Szolnok Megyei Néplap, 1981. július (32. évfolyam, 152-178. szám)
1981-07-25 / 173. szám
1981. JÚLIUS 25. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 3 A szolnoki MEZŐGÉP Vállalat Besenyszögi úti gyáregységében CLAAS kombájnokhoz gyártanak szalmarostákat, melyekből az elmúlt félélvben 7 ezer darabot szállítottak Nyugat-Németországba Építőtábor '81 Nógrádiak Szenttamáson 1957 nyarán a Hanság lecsapódásával új munkamozgalom indult útjára a KISZ- ben. A jövőre 25 éves építőtábori mozgalom évről évre kiállta az idők próbáját, nem veszített népszerűségéből. Az eltelt 24 év alatt 700 ezer középiskolás, szakmunkástanuló. egyetemista és főiskolás dolgozott néhány hetet a táborokban. Az idén már a második kéthetes turnus résztvevői ■ szorgoskodnak a mezőgazdaságban, az építőiparban. az út- és vasútépítéseken. a konzervgyárakban. A tizenéves fiatalok közül jónéhányan most találkoznak először a fizikai munkával, annak megbecsülésével, most ismerkednek a táborélettel. Akadnak olyanok is. akik most töltenek életükben először hosszabb időt távol a ^szülői háztól. Egyáltalán nem mindegy hat. milyen ez az első találkozás, hiszen a gazdaságok jövőre, meg azután is számítanak a. munkáskezekre. Megyénk öt építőtábora közül ezúttal Szenttamáson a Törökszentmiklósi Állami Gazdaságban jártunk. Legfeljebb fői százalék hibával Hajnali fél öt. ébresztő. A hatalmas fák hűvösében vérpezsdítő dallamok szállnak. Nyeste Piroska táborvezető, a salgótarjáni Gépipari Szak- középiskola tanárnője 283 Nógrád megyei lányt és fiút irányít tíz segítőtársával. A lányok fázósan indulnak a mosdóba, a konyhás brigád már az asztalokat teríti. Ízletes nyári szalámi, zöldpaprika és tej a reggeli, a brigádok most veszik magukhoz a tízórait is. — A mai kajára nincs is panaszunk — hümmögnek a fiúk. Aztán közösen megállapítjuk, hogy a csaknem háromszáz. mindig farkaséhes fiatal ízlését egyszerre nagyon nehéz kielégíteni, az adagok azonban nagyobbak is lehetnének. Különösen ma. amikor az előírt hat óra munkaidő helyett nyolcat teljesítenek a táborozok, csakúgy mint tegnap, tegnapelőtt. A négy órai pluszmunka keresetét a rokkantak megsegítésére ajánlották föl, a szombati két óra többletet pedig a gazdaság kérte. Rohamosan érik a kukorica. és egyetlen száron sem maradhat oda nem illő címer. A vetőmagfelügyelőség három szemléjén összesen nem találhat fél százalék beporzóit kukoricát a 300 hektáros „Pioneer” hibrid kukoricatáblán, amelyen egy ame- Tikai cég részére vállalt cél- termesztést a gazdaság. Az 1100—1200 méter ' hosszú sokas diákok hajladoznak. — Jól dolgoznak a nógrádiak — nyilatkozik elégedetten a táborozok munkájáról Csizmadia Péter, a csorbái kerület növénytermesztési ágazatvezetője. — Nagy figyelmet igényel a címerezés. hiszen csak a teljesen hibátlan munkát fogadhatjuk el! — És mivel honorálják a jó teljesítményt? — Naponta hat órai munkával 150—160 forintot keres egy-egy diák. Ebből 50 forintot vonunk le az ellátásért. a többit megkapják a táborozok. Balázs Pál tanár, a tábor egyik műszaki vezetője hamar kiigazítja az ágazatvezető adatát. Az ő feljegyzései szerint 120—130 forintot kerestek átlagban az elmúlt napokon. Hamar kiderül azonban, hogy a teljesítmények meghatározása „sacc- ra” történik, ugyanígy a napi kereset igazolása is. Nem számolják külön például a címerezésért és a fattyazásért járó többletmunka értékét. és nem differenciálnak a brigádok között, ami miatt .még formálisan is értékelhetetlen a táborok egyik legnagyobb hajtóereje, a munkaverseny. Simics Péter főagronómus- nak az a véleménye, hogy a munkaverseny értékelése és figyelemmel kísérése a tábor műszaki vezetőinek dolga. Ez így is van. Azonban az adatok megkérdőjelezhető valódisága alapjaiban teszi kétségessé a verseny értelmét. Diszkó és lötyögős Pedig szívesen jönnek ide a fiatalok. Sütő Évának, a balassagyarmati Szántó Kovács János Egészségügyi Szakközépiskola negyedévesének például tavaly annyira megtetszett a tábor, hogy az idén is Szenttamást választotta: » — Tavaly azért jobb volt itt! — emlékszik vissza. — Most a sport után estére nem marad más. csak a diszkó, vagy a tévénézés. — Szó. ami szó. ha nem keresnek meg bennünket műsorajánlattal a törökszentmiklósi művelődési ház. és a Megyei Művelődési és Ifjúsági Központ, a filmvetítéseken és a Killián György Repülő Műszaki Főiskolára ijett látogatáson kívül nem tudtunk volna más szabadidős programmal előállni — szabadkozik a táborvezető. E. S. Fotó: Fekete Hibátlanul dolgoznak a salgótarjáni egészségügyi szakközép- iskola diákjai I A tízórai után jólesik egy kis terefere rak között sárga és kék sápA közgazda és a fogyasztó Őszre, télre A cooptourist ajánlatai Csaknem másfélszáz utazási, üdülési ajánlatot kínál most megjelent őszi—téli programfüzetében a Cooptourist. Amint azt tegnapi sajtótájékoztatójukon az utazási iroda vezetői elmondták, a külföldi programok között továbbra is kiemelkedő helyen szerepel kedvezményes áron bulgáriai utószezon; üdülés. A nagy népszerűségre való tekintettel, ebben az évben háromszor annyian utazhatnak a bolgár-, tengerpartra,. mint tavaly. A tengerparti és hegyvidéki üdülések mellett 4—5 napos programokat ajánl a Cooptourist a környező és a távolabbi országok fővárosainak, városainak megismerésére. Ennél hosszabb időt vesznek igénybe az NDK- beli, a török—görög, a középázsiai és egyéb körutazások. Figyelemre méltó szakmai programot is szervez az utazási iroda, melyek keretében az érdeklődők eljuthatnak a zágrábi bőr- és cipőipari kiállításra, a lipcsei tavaszi vásárra, a brüsz- szeli mezőgazdasági gépkiállításra, a londoni nemzetközi mezőgazdasági kiállításra, továbbá a borászati szakmai napokra, Ausztriába, a famegmunkáló gépek nemzetközi vásárára. Párizsba. A Cooptourist a sportkedvelőknek is kedvez: részükre külön utakat szervez például a bukaresti, londoni, a világbajnoki selejtezőre. Három napig ég a vegyi hulladék A Chinoin Gyógyszer- és Vegyipari Termékek Gyárának váci telepén, az Ipari Minisztérium» közvetlen irányításával befejeződött az ott felhalmozott vegyi hulladékok — 350 tonna! — megsemmisítésének műszaki előkészületei. Tegnap megtartották a hatósági szemlét, ennek alapján adott engedélyt a városi tanács az égetésre. Amennyiben az időjárás — elsősorban a szél erőssége és iránya — megfelelő lesz, kedden meggyújtják a mintegy 30 méter átmérőjű gödörben a nagy mennyiségű hulladékot. A tűzoltóság,, a rendőrség közreműködésével megtették a szükséges biztonsági és óvintézkedéseket. Az előreláthatóan három napig tartó égetés alatt folyamatos környezetvédelmi mérésekkel ellenőrzik — egyebek közt a víz és a levegő ideiglenes szennyezettségét. túl vagyok a szokásos bosszan- kodáson. Bevallom, ez nem volt igazán indokolt, hiszen tudtam, hogv a húsok, húskészítmények árát emelni kellett. Ilyenkor a népgazdasági kérdésekkel foglalkozó közgazda és az egyszerű fogyasztó szembekerül bennem egymással. Az egyik azt mondia: az egész világon ez megy. ahol pedig nem. ott állandó hiányokkal küszködnek. A másik azt mondia: már megint úiabb terhet raktak ránk. A közgazda azt mondia bennem, hogv az a legdrágább, ami nincs. A honpolgár azt morogia: pénzt szedtek ki a zsebemből. Áruhiány helyett pénzhiány. A népgazdaság dolgaival foglalkozó énem azt mondia: sok az adósságunk, nagv a kamat, tehát az eddiginél több húst. élőállatot kellene exportálni: íev a lakossági fogyasztás csak lassan nőhet. Különben is: az egy főre jutó húsfogyasztásban iól állunk. A fogyasztói énem pedig állítia. hogv már minden drága, mit egyek hús helvett: zöldséget, főzeléket, gyümölcsöt. sajtot? Hisz ezek sem olcsók! Be vagyunk kerítve. A fogyasztói árak változtatásával képesek vagyunk a lakossági fogyasztást befolyásolni. Régi gyakorlat hazánkban, hogy az alapvető élelmiszerek árát alacsony szinten tartjuk, hogy ezekhez. az alacsonyabb jövedelmű családok is kellő menv- nyiségben hozzájuthassanak. Most már persze nem olyan alacsonyak ezek az árak sem, de még mindig kisebbek annál, amekkorák lennének, ha a