Szolnok Megyei Néplap, 1981. július (32. évfolyam, 152-178. szám)
1981-07-02 / 153. szám
4 SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 1981. július 2 IA tudomány világa ) Hogyan használja az OTP ? Önvédelem a bizonylatinflációval szemben Az elmúlt öt évben — a lakosság betétállománya az OTP-ben mintegy kétmilliárd forinttal, a hitelállomány pedig ezit meghaladóan emelkedett A betét- és hitelszámlák száma megduplázódott, s jelenleg megyénkben például 220 ezer takarékbetétkönyvben, 145 ezer hitelszámlán több mint tízezer átutalási betétben forgalmaznak. A nagyságrendek érzékeltetése miatt említem meg, hogy tavaly, csupán az átutalási betétszámlákon félmilliót meghaladó volt a forgalmi tétel, vagyis a könyvelési bizony Latszám. Ebből következően a pénzintézetet egyre sürgetőbben fenyegeti a „bizonylatdnfláci.ó” a forgalom tíz- és százezreinek feldolgozásával járó nehézségei — a munkaerőgondok mellett — az ügyfélforgalom panaszmentes ellátása. A körülmények szükségessé tették — már a hatvanas évek végén — pénzintézeti információs rendszer korszerűsítését, számítógép alkalmazását A hagyományos szervezéstechnikai eszközök széles körű alkalmazása mellett is lényeges változást csakis az elektronika alkalmazásától lehetett várni. Biztonság, titkosság Az volt a célkitűzés, hogy lépésről lépésre haladva — integrált elektronikus adatfeldolgozási rendszert alkalmazva — kialakuljon egy olyan takarékpénztári adatbank, amely a növekvő forgalom szükségleteit s minden szintű információigényt kielégít. A feltételek megteremtése után megyénkben is sor került a számítástechnika alkalmazására, egy-egy üzletág fokozatos áttérésével. 1974-től egyrészt nagyteljesítményű — központunknál üzemelő —, másrészt a SZÜV megyei számítóközpontjában ESZR 1020 számítógépén végzik az adatfeldolgozást. Az OTP központban dolgozzák fel a gépkocsdnyeremény- betétek, a hosszú- és rövidlejáratú — személyi és áruvásárlás! — hiteleket A SZÜV szolnoki számítóközpontjában a postabetétek és átutalási betétszámlák adatfeldolgozását végzik — bérmunkában. Az OTP üzletágai közül — különösen a számlakezelés szempontjából — az egyik igen munkaigényes feladat az átutalási betét. A rendszer felépítését a naprakészség, az ügyfelekkel; szolgáltató vállalatokkal való elszámolás és a számlavezetés centralizálásának igénye határozta meg, A megyeszékhelyen kívül hét településen vezettek átutalási betétszámlát fiókjaink, s azokat is bevontuk az elektronikus fel- dolgozásiba. így a programnak, rendszernek a fiókoknál jelentkező, ügyfélforgalomhoz szükséges adatokat, kiírásokat is szolgáltatni keli. Ezen túl figyelembe kellett venni az adatbiztonságot, a betét titkosságát, a felvitelre kerülő adatok hibakiszűrését és a kiírások célszerű használhatóságát A szervezés és feldolgozás során az egyik legmunkadgényesebb — de legfontosabb — a törzsadat- tár kialakítása, naprakészen tartása. A számlák darab- száma állandóan növekszik, úiabb és újabb megbízásokat adnak vagy mondanak le ügyfeleink. Ezt a törzsadat- tárban folyamatosan aktualizálni kell, hiszen a rendszer hibátlan működésének ez a legfontosabb feltétele. Könyvelés ' szalagon Lyukkártyás adatrögzítésre a havonta változó összegű számlák könyvelése miatt van szükség. A fix összegű megbízások, így a televízió- díjak miatti terhelések lyukasztására nem* kerülnek. Azokat a számítógép az esedékességkor automatikusan a mágneses tárban lévő adatok alapján — könyveli. Egyes szolgáltató vállalatok — például a TITÁSZ, a posta, a TIGÁZ — elektronikus számítógéppel végzik a díj- számlázást, amelyre az átutalási betét forgalom könyvelésekor is szükség van. A villany- és telefonszámlák terhelését mágnesszalag cserével végeztetjük el, nincs szükség lyukkártyás adat- rögzítésre Ezáltal jelentős adatrögzítői, egyeztetési, ellenőrzési munka takarítható -meg Ugyanazokat a műveleteket nem kell elvégezni mindkét vállalatnál. A hónap végén — a deká- dok forgalma alapján — elkészül az ügyfelek részére a számlakivonat. Előtte a számítógép automatikusan felszámítja az előírt meghitele- zési jutalékot, forgalmi költségeket. A számlakivonatok tartalmazzák a jóváírások, terhelések összegeit kódmegjelöléssel, és az egyenleget. Ezek a havi elszámolásaik az ügyfeleknek jó áttekintést nyújtanak számlájuk forgalmáról, állásáról. A számla- kivonaton megtalálható