Szolnok Megyei Néplap, 1981. július (32. évfolyam, 152-178. szám)

1981-07-31 / 178. szám

xxxii. évf. 178. szám, 1981. július 3i., péntek A MEGYEI PÁRTBIZOTTSÁG ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJA Tanács nélkül A Minisztertanács Taná­csi Hivatala nemrégiben négy megyére és csaknem száz társközségre kiterjedő vizsgálatot tartott, hogy a mindennapok gyakorlatában tájékozódjon a jelenlegi helyzetről. A szakemberek megállapították: a kis köz­ségek elnéptelenedésének egyik oka éppen az. hogy ezek gyakran óhatatlanul is hátrányos helyzetbe kerül­nek a székhelyközségekkel szemben. A közös tanácsok megalakítása több kis falu lakóiban azt a benyomást keltette — s nem teljesen alaptalanul —. hogy velük most már senki nem törő­dik. nincs aki képviselje az érdekeiket. A társközségek lakói jog­gal váriák el. hogv saiátos gondjaik megoldásához több segítséget kapjanak a kü­lönféle szintű tanácsoktól, de még a központi szervek­től is. Annál inkább, mert a tervtörvénv egyértelműen fogalmaz: „a településháló­zat hosszú távú fejlesztési céljainak megfelelően foly­tatódik a különböző telepü­léscsoportok közötti ellátási különbségek csökkentése ...” Nehéz persze általánosít­ható receptet adni ahhoz, hogyan kaphatnának meg­felelő támogatást a közös tanácsoktól a társult közsé­gek. De több konkrét jó példa van már erre is. Sok­szor csak olván apróságokon múlik a dolog, hogy jól elő­készítenek, megszerveznek a településen egy falugyűlést, s az ott elhangzott észre­vételek. javaslatok nem ma­radnak pusztába kiáltott szavak. Máskor elég a köz­életi klíma javításához, ha egy-egv, elsősorban a szék- helvközségeket érintő fonto­sabb döntés előtt a társköz­ségek lakosságának vélemé­nyét is kikérik. A tanács nélkül maradt falvakban az emberek általában a törő­dés. az odafigyelés bizonyí­tékaként értékelik azt is. ha hetente egyszer-kétszer az ügyintéző ..házhoz megy”, s helyben, a tanácsi kirendelt­ségen próbálja elintézni az egyszerűbb ügyeket. Sok múlik persze azokon a tanácstagokon is. akik a társult falvak lakosságát képviselik a közös tanács­ban. Sokat segítene, ha ezek­nek a tanácstagi csoportok­nak a vezetője — erre egyébként központi irány­mutatások is ösztönöznek — egyre több helyen tanácsel­nök-helyettesi rangba ke­rülne. Így természetesen eredményesebben tudná képviselni választópolgárai­nak érdekeit. Nem szabad elfeledkezni arról sem. hogy a centrali­záció. a körzetesítés az élet­ben. a gyakorlatban soha nem lehet kizárólag semati­kus. egyirányú folyamat. Miközben tehát indokolt le­het például a jól előkészí­tett és válóban valamennyi környékbeli település érde­keit szolgáló iskolakörzete­sítés. elképzelhető, hogy más területeken éppen a decent­ralizáció lehetőségeit kell fontolgatni. Azért sem kell minden hatáskört a közös tanácshoz összpontosítani, mert államigazgatásunkban immár jól bevált alapelv­nek számít hogv az ügyeket célszerű ott elintézni — ha lehetséges — ahol azok ke­letkeznek. Egy a lényeg: azok a kis­községek, amelyeknek hosz- szú távon is fontos funk­ciójuk van az ország tele­püléshálózatában. tanács nélkül se maradjanak ta­nácstalanok. CARLOS ALZAMORA NYILATKOZATA A KGST és a SELA együttműködése A KGST tapasztalati szá­munkra