Szolnok Megyei Néplap, 1981. július (32. évfolyam, 152-178. szám)
1981-07-21 / 169. szám
1981. JÚLIUS 21. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 5 Szombat délelőtt Szolnokról Minden évben egyszer a magyar és az NDK rádió „koprodukciójában” készül a Hétvége műsora. Legutóbb magyar és német halászokhoz látogatott el a közkedvelt műsor stábja: a szolnoki Felszabadulás Halászati Szövetkezethez és a szolnokival évek óta baráti és szakmai kapcsolatban álló havelbergi halászati szövetkezethez. A műsor központi témája, „apropója” természetesen az ősi szakma, a halászat volt, s ezen túl minden, amiről a két folyó, a Tisza és a Havel mesélni tud. És ennek a két folyónak — azazhogy a vele élő embereknek — van, volt miről mesélnie. Történelemről, tájról, néprajzról, munkáról, a szépség megannyi árnyalatáról^ de: riasztó, figyeknéztető jelenségekről is, például a vizek és környezetük szennyeződéséről, károsodásáról is. A népi zenekar eljátszotta a „Tavasszal a Tisza, mikor kivirágzik” refrénű nótát, csakhogy a tiszavirág jó ideje nem rajzik már a folyón — egynémely szennyeződés „jóvoltából”. De meglehetősen ritka zsákmány a halászok hálójában a tiszta vizeket kedvelő kecsege is. Félreér- ’ tés ne essék, nem valamiféle környezetvédelmi műsort hallottunk —, de hallottunk erről is, igaz ugyan, hogy csak a „csevegés” szintjén. Hogy mégis súlya volt némiképp annak, ami elhangzott, az elsősorban a műsorvezető Antal Imrének köszönhető, akinek riporteri klasszisát elsősorban a tévénézők ismerik. Tudatosan nagyon személyes, nagyon bensőséges hangot ütött meg, a szereplésvágy legkisebb látszata nélkül, következésképp „kinyíltak”, nagyon közvetlenül, nagyon emberien nyilatkoztak a műsor szereplői is. (Olyannyira, hogy a szolnoki halászok közül egy „amatőr költő” mikrofonba olvasta versét.) De ez a közvetlenség határozta meg a havelbergi helyszín hangulatát, a szolnokiak és azNDK- beliek távpárbeszédét is. Mindamellett ebből a hangütésből derült ki a legjobban, hogy mit is jelent halásznak lenni a Tiszán és a Havelen: az — .tudniillik —, hogy minden nehézsége, keménysége ellenére különleges, semmi máshoz nem fogható gyönyörűsége is van ennek a munkának. Ez pedig — úgy vélem — nem kis eredmény egy voltaképpen szórakoztatónak szánt műsortól. Röviden A jól sikerült közös NDK —magyar Hétvégét hallgatva óhatatlanul eszünkbe jutotta hét elején hallott Társalgó, amelynek központi témája ezúttal az NDK kultúrája, irodalma volt. S a műsor szerkesztője nem tudott mit kezdeni az „összemarkolt” hatalmas anyaggal, színtelen, ötlettelen adás állt össze. Lassan-lassan meg kell szoknunk, hogy a Társalgó az egyik héten jó, a másikon gyenge műsorral jelentkezik? — esz jé — Grúz folklór együttes Túrkevén Tüzes táncok, ősi dallamok í'Xögkxíí lö'j.f sí f Beszélgetés Murman Alexandrovics Lomtatidze művészeti vezetővel Óriási sikerrel mutatkozott be szombaton este Túrkevén a VIII. szegedi Nemzetközi Szakszervezeti Néptánc Fesztivál szovjet vendégegyüttese, a grúz Tbiliszi Tánc- együttes. Műsorukban a Kaukázus vidékén éló nép gazdag folklórkincséből adtak ízelítőt, a grúzok ősi dalaival, táncaival, szokásaival ismertették meg a közönséget. Magával ragadóak voltak a férfiak erőtől duzzadó, sodró lendületű táncai, különösen az összeállítás utolsó epizódja, a robbanékony, szablyás harci tánc aratott nagy sikert. A női táncosok kecses mozgása, bámulatos tánctudása szép pillanatokkal ajándékozta meg a nézőket, pompás öltözékük látványnak sem volt mindennapi. A nagy sikerű est után — amelyet szűnni nem akaró tapssal köszönt meg a túr- kevei közönség — az együttes művészeti vezetője, Murman Alexandrovics Lomtatidze, a Grúz SZSZK népművésze, a szovjet szakszervezetek díjasa