Szolnok Megyei Néplap, 1981. július (32. évfolyam, 152-178. szám)

1981-07-14 / 163. szám

2 SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 1981. JÚLIUS 14. I I Kommen-1 Itámnk I Francia vendég a Rajna partján Amint az várható volt, a Francia Köztársaság új államfője hamar elláto­gatott a Rajna partjára. A bonni kancellár ugyan alig titkolta, hogy Gis- card d’Estaing bukása „fájdalmas csalódásként” érte, de a politika vas­törvényei — természete­sen — őt is rákénysze­rítik a francia—nyugat­német jóviszony folyta­tásának megkísérlésére. „Francia—nyugatnémet jóviszonyról” van szó és immár nem feltétlenül „Párizs—Bonn tengely­ről”, amelynek kiková­csolását még Charles De Gaulle és Adenauer kezdte, és amely megle­hetősen olajozottan for­gott (á kézenfekvő nézet- eltérések és gondok elle­nére) a legutóbbi eszten­dőkben. Mivel két euró­pai világháború lénye­ges motívuma volt a francia—német ellensé­geskedés,- elemi történel­mi logika dolga volt ezt a rosszfajta hagyományt látványosan kiiktatni. Ez jórészt meg is történt. Ami a jelent illeti, ebben a viszonylatban már bo­nyolultabbnak tűnnek az együttműködés hétköz­napjai. E megállapítás jogos­sága nyomban világossá válik, ha egy pillantást vetünk a csúcstalálkozó napirendi pontjaira. 1. A kulcskérdés a két ország magatartása a szovjet—amerikai vi­szony és elsősorban a ra­kéta-telepítés problema­tikájában. De Gaulle nagy szerepet játszott az enyhülési folyamat meg­indításában (az „Uraiig terjiedő Európa”, Párizs bizonyos hídszerepe stb.). Ezt a hagyományt Gis- card is folytatta, nem mindig teljes összhang­ban Bonn-nal. Bonn és Párizs álláspontja ebben a fontos kérdésben az új elnökkel közelebb került egymáshoz: elődjével szemben Francois Mit­terrand egyetért a kan­cellárral abbap, hogy hogy „csak a megerősö­dött (tehát tovább fegy­verkező) nyugat folytat­hat eredményes tárgya­lásokat Moszkvával”. 2. Közeleg a hét veze­tő ország ottawai csúcs- találkozója és ez egész sor belső, valamint nem­zetközi horderejű gazda­sági kérdést vet fel a tárgyaló felek számára. Mindkettőjüket nyomja a tőkét „kiszippantó” magas amerikai kamat­láb, valamint a nyo­masztó japán export-fö­lény. Mitterrand válasz­tási ígérete és programja során elsősorban a mun­kanélküliséget akarja csökkenteni. Bonn — ha akar — so­kat segíthet a francia ve­zetésnek számos olyan vonatkozásban, amely elválaszthatatlanul és egyszerre gazdasági és politikai természetű. Jó példa erre a francia frank némi bonni megse­gítése A többi témában — Perzsa-öböl, Közel-kelet, Közép-amerika (külö­nös tekintettel a Reaga- nék által most kierősza­kolt bahamai találkozóra és az úgynevezett észak­dél konfliktusra) — leg­alább annyi a nézetelté­rés, mint az érintkezési felület Ami pedig Afri­kát illeti, nemcsak Bonn­ban, hanem még Párizs­ban sem tudják, hogy az Elysée-palota új lakója folytatni kívánja-e előd­je sókat bírált Afrikai-po­litikáját ... Harmat Endre Véget ért a francia—nyugatnémet csúcstalálkozó A nyugati fegyverkezési tervek megerősítésével ért véget tegnap Bonniban a 38. nyugatnémet—francia csúcs­találkozó. ^ A két napig tartott tárgya­lásokat követő sajtóértekez­leten Francios Mitterrand francia elnök megismételte azt a fölismert nyugati ál­láspontot, amely szerint a Szovjetunió — úgymond — „jelentős fölényre” tett szert a közép-hatótávolságú rakéták terén Európában. Mitterrand és Schmidt ezért a kelet-nyugati tárgyalások megkezdéséhez szükségesnek tartja^ hogy a nyugat „erős legyen”, vagyis tovább fegy­verkezzék. A francia elnök szerint ugyanakkor nem len­ne kívánatos, hogy ez a fegy­verkezés az Egyesült Álla­mok „uralkodó szerepéhez” vezessen. Mitterrand ehhez hozzátette, hogy a tárgyalá­sok kérdésében Franciaor­szág