Szolnok Megyei Néplap, 1981. július (32. évfolyam, 152-178. szám)
1981-07-19 / 168. szám
10 Szolnok megye múltjából 1981. JÚLIUS 19. Nevüket nem mossa el az idő Dokumentumok Szolnok felszabadulás előtti napjaiból Szolnok felszabadulás előtti időszakával, a város felszabadító harcaival számos kiadvány. tanulmány foglalkozott, a hadiesemények részletezése mellett kiemelve a helyi munkásmozgalmi, antifasiszta tevékenységet. Az emlékezetes történelmi sorsforduló emberformáló napjaiból adunk közre néhány — kevéssé ismert — dokumentumot. Az akkor élt nemzedék őrzi még emlékezetében a sorsdöntő események számos, jelentős mozzanatát, de a háborús cselekmények közepette nem juthatott minden esemény tudomására. Szerencsére maradtak meg írásos dokumentumok, amelynek szövegét, illetve reprodukcióját közreadjuk. Szükséges röviden fölvázolni az 1944 október végi napok hadi helyzetét, amelyek a dokumentumok hátterét megvilágítják. A németek a Déli Hadseregcsoport rendeletére okt. 25-én végleg feladták a Tisza balpartján lévő szolnoki hídfőt, kivonva onnan a 24. német páncélos hadosztályt, a Királytigris-osz- tályt és az esti órákban már a 4. SS-Polizei-oáncélgrá- nátos-hadosztály is visszavonult a Tisza hídján át. s a közúti hidat még azon éjjel — teljesen értelmetlenül és öncélúan — levegőbe is röpítették a 6. német hadsereg vezérkari főnökének parancsára. Szolnokon német katonai alakulatok és a mintegy 4—6000 helyi lakos tartózkodott. A város és a megye vezetői a kiürítési parancsok hatására elmenekültek már okt. 8-a után. P város vezetői közül csak Kiss Gábor árvaszéki ülnök, polgármesterhelyettes > és dr. Elek István városi tisztiorvos maradt hivatalában, ök próbálták a lakosság ellátását. az orvosi szolgálatot munkatársaikkal együtt el- - látni. 1944. november 3-án, Szolnok felszabadulásának előestéjén kelt dr. Elek István orvosi igazolása. Azon ana- "on amelyen a szovjet előőrsök már Szolnok délnyugati részében harcoltak, s a következő napon, 1944. nov. 4-én a 2, Ukrán Front 7. Gárdahadseregének 27. gár- da-lövészhadtestének egységei az egész várost felszabadították. A Magyar Újságban közölt hadijelentés szavaival: „A Tisza-szaka- szon . megindult nagyarányú támadás során elfoglalták a szovjet csapatok a Szolnoktól 7 km-re fekvő Tószeget, majd pedig rohammal bevették Szolnokot, ezt a nagyjelentőségű vasúti csomópontot és laktanyavárost.” Dr. Elek István akkoriban a városháza földszintjén lévő gyógyszertárban végezte orvosi tevékenységét, és a receptek mellé rögtön kiadta a megfelelő gyógyszert is. S mikor az fogyni kezdett, munkatársaival a város ösz- szes gyógyszertárából össze- hordatta az ott talált s a város egészségügyi ellátásához nélkülözhetetlen gyógyszereket. Szolnok város tisztiorvosa az újabb történelmi sorsfordulón éppúgy helytállt. mint 1919 tavaszán, amikor a 77 napos ostrom idején — fiatal orvosként — mentette a vöröskatonák és a polgári lakosság életét, és sokszor golyózáporban nyújtott első segélyt a szolnoki utcákon a srapnell szilánkoktól vagy géppuska lövedékektől sérült embereknek. Kiss Gábor a felszabadulás első hónapjaiban polgár- mesterként tevékenykedett a szovjet városparancsnok jóváhagyásával. Tevékenységéből már jól ismert az 1944. december 4-i Hirdetmény, amely az iskolai élet megindítását szorgalmazta. Kiss Gábor és dr. Elek István városszerető szolnoki polgár volt, de olyan emberek akik esküjükhöz híven helytálltak, tették a kötelességüket. Nevüket nem mossa el az idő: mindketten ott voltak azon a történelmi napon is a város legjobbjai között, amikor 1945. január 25-én, Szolnok város ideiglenes közgyűlésén, a demokratikus közigazgatás megszerveződött. í zt > i-' á H ~ -ó »• b “: K ■ N “ ° t-i 01 V) v U'.;zKl"tt-l j-v colok o-lv-ít 'ún r-n:ü.'rt rá-issái" 8 n ;1 ' íolc';l:;tr"nt"ri.:éG"t il'-ivtcsrx.ti- i: tt. Szóiról: 1944 rov-nD-r Z. oK Szemfájás elleni javallat Két ólomtányér között dörgölj el cukrot porrá... Kuruzslás, orvoslás Szolnokon a 18. század végén Ma, amikor az utcákon lép- ten-nvomon szemünkbe öt- lik a jól felszerelt gyógyszertárak egész sora, nehezen tudjuk elképzelni, hogy milyenek voltak az egészségügyi viszonyok másfélszáz évvel ezelőtt. 