Szolnok Megyei Néplap, 1981. július (32. évfolyam, 152-178. szám)

1981-07-23 / 171. szám

4 SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 1981. JÚLIUS 23­Gázturbinákkal Üvegszáltelefon Egy amerikai cég összesen 1000 km hosszú hírközlő üvegszálhá­lózatot kíván létesíteni Boston, New York, Philadelphia és Wa­shington között. Később bevon­nák Chicagót, Atlantát és Mia­mii is. A New York és Washing­toni közti szakasz 1983-ban ké­szülne el, és 79 millió dollárba kerülne. Az egy centiméternél alig vastagabb üvegszál kábe­lekben egyszerre 80 000 telefon- beszélgetés közvetíthető. Persze meghatározott távközökben erő­sítőket kell közbeiktatni, de eze­ket nem kell olyan sűrűn tele­píteni, mint elektronikus hírto­vábbítás esetén. A gázturbina eredményes alkalmazása a repülésben, majd a hajókon és a csúcs- erőművekben időszerűvé .tet­te mozdonyerőgépként való használatát is. A közel há­rom évtizedes fejlesztés eredményeként kezdenek megjelenni a sínpályákon a gázturbinás mozdonytípusok. A gázturbina előnye a vas­úti vontatásban elsősorban abban rejlik, hogy a Diesel­motorokénál sokkal gyen­gébb minőségű tüzelőanyag­gal is „megelégszik”, ezenkí­vül nincs szükség vízhűtésre, tehát a mozdony kisebb ön­súlyú lehet és így minden korábbinál nagyobb teljesít­ményűre építhető. Ráadásul a gázturbina olajfogyasztása is kevesebb, mint a Diesel­motoré, elsősorban a csap­ágyak kisebb száma és a du­gattyúk teljes elmaradása miatt, ami nem elhanyagol­ható szempont. A gázturbi­nás mozdony hátránya vi­szont a rosszabb hatásfok, továbbá a részterheléses üzemben erősen megnövekvő fajlagos tüzelőanyagfogyasz­tás. A gázturbina a repülés­ben éppen azért válhatott be, mert tartósan működhet teljes terheléssel, állandó fordulatszámmal, miközben a környezet hőmérséklete a magasban elég alacsony (mí­nusz 20—40 C fok körüli). A hajókon is elsősorban az nyújt előnyt, hogy a tenger­járók főmotorjai hosszú időn át járnak állandó nagy ter­heléssel. A gázturbinás moz­donyok viszont erősen vál­tozó igénybevétellel kényte­lenek működni, miközben a környezeti hőmérséklet elég­gé széles határok között in­gadozik. A gázturbinás moz­dony hatásfokának növelésé­re a leghatékonyabb eszköz a tur.bina üzemi hőmérsékle­tének emelése. A turbina forgatónyomatéka többszörös áttételen keresztül jut a rendszerint hidromechanikus hajtóművekhez, aminek fő­ként az indításnál van jelen­tősége. Arról egyelőre szó sincs, hogy a gázturbinás mozdonyok kiszoríthassák elődeiket. Nem szabad azon­ban elfelejteni, hogy a gáz­turbina valamennyi belső­égésű erőgépünk közül a „legfiatalabb”, hosszú idő távlatában tehát még változ­hat a helyzet. Fenti képünkön egy fran­cia ihletésű. Kanadában ké­szült gázturbinás motorvona­tot láthatunk, amelynek 200 km óra csúcssebességgel is tud száguldani,. Építéséhez igen sok alumíniumot hasz­náltak fel, amivel jelentős súlymegtakarítást értek el a luxuskényelmű motorvonat tervezői. A nélkülöz­hetetlen rádió A televíziózás elterjedésé­vel sokan azt hitték, hogy ütött a rádiózás órája: az otthoni információszerzés, a szórakozás terén a vizuális élményt nyújtó televízió ha­lálos csapást mér a csak akusztikus hatású rádióké­szülékekre. A tapasztalat azonban azt mutatja, hogy, az elektronikus hang- és képátviteli eszköz békésen megfér egymás mellett. A fejlett ipari országokban többször is várták már a rá­Vigyázzunk a fákra! A varosok fej­lesztésének a fa­állomány egyre nagyobb hánya­da esik áldoza­tául. A települé­sek rohamos nö­vekedésével foko­zódik a közleke­dés helyigénye is, sajnos főként a faállomány, illet­ve a növényzet rovására. Sokan úgy vélik, hogy a fa csak díszítő­elem .amely