csak akkor tud dönteni, ha megfelelő információkat kap a Szovjetuniótól. Bár Mitterrand egy vasár­napi t v -ny i latkozatábam el­utasította, hogy a rendkí­vül szívélyes francia—nyu­gatnémet viszonyt „Párizs— Bonn-tengelynék” minős í­tették, mégis szembeötlő, hogy a két ország milyen eltökéltséggel törekszik kie­melt jelleget adni kapcsola­tainak. A tegnapi sajtóérte­kezleten mind Mitterrand, mind Schmidt nyomatéko­san hangsúlyozta, a nyugat­német—francia „szolidari­tás” jelentőségét és azt az elhatározásukat, hogy a két ország együttműködését a jövőben is a legszorosabban tartsák. A tegnapi tárgyalásokon egyébként először Mitter­rand és Schmidt folytatott eszmecserét az ottawaii csúcstalálkozóról, maid pe­dig Pierre Mauroy francia miniszterelnököt és Hans- Dietrich Genscher nyugat­német külügyminisztert is bevonták a tanácskozásba, Helmut Schmidt tegnap búcsúebédet adott vendége tiszteletére, maid a francia elnök hazautazott Párizsba. Merényletet terveztek Fidel Castro ellen Fidel Castro meggyilko­lására és más terrorcselek­mények végrehajtására szőtt összeesküvést lepleztek le a kubai hatóságok. A belügy­minisztérium szombaton Havannában bejelentette, hogy az Egyesült Államok­ban kiképzett öt összeeskü­vőt motorcsónakon dobták át Floridából Matanzas tar­tomány északi partvidéké­re. Az ellenforradalmárok egy héttel ezelőtt kötöttek ki a kubai tengerparton, de a hadsereg és a belügymi­nisztérium különleges egysé­gei hamarosan elfogták őket. A kubai származású ösz- szeesküvőknél fegyvereket, amerikai gyártmányú rob­banószereket, ellenséges pro­pagandaanyagokat és bank- jegykötegeket találtak. Sa­ját bevallásuk szerint azt tervezték, hogy július 26-án Las Tunasban, a kubai nemzeti ünnep alkalmából ott tartandó tömeggyűlésen egy időközben átdobandó másik csoporttal együtt merényletet követnek el a nagygyűlésen felszólaló Fi­del Castro kubai elnök el­len. A belügyminisztérium azt is közölte, hogy a terroris­ták ezen kívül gazdasági lé­tesítmények ellen irányuló szabotázscselekmények vég­rehajtására és ellenforra­dalmi, ellenséges propagan­daanyagok terjesztésére ké­szülődtek. Tanácsülésen az EGK— külügyminiszterek Miniszteri tanácsülésre gyűltek össze tegnap az Euró" pai Gazdasági Közösség kül­ügyminiszterei. A tanácskozá­son Lord Carrington brit külügyminiszter elnökölt. A tízek ezúttal is a jövő héten Ottawában rendezendő csúcsértekezletre, a hét ve­zető tőkés állam kormány­főinek gazdasági egyeztető értekezletére próbálták ösz- szehangolni álláspontjukat, hogy a nyugat-európaiak kö­zös frontot alkothassanak az Egyesült Államokkal és Japánnal szemben az őket érintő kérdésben. Nemzetközi Kambodzsa­érfekezlet Kurf Waldheim ENSZ-fő- titkár tegnap New Yorkban megnyitotta a nemzetközi Kambodzsa-értekezletet, amelyen a világszervezet több mint másfélszáz tag­állama közül csak hetvenen vesznek részt. A tanácskozás elnökévé Willibald Pahr osztrák külügyminisztert vá­lasztották. Az ASEAN-országok „ren­dezési terve” — amely sze­rint a Pol Pot-hoz hű láza­dókat és más emigráns ele­meket távol tartó, a törvé­nyes kambodzsai kormányt támogató vietnami csapato­kat ki kellene vonni az or­szágból, helyükre ENSZ-csa- patokat kellene hívni, majd „szabad” választásokat kel- . lene rendezni Kambodzsá­ban, amelyen a forradalom­mal megdöntött korábbi rendszer képviselői is részt vehetnének —, egyszóval Kambodzsa belügyeinek nemzetközivé tétele az ENSZ-ben tegnap megnyílt értekezlet témája. Ezért az indokínai országok, a Szov­jetunió és a szocialista or­szágok, valamint a pozitív el nem kötelezettség alapján álló afrikai, ázsiai latin-ame­rikai országok bojkottálják az értekezletet. fl LEMP-kongresszus előtt Sajtóértekezlet Varsóban Ülésezett a