Szolnok Megyei Néplap, 1981. július (32. évfolyam, 152-178. szám)

1981-07-16 / 165. szám

4 SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 1981. JÚLIUS 16. IA tudomány világa I A magyar tudomány arcképcsarnokából Bemutatjuk Garas Klára akadémikust Művészet, szépség, szép­érzék, művészi értékek irán­ti vonzódás... — önként adó­dik a képzettársítás: mindez inkább a női nem sajátsága. Ezektután szinte természe­tes, hogy kevésszámú akadé­mikusunk egyike éppen mű­vészettörténés z. Pedig Garas Klára eseté­ben ezt semmilyen külső té­nyező nem predesztinálta, amikor pályát kellett válasz­tania. 1919-ben született Rá- kosszentmihályon, műszaki családban, édesapja mérnök­ember volt, aki szerette vol­na a műszaki szemléletet lá­nyába is beoltani. Annál job­ban meglepődött, amikor a tizenhárom éves ifjú hölgy öntudatosan kijelentette: márpedig ő művészettörté­nész akar lenni. Ráhagyták, mint gyermekre sokmindent, majd meggondolja. Hát — tévedtek. — Mert Garas Klá­ra vallja: tizenhárom éves kora. óta tudatosan és egy­folytában készült arra a pá­lyára, amelynek csúcsaira végül is eljutott. A budapesti egyetemen 1941-ben művészettörténet­ből és régészetből szerzett doktorátust Szeretett volna a Szépművészeti Múzeumba kerülni, de a háborús idők­ben ez nem sikerült. A fel- szabaduláskor viszont igen, már a múzeum újjáépítésé­nél és újjászervezésénél ott dolgozott, mint gyakornok. Egyenletesen ívelő pályája során 1964-ben nevezték ki az intézmény főigazgatójává, és ezt a posztot máig is be­tölti. Pedig, őszintén szólva, tartott tőle, hogy nem lesz, „hosszú életű” e helyen, hi­szen voltak nála idősebb szakemberek is, de szaktu­dása, vezetői készsége segít­ségével bizonyította: jól vá­lasztottak. Az egyetemes művészet sokezer témaköre közül sze­mély szerint a barokk kor európai és magyar festésze­tét választotta kutatási témá­jául, elsősorban a XVIII. századdal, másodsorban a XVI—XVII. századdal fog­lalkozik. Az ötvenes évek eleje óta sorozatosan jelen­nek meg az e témaköröket taglaló tudományos munkái, könyvei, nemcsak itthon, de külföldön is, amit elősegít az, hogy négy idegen nyelven beszél, ír és ad elő. 1955-ben látott napvilágot a XVIII. századi magyar fes­tészetet taglaló kötete az Akadémiai Kiadónál. E köny­véért kapta meg a kandidá­tusi fokozatot. A tudomá­nyok doktora címet 1961-ben, német nyelven megjelent Maulbertsch-monográf Íjá­ért ítélték neki. A Magyar Tudományos Akadémia 1973* ban választotta levelező tag­jává, Raffaello és Tiziano portréfestészetét taglalta székfoglalójában. A tudományos-társadalmi közéletben is aktívan részt vesz: az Akadémia Művé­szettörténeti Bizottságának elnöke, az akadémiai könyv­bizottság tagja. Magyarorszá­got ő képviseli a CIHA-ban (Comité Intemacionale d’ Histoire de P Art — a mű­vészettörténet nemzetközi bi­zottsága) ,és tagja az ICOM- nak (ez a múzeumok nemzet­közi bizottsága). Szakmai és közéleti tevé­kenységét államunk kétszer ismerte el a Munka Érdem­rend arany fokozatával. A múzeum vezetésével já­ró sok adminisztratív teendő, szervezési munka, értekezlet mellett végzi tovább kutatói munkáját Nemrég jelent meg könyve, amelynek té­mája a Szépművészeti Múze­umban található XVIII. szá­zadi osztrák és német rajzok