védelmi ké­pességüket a kellő szinten tartsák, és törvényesen gon­doskodjanak saját biztonsá­gukról. A Nyugat bizonyos körei arra számítanak, hogy a lengyelországi események alakulása Európában és a vi­lág egészében az erőviszo­nyok megváltozásához, a szo­cialista közösség meggyengü­léséhez vezet. A Lengyel Népköztársaság határozottan visszautasítja az ilyen számí­tásokat. Lengyelország a szo­cialista közösség tartós lánc­szeme volt, ma is az, és a jö­vőben is az marad. A Szov­jetunió és Lengyelország a jövőben is aktívan hozzájá­rul a Varsói Szerződés és a Kölcsönös Gazdasági Segít­ség Tanácsa tagországainak hatékony együttműködéséhez, megfelelően visszavágnak az imperializmus bármiféle olyan kísérleteire, hogy ideo­lógiai és más diverziót hajt­son végre szocialista államok ellen. A Szovjetunió és a Len­gyel Népköztársaság a to­vábbiakban is a két ország közötti barátsági, együttmű­ködési és kölcsönös segítség- nyújtási szerződés szellemé­nek és betűjének megfele­lően fejleszti tovább kapcso­latait. * * * Andrej Gromiko, az SZKP KB Politikai Bizottságának tagja, szovjet külügyminisz­ter, aki a Lengyel Egyesült Munkáspárt Központi Bizott­ságának és a lengyel kor­mánynak a meghívására* rö­vid, baráti látogatást tett Lengyelországban, vasárnap hazautazott. MOSZKVA Tegnap este elutazott Moszkvából Lard Carrington brit külügyminiszter. A ven­déget a repülőtéren Andrei Gromiko, az SZKP KB Po­litikai Bizottságának tagja, a Szovjetunió külügyminisz­tere, valamint több más hi­vatalos személyiség búcsúz­tatta. SZÓFIA BólEár—szovjet kormány­fői tárgyalásokat tartottak tegnap Szófiában. Nyiikolai Tyihonov, az SZKP KB Po­litikai Bizottságának tagja, a Szovjetunió Minisztertaná­csának elnöke Grisa Filipov- vaJl, a BKP KB Politikai Bi­zottságának tagjával, a Bol­gár Minisztertanács elnöké­vel a barátság, szívélyesség és a kölcsönös megértés je­gyében folytatott megbeszé­lést. PRÄGA A Szíriái Arab Újjászüle­tés Szocialista Pártjának Ab­dullah al-Ahmar főtitkárhe­lyettes vezette küldöttsége tegnap befejezte június 29- én kezdődött csehszlovákiai látogatását, és Prágából Bu­dapestre utazott.

Next

/
Oldalképek
Tartalom