1799-ben az egész környéken híre járt, hogy patika nyílik Szolnokon is. Nem kell ezután Budára, vagy Debrecenbe menni gyógyszerekért, A postakocsi is jó, ha egy nap alatt megtette ezt a távolságot, de a szegényebb ember inkább valami fuvaros kocsival indult neki a nagy útnak, s az ilyen alkalmi fuvar néha napokba került. Érthető hát a nagy kíváncsiság. amellyel az új patika cégtábláján nézegették az aranyozott kígyót. Ez a jelvény ugyan ismerős volt mindenki előtt, mert a kis házak deszka-oromfalán sokhelyütt ott volt ez fából kifaragva, hogy védje mindenféle rontástól a benne- lakókat. Megnyílt a Kossuth téren, a tanácsház melletti sarkon a patika. Az emberek először talán kíváncsiságból nyitogatták az ajtaját, később már látták, hogy azott kapott orvosságok hasznosak. így rövidesen messze- földről is jártak ide gyógyszerekért. Ideie is volt már. mert a sok betegség ellen a nép között számtalan babonás orvoslási mód volt ismeretes. Érdekes anyagot találunk erre vonatkozólag a szolnoki Damjanich Múzeum tulajdonában lévő kéziratos könyvecskében, melybe abc- sorrendben írták, jegyezték fel a betegségek gyógyítására használatos módot. Szemfájás ellen: két ólomtányér között dörgölj el cukrot porrá — mondja a könyvecske — úgy, hogy az ólomtól megkéküljön, azt hintsd rózsavízbe, s ezenkívül tégy belé egész sáfránt egy keveset és egy kevés kámfort és székfüvet két vagy három darabot. Ez igen fain, szemrevaló víz. Az elmondottak alapján látjuk, hogy ez a recept hasonlít a mai ólomecetes borogatáshoz. Egészen más receptet találunk az ún. nehéznyavaia ellen. Szentgyörgv nap előtt fogott kősziklai kígyónak ezüst garassal le kell vágni a fejét s annak a szívét, mégpedig egv dózisra kettőnek a szívét kívévén s megszorítván. porrá kell törni, azt egv kávés kalánba. tiszta vízbe éhomra. keddi napon a páciensnek be kell adni. Ezt a napot böjtölje meg az édesanyja, vagy felesége hét hétig. Mégpedig úav. hogy első héten a beadás napját keddet, a második hétbe szerdát, a harmadikba csütörtököt, a negyedikbe pénteket, az ötödikbe szombatot, a hatodikba vasárnapot, a hetedikbe hetfüt. A bőit abbul áll. hogv egész nap semmit se kelj enni és így a kúrának vége van. Ez sokaknak használt. Nevezetesen Fáy Mi- hálv úrnak, akinek a felesége bőjtölt. Hanem reggel és estve ivott csak egy fin- dsg kávét.” Fölösleges magyaráznunk, hogy ez valódi kuruzslás. mert pl. vajon hogy gyógyul meg a beteg attól, ha más bőitől helyette. Sok ilyen ún. régi gyógyítási mód van még, amelyek a tudomány mai állása szerint már csak mosolyogni valók, ellenben a néphit sok vonását ma is őrzi. Alázattal szolgálta a tudományt A levéltáros hagyatéka Hild Viktor régészeti munkásságáról Ma már természetesnek tűnik, hogy a múzeumok nélkülözhetetlen szerepet játszanak kulturális életünkben. Kevesen gondolnak azonban arra, hogy milyen hosszú út vezet egy múzeum kialakításához, hány ember fáradságos, önfeláldozó munkáját követeli. Magyarországon a múzeumügy a múlt század elejétől kezdve lépésről-lépésre haladt előre, legtöbbször egy- egy magángyűjteményből nőtt ki. ma már nemzetközi viszonylatban is számottevő múzeumi intézmény (debreceni Déri Múzeum), győri Xantus János Múzeum, nyíregyházi Jósa András Múzeum stb.). Szolnok megye — különösen a Damjanich Múzeum — is beleillik ebbe a fejlődési sorozatba. Kódexírói . alapossággal A megye területén már működött a nagymultú Jászberényi Múzeum, a Tiszafüredi Múzeum és Szolnokon, a megye központjában még nem került sor múzeum alapítására. Pedig kezdeményezésekben itt sem volt hiány. Mégis hosszú időnek kellett eltelni ahhoz, míg az elképzelések valóra váltak. 