feldolgozása volt. Ugyancsak e témakörben rendeztek Salzburgban kiállítást ame­lyet ő készített elő és nyitott meg. De hogyan is dolgozik egy művészettörténész? Talál egy képet, és annak eredetét kutatja, vagy egy témával foglalkozva, ahhoz keres fel­tevését igazoló műalkotáso­kat? Garas Klára válasza: így is, úgy is — attól füg­gően, hogy cikket, könyvet vagy éppen összefoglaló munkát ír a kutató. A napi „aprómunka” az, ha egy fest­mény feltűnik valahol, és meg kell állapítani: ki ké­szítette, mikor, és így to­vább. . . Ha már viszont egy-egy konkrét festővel vagy áramlattal foglalkozik valaki, és az alkotó életútját kutatja, akkor jön a levéltári kutatómunka, a könyvtára­zás (ehhez nagyon sok segít­séget nyújt az, hogy az Or­szágos Széchenyi Könyvtár nemzetközi kölcsönzési ' le­hetőséget biztosít, bár maga a múzeum is tekintélyes mennyiségű naprakész szak- irodalommal rendelkezik.) Persze, mindebből akkor lesz valóban tudományos ér­tékű munka, ha a tudós, a ku­tató egyéni véleményét, bi­zonyítható következtetéseit adja az adat-tömeghez. Amikor megkérdeztem: magánemberként mivel tölti szabad idejét, van-e kedvte­lése, — mosolyog, azután az is kiderül, hogy - a mosoly­nak több oka is van: — Szabad idő... — mond­ja eltűnődve — nos, ha egy­általán beszélhetünk ilyen­ről, azzal többnyire csak a hét végén rendelkezem. Igen- ám, de az egész heti folya­matos adminisztratív, tudo­mányszervező és egyéb fel­adatok után pontosan ez az az időszak, amikor végre nyugodtan dolgozni is tudok. És ha már erről van szó: mint már mondtam, tulaj­donképpen tizenhárom éves korom óta a munkám a hobbim, ebből a szempont­ból tehát a szerencsés embe­rek közé számíthatom ma­gam. .. Igaza van. Hiszen ha vala­ki kedvtelésből alkot, dolgo­zik, akkor nemcsak szeren­csés hanem boldog emberis. Szatmári Jenő István INNEN—ONNAN Áramtermelő „kacsa” A világtengerek szüntelen hullámzási energiájának ki- giaforrást jelent. A tenger hullámzási energiájának ki­aknázására Salter angol mérnök különleges berende­zést szerkesztett, mely tekin­tettel a sajátságos működés­módjára, a „duck” (kacsa) nevet kapta. Ez a berende­zés, a hullámok közé helyez­ve hintázó mozgást végez, a vízben üsző kacsa mozgására emlékeztet. Átmérője kb. 10 méter. A készülék dinamó­ként szolgál, villamos ener­giát termel. Minden „kacsához” jelen­tős hosszúságú vezetékeket (húzalokat vagy kábeleket) kellene építeni, ami az fgy szerzett villamos energiát je­lentősen drágítja. Változó Nap Az emberiség évezredeken át abban a hitben élt, hogy a Nap mindig azonos meny- nyiségű energiát sugároz fe­lénk, s hogy felszíne is tö­kéletesen homogén, állandó fényességű. Jóllehet már az első távcsöves megfigyelések elárulták, hogy ez utóbbi nem igaz — gyakran látha­tók sötét foltok csillagunk felszínén —, mégis évszáza­dokon át úgy vélték a csilla­gászok, hogy nagyobb válto­zások nem következnek be az égitest fizikai jellemzői­ben. Napjainkban egyre nyil­vánvalóbbá válik, hogy fel kell adnunk a nyugodt-Nap modellt, mert az optikai tar­tományban megfigyelhető változásokon kívül hihetetlen mértékben ingadozik az égi­testről felénk tartó korpusz­kuláris sugárzás is, amelynek hatására megváltoznak az interplanetáris tér mágneses