Szolnok Megyei Néplap, 1981. július (32. évfolyam, 152-178. szám)
1981-07-30 / 177. szám
I 4 SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 1981. JÚLIUS 30. IA tudomány világa^ ) Önszabályozás, belső nyugalom A XX. század emberére jellemző az egyre gyorsuló élettempó, a fokozott magá- nyosságérzés, bizonyos kiegyensúlyozatlanság és szorongásra való hajlam. Pedig mindannyian szeretnénk kiegyensúlyozottan, harmonikusan élni és keressük azt a nyugalmat, amely testi és lelki feszültségeinktől megszabadít. Ehhez nyújthat segítséget egészségeseknek és betegknek egyaránt az autogén tréning (AT). Erről az egyik legelterjedtebb pszichoterápiás eljárásról érdeklődtünk Dr. Koronkai Bertalantól, a Pomázi Munkaterápiás Intézet igazgató főorvosától. — Mi a lényege az autogén tréningnek? — A módszer olyan saját erőt és aktivitást felhasználó, rendszeresen, tréningsze- rűen végzett gyakorlatokból áll, amelyeknek belső koncentrációval, önmagunkra irányuló passzív figyelemmel kell végbemenniük. így érhető el, hogy a teljes ella- zultság szomatikus és pszichés értelemben létrejöjjön. A belső nyugalom elérése, az önszabályozás valamilyen módja ősidők óta törekvése az emberiségnek, és rítusait, technikáját megtalálhatjuk a sámánizmusban, a buddhista, hinduista és keresztény kultuszokban is. — A gyakorlatok egyfajta kellemes tehetetlenségi állapotot váltanak ki? — Egyáltalán nem. A feleleges feszültségek megszüntetését jelentik. Itt az ellazulás a testi, a szellemi és közérzeti állapot megnyugvása anélkül, hogy ez szükségszerűen passzivitást vagy teljes ürességet jelentene. Sőt fokozza a tevékenységi készséget abban az értelemben, hogy általa lecsökkennek a feszültségek révén kiváltott „parazita” i zomte vékenységek. — Mivel magyarázható a módszer gyors elterjedése? — Okai részben gyakorlatiak, amennyiben könnyen megtanítható, bármilyen körülmények között (pl. járműveken, munkahelyen) véBeszélgetés az autogén tréningről gezhető gyakorlatokból áll. A tudományos igényt egy fiziológiai előadás elégíti ki, amelyet a gyakorlatok megkezdése előtt hallanak a résztvevők az idegrendszer és a szervezet funkcionális- dinamikus működéséről. Ebben megmagyarázzák a vegetatív idegrendszer közvetítő szerepét a funkcionális megbetegedések létrejöttében. — Vajon az autogén tréning szuggesztív kezelésének minősül-e? — Szuggesztív elemeket is tartalmaz, így tudatosan igyekszünk felébreszteni az érdeklődést, majd meggyőzni a hallgatóságot a módszer előnyeiről. A tanításnál a szövegmondás hangsúlya, tónusa, a gyakorlatvezető aktív vagy passzív viselkedése is széles skáláját rejti a szuggesztív eelemeknek. Abban azonban különbözik az AT minden szuggesztív eljárástól, hogy rendszeres gyakorlással, fokról fokra, önerőből törekszik a belső „átkapcsolással” elérhető különleges lelkiállapotra, és nem célja direkt vagy indirekt módon a tünetek háttérbe szorítása. A már elért pszichés állapotban kerül sor az egyes testi vagy lelki problémákra ható formulák beépítésére. A szuggesztív eljárásoknak azt a veszélyét, hogy a páciens passzívvá válik, ez a módszer kezdettől fogva igyekszik elkerülni. — Álomszerűnek mondható-e a lazítás során elért lelki állapot? — Az AT minőségileg más. A külvilágtól való elfordulás csak látszólagos, csupán az aktuális felületi zavaró tényezőkre vonatkozik. Tehát nem beszélhetünk tudatbeszűkülésről. — Mindenki egyforma mértékben képes az AT elsajátítására? — Egyes embereknél semmiféle komplikációt nem észleltünk, másoknál állandó zavaró tényezők jelentkeztek. Az eljárás hatására bizonyos tünetek javulnak, mások súlyosbodnak. Ezért a kiválasztásnál figyelembe kell venni a testi alkatöt, a vegetatív és általános szomatikus állapotot, a személyiségtípust, az intelligenciaszintet és az egyén pszichiátriai tüneteit. — Mit sajátíthatnak el a résztvevők a foglalkozásokon? — Az alapfok hat gyakorlatot foglal magába; így a nehézségérzés, a melegérzés, a szív, a légzés, a has és a homlok gyakorlatát. A felsőfokon meditativ tréning folyik, mely lehetővé teszí a tudattalan motívumok megismerését, a reális cselekvőképesség hátterének kibontását. A beteg illúziókkal szegényebben, de felszabadultan élhet tovább. A gyakorlatok technikai elsajátítása után már