termelői, felvásárlási árakhoz hozzáadnánk a szokásos forgalmi adót. és kereskedelmi költségeket. Meg aztán a kedves fogyasztó sem változtatja meg a fogyasztási szokásait kisebb áremelések hatására. Nagyobbaknál — például a legutóbbi benzinár-emelésnél — érzékenyen reagál, visszafogja a fogyasztást. A húsnál, húskészítményeknél ez nem remélhető, legfeljebb a nagyon alacsony jövedelmű családokban. Kialakul a flegma. az árra érzéketlen fogyasztó típusa. Van. akit már nem is érdekel különösebben, hogy minek emelik az árát. Teszi ezt addig, amíg bíria anyagiakkal. Több zsírt és szalonnát ezután sem fogunk enni azért, mert árszínvonalunk változatlan maradt. A termelőkben is van bizonyos érzéketlenség az árak iránt. Aki eddig két-három malacot felnevelt, ezt. ezután is megteszi. Mert nagy dolog a disznóölés. biztonságot nyújt a kamrában lógó sonka. kolbász. Nagy dolog az. hoav a falusi ember városban élő fiának, lányának segíteni tud: ne kelljen nekik mindenért az üzletben borsos árat fizetni. Hazánkban rendkívüli jelentősége van a saiát fogyasztásra szánt termelésnek. és a saiát termelésből való fogyasztásnak. Nehezen elviselhető állapotot jelentene. ha minden, amit megeszünk. .átfutna a kereskedelem csatornáin. Élelmiszerellátási gondjaink nagy részét megoldia az. hogv a lakosságnak körülbelül a fele kisebb-naevobb kertiében, háztáji földién megtermeli saiát gyümölcs-, zöldség- és főzelékszükségletének ielen- tős részét, s hogy sertést, szarvasmarhát, baromfit nevel Most. hogy a hús ária emelkedett. kifizetődőbbé vált a háztáii állattartás. Sokan — akik már erről lemondtak volna — elgondolkodnak, hogy így érdemes-e. Tíz százalékos áremelés nekik azt jelenti, hogy száz kiló színhúson 700—800 forintot nyernek. Régebben elsősorban a termelői árak. a felvásárlási árak hatottak a termelési kedvre. De amióta megnőtt a saiát fogyasztásra való termelés. amióta úira mind többen viszik piacra a házkörüli termést, azóta a fogyasztói. piaci, kiskereskedelmi árak is erősen hatnak a termelési kedvre, a háztáii. kis- kerti termelés összetételére. Amióta pedig a zöldség- és gyümölcsellátás, valamint a húsellátás politikai kérdéssé vált. olyan fogyasztói árakat kell megállapítani, hogy a kistermelés is jövedelmező legyen. néhányszor az árszínvonal védelmében —. hogy nem engedtük az árat emelni. És persze senki sem akart az alacsony áron eladható zománcozott kályhacsövet, mák- és diódarálót gyártani. Butaság volt. hiszen ilyet tíz évben egyszer vesz az ember. de akkor feltétlenül kell. Kit érdekel, hogy húsz forinttal drágább? Más a helyzet azokkal a cikkekkel, amelyeket naponta veszünk, fogyasztunk. De itt is fő szempont, hogy folyamatos, egyenletes és bőséges legyen az ellátás. Ennek bizony — mit tehetünk? — ára van. A terhet pedig első látásira megint a városi ember viseli. Mondhatnám, hogy a munkás. de nem mondom, mert a munkások többsége vidéken él és sokuknak van telke. háztáii földié, ahol a munkás. mint kistermelő dolgozik. Dr. Pirityi Ottó Most már Megtettük Havonta átlagban 900 sertést és 100 birkát dolgoznak fel a jászberényi Kossuth Termelőszövetkezet húsüzemében. Képünkön Maszlag József a szalonnát fejti le a sertésekről Sportpálya, műanyagból A napokban munkába állított új szerszám segítségével megkétszerezi termelését sportpályaburkoló-elemek- ből a Hungária Műanyagfeldolgozó Vállalat. A sportplaszt elnevezésű univerzális pályaburkoló elemek négyzet alakú polietilén lapocskák, amelyekből tetszés szerint tenisz-, kézilabda- röplabda- és kosárlabdapályák alakíthatók ki. A műanyagpálya előnye: tartós, szerelése igen egyszerű/ könnyen áttelepíthető, s ami talán a legfontosabb — minimális karbantartást igényel. A szabadidő megnövekedésével párhuzamosan fokozódik a kedv és az igény a különféle szabadtéri sportok, így a labdajátékok iránt. Ehhez nyújt segítséget a rövid idő alatt elővarázsolható pálya, amely már eddig is nagy népszerűségre tett szert. Az elmúlt évben 40 sportpályához elegendő burkolóelemet gyártott a vállalat.