válaszolt kérdéseinkre. Az együttes történetéről a következőket mondta: — A Tbiliszi Táncegyüttes mindössze hétéves múltra tekint vissza, 1974-ben a grú- ziai szakszervezeti kultúrpalota művészeti csoportjaként alakult. Tagjai a legkülönbözőbb foglalkozású fiatalok — munkások, diákok, tisztviselők — ám mindannyian feladatuknak tekintik a grúz nép hagyoA nagy sikert aratott szablyás mányainak ápolását, dalainak, táncainak megőrzését, bemutatását. — Grúziában mennyire élőek még a. néphagyományok? — Még vannak idős emberek, akik őrzik az ősi hagyományokat, dalokat, táncokat. A szovjet szakszervezetek köztársasági centrumában dolgozik az a kutatócsoport, amely a grúziai folklórt, az ősi hagyományokat kutatja. A hegyekbe, távoli falvakba járnak gyűjteni, lejegyzik a még fellelhető hagyományokat. A tbiliszi együttes mindegyik tánca ezekre az ősi elemekre épül, de természetesen mi már koreográfiák alapján dolgozunk. Általában mindenhol nagy sikert arat a szablyás harci táncunk. harci tánc egy jelenete. Grúziában még élnek olyan idős emberek, akik az eredeti táncot is ismerik. Sokat tanultunk a Grúz öregek Együttesétől, amelynek legfiatalabb tagja is 80 éves, de van köztük 100—102 éves táncos is. — Az együttes nagy sikert aratott a szegedi Nemzetközi Szakszervezeti Néptánc Fesztiválon, a közönség 'díját nyerte el. — örülünk, hogy első külföldi fellépésünk ilyen szép eredményt hozott. Szívesen jöttünk önökhöz, bármerre jártunk az országban, mindenhol nagyon, kedvesen fogadtak bennünket, örülünk, hogy a magyar—szovjet ifjúsági találkozóval egyidő- ben tartózkodhatunk Magyarországon. T. E. Kopek Rita kiállításán Eddigi legjelentősebb tár- Művelődési és Ifjúsági Köz- latát Szolnokon, a Megyei pont galériáján rendezték meg Kopek Rita festőművésznek; a kiállítás június eleje óta sok látogatót vonzott. Méltán az érdeklődés: Kopek Rita képein — még ha itt-ott meglehetősen „nyers” fogalmazásban is — testet ölt a manapság oly ritka kincs, a személyiség varázsával átfűtött líra, a jó értelemben vett érzelmesség, s mindennek „aranyfedezete” az őszinteség. Szeptembertől a gimnáziumokban Választható tantárgyak Korunkban is megállja a helyét az az oktatáspolitikai elv, hogy a gimnázium — ez az arányait tekintve sokat vitatott, de nagymúltú és megőrzendő — középiskolatípus elsősorban a továbbtanulásra keli hogy felkészítse diákjait Jelenleg a 14—18 évesek nemzedékének nem egészen negyede tanul tovább ebben a középiskolai formában. Hatvan százalékuk lány. 26—30 százalékos a szakközépiskolások részaránya — (többségük fiú —, a többiek szakmunkásképzőkben végzik el tanulmányaikat. Az általános iskolát végzetteknek mintegy 6— 7 százaléka nem tlanul tovább. Képesítést az érettségi mellé Furcsa és némiképpen torz képlet jellemzi tehát a kö-* zépfokú oktatást. A továbbtanulásra leginkább képesítő, az orvosi, jogi. pedagógiai pályákhoz leginkább szükséges előkészítő tudásanyagot a gimnázium nyújtja. Tovább örökíti így az adott pályák elnőiesedésének nem csekély társadalmi hátrá- nyosságát. (A nemek egészséges aránya társadalmi és népgazdasági érdek lenne, ám a műszaki felsőoktatásban például — valamint foglalkozások egész sorában — indokolatlanul kevés a nő.) Másrészt: ma a gimnáziumokból 40—45 százalékban jutnak a felsőoktatási intézményekbe a fiatalok. Évente tehát legkevesebb tizenkét- tizenöt ezer érettségizett fiatal szakképzetlenül, egy értékes, ám képesítést nem adó érettségi bizonyítvány birtokában keresgél állást. Jobbára íróasztalokra vadásznak, s éveket töltenek el amolyan megtűrt „munkaerőfeleslegként”, társadalmilag igenigen kevéssé hasznos feladatokat végezve. A gimnáziumi gyakorlati fakultáció, amelyet 1981 szeptemberétől vezetnek be, ezeken a gondokon kíván enyhíteni. Mi módon? Már néhány esztendeje kísérleteznek mintegy száz gimnáziumban, önkéntes vállalkozás alapján a fakultatív gyakorlati módszer kipróbálásával. 