egyre ritkábban kér útmutatást orvosától. Végül már önállóan is szembe tud nézni konfliktusaival, feladataival, problémáival és azokat meg is tudja oldani. — Az orvosra tehát csak a „betanulási fázisban” van szükség? — Igen. A begyakorlottság állapotában már az egyén önmaga képes csökkenteni váratlanul fellépő feszültségeit, ki tudja védeni az izgalmak pszichovegetatív hatásait és fokozni tudja testi és szellemi teljesítőképességét. — Milyen előnyei vannak az AT-nek az egészséges embereknél? — Felfrissülést és gyorsabb regenerációt biztosít, öt— tíz perces tréning két-három órás alvásnak is megfelelhet. Például Nyikolajev és Popo- vics szovjet űrhajósok AT- vel pihentek a világűrben. Fokozza a fizikai és lelki tűrőképességet. Segíti az alkalmazkodást és a kontaktusteremtést. És mindezekkel az ember közelebb kerülhet ahhoz a vágyott célhoz, amelyet önmegvalósításnak nevezünk. Győri M. Hajnal „Égi” képek-földi haszon Az ember ősidők óta érdeklődik az őt körülvevő világ. így a FöM környezete, a naprendszer és a csillagos ég iránti Ez az ősi érdeklődés szülte a csillagászat tudományát, amely egyben a világűr kutatásának egyik, kizárólag a Föld felszínéről végzett észlelésekre támasz^ kodö válfaja Kenunkig ez volt az egyetlen vizsgálódási mód, s elképzelhetetlen volt a Földön kívüli térség bármilyen 'hasznosítása. A világűr kutatásának másik fajtája amit ma űrkutatásnak nevezünk, s amely lehetőséget adott a világűr hasznosítására A lehetőség egyrészt a távolabbi világ njeg- 'smeréséré irányul, másrészt visszahat a Földre: A Földnek a világűr távlatából történő vizsgálata sok-sok új adathoz juttatja az emberiséget, amelyek felhasználása közvetlen előnyt nyújt már a ma emberének is. Az űrkutatás fejlődése hozta létre például a Föld erőforrásainak a kutatási területét, am^y népgazdasági- lag és az emberi civilizáció globális fejlődése szempontjából is iigan fontos. Nagy lehetőségét jelent például egyes folyók várható vízállása és vízhozama meghatározása a világűrből, a vízgyűjtőterület hóviszonyaiból kiindulva. De kitűnően használhatók az űrfelvételek a geológiai szerkezetek jobb megismerésében, a törésvonalak azonosításában, a taLajminőség meghatározásában. Speciális fotótechnika és egyéb módszerek alkalmazása lehetőséget nyújt a föld alatti ásványvagyon feltárására, környezetvédelmi problémák meghatározására, sőt még a mezőgazdaságii termés becslésére, illetve a növény- védelmi stratégia meghatározására is. A mesterséges holdak és automatikus űrállomások megfigyeléseit igen eredményesen hasznosítják világszerte a meteorológiai lávprógnózisok készítéséhez. Fenti képünkön az Azerbajdzsánt Tudományos Akadémia „Kaszpi” tudományos központjának munkatársai műholdról készült felvételt értékelnek. Búvár biológus a tenger mélyén A szatmárcsekei védett temető Hazánk legkeleteibb szegletében, Mátészalkától', illetve Vásárosnaménytólll több mint harminc kilométerre fekszik Szatimárcseke, a szatmári Tiszahát egyik leghangulatosabb települése. Az 1973-ban népi műemlékké nyilvánított református temetőiét egyre többen ismerik az országban. Az irodalom kedvelői, történelmünk ismerői Kölcsey Ferenc 1938- ban felá'lllított díszsíremléke előtt állnak meg kegyelettel. A reformkor ielentős politikusa. híres szónoka, a jobbágy felszabadításért merészen küzdő költő a szilágy- sági Sződeméteren született. de már huszonöt évesen átköltözött Szatmárcsekére. itt élt közel másfél évtizedig, itt írta a Himnuszt, s itt hunvt el 1838-ban. Az ő emlékét őrzi az egykori lakóháza helyén emelt művelődési házban berendezett emlékszobája. az 1854-ben felavatott rési síremléke. Berky Nándor Kötcsey-mellszobra az iskola előtt- és Marton László KÖ1- csey-szoborkompozícióia a művelődési ház kertjében. A meséveí. dallal, költészettel átitatott táj talán legellentmondásosabb nevezetességei a szatmárcsekei temető csónak alakú fejfái. Múlandóság, halál, enyészet, s mégis, ha áhítattal sétálunk az embermagasságú, ölies, csónakban fekvő embert szimbolizáló feifák százai között, a szépség, mara- dandóság, a művészeti alkotás felett érzett gyönyör jó érzése tölti el az embert. Honnan származik, mi az eredete ennek az ország más részein nem található temetkezési módnak? Több mint fél