nagy fontossággal bírnak, és véleményem sze­rint bizonyos szempontból hasznosíthatók lehetnek a latin-amerikai államok kö­zötti együttműködés fejlesz­tésében is,'— jelentette ki Moszkvában Carlos Alzamo- ra, a Latin-amerikai Gazda­sági Szervezet (SELA) tit­kára. Szerinte a szervezetbe tö­mörülő huszonöt latin-ame­rikai országnak egyre in­kább saját erőforrásaira, gazdasági erejére, a regioná­lis piac adta lehetőségekre kell támaszkodnia a függet­len gazdasági fejlődés alap­jainak megteremtése érdeké­ben. Ennek segítségével száll­hatnak szembe a transzna­cionális vállalatok gazdasági behatolásával. Alzamora moszkvai tár­gyalásai során megállapodás jött létre a két gazdasági szervezet közötti kapcsolatok fejlesztéséről, ideértve a ke­reskedelmi együttműködést is. A SELA-tagországok már eddig is erősítették kereske­delmi kapcsolataikat a szo­cialista országokkal: így például együttműködést folytatnak a vízienergetikai létesítmények létrehozásá­ban. A kereskedelmi kapcsola­tok további erősítése a szo­cialista országokkal — mon­dotta Alzamora — a latin­amerikai államok függetle­nebb gazdaságfejlődését biz­tosítja. cza Asszonyok a dinnyeföldön Márciustól szeptemberig tart a nomád élet 3. oldal A rádió és televízió jövő heti műsora 5—6. oldal Epulo es bővülő kórházak, bölcsődék Egészségügyi fejlesztések 1981-ben A VI. ötéves terv idősza­kában az alapfokú ellátás mellett kiemelten fejlesztik a fekvőbeteg-ellátást, javít­ják a gyermekekről és az idősekről való gondoskodás feltételeit, és fejlesztik az egészségügyi intézmények műszerellátását. Az idén megyénkben foly­tatódtak az V. ötéves terv idején megkezdett építkezé­sek, hozzáfogtak főbb új lé­tesítmény építéséhez, a ré­giek bővítéséhez. Még az V. ötéves tervben kezdték meg a megyei He- tényi Géza Kórház fejlesz­tését. Az intézet 400 ágyas pavilonnal bővül. Az építke­zésre 511 millió forintot for­dított a megyei tanács, vár­hatóan 1982 végére adják át az új épületet. A pavilon­ban a szülészeti-nőgyógyá­szati osztály, a fül-orr-gégé- szet, a koraszülött osztály (ezen belül intenzív osztály) és a szemészet kap majd he­lyet. Bővül a jászberényi Váro­si Kórház is. Az 50 ágyas gyermekpavdlont az V. öté­ves tervidőszakban kezdték építeni, és a jövő év első félévében adják át. Építésé­re 34 millió forintot fordí­tott a megyei tanács. Csaknem 8 millió forint­ból — központi támogatás­sal — épít 40 személyes böl­csődét a kunszentmártoni nagyközségi tanács. Az ala­pozási munkák még az előző tervidőszakban kezdődtek, a bölcsőde 1983'ban tudja fogadni a gyerekeket. Az idén kerül sor a kunszent­mártoni központi szakorvo­si rendelő rekonstrukciójára is. A zsúfolt, korszerűtlen épület rendbehozatalára 14 millió forintot adott a me­gyei tanács. Tiszaszentimirén 3 munka­helyes, Jás zszen tanóráson 2 munkahelyes orvosi rendelő építését kezdték meg az idén. A megyei támogatással épü­lő rendelők jövőre nyílnak meg a betegek előtt. Egy- egy orvosi lakás épül Zagy- varékason és Tiszaörsön. A megyében két helyen kezdték meg a bölcsődék bővítését: a szolnoki. Zagy­va-parti bölcsőde húsz gye­rekkel többet tud majd fo­gadni. A munkálatokat a vá­rosi tanács finanszírozza. Abádszalókon a helyi tanács megyei segítséggel 10 hely- lyel