nyá­ron ugyan árnyé­kot ad, de alap­jában véve érté­kes helyet foglal el. Vannak, akik a fákat veszély- forrásoknak te­kintik, és ha egy ittas vezető a fá­nak rohan, a fát okolják a baleset­ért. Parkolóhelyek hiányá­ban az autók béállnak a fák mellé, keményre tapossák annak környékét, elzárják a gyökérzetet a természetes légcserétől és a folyadék- áramlástól, s gyakran olaj­szennyeződéssel is Veszé­lyeztetik életerejét. Az út­menti fák fejlődésükben idő­vel visszamaradnak, sőt gyakran pusztulásra vannak lombos fákkal övezett utak és parkfelületek hőmérsék­lete 3—5 C-fokkal alacso­nyabb. Egy 50—100 méter széles fásított zöld sáv 3,5—4 C-fokkal mérsékli a mele­get. Az aszfalttal, betonnal burkolt terület és a zöldöve­zet közt a hőmérsékletkü- lönbség ’ folytán légcsere áll elő. ami felfrissülést visz az átmelegedett utcákba és la­Korszerű vonalú, kiváló hangvisszaadó képességű, nagy szelektivitású szovjet asztali rádió. IA tudomány világa \ A talaj vallatása í i 3 * ■ K •. *» A mérnöki tudományok egyik, mindössze 50—60 éves ágazata a talajmechanika, amely a talajokat elsősorban építési szempontból vizsgál­ja. A talajmechanika hely­színi és laboratóriumi vizs­gálatok, továbbá a szilárd­ságtani elméletek alapján például választ ad arra, hogy egy adott területen milyen talajok találhatók, milyen feltételek mellett, milyen módszerekkel lehet, illetve kell ma építkezni, hogyan kell a tervezett épületeket alapozni. A talajmechanikus általában pontszerű feltárá­sokat végez oly módon, hogy a talajba fúrt lyukból mintá­kat vesz, és ezeket vagy la­boratóriumokban. vagy vala­milyen helyszíni kísérlettel vizsgálja. Már 20—25 évvel ezelőtt gyűjteni kezdték a talaj- mechanikai adatokat, és se­gítségükkel egy-egy terület­ről építési talaj térképeket készítettek. E térképek azon­ban egyoldalúak voltak, nem mutatták be a változásokat: például azt, hogy egy terü­let feltöltődik-e vagy éppen málik, kopik. Vannak ugyan geológiai térképek, de ezek kevés számszerűsíthető ada­tot nyújtanak a mélyépítő vagy településtervező mér­nök számára.. Kibontakozott tehát a két tevékenységből a mérnökgeológiai vagy épí­tés-földtani térképezés. Ké­szülnek területi mérnökgeo­lógiai térképek, amelyek a vizsgált terület komplex áb­rázolását nyújtják, és speciá­lis térképek, amelyek pl. fo­lyószabályozás céljára ké­szülnek, alábányászott terü­leteket vagy építésre alkal­matlan területeket ábrázol­nak. A mérnökgeológiai térké­pezés igen sok tudományág, mint a geológia, a talaj­mechanika, a szikla- és kő­zetmechanika, á hidrológia, a hidrogeológia. a geomorfo­lógia. a geofizika, a kémia szakértőinek a bevonását igényli. Képünkön a talaj tulajdon­ságainak megismerése céljá­ból végzett gépi talajfeltárás. Innen—onnan ŰrOpítö anyagok Amerikai mérnökök a ter­mészettől ellesett ötlet alap­ján olyan könnyű, mégis merev anyag után kutattak, amely alkalmas az űrbe te­lepített szerkezetek felépí­tésére. Végül egy olyan po­liészterrel átitatott üvegszál­hálót hoztak létre, amely az ultraibolya sugárzás hatá­sára megszilárdul. Az alap­állapotában laza, nyúlós anyag igen kicsi térfogatú, de a világűrben felduzzad, s a nap hatására megszilár­dul. hasonlóan ahhoz, aho­gyan a rovarok szárnya meg­merevedik, amikor kibújtak a bábból. Az új anyag súlya fele az alumíniuménak, az űrrepü­lőgép (Space Shuttle) fedél­zetén a világűrbe vihető, s ott fedélzeti építőanyagként, antenna, vagy napelemkeret vázaként szolgálhat. Az ult­raibolya sugárzás katalizáló hatására a megszilárdulás fél órán belül -megindul, s hat óra alatt tökéletesen végbemegy. Az új szerkezeti anyag tula jdonságait a szak­emberek most értékelik ki. Lázas