Szolnok Megyei Néplap, 1981. július (32. évfolyam, 152-178. szám)
1981-07-21 / 169. szám
1981. JÚLIUS 21. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 3 Az Észt SZSZK nemzeti ünnepe alkalmából Megemlékezés Jászárokszálláson Sándor László a HNF megyei titkára ünnepi beszédét tartja. Az Észt Szovjet Szocialista Köztársaság nemzeti ünnepe alkalmából tegnap délután ünnepséget rendeztek Jászárokszálláson. A zászlódíszbe öltözött Petőfi művelődési ház nagytermében a magyar és a szovjet himnusz elhangzása után Turcsányi Katalin gimnáziumi tanuló tolmácsolta Ralf Parve, „A haza” című versét, majd Tősér Gyula, az MSZMP Jászárak- szállás nagyközségi bizottságának titkára köszöntötte az elnökségben helyet foglaló Boros Oitónét, az MSZMP Szolnok megyei bizottságának osztályvezetőjét és az ünnepség résztvevőit. Ünnepi beszédet Sándor László, a Hazafias Népfront megyei bizottságának titkára tartott. — Elmondta, hogy 1940. június 21-én a munkásosztály és az észt nép forradalmi megmozdulása elsöpörte a fasiszta diktatúrát, majd visszaállította a szovjethatalmat. Ezzel hősies harc után megkezdődhetett volna a békés szocialista építőmunka, a felemelkedés. Az Észt Szovjet Szocialista Köztársaság megalakulása után felvételét kérte a szovjet népek nagy családjába. Azonban a békés építőmunka helyett a háború pusztítása, a fasiszta megszállás súlyos megpróbáltatása következett. A háború alatt az ország ipari üzemeinek, lakóházainak csaknem fele pusztult el. A fasizmus kegyetlensége azonban nem tudta megtörni az észt népet, számos partizánosztag küzdött a német csapatok mögötti területeken. A Vörös Hadsereg soraiban két észt lövész hadosztály, majd egy észt hadtest harcolt a fasiszta megszállók ellen. Csak a testvéri segítség tette lehetővé a köztársaság számára, hogy rendkívül rövid időn belül begyógyítsa a háború sebeit, és hozzáfogjon a népgazdaság, a tudomány, a kultúra fejlesztéséhez. Észtország — a szövetségi köztársaságok között — ma dinamikusan fejlődő iparral és mezőgazdasággal. a nép magas műveltségi és kulturális színvonalával rendelkező köztársaság. Befejezésül Sándor László Szolnok megye és az Észt Szovjet Szocialista Köztársaság közvetlen kapcsolatai" ról is részletesen szólt. ' — A Szolnok megyeiek észt ötvösművészek, képzőművészek, grafikusok értékes alkotásaival ismerkedhettek meg eddig. A tallinniak a nagy múltú szolnoki művésztelep reprezentatív tárlatát és a Damjanich János Múzeum értékes gyűjteményéi láthatták. Az ünnepi beszédet követően Katrin Karú művészet- történész, az észt szakszervezetek amatőr művészeti szövetségének osztályvezetője nyitotta meg a művelődési házban rendezett észt amatőr képzőművészek kiállítását A megnyitó utáni ünnepi műsorban a jászárok- szállási citerazenekar és a pávakör tagjai szerepeltek. E. S. I Keddi legv»etUnR I az utakon Egyik képes hetilapunk olvasói levelei között láttam meg egy anya köszö~ nő sorait Tollat fogott, mert úgy érezte, hogy hálával tartozik annak az ismeretlen embernek, aki nem hajtott el a felborult motorkerékpár mellett, amelynek közelében • az asszony sérült fia feküdt. Kábultan, az eszméletvesz^- tés határán fel tudta fogni, hogy mi történt vele. Nem értette ugyan, hogy csúszott ki a gépe; azon töprengett, hogy talán ha lassabban megy, nem sodródik ki a kanyarban az útpadkára. Sajgott az egész teste, de megpróbált megmozdulni, amikor hallotta, hogy elhúz mellette a főúton egy-egy gépkocsi. A motor zúgásából megismerte. hogy Trabant volt; Wartburg, vagy teherautó, hogy egyik-másik; lassított is. Hallotta, amikor egy Zsiguli megállt. Nem tudta, mióta feküdt az árokban. Lehet, hogy csak néhány perc, és akkor jött valaki, aki segített egy férfi beszélt hozza, vizet adott neki, fájdalomcsillapító tablettát érezte, hogyan tekere- dik karján a fehér géz. Az anya azzal fejezte be sorait: lehet, hogy a fia az életét köszönheti az ismeretlennek. Valóban köszönet illeti az ilyen ismeretlent. Pedig nem tett semmi rendkívülit csak' azt, amit mindenkinek,aki arra jár, tenni kellett volna. Ez lett volna a természetes, a magától értetődő kötelessége. Nem azért, mert törvény van rá (hiszen kilenc évvel ezelőtt a segítség- nyújtás az egészségügyi törvény állampolgári kötelességként előírta) hanem