a kódok magyarázata. Takarékos rendszer Az átutalási betét — mint minden számítógépes rendszer — nem tekinthető befejezettnek. Követnie kell a mindennapi élet hozta változásokat. Hiszen a január 1- től érvényben lévő rendelet, amely a munkabérek átutalási betétszámlára való levo- násos rendszerét, és a csekk bevezetésének feltételeit szabályozta, programváltozással jár. Az OTP-nél a számítógépes rendszerek alkalmazása többirányú változást hozott. Sikerült a munkaigényes, nagytömegű forgalmat jelentő üzletágakat bevonni az elektronikus feldolgozásba. Megyénkben az elmúlt évben közel kétszázötvenezer számlát „intézett” a gép, s a forgalmi tétel meghaladta a két és fél milliót ami nagyban könnyítette a munkánkat. Elmarad a hagyományos könyvelés, számlakezelés, a rendkívül munkaigényes kamatszámítás, leltározás és tőkésítés, s mindezek ellenőrzése. Munkamegtakarítás — elsősorban — ezekből ered. Tóth Lajos az OTP megyei igeizgatóhelyettese A SZÜV szolnoki számítóközpontjában minden héten egy napot szánnak a gépek nagyobb karbantartására Neumann János nyomdokain A szervezet segít, tájékoztat, népszerűsít A számítógép-tudomány fejlődése, a számítástechnikai eszközök terjedése szinte példa nélküli gyorsaságú volt világszerte az utóbbi évtizedekben. Ezt az iramot a társadalmi szükséglet eredményezte. A termelés összetettebbé, bonyolultabbá válása, a technikai eszközök rohamos fejlődése egyre nehezebbé, információigényesebbé tette a szervezési és irányítási feladatokat. Azonban a termelés szervezésének és az információ feldplgozásának eszközei, módszerei nem fejlődtek párhuzamosan a termelőeszközökkel, elmaradtak attól. Amikor a termelésben már a fejlett automatikus gépi technika került alkalmazásra, akkor a szellemi munka különböző területein — tudományos számítások, vállalatirányítási és állam- igazgatási feladatok, adminisztratív munkák — még sokáig a manuális eszközök használata húzta meg a fejlődés határát. Jellemző példa, hogy az utóbbi száz év alatt nemzetközi méretekben a termelő munka termelékenysége mintegy tizenötszörösére növekedett, az adminisztratív munkáé viszont csak 150 százalékkal változott! Ezt az óriási eltérést meg lehet magyarázni, fenntartása viszont súlyos következményekkel járna. A számítógép-tudomány eredményei, a számítástechnikai eszközök megjelenése az említet ellentmondásokat szünteti meg azzal, hogy a vezető-, szervező-, elemző- és a számítómunka gépi felszereltségét növeli, alkalmazását lehetővé teszi azokon a területeken, ahol igen gyorsan elvégzendő, nagy tömegű, vagy bonyolúlt munkád ról, valamint nagy jelentőségű kockázattal járó döntések információmegalapozásáról van szó. A KGST-országok 1969-ben alakították meg a számítás- technikai együttműködés irányítására hivatott számítás- technikai kormányközi bizottságot és munkaszerveit. Ennek vezetésével fejlesztették ki a tagországok az egységes számítgéprendszer (ESZR), majd a miniszámí- tógép-rendszer (MSZR) gépcsaládjait, ezt követően folyamatosan egyeztették a felhasználói programok fejlesztésére, a gyártástechnológia tökéletesitésére vonatkozó elveket, hangolták össze a szakemberképzést, a kereskedelmi és szolgáltatási feladatokat. A programot megvalósító állami szerveket nagyban segítette és segíti a Neumann János Számítógéptudományi Társaság (NJSZT), amelynek feladata, hogy a hazai számítástechnikai fejlődés társadalmi háttere legyen. A közel háromezer egyéni és 121 jogi tagot tömörítői szervezet társadalmi munkában, sajátos társasági eszközökkel igyekszik előmozdítani a számítógép-tudomány fejlesztését és alkalmazását. Az NJSZT Szolnok megyei Szervezete három éve alakult, jelenleg száznál több egyéni és hét jogi tagja van. Eddigi munkáját a társaság célkitűzései szerint végezte, figyelembe véve a megye sajátosságait, gazdaságpoliti kai feladatait. Számos ren dezvényt szervezett a szá mítógép-alkalmazás különbö ző területeit bemutató prog ramokkal, alkalmat biztosi tott a szakembereknek! tapasztalataik kicserélésére segítette a potenciális al kalmazókat az előkészület munkában, támogatta az ok tatást, pályázatot írt ki Fontos feladat a jövőben . számítástechnika olyan al kalmazásának bemutatása amely még csak példaszerí megyénkben — így a mező gazdaságban — és az olyaj megoldások terjesztése, ame lyek kevésbé beruházásigé nyesek — említhetnénk < távadatfeldolgozást — és óéi a kisebb szervezetek számá ra is elérhetők. Szélesebi körben szükséges a sikerei alkalmazások megismerteté se, ez is elősegíti a számítás technikával szemben olyko még tapasztalható tartózko dás feloldását. Változatlanu feladat a közép- és főiskolái fiatalok számítástechnikai is méretekkel történő felruhá zása és a társadalmi-tudó mányos társszervekkel vall együttműködés lehetőségei nek jobb hasznosítása. A célkitűzések megvalósí tása hozzájárulhat a számi tástechnikai ismeretek és ; gyakorlati alkalmazások el terjedéséhez a megyében, ahhoz, hogy a számítógép alkalmazása minél inkább i munkánkat megkönnyítő éi a gazdasági eredményeinké növelő tényező legyen. Hegedűs Lajos, az NJSZT megyei titkára A Szolnok megyei Víz- és Csatornamű Vállalatnál a számlázáson kivüi egyebek között az anyagúk, az alkatrészek nyilvántartásával is számítógép foglalkozik 1 VONUL VÉGÉN AZ ÜGVHÉL A szolnoki számítóközpont jövője A KSH Számítástechnikai és Ügyvitelszervező Vállalatára a k ormány programból többek között az országos regionális számítóközpont hálózat kialakításának befejezése hárul, amelynek révén 1985-re minden megye- székhelyen SZÜV számító- központ működik. A KSH—SZÜV az elmúlt középtávú tervidőszak során számítástechnikai szellemi és gépi szolgáltatásait a népgazdaságnak szinte valamennyi ágazatára kiterjesztette. Legjelentősebbek a vállalati szférában, a gazdasági jellegű szolgáltatások és egyre növekvő mértékben a belkereskedelmi ágazatban nyújtott számítástechnikai bérmunka. Üj és perspekti- vikűs területnek ígérkezik a mezőgazdasági ágazat — különösképpen Szolnok megyében —, valamint hosz- szabb távon az államigazgatás területe, ahol nagyok a számítástechnika alkalmazásának lehetőségei. E feladatok ellátására a szolnoki számítóközpont céltudatosan készül, részint hardware és software eszközeinek folyamatos fejlesztése, részint szellemi potenciáljának intenzív továbbképzése révén. A VI. ötéves terv második felében — várhatóan 1984 elején — megépül a- távlati igényeket is kielégítő, korszerű számítóközpont Az új számítóközpontban olyan — európai, viszonylatban nagy teljesítményű — számítógépet is elhelyeznek, amely többek között kiválóan alkalmas lesz távfeldogozási funkció ellátására. A megyében történő kisszámítógép- telepítési koncepcióval nagyon jól összehangolható egy-két számítógép üzemeltetése. A különböző felhasználóknál elhelyezett kisszá- mítógépek olcsón és hatékonyain elvégzik a feldolgozásra kerülő adatok gyűjtését, rendszerezését és továbbítását a nagyszámítógép számára, amely a tényleges feldolgozás után a végeredményt visszajuttatja a felhasználóhoz. Ilyen kapcsolat • tucatszámra elképzelhető igen olcsó adatvégállomások, úgynevezett terminálok kapcsolódásával; A szolnoki számítóközpont a középtávú tervidőszak közepére tervezi egy korszerű, minden igényt kielégítő adatbáziskezelő rendszer alkalmazásba vételét. Az adatbázis technika nagyszámítógépen történő üzemeltetése végre lehetővé teszi, hogy a zömmel regisztratív feldolgozás mellett a vállalati termelési tevékenységek operatív tervezését is irányítását is képesek megoldani. A kiépítésre kerülő terminál-hálózaton keresztül az ügyfelek folyamatos, élő kapcsolatot tarthatnak fenn a számítóközponttal, és aktuális információigényeket az úgynevezett on-line kapcsolat útján elégíthetik ki. Az ötéves tervidőszak végére tervezik a számítástechnika közüzemi szolgáltatási módszereinek bevezetését, olyan közcélú autóbázisok üzemeltetésével, amelyekből naprakész információk nyerhetők az előfizetők számára. Ilyen előfizetőik egyaránt lehetnek jogi személyek —• tehát intézmények, vállalatok, iskolák, kórházak — de lehetnek magán személyek is. A számítástechnikai szolgáltatások színvonalának emelését és egyben korszerűsítését szolgálja, az úgynevezett COM (Computer Output Mikrofilm) -technika is, amelynek alkalmazásával az egyes felhasználók részére, a néha rendkívül; tömegű papíralapú adatszolgáltatást mikrofilmen is át tudjuk adni. Amennyiben a jelenlegi és a potenciális felhasználók is vállalják szervezetük felkészítésének munkáját a korszerű számítástechnikai módszerek befogadására, akkor a számítástechnikai szolgáltatás eléri célját, és valóban hozzájárulhat a kívánatos gazdasági tevékenység növekedéséhez. Molnár Iván a szolnoki számítóközpont igazgatója