lengyel Minisztertanács A Lengyel Egyesült Mun­káspárt ma kezdődő IX. rendkívüli kongresszusára vasárnap Varsóba érkezett az első külföldi delegáció. A Kubai Kommunista Párt küldöttségét Carlos Rafael Rodriguez, a Politikai Bi­zottság tagja vezeti. Egymás után érkeznek Varsóba a Lengye] Egyesült Munkáspárt ma kezdődő IX., rendkívüli kongresszusára a testvérpártok küldöttségei. Megérkezett a vietnami és a mongol pártküldöttség. A vi­etnami delegációt Vo Nguyen Giap, a KB PB tagja, mi­niszterelnök-helyettes, a mongol pártküldöttséget Bu- gin Dezsid a Kb PB póttag­ja, a pártellenőrzési Bizott­ság elnöke vezeti. Tegnap délután megérke­zett Varsóba a LEMP kong­resszusán részt vevő román pártküldöttség. Vezetője Jo- sif Banc, az RKP KB Poli­tikai Végrehajtó Bizottságá­nak tagja, a KB titkára. A lengyel fővárosban tar­tózkodik már a Német Szoci­alista Egységpárt küldöttsé­ge is, amelyet Wemer Felfe, a PB tagja, a KB titkára ve­zet. Ugyancsak tegnap érkezett Varsóba Csehszlovákia Kommunista Pártjának kül­döttsége, amelyet Antonin Kapek, a KB Politikai Bi­zottságának tagja, a Prágai városi Pártbizottság első titkára vezet. Tegnap délben Varsóban sajtóértekezletet tartottak annak a többszáz külföldi tudósítónak, akik a Lengyel Egyesült Munkáspárt IX., rendkívüli kongresszusára érkeztek a lengyel főváros­ba. Az értekezleten Wieslaw Bek. a Trybuna Ludu fő­szerkesztője, a kongresszus sajtófőnöke elmondotta, hogy a küldöttek ma délelőtt dön­tenek az ügyrendi kérdések­ről, majd déli 12.00-kor a Kultúra és Tudomány Palo­tájában ünnepélyesen meg­nyitják a pártkongresszust. Ezután Stanislaw Kania ter­jeszti elő a Központi Bizott­ság kongresszusi beszámoló­ját A sajtófőnök közölte, hogy a tanácskozás első nap­ján döntenek az első titkár megválasztásának módjáról. A kongresszus a harmadik napon és a negyedik munka­nap délelőttjén 16 munkabi­zottságban folytatja munká­ját; ezzel minél több kül­döttnek kívánnak lehetősé­get adni a hozzászólásra. A lengyel lapok tegnap közölték a KB kongresszusi beszámolóját a LEMP VIII. és IX. kongresszusa közötti időszakról. * * w A lengyel Minisztertanács vasárnap Wojciech Jaruzels­ki kormányfő elnökletével ülést tartott, amelyen az ár­reform alapelveiről volt szó. A Minisztertanács meg­vizsgálta a nyers- és ' alap­anyagok, a termelőeszközök, az energia és az áruszállítás árrendszerének reformjáról szóló határozat-tervezetet. A reform nyomán — mint kö­zölték — lényegesen módo­sulnak majd az arányok a nyers- és alapanyagok, illet­ve a késztermékek árai kö­zött Ez utóbbiak ára kisebb mértékben emelkedik majd, mint a nyers- és alapanyago­ké. A nyers- és alapanyagok magasabb árával azt kíván­ják elérni, hogy a vállalatok a korábbinál jobban takaré­koskodjanak. A Minisztertanács tájé­koztatót hallgatott meg a fo­gyasztói árak reformjáról szóló tervezetről, és megálla­pította, hogy azt — javítá­sok és kiegészítések után — nyilvánosságra kell majd hozni. A kormány ülésén úgy döntöttek, hogy október 31- ig meghosszabbítják a hús- és húskészítmények jegyre történő árusítását. Üdvözlő távirat Losonczi Pál, az Elnöki Tanács elnöke táviratban fe­jezte ki jókívánságait Fran­cois Mitterrand köztársasá­gi elnöknek, a Francia Köz­társaság nemzeti ünnepe al­kalmából. Athéni beszélgetések Héliosz napisten na­gyon kegyes a görögök­höz. Ahogy mondják, Görögországban május­tól szeptember végéig garantált a napsütés. De néha talán túl perzselőek ezek a sugarak. A négynap alatt, amit Athénban töl­töttünk, mindig plusz 40 fok fölött járt a hőmérő higanyszála. Ennek el­lenére az Akropoliszon ezúttal is to­longtak a turisták. Talán Hellasz isteneit keresik — ki tudja, hogy bi­zonyságát szerezzenek a látványra, amely mágnesként vonzza