tulajdonságai, és ennek kö­vetkeztében Földünk időjá­rása is. Harc a malária ellen 1955-ben az Egészségügyi Világszervezet Mexikóban tartott VIII. kongresszusán határozták el, hogy világmé­retű hadjáratot indítanak a malária ellen. A mintegy 25 éve tartó kereszteshadjárat a legnagyobb szabású egész­ségügyi vállalkozás, ame­lyen ez idáig az emberiség elindított. A győzelem még mindig bizonytalan. Egyes országokban a kezdeti bíz­tató eredmények után a be­tegség újra felütötte a fejét. A legutóbbi évtizedekben pedig már szinte járvány- szerűen jelentkezett a malá­ria. Valószínűleg a fertőzést továbbvívő szúnyogok ellen­állókká lettek a kémiai ro­varirtó szerekkel szemben. A magnószalag titkai Mesterséges holdak, em­berlakta űrhajók, amelyek­ben hangszalagok regisztrál­ják a világmindenségből vett jeleket és továbbítják a Földre? Már régóta ismert. Magnószalaggal vezérelt gé­pek, amelyek bonyolult szer­számokat szakaszonként, szá­zadmilliméter pontossággal gyártanak? Ma már ez sem jelent szenzációt Már min­denki hallott azokról a szá­mítógépekről is, amelyek másodpercek alatt keresik ki a hangszalagon tárolt infor­mációkból a helyes értéke­ket. Valóban, ma már minde­nütt találkozunk a hangsza­laggal, az iskolában a nyelv­órákon, az orvosi rendelő­ben a szívvizsgálatoknál, a hosszú üzleti megbeszélése­ken, a film-, a rádió- és a televízió-stúdiókban, szerepel a hangszalag mint idegenve­zető a világ nagy múzeumai­ban, történelmi és műemlé­kek, Rómeó és Júlia ve­ronai sírjánál, a taxikban és Sok betörésbiztosító berende­zés részeként. A tudományban, a kuta­tómunkában és a műszaki élet területén a magnószalag sok könnyebbséget biztosít az ember számára. A mag­nószalag alkotói — az első magnetofonszalagot 1934- ben gyártotta a BASF válla­lat a Rajna menti Ludwig- shofenben — még semmit sem sejthettek természetesen a műbolygókról vagy a hang­szalaggal Vezérelt szerszám­gépekről, Néha egészen mulatságos kísérletekről lehet olvasni a magnetofonok használatával kapcsolatban. Egy nyugatné­met kutató olyan különleges kisméretű magnetofont szer­kesztett, amelyet a tehenek kötőfékjére lehet szerelni. A készüléket az ébresztőórához hasonlóan meghatározott idő­pontra lehet beállítni. Az óra szerint megállapított idő­pontban a csordavezető te­hén gazdájának hangján megkapja a hangszalag-pa­rancsot, hogy itt van a csorda hazatérésének ideje. Ez a berendezés állítólag megta­karítja az állatgondozónak a hazaterelés munkáját és ide­jét. / A magnetofon igazi nép­szerűsége azonban változat­lanul a zenerögzítés: a fiata­loknál a könnyed zeneszá­moké, a zenebarátoknál a klasszikusoké. „ Világrekorder” túrasátor Tévhit, hogy a kempinge­zés az autósok kiváltsága. Ám ahhoz, hogy a vonaton, autóbuszon, netán „az apos­tolok lován” vándorló turis­ta magával vihesse a túra­sátrat, annak mindenekelőtt könnyűnek kell lennie. Persze több más követelménynek is meg kell felelnie: gyorsan felállíthatónak, jól rögzíthe­tőnek, vízmentesnek, a széllel, viharral szemben ellenálló­nak kell lennie. Különösebb kényelemről aligha lehet be­szélni á túrasátraknál — annál inkább a legkülönfé­lébb, sokszor már luxuskivi­telű lakósátraknál —, hi­szen sokszor csupán 50—70 cm széles fekvőhellyel kell