Szolnok Megyei Néplap, 1981. július (32. évfolyam, 152-178. szám)
1981-07-16 / 165. szám
4 SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 1981. JÚLIUS 16. IA tudomány világa I A magyar tudomány arcképcsarnokából Bemutatjuk Garas Klára akadémikust Művészet, szépség, szépérzék, művészi értékek iránti vonzódás... — önként adódik a képzettársítás: mindez inkább a női nem sajátsága. Ezektután szinte természetes, hogy kevésszámú akadémikusunk egyike éppen művészettörténés z. Pedig Garas Klára esetében ezt semmilyen külső tényező nem predesztinálta, amikor pályát kellett választania. 1919-ben született Rá- kosszentmihályon, műszaki családban, édesapja mérnökember volt, aki szerette volna a műszaki szemléletet lányába is beoltani. Annál jobban meglepődött, amikor a tizenhárom éves ifjú hölgy öntudatosan kijelentette: márpedig ő művészettörténész akar lenni. Ráhagyták, mint gyermekre sokmindent, majd meggondolja. Hát — tévedtek. — Mert Garas Klára vallja: tizenhárom éves kora. óta tudatosan és egyfolytában készült arra a pályára, amelynek csúcsaira végül is eljutott. A budapesti egyetemen 1941-ben művészettörténetből és régészetből szerzett doktorátust Szeretett volna a Szépművészeti Múzeumba kerülni, de a háborús időkben ez nem sikerült. A fel- szabaduláskor viszont igen, már a múzeum újjáépítésénél és újjászervezésénél ott dolgozott, mint gyakornok. Egyenletesen ívelő pályája során 1964-ben nevezték ki az intézmény főigazgatójává, és ezt a posztot máig is betölti. Pedig, őszintén szólva, tartott tőle, hogy nem lesz, „hosszú életű” e helyen, hiszen voltak nála idősebb szakemberek is, de szaktudása, vezetői készsége segítségével bizonyította: jól választottak. Az egyetemes művészet sokezer témaköre közül személy szerint a barokk kor európai és magyar festészetét választotta kutatási témájául, elsősorban a XVIII. századdal, másodsorban a XVI—XVII. századdal foglalkozik. Az ötvenes évek eleje óta sorozatosan jelennek meg az e témaköröket taglaló tudományos munkái, könyvei, nemcsak itthon, de külföldön is, amit elősegít az, hogy négy idegen nyelven beszél, ír és ad elő. 1955-ben látott napvilágot a XVIII. századi magyar festészetet taglaló kötete az Akadémiai Kiadónál. E könyvéért kapta meg a kandidátusi fokozatot. A tudományok doktora címet 1961-ben, német nyelven megjelent Maulbertsch-monográf Íjáért ítélték neki. A Magyar Tudományos Akadémia 1973* ban választotta levelező tagjává, Raffaello és Tiziano portréfestészetét taglalta székfoglalójában. A tudományos-társadalmi közéletben is aktívan részt vesz: az Akadémia Művészettörténeti Bizottságának elnöke, az akadémiai könyvbizottság tagja. Magyarországot ő képviseli a CIHA-ban (Comité Intemacionale d’ Histoire de P Art — a művészettörténet nemzetközi bizottsága) ,és tagja az ICOM- nak (ez a múzeumok nemzetközi bizottsága). Szakmai és közéleti tevékenységét államunk kétszer ismerte el a Munka Érdemrend arany fokozatával. A múzeum vezetésével járó sok adminisztratív teendő, szervezési munka, értekezlet mellett végzi tovább kutatói munkáját Nemrég jelent meg könyve, amelynek témája a Szépművészeti Múzeumban található XVIII. századi osztrák és német rajzok feldolgozása volt. Ugyancsak e témakörben rendeztek Salzburgban kiállítást amelyet ő készített elő és nyitott meg. De hogyan is dolgozik egy művészettörténész? Talál egy képet, és annak eredetét kutatja, vagy egy témával foglalkozva, ahhoz keres feltevését igazoló műalkotásokat? Garas Klára válasza: így is, úgy is — attól függően, hogy cikket, könyvet vagy éppen összefoglaló munkát ír a kutató. A napi „aprómunka” az, ha egy festmény feltűnik valahol, és meg kell állapítani: ki készítette, mikor, és így tovább. . . Ha már viszont egy-egy konkrét festővel vagy áramlattal foglalkozik valaki, és az alkotó életútját kutatja, akkor jön a levéltári kutatómunka, a könyvtárazás (ehhez nagyon sok segítséget nyújt az, hogy az Országos Széchenyi Könyvtár nemzetközi kölcsönzési ' lehetőséget biztosít, bár maga a múzeum is tekintélyes mennyiségű naprakész szak- irodalommal rendelkezik.) Persze, mindebből akkor lesz valóban tudományos értékű munka, ha a tudós, a kutató egyéni véleményét, bizonyítható következtetéseit adja az