bővíti a bölcsőde befo­gadóképességét. Az előző ötéves tervben 24 millió forintot fordítot­tak az egészségügy gép- és műszerállományának bőví­tésére, a beszerzésekre. Je­lenleg megyénkben 200 mil­lió forint az egészségügy működő gépeinek és műsze­reinek értéke, és ezek nagy részét a kórházakban hasz­nálják. Ebben az évben 5 millió forintért vásárolhat­nak gépet és" műszert a me­gyében az egészségügyi in­tézmények. P. É. A Szolnok megyei Sütőipari Vállalat karcagi sütemény- üzemében 27 féle termék készül. Naponta közel 30 ezer péksüteménnyel látják el a város és a környék boltjait. Képünkön szállításhoz készítik elő a süteményeket Egyre kevesebb föld marad parlagon A három évvel ezelőtt módosított földvédelmi tör­vény, amely a földhasználat korábbi hiányosságainak felszámolására rendszabá­lyokat helyezett kilátásba, a vétőkkel szembe, bevált a gyakorlatban — ez derül ki a MÉM öszesítéséből. amely a nyári állapot alapján azt vizsgálta, hogyan tettek ele­get művelési kötelezettsé­güknek a mezőgazdasági nagyüzemek, illetve a kis­termelők. A tapasztalatok kedve­zőek: amíg a korábbi évek­ben a tavasz végén és a nyár eleién rendre ötven­ezer hektárnyi terület ma­radt műveletlenül, addig az idén mindössze 8500 hektár maradt ki a művelésből va­lamilyen — általában a gaz­daságot nem terhelő — _ok miatt. Igaz, további 12 ezer hektáron sem folyt mező­A Kunhegyes és Környéke Vegyesipari Szövetkezet fegyverneki autószervizében havonta 150—200 különböző tí­pusú személygépkocsit javítanak gazdasági termelőmunka, ebben azonban az ár- és a belvizek a ludasak. Ezek az idén minden korábbinál hosszabban tartották fogsá­gukban a termőföldeket. A fennálló rendelkezések szerint a földek aranykoro­naértékének ezerszeres szor­zatát kellett megfizetnie an­nak a nagyüzemnek, ame­lyik elhanyagolta a területet és vetetlenül hagyta a föl­det. (Ez egy átlagos minő­ségű szántóterületnél egv hektáron 20 ezer forintot is jelentett) Töb üzefriet az el­múlt ecv-két évben meg­büntettek a művelési köte­lezettség elhanyagolása mi­att de az adatok szerint nem ez vitte előre igazán az ügyet. Az elmúlt idő­szakban egves mezőgazdasá­gi termények árának növe­lése nyomán a mezőgazda- sági üzemek a korábbinál nagyobb területre vetettek egyebek között cukorrépát. • továbbá napraforgót. A fon­tos ipari növények részben a korábban kihasználatlan területekre kerültek. Egyre iobban éreztetik hatásukat a nagyszabású talajjavító munkálatok, ezekkel ugyan­is visszaadják a földek ko­rábbi termőértékét, és ígv a gazdaságok ismét ezekre a területekre irányítják a vetőgépeket. Nem kell permetezni új szőlőfajták A Szőlészeti és Borászati Kutató Intézet Kecskemét melletti, Mathiász János te- letién fokozatosan érnek az úionnan nemesített cseme­geszőlő hibridek. A legko­rábbiakat követően egymást váltva késő őszig hoznak termést a faitaieiöltek. Jó nénánv közülük rezistens. nem igényel permetezést, étkezésre is alkalmas, bora is kitűnő. Saiátos a zama­tok. óriási, ropogós a bo­gyóink. Némelyik hibrid ki­lós fürtöt nevel. Az eddigi nyolc falta közül valameny- nvi állta a szigorú zsűrizést. Ára: 1,40 forint SZOLNOK MEGYEI VILÁG PROLETÁRJAI EGYESÜLJETEK! s elszaporításra vár. D. A.

Next

/
Oldalképek
Tartalom