1933-ban Hild Viktor szolnoki levéltáros, a Jászberényi Múzeum egykori igazgatójának hagyatékát családja felajánlotta Szolnok városának. Követte ezzel Hild szellemi örökségét, aki hosszú ideig munkálkodott azon. hogy Szolnokon létrehozzon egy Múzeum- és Könyvtár Egyletet. A hagyatékkal a városra maradt Hild Viktor régészeti gyűjteménye, több kötetre menő történeti feljegyzései (Régészeti Napló és a Jegyzetek a Jászságról), valamint gazdag könyvtára. Dr. Balogh Béla gimnáziumi tanár és antropológus közbenjárására ez a hagyaték ----------------------z_______________ J ászberény-Puaztaxerokudvar halasztásom bronzkori temetkezés edényei írt jegyzetanyag. Bejegyzéseit 1888. aug. 5-én kezdte és 1913. dec. 21-én fejezte be. Sajnos a Napló második kötete elveszett a háború alatt. Azonnal a „hely színén" termett Az első kötet alapján azonban így is képet alkothatunk egy csaknem negyed- százados gyűjtőmunkáról. Hild Viktor feljegyzései nap- lószerűek, — tehát személyes jellegűek — így tartalmazzák a rendkívül pontos adatok mellett a gyűjtés során szerzett élményeket, a tárgyak megszerzése körüli bonyodalmakat. szerteágazó kapcsolatait, a régészetről alkotott véleményét, hitvallását. Gyűjtőmunkáját 1904- ig a Jászságban folytatta, majd Szolnokrá költözött, s így a megye délebbi terülealapozta meg a szolnoki múzeumot. Egy-egy múzeum rangját, súlyát — sok más egyéb mellett — régészeti gyűjteménye alapvetően meghatározza. Hild Viktor gyűjteménye a legjobb támasz volt ebből a szempontból. Régészeti muskássága, — annak ellenére, hogy nem volt régész — a mai napig példaként szolgál. A régészeti gyűjteménynek gondos kezelésén kívül legjobban a Régészeti Napló mutatja lelkiismeretes, pontos munkáját. áldozatkészségét, a régészet iránti mély érdeklődését és szeretetét. A Régészeti Napló kézírásos, szinte kódexírói alapossággal és szorgalommal tele- teire is figyelemmel volt. Az esztergomi Főszékesegyházi Könyvtár ban páratlan értékű ritkaságokat őriznek A Bakócz Graduálé egyik oldala Restaurált régiségek Munkássága nyomán a megye területéről 116 régészeti lelőhelyet ismerünk. Kiterjedt rokoni és baráti kapcsolatai révén azonnal értesül?, ha valahol régészeti lelet került.elő. és fáradságot, költséget nem kímélve, azonnal a „hely színéi*” termett. Az előkerült lelet- anyagot: cserepeket! eszközöket, régi pénzeket — ha tehette megvette, ha nem volt más lehetősége, pontosan leírta, lerajzolta a tárgyakat, lelőhelyeket. Ameny- nyiben értelmét látta, komolyabb ásatást kezdeményezett — megítélése mindig helyesnek bizonyult. Több mint 400 tollrajz A Régészeti Napló gondosan. tételszerűen vezetett — a tárgyak bekerülési sorrendjében. Ezen belül leírja a tárgy megszerzési módját, majd a lelőhelyet, majd a leletet a lehető legrészletesebben. aggodalmasan pontos mérésekkel. Az általa fontosabbnak vélt megjegyzéseket. adatokat színes tintával hangsúlyozza. Páratlan értéket jelent a régészeti tárgyakról felvett 403 finom toll ra jza. Ugyanilyen gondossággal kezelte a tárgyakat. Minden egves darabon külön cédula jelzi a lényeges adatokat — maga tisztította, restaurálta az anyagot — ezek ma múzeumtörténeti jelentőségűek. Hild Viktor életművének ez a része (hiszen mellette levéltáros, közjegyző volt. összegyűjtötte a megyei monográfia történeti anyagát, saját hírlapot szerkesztett! szolgálta a Damjanich Múzeum régészeti gyűjteményének kialakulását — hagyatéka pedig a múzeum megalapítását. Stanczik Ilona összeállította: dr. Selmeczi László