adat-tömeghez. Amikor megkérdeztem: magánemberként mivel tölti szabad idejét, van-e kedvtelése, — mosolyog, azután az is kiderül, hogy - a mosolynak több oka is van: — Szabad idő... — mondja eltűnődve — nos, ha egyáltalán beszélhetünk ilyenről, azzal többnyire csak a hét végén rendelkezem. Igen- ám, de az egész heti folyamatos adminisztratív, tudományszervező és egyéb feladatok után pontosan ez az az időszak, amikor végre nyugodtan dolgozni is tudok. És ha már erről van szó: mint már mondtam, tulajdonképpen tizenhárom éves korom óta a munkám a hobbim, ebből a szempontból tehát a szerencsés emberek közé számíthatom magam. .. Igaza van. Hiszen ha valaki kedvtelésből alkot, dolgozik, akkor nemcsak szerencsés hanem boldog emberis. Szatmári Jenő István INNEN—ONNAN Áramtermelő „kacsa” A világtengerek szüntelen hullámzási energiájának ki- giaforrást jelent. A tenger hullámzási energiájának kiaknázására Salter angol mérnök különleges berendezést szerkesztett, mely tekintettel a sajátságos működésmódjára, a „duck” (kacsa) nevet kapta. Ez a berendezés, a hullámok közé helyezve hintázó mozgást végez, a vízben üsző kacsa mozgására emlékeztet. Átmérője kb. 10 méter. A készülék dinamóként szolgál, villamos energiát termel. Minden „kacsához” jelentős hosszúságú vezetékeket (húzalokat vagy kábeleket) kellene építeni, ami az fgy szerzett villamos energiát jelentősen drágítja. Változó Nap Az emberiség évezredeken át abban a hitben élt, hogy a Nap mindig azonos meny- nyiségű energiát sugároz felénk, s hogy felszíne is tökéletesen homogén, állandó fényességű. Jóllehet már az első távcsöves megfigyelések elárulták, hogy ez utóbbi nem igaz — gyakran láthatók sötét foltok csillagunk felszínén —, mégis évszázadokon át úgy vélték a csillagászok, hogy nagyobb változások nem következnek be az égitest fizikai jellemzőiben. Napjainkban egyre nyilvánvalóbbá válik, hogy fel kell adnunk a nyugodt-Nap modellt, mert az optikai tartományban megfigyelhető változásokon kívül hihetetlen mértékben ingadozik az égitestről felénk tartó korpuszkuláris sugárzás is, amelynek hatására megváltoznak az interplanetáris tér mágneses tulajdonságai, és ennek következtében Földünk időjárása is. Harc a malária ellen 1955-ben az Egészségügyi Világszervezet Mexikóban tartott VIII. kongresszusán határozták el, hogy világméretű hadjáratot indítanak a malária ellen. A mintegy 25 éve tartó kereszteshadjárat a legnagyobb szabású egészségügyi vállalkozás, amelyen ez idáig az emberiség elindított. A győzelem még mindig bizonytalan. Egyes országokban a kezdeti bíztató eredmények után a betegség újra felütötte a fejét. A legutóbbi évtizedekben pedig már szinte járvány- szerűen jelentkezett a malária. Valószínűleg a fertőzést továbbvívő szúnyogok ellenállókká lettek a kémiai rovarirtó szerekkel szemben. A magnószalag titkai Mesterséges holdak, emberlakta űrhajók, amelyekben hangszalagok regisztrálják a világmindenségből vett jeleket és továbbítják a Földre? Már régóta ismert. Magnószalaggal vezérelt gépek, amelyek bonyolult szerszámokat szakaszonként, századmilliméter pontossággal gyártanak? Ma már ez sem jelent szenzációt Már mindenki hallott azokról a számítógépekről is, amelyek másodpercek alatt keresik ki a hangszalagon tárolt információkból a helyes értékeket. Valóban, ma már mindenütt találkozunk a hangszalaggal, az iskolában a nyelvórákon, az orvosi rendelőben a szívvizsgálatoknál, a hosszú üzleti megbeszéléseken, a film-, a rádió- és a televízió-stúdiókban, szerepel a hangszalag mint idegenvezető a világ nagy múzeumaiban, történelmi és műemlékek, Rómeó és Júlia veronai sírjánál, a taxikban és Sok betörésbiztosító berendezés részeként. A tudományban, a kutatómunkában és a műszaki élet területén a magnószalag sok könnyebbséget biztosít az ember számára. A magnószalag alkotói — az első magnetofonszalagot 1934- ben gyártotta a BASF vállalat a Rajna menti Ludwig- shofenben — még semmit sem sejthettek természetesen a műbolygókról vagy a hangszalaggal Vezérelt szerszámgépekről, Néha egészen mulatságos kísérletekről lehet olvasni a magnetofonok használatával kapcsolatban. Egy nyugatnémet kutató olyan különleges kisméretű magnetofont szerkesztett, amelyet a tehenek kötőfékjére lehet