7+10 órás kifutó rendszerrel — tehát a kísérletet a most végző negyedikesekkel be Is fejez-' ve. A nyert tapasztalatok hasznosak voltak. Igazolódott, hogy a gimnáziumok I/II.—IV. osztályaiban — mindenütt, ahol adottak a megfelelő feltételek — érdemes és szükséges megszervezni néhány, részben képesítést is nyújtó, szakmai tanfolyam anyagának megfelelő — képzési lehetőséget Műszaki rajzoló, idegenvezető, laboráns öt-hat órás a fakultatív gyakorlati ismeretek oktatása, elsőízben, most ősszel a harmadik osztályokban szervezhető ilyen tárgy. Tizenhat központi tanterv alapján ismerkednek meg — a többi között — a gépipari, illetve építőipari műszaki rajz, az idegenvezetés, a telexke- zelés stb ..: alap-tudnivalóival, e területekre képesítést is nyerve, illetve munkakör betöltéséhez elegendő ismeretet szerezve. Oktatható nevelési alapismeretek — utóbbi nem ad ugyan képesítést, de jól előkészíthet egy későbbi, pedagógus pálya kiválasztására. Tanítható továbbá gépírás, különböző laboratóriumi. fényképészeti laboránsa ismeretanyag — hogy most csak néhány, központilag szervezhető fakultativ gyakorlati tárgyra hívjuk fel a figyelmet. Lényeges alaipelv volt a fakultációk engedélyezésénél, hogy valamennyi forma egyúttal a továbbtanulást is segítse, amellett, hogy azonnali munkába állást is lehetővé tesz. Lehet az említett tárgyakon kijvül -helyi fakultatív tárgyak oktatását is szervezni — helyi igény szerint, külön engedéllyel; utóbbiak zöme természetesen nem ad képesítést, az elhelyezkedést, sőt a későbbi továbbtanulást viszont szintén elősegíthetik. Néhány lényeges, országos adat jelzi a gimnáziumok érdeklődését, a helyi ténni- vágyást. A beérkezett jelzések tanúsítják: élni kívánnak a lehetőségekkel. Húsz csoport oktatását tervezik idegenvezetésből; 15 diákcsoport kívánna megismerkedni a fényképészettel. Húsz csoport nevelési alapismeretek elsajátítására vállalkozhat. 5 a postaforgalommal. 14 csoport testnevelési és sportszervezéssel. kilenc a telex- géppeli1 13 azi államigazgatással. 11 csoport építőipari műszaki rajzzal. 60 csoport pedig a gépipari műszaki rajz alap-tudni valóival ismerkedhet ősztől. Sok szülő még nem érti A gyakorlati fakultáció anyagiakat többnyire nem igényel az iskoláktól, mert az üzemek, illetve a tanácsi szervek a szervezéshez vagy a diákok gyári, üzemi, vállalati fogadásához megfelelő segítséget adtak, legalábbis az eddigi jelzések szerint. Az ország 261 gimnáziuma tervezi ősztől fakultatív gyakorlati tárgy szervezését. Érdemes most még néhány helyi tennivalóra odafigyelniük az iskoláknak — illetve a helyi tanácsi szerveknek. Több megyében a vártnál, a kívánatosnál kevesebb volt a gyakorlati tárgyra jelentkező diák. jelezve: aok szülő még nem érti. esetleg nem ismeri a fakultáció kínálta lehetőségeket! I ndokola tla nul szerény a gyakorlati tárgyak propagandája is. A családok többsége — bízva a továbbtanulás. az eljövendő felvételik sikerében — egyszerűen megfosztja a gyereket attól a lehetőségtők hogy sikertelen felvételi esetén némi szakismeret birtokában, előnyösebben helyezkedhessen el. Szükséges és nagyon fontos tehát az okos meggyőző szó, a pedagógusok helyes érvelése minden gimnáziumban. Hiszen a gyakorlati fakultáció nem azonos az egykori 5+1-gyel! Nem viszi kényszerpályára a diákot, hanem hozzáad némi többletet az ismeretanyagához, mégpedig gyakorlati többletet. S ha semmi más haszna nem lenne, mint annyi, hogy az érettségi után bizonytalanságból egyfajta szerény, biztos kapaszkodót .nyújt, már nem szabad megfosztani, tőle a. gyerekeket. V árkon yi Margit