megelégedniük a bennük al­vóknak. A nehéz ponyva­anyagból készülő sátor már a múlté, a műszálak megje­lenése jelentősen megköny- nyítette a sátorkészítők helyzetét. Ámde hiába tö­kéletesen vízhatlan a sátor­szövet, ha a varrások men­tén beázik. Hasonlóan kelle­metlen, ha a tető- és oldal­lapok nem egyenletesen fe­szesek, ha az eresz és a fű­szegély nem elegendő. A je­lenleg hazánkban • forgalom­ban levő túrasátrak súlya 5—16 kg között van (nagysá­guk és a „kényelmi fokoza­tok” függvényében.) Alighanem „világrekord­nak” számít a képen látható angol gyártmányú, mind­össze 2,5 kg súlyú túrasátor, amely két személyt és jelen­tős számú csomagot foglal­hat magába. Tulajdonkép­pen a sziklacsúcsok meghó­dítására induló expedíciók tagjai számára állítatták elő az első ilyen sátrakat. A sá­tor légáteresztő nylonból ké­szül; megfigyelhető, hogy a háromszögű tetőpanél na­gyobb teret ad, mint a ha­gyományos vázas sátrak. A sá­tor fala erős, vízálló anyagból fala erős, vízálló anyagból van. A cipzáras bejárat és a sátor hátsó részében elhe­lyezett páramentesítő szel­lőzés a fokozott kényelem érdekében született megol­dások. A könnyű sátor felál­lításához legfeljebb 10—15 percre van szükség. Bútorok műanyagból Kevesen gondolnák, hogy a bútorgyártásban már több évtizeddel ezelőtt megkezdő­dött a műanyagok használa­ta (a farost és pozdorjale- mezeket is műanyagoknak számítva). Bizonyára azt is kevesen tudják, hogy a mű­anyagok kikísérletezését, al­kalmazását éppen azok a nemzetek kezdeményezték, — többek között a skandi­náv országok — amelyek a fa pótlására belátható időn belül nem kényszerülnek. Ez a tény rögtön eloszlatja azt a tévhiedelmet, hogy a mű­anyagok pótanyagok. A mű­anyagokat ugyanis elsősor­ban a természetes anyago­kénál sok esetben jobb fizi­kai, kémiai és megmunkól- hatósági tulajdonságaik te­szik alkalmassá a bútorgyár­tásra. Melyek azok a tulajdonsá­gok, amelyek a fa fölé eme­lik a műanyagokat? Minde­nekelőtt korlátlan alakítási lehetőségeik, színbeli kötet­lenségük, jó tisztántartható- ságuk, kis fajsúlyúk, méret­tartásuk, kopásállóságuk. Mégse higgyük azt, hogy a fák természetes szépségét, változatosságát veszélyezte­tik. A bútorgyártás olyan méretekét öltött a világon, hogy sem az egyikből, sem a másikból egyedül nem old­ható meg a minden igényt kielégítő termelés. A kétféle alapanyag okos kombinációi, a feladat természetének megfelelő tapintatos és hoz­záértő anyagválasztás azon­ban mindig a „helyére te­heti” őket. Az iparilag fej­lett országok bútoriparának műanyagfelhasználási irány­zatai arról árulkodnak, hogy a műanyagokat elsősorban ott alkalmazzák, ahol külön­leges tulajdonságai^ érték­nek tekinthetők. Például konyhák, irodabútorok, gyer­mekszobák, kiegészítő kis­bútorok, s kivált ülőbútorok (székek, fotelek gyártásá­ban. Képünkön az utóbbi irányzatra láthatunk példát, egy nyugatnémet gyártmá­nyú, teljes egészében — még a fotelek ülő és támaszkodó felületednek borítását is be­leértve — műanyagból ké­szült garnitúrát Érdekes megoldásnak számít, hogy a nem használatos fotelek ösz- szecsukhatók, ami tisztán- tarthatóságuk szempontjából előnyös Az ütésálló mű­anyagból készült garnitúrái háromféle színben állítják elő.

Next

/
Oldalképek
Tartalom