egyszerűen emberségből. Az a legkevesebb, hogy megálljunk, és ha nem is tudjuk, hogy mihez kezdjünk a sérült emberrel, segítséget hívjunk. És most próbáljuk elfelejteni azokat, akik meg sem állnak, talán azért, mert öntelten hisznek abban, hogy ők sohasem szorulnak ismeretlenek segítségére. Beszéljünk azokról, akik segítenének, de fogalmuk sincs arról, hogy mihez kezdjenek, hozzá merjenek-e nyúlni a sérült emberhez! Tudják, sok múlhat a tétovázásukon, a tehetetlenségükön, de csak dereng nekik valami abból, amit a kresz- tanfolyamon az elsősegély- nyújtásról nagyvonalakban elmondtak nekik. Ez kevés. Többet kellene tudni. Hogy a segítőkész emberek többet tudhassanak, ezért kezdeményezte, kérte a megyei KBT, legutóbbi plenáris ülésén a Vöröskereszt megyei titkára, fíogy a leendő gépjármű- vezetőket tanítsák meg az elsősegély nyújtásra. Sőt ne csak őket, hanem a benzinkutak kezelőit is, és amelyik töltőállomásnál csak lehet, teremtsék meg közösen az elsősegélynyújtás feltételeit. Akikhez a kérés szólt, habozás nélkül azt válaszolták, hogy teljesítik — pedig nincs törvény, ami őket erre kötelezi. K. K. Jól fizet a juhtej Részesedés a külkereskedelmi * haszonból Két-három évvel ezelőtt miélyípontan volt a iuhtei- termelés, újabban azonban az állati termék termelésének ebben az ágazatában is a fejlődés jelei mutatkoznak. Tavaly már nyolc juhfej ő- gép működött a gazdaságokban, idén további tizenegyet állítanak munkába. Ezzel több helyen megoldódik az állomány gépi feiése, amely a tejtermelés fejlesztésének egyik legfontosabb feltétele. A legtöbb juhteiet 1964- ben vásárolta fel a tejipar: 17,6 millió litert. Az anyajuhok száma ekkor 1,9 millió volt. Tavaly az állomány már meghaladta az 1,8 milliót, viszont a felvásárolt tej mindössze 2.2 millió liter volt. Igaz, hogy a tejtermelés visszaesését azzal hozzák összefüggésbe, hogy a i uhá- szat ok mindenekelőtt a húsexport kielégítésére rendezkedtek be. viszont kétségtelen, hogy nagy lehetőségek vannak még a tej hasznosításában is. Különösen a termelőszövetkezetekben várható a fellendülés. Kedvezőek a közgazdasági feltételek is. Miután a iuh- teiből készített Kasfcavár sajt jó exportcikk, exportfejlesztési támogatást is kapnak a termelők. Érthető a megnövekedett érdeklődés: a Tiszántúlon és Észak-Ma- gyarországon újabb üzemekben kezdik meg a fejőst és a dunántúli megyékben is megkezdődött a iuhfeiőházak építése, szerelése. Áruk, hiányok, kapcsolatok (2.) Kísérletek, több, kevesebb haszonnal Gyorsfényképek a megye ■■■■! wggm kereskedelmének és Iparának együttműködéséről ■■■■■i A megyében az egyes kereskedelmi vállalatoknál tett erőfeszítéseken túl is vannak próbálkozások a hiánycikk- gondok megszüntetésére, az áruválaszték gazdagítására Űjszerű lehetőségeket rejt például! magában a tizenöt A vállalat egyik legfontosabb feladata a tagszövetkezetek beszerzéseinek összehangolása. Kitűnő lehetőséget teremt ez a forma a termelők (még a viszonylag szerény kapacitással bíró kisiparosoknál is gondot jelent ez) egyik nagy problémájának megoldásához: az igényeket összegyűjtve gazdaságosan készíthető sorozatnagyságok érhetők el. A vállalat megalakítása óta erősödött is az ipari üzemekkel, főként a szövetkezetekkel, kiépített kapcsolat szorossága. Ez igen örvendetes, hiszen a termékekből egyenként viszonylag keveset forgalmazó áfészek partnerei lettek a gyártóknak. Ám, ha figyelembe vesszük, hogy a vállalat tíz éve dolgozik, és a tizenöt fogyasztási szövetkezetnek a cikkben vizsgált ellátási nehézségei mégsem gyengébbek az átlagosnál, akkor komolyan érdemes elgondolkodni Szigeti Károly- nak. a Tiszavidék igazgatójának szavain: — Tény, az áfészeknél vagy nálunk dolgozva rengeteg objektív gonddal kell megküzdenünk. Ennek ellenére vannak kihasználatlan lehetőségek. Nagyon sokszor előfordult, hogy a szövetkezetek kérték, szerezzünk be A szövetkezeti kereskedelemben nemcsak a közös vállalat kínálta lehetőségeket próbálják kiaknázni. A MÉSZÖV elnöksége nemrégiben úgy határozott, hogy a közös fejlesztési alapból igényelhető kölcsönök egyhar- madát az elkövetkezendő években az áfészek ipari tevékenységének fejlesztésére adják. Van hová hatékonyan elkölteni a pénzt: az egyesülések után számos, r— korábban például