évszázada vitatkoznak ezen néprajztudósaink is. Egyesek közülük mint például Solymossy Sándor a halász-vadász finnugor rokonoknál kereste az analógiát. ..A törzseken látszó és arcot jelző bevágások a halott képmásából származnak, amint csónakjában h.ahrvatt fekszik, a csúcsos feiűség pedig nem e<rvéb. mint a koporsóul szolgáló csónak orra ...” írja. s genetikus ösz- széfüggést vél felfedezni az ugor népek ősi csónakban való temetkezése és a csónak alakú feifák között. A több évtizedig tartó polémia sokkal gyakorlatiasabb nézete szerint a feifák alakja az ismert csónakformákhoz nem hasonlít jellegzetes, ereszben végződő orr-részük az írásmező csapadék elleni védelmét szolgálja. ugyanúgy, mint a csúcsos kialakítás az egész fei- fáét. Az embert arcélnek vélt díszítés nediv az egvéb használati tárgyakon is fellelhető barokkos népi díszítés. Megnyugtató választ ma sem tudunk erre a kérdésre adni. de aki ellátogat a temetőbe, szíve szerint az előbbi, romantikusabb felfogás mellett tör lándzsát. Mivel az alapanyagul szolgáló fa nasyon romlékony, tulajdonképpen — a legrégibb datálható síremlékek mind- • össze 60—80 évesek — bizonyíthatatlan több száz éves meg'ét ük. Méais valami ősi. pogány jelentést hordoznak, ősök. szokások. tradíciók emlékét őrzik. A temetkezési szokások változásai Szatmárcsekét is elérték, korábban idegen falubeli nem temetkezhetett ide. a sírok elhelyezkedése a közösség hierarchiájáról is vallott, a fejfát készítő ács hozzáértéssel és a hagyományokhoz híven faragta. De a közelebbi múltban divatba jött a kőből faragott, jellegtelen sírkövek állítása Műemlékvédelmünk számára szokatlan. számtalan / nehézséget rejtő munkát végzett, amikor arra vállalkozott, hogy a több mint 500 feifát megmentse az enyészettől. A gombásodásnak leginkább kitett, s ígv a leg’-omlan- dóbb tőrészeket például a közepükig befúrt. konzerváló anvagot tartalmazó patronnal védik. De a műemlékvédelem többet végzett, mintsem ennek a félszázmvi fei fának a megmentését. Talán hozzájárult e°v ős.i és széo hagyomány fennmaradásához. Sz. K. E. A Távol-Kelet az Oroszországi Föderatív Szovjet Szocialista Köztársaság egy- hatod része, területe több mint 3 millió négyzetkilométer. A hatalmas földrész és a mérhetetlen óceán találkozása sajátos monszun-jelleget kölcsönöz a vidék éghai-. latának, télen a szárazföld felől az óceán felé. nyáron pedig az óceánról a szárazföld belseje felé vonulnak a hatalmas légtömegek. Vlagyivosztok a Tengermellék közigazgatási központ já. A város az apró öb- löcs'kékkel tagolt Muraviov- Amurszfcij-tfléliszigeten fekszik. Jelentős csendes-óceáni kikötő, egyben közigazgatási és művelődési központ. Vlagyivosztokot 1860-ban alapították. Elsősorban kikötőváros. Vezető helvet foglal el a városban a 'haiógvártás és a gépgyrátás. de rádió- és gyógyszergyára is van. Több A Szovjetunió jelenlegi ötéves terve során Közép- Ázsiában öntözéssel több mint 700 000 hektárnyi földet ragadnak el a sivatagtól, és vonnak mezőgazdasági művelésbe, és mintegy 7 ^millió hektárnyi. területet hasznosítanak lege'őnként. E térség legfontosabb vízforrása a Karakum-csatorna. amelynek a hossza már meg- haládja az ezer kilométert. kutatóintézet is működik Vlagyivosztokban. így a Csendes-óceáni halgazdálkodási intézet és az oceanográfiai intézet. Vlagyivosztokból az utóbbi években jelentős óceán- kutató expedíciók indultak ki és érkeztek vissza ide a többhómapos kutatóutaikról. A kutatóhajók felkeresték a Japán-tenger. a Csendes- óceán, sőt az Indiaif-óeetánV kutatási területeit. Az elmúlt években jelentős programot teljesített a KALLISZTO nevű szovjet' óceánkutató hajó, amely az Indiai-óceán fizikai és kémiai jellemzőit mérte, valamint a sekélyebb vizű tengerfenék élővilágát tanu’tmánvozták. Képünkön könnyűbúvár-szkafanderben Borisz Preobrazsensz- •kijt. az expedíció vezetőjét látjuk az óceán fenekén kisebb mélységiben.-hallal és most közelít a Kaszpi - tengerhez. A csatorna laza talajú (homokból kiképzett) partjain olyan sivatagi növényeket ültettek, amelyeknek a gyökerei a homokré- tegeket megkötik. Gondot okoz azonban az. hogy a nád benövi a csatornát, elláposít- ja. Most növényevő halakkal szándékoznak felvenni a küzdelmet az elszaporodó nád ellen. Nádirtás