szerelni. A készüléket az ébresztőórához hasonlóan meghatározott időpontra lehet beállítni. Az óra szerint megállapított időpontban a csordavezető tehén gazdájának hangján megkapja a hangszalag-parancsot, hogy itt van a csorda hazatérésének ideje. Ez a berendezés állítólag megtakarítja az állatgondozónak a hazaterelés munkáját és idejét. / A magnetofon igazi népszerűsége azonban változatlanul a zenerögzítés: a fiataloknál a könnyed zeneszámoké, a zenebarátoknál a klasszikusoké. „ Világrekorder” túrasátor Tévhit, hogy a kempingezés az autósok kiváltsága. Ám ahhoz, hogy a vonaton, autóbuszon, netán „az apostolok lován” vándorló turista magával vihesse a túrasátrat, annak mindenekelőtt könnyűnek kell lennie. Persze több más követelménynek is meg kell felelnie: gyorsan felállíthatónak, jól rögzíthetőnek, vízmentesnek, a széllel, viharral szemben ellenállónak kell lennie. Különösebb kényelemről aligha lehet beszélni á túrasátraknál — annál inkább a legkülönfélébb, sokszor már luxuskivitelű lakósátraknál —, hiszen sokszor csupán 50—70 cm széles fekvőhellyel kell megelégedniük a bennük alvóknak. A nehéz ponyvaanyagból készülő sátor már a múlté, a műszálak megjelenése jelentősen megköny- nyítette a sátorkészítők helyzetét. Ámde hiába tökéletesen vízhatlan a sátorszövet, ha a varrások mentén beázik. Hasonlóan kellemetlen, ha a tető- és oldallapok nem egyenletesen feszesek, ha az eresz és a fűszegély nem elegendő. A jelenleg hazánkban • forgalomban levő túrasátrak súlya 5—16 kg között van (nagyságuk és a „kényelmi fokozatok” függvényében.) Alighanem „világrekordnak” számít a képen látható angol gyártmányú, mindössze 2,5 kg súlyú túrasátor, amely két személyt és jelentős számú csomagot foglalhat magába. Tulajdonképpen a sziklacsúcsok meghódítására induló expedíciók tagjai számára állítatták elő az első ilyen sátrakat. A sátor légáteresztő nylonból készül; megfigyelhető, hogy a háromszögű tetőpanél nagyobb teret ad, mint a hagyományos vázas sátrak. A sátor fala erős, vízálló anyagból fala erős, vízálló anyagból van. A cipzáras bejárat és a sátor hátsó részében elhelyezett páramentesítő szellőzés a fokozott kényelem érdekében született megoldások. A könnyű sátor felállításához legfeljebb 10—15 percre van szükség. Bútorok műanyagból Kevesen gondolnák, hogy a bútorgyártásban már több évtizeddel ezelőtt megkezdődött a műanyagok használata (a farost és pozdorjale- mezeket is műanyagoknak számítva). Bizonyára azt is kevesen tudják, hogy a műanyagok kikísérletezését, alkalmazását éppen azok a nemzetek kezdeményezték, — többek között a skandináv országok — amelyek a fa pótlására belátható időn belül nem kényszerülnek. Ez a tény rögtön eloszlatja azt a tévhiedelmet, hogy a műanyagok pótanyagok. A műanyagokat ugyanis elsősorban a természetes anyagokénál sok esetben jobb fizikai, kémiai és megmunkól- hatósági tulajdonságaik teszik alkalmassá a bútorgyártásra. Melyek azok a tulajdonságok, amelyek a fa fölé emelik a műanyagokat? Mindenekelőtt korlátlan alakítási lehetőségeik, színbeli kötetlenségük, jó tisztántartható- ságuk, kis fajsúlyúk, mérettartásuk, kopásállóságuk. Mégse higgyük azt, hogy a fák természetes szépségét, változatosságát veszélyeztetik. A bútorgyártás olyan méretekét öltött a világon, hogy sem az egyikből, sem a másikból egyedül nem oldható meg a minden igényt kielégítő termelés. A kétféle alapanyag okos kombinációi, a feladat természetének megfelelő tapintatos és hozzáértő anyagválasztás azonban mindig a „helyére teheti” őket. Az iparilag fejlett országok bútoriparának műanyagfelhasználási irányzatai arról árulkodnak, hogy a műanyagokat elsősorban ott alkalmazzák, ahol különleges tulajdonságai^ értéknek tekinthetők. Például konyhák, irodabútorok, gyermekszobák, kiegészítő kisbútorok, s kivált ülőbútorok (székek, fotelek gyártásában. Képünkön az utóbbi irányzatra láthatunk példát, egy nyugatnémet gyártmányú, teljes egészében — még a fotelek ülő és támaszkodó felületednek borítását is beleértve — műanyagból készült garnitúrát Érdekes megoldásnak számít, hogy a nem használatos fotelek ösz- szecsukhatók, ami tisztán- tarthatóságuk szempontjából előnyös Az ütésálló műanyagból készült garnitúrái háromféle színben állítják elő.