irodaként szolgáló — helyiség üresedett meg. Ezek kitűnően alkalmasak arra. hogy egy-egy műhelynek otthont adjanak. Persze a célt — a megyei lakosság ellátásának javítását Szolnok megyei Áfész közös vállalata, a Tiszavidék. Hasznát nemcsak az jelenti, hogy tagja lett az országos Skála-Coop rendszernek, bár ez a pultok választékának gyarapításához igencsak hozzájárul. valamilyen árut. „Fel is hajtottuk” a megfelelő termelőt, majd kerestük a „rendelést” feladó áfész-vezetőt. Aki akkor már húzódozott... Amíg csak beszélni kell a közös beszerzésről, addig simán megy a dolog, mindenki támogatásáról biztosít. Amikor azonban szerződést kell aláírni arról, hogy hat hónap múlva át is veszik az árut, akkor már nem. Pedig manapság felelőtlenség azt várni, hogy az ipar egyetlen füttyszóra, azonnal szállít. Az átfutási idővel kétségtelenül együttjáró kockázatot a kereskedőknek vállalniuk kelL A kétségtelenül nehezen alkalmazkodó kereskedői szemlélet ellenére az áfészek vezetői úgy döntöttek, hogy gazdagítják közös vállalatuk tevékenységét. Az idén — több millió forintos beruházásra is vállalkozva — kezdték megteremteni az árutermelés feltételeit. Viszonylag egyszerű munkát követelő, a boltokból gyakran hiányzó bádogosipari és lakatos termékeket készítenek. A sorozatok gazdaságosságával a becslések szérűit nem' Desz baj: a tizenöt áfészen kívül több nagy- és kiskereskeres- kedelmi vállalat is jelentkezett partnernek. — csak akkor lehet elérni, ha a termelési lehetőségek fejlesztését a kereslet diktálta minőségi és mennyiségi követelményeket szem előtt tartva végzik. Bár, mint minden beruházásnál, most is elsődlegesnek kell lennie a gazdaságosságnak, a lehetséges megoldások közül azonban most csak azokat szabad választani, amelyeknek megvalósítása úján tényleg a kínálatot színesebbé tévő áruk jutnak az üzletekbe. És miként próbálkoznak a többi kereskedelmi szervezetnél a nekik is gondot, például forgalomkiesést jelentő ellátási hiányosságok enyhítésével? A választott utak a profiltól és a vállalatok típusától nagymértékben függenek. Mit ér a tartós kapcsolat ? Bár összes beszerzésének csak töredékét, körülbelül tíz százalékát vásárolja a helyi ipartól a Kelet-magyarországi Textil- és Felsőruházati Nagykereskedelmi Vállalat szolnoki raktárháza, kapcsolatai mégis terebélyesnek mondhatók. Egy kivételével a megye minden felsőruhát készítő üzemével együtt dolgoznak. Pedig — a könnyűipar nagy exportérdekeltsége miatt — nem egyszerű a lerakat helyzete: rendelései teljesítésére általában nem könnyen vállalkoznak. mert a külföldi üzlet kifizetődőbb, és — például a készletezést fölöslegessé tévő bérmunka révén — a gyártó gazdálkodási feladatait is egyszerűsíti. A Kelettextil megyei kapcsolatai mégis tartósak. A magyarázatot így Összegezte Bu- gány János raktárház igazgató: — Idő kellett, amíg megtaláltuk az célravezető „fogásokat”. Ma már ki tudjuk használni azt. hogy az importcégek rövid határidőre készítettik a szezonárut. Mivel együttműködésünk szoros partnereinkkel, tudjuk, mikor kezdik gyártani az exporttételeket. Mi ennek a munkának ' a megkezdése előtt rendelünk. Persze, az sem lényegtelen, hogy amikor az ipari szövetkezet vagy vállalat munkahiánnyal küszködik, akkor lehetőségeink szerint adunk neki feladatot. Általában nem marad el a viszonzás, ha mi vagyunk bajban. Persze. az eredményes • együttműködéshez az is hozzájárul, hogy a Kelettextilnél rájöttek, a hiánycikknek számító olcsó (például gyermek- és kamaszruhák) termékekhez miként juthatnak az átlagosnál többhöz a megyei ipar segítségével. Ezeknek az áruknak a gyártása köztudottan nem tartozik a legkifizetődőbb munkák közé. Ha nincsenek ^szorult helyzetben, az üzemek nem is igen vállalkoznak leikészítésükre. Főként, ha a kereskedő csupán ilyen jellegű gyártmányt kér tőlük. Egészen más a helyzet jó értelemben vett .Járukapcsolás” esetén: jól fizető terméket is rendelve az átlagos haszon már szerződéskötésre ösztönzi a termelőt. Következik: Nemcsak a fogyasztó bosszús V. Szász József Csak amíg mondani kell? Termelő kereskedők ^Mffv tm # * Evek óta biztos termékei a kisújszállási Vas- Fa és Építőipari Sövetkezetnek a különböző típusú betonkeverők. Az idén 1200-at szállítanak a MÜÁRT részére. I