nvulak A michigani (USA) egye­tem kutatói megfigyelték, hogy a megfertőzött és en­nek következtében belázaso­dott új-zélandi kísérleti nvu­lak tovább éltek, mint láz- talan társaik. Ugyanezek a kutatók felvetették, hogy he- lyes-e olyan lázcsillapítók­kal akadályozni meg a láz kitörését, amelyek sok va­sat tartalmaznak. Megfigyel­ték ugyanis, hogy a fertőzés okozta lázas állapotban a vérplazma vastartalma a ko­rábbi szintjének a negyedé­re is csökkenhet. Ez a be­teg számára kedvező, mert a vas szükséges a kísérleti állatok kórokozóinak a sza­porodásához. ígv a vastar­talmú lázcsillapítók, miköz­ben a lázat lenyomják, elő­segítik a baktériumok bur­jánzását. diókészülékek piactelítődé­sét. mégis — ennek ellenére — a forgalom állandóan nö­vekszik. A televíziózást sok csatornán oly nagy mérték­ben élvező USA-ban példá­ul évente több mint 25 mil­lió rádióvevő készülék kel el. Persze évről évre fejlődik^ a rádióvétel is. Az asztali* rádióvevőkben az amplitú- dó-modulált rádióvétel (rö­vid, közép, és hosszúhullám) mellett ma már általános követelmény a sokkal jobb minőségű frekvencia-modu- látt URH vétel. További fejlődést jelentett a sztereo­fonikus vevő bevezetése. A fejlődésbe más tényezők is belejátszottak, például a tranzisztor megjelenése, a nyomtatott huzalozási és áramköri technika bevezetése és a miniatűr alkatrészek ki­dolgozása. Az ezekből adódó konstrukciós lehetőségek ki­használásával a társadalom igénye két. egymástól füg­getlen és párhuzamos irány­ba bontakozott ki. Az egyik irány a kismé­retű, tranzisztoros zsebrá­dióvevő. amely lakáson be­lüli és azon kívüli haszná­latra is alkalmas. Ezeknél-a minőségi követelmények alig terjednek túl az információ átvitelén, kimenő teljesítmé­nyük a hagyományos aszta­li rádiókészülékek teljesít­ményének csupán 0,1 része, A piac felvevőképessége a kisméretű rádióvevőkben szinte korlátlan, számuk jó­val meghaladja a háztartá­sok számát. A másik igényág az ottho­ni, fix .telepítésű berende­zés. a lehető legjobb minő­ségű hangvisszadással. Az asztali rádióvevők is sok új megoldást tartalmaznak, mind mechanikus, mind elektronikus tekintetben. Az URH, valamint az AM sáv­ban működő adóállomások beállítására szolgáló kezelő­szervet a konstruktőrök sok esetben különválasztják. Ez a megoldás biztosítja, hogy sávváltáskor a „kiváltott” frekvenciasávban beállított adóállomás vétele csupán visszakapcsolással, az állo­másra történő ismételt beál­lítás nélkül is elvégezhető. Az egyes frekvenciasávok­ban de különösen a közép­hullámú sávban működő adóállomások nagy száma miatt, az adóállomások za­vartalan vétele érdekében nagymértékben fokozták á készülékek szelektivitását. ítélve. A városi lakosság oxigén­szükségletének fedezésére la­kosonként 30—40 négyzet- méter zöldfelület szükséges. yEz kevés városban van meg, tehát csak a legindokoltabb esetben szabad élő fát fel­áldozni. Tapasztalati tény, hogy a városban fenntartott fák és zöldterületek lélekta­nilag messze felülmúlnak bármely költséget technikai alkotást, és a természettől már erősen eltávalodó városi környezetben megfizethetet­len jelentőségűek. A fák me­legmérséklő hatása sem el­hanyagolható szempont. A kásokba. Ugyanakkor az út- ^ menti fák szélfelfogó, por­szűrő és zajcsökkentő hatá­súak. A közlekedés zaját és szennyét a lakóterületeken . legjobban a széles fa- és bo- korsávok csökkentik. Képünk tanúsága szerint a svájci autósok is nagy elő­szeretettel választják ezt a fákra nézve igen veszélyes parkolási módot (a kép egyébként akár nálunk is készülhetett volna.) Pedig a kis alpesi országban igen szigorú természetvédelmi törvények vannak.

Next

/
Oldalképek
Tartalom