körbe- körbe az embert az ókori Athén fel­legvárában. Az istenek azonban nem mutatkoznak sem ott, sem másutt, helyettük Görögország mai lakói fogadják — ahogy évezredes szokás — kedvesen, szeretettel a xenost, az idegent. Athéni tartózkodásunk ide­jén sokszor töprengtem azon. hogy vajon az a szívélyesség, amellyel körülvettek bennünket. nekünk, magyaroknak szól-e. vagy kijár minden külföldinek. — Számomra mindig öröm a ma­gyarokkal együtt lenni — mondta egy görög fiatalasszony, Barbara, aki kiválóan beszéli nyelvünket. — A junta éveiben menekültként Bu­dapesten éltem, s nagyon megsze­rettem a magyarokat. Amikor haza­térem Athénba, mindjárt elkezdtem keresni egy olyan munkahelyet, ahol tarthatom a kapcsolatot a ma­gyarokkal. És ez sikerült. Görögország és Magyarország kap­csolatai az utóbbi esztendőkben minden területen gyorsan fejlődtek. Az áruforgalom 1977 óta több mint kétszeresére nőtt, s 1979-ben volt minden idők legmagasabb szintjén: elérte a 140 millió dollárt. Azóta, sajnos, némi visszaesés mutatkozik: 1980-ban 135 millió dollárt tett ki a kölcsönös árucsere, s ahogy Athén­ban kiderült, az idén tovább, mint­egy 35 millió dollárral csökken. — Nagy öröm számunkra, hogy Lázár György miniszterelnök úr lá­togatást tesz Görögországban, s ná­lunk, a Kereskedelmi Kamarában is — kezdte beszélgetésünket Ange- losz Avramidisz, a görög—magyar tagozat elnöke — Kapcsolataink jók. és mert Ma­gyarországot, népét barátnak tekint­jük, továbbra is minden igyekeze­tünkkel e kapcsolatok elmélyítésén munkálkodunk. Amióta ez a tago­zat létezik, bizton állíthatom, még többet tudunk tenni áz együttműkö­désért. Nagyon jó lenne, ha a Ma­gyar Kereskedelmi Kamarában ha­sonló tagozat alakulna, ahogy azt mi három éve javasoltuk. Tudjuk, közös piaci belépésünk több problé­mát vetett fel kétoldali kapcsola­tainkban, de bízunk abban, hogy ezek a nehé4ségek hamarosan meg­szűnnek, és az áruforgalom ismét eléri a hagyományos szintet. — A közös piaci tagsággal nem­csak jogok, hanem kötelezettségek is járnak — hangoztatta Papadakisz úr, a Koordinációs Minisztérium főosztályvezetője. — Ránk, görögök­re is vonatkoznak az EGK előírásai, amit a harmadik országokkal, így a szocialista államokkal való kapcso­latépítésben figyelembe kell ven­nünk. Tudom, önöket is érzékenyen •érinti a forgalom visszaesése, főleg a húsáruk terén, de én azért együtt­működésünk jövőjét illetően ópti- timista vagyok. A görög kormány politikája változatlanul a barátság, az együttműködés minden országgal. Csak most a megváltozott körülmé­nyekhez alkalmazkodnunk kell, Görögországnak is, Magyarország­nak is. Együttes erőfeszítéssel előre­léphetünk. jYV közös vállalkozások lehetősége f»ltozatlanul nincs ki­használva a két ország viszonylatá­ban. Miért ne gyárthatnánk együtt autóbuszokat, hogy csak egy példát mondjak, amiket azután . harmadik országokban közösen értékesíthet­nénk. Magyarország húst, autóbuszt, acélt, darukat, textilárut, háztartá­si porcellánt. néhány komplett üze­met (öntődét) szállított Görögor­szágnak. Már eddig is kedvezőek a tapasztalatok, de még további le­hetőségek mutatkoznak a geoter­mikus kutatások, az infrastruktúra feilesztése terén való együttműkö­désben. A magyar vállalatok most arra kényszerülnek, hogy szívós piaci munkával pótolják a kiesést, főleg gépipari termékekkel és ter­melési kooperációból eredő áruszál­lítással. Görögországból gyapot, do­hány, mazsola, textil, pamutfonal ónozott lemez, déli gyümölcs érke­zet hozzánk. Az úi helyzethez valc alkalmazkodás az árucserefoirgalom- ban ugyanakkor a görög termékek szempontjából is éreztetheti hatá­sát. Emile Bonisszelt, a Kereskedelmi Kamara görög—magyar tagozatának elnökhelyettesét 30 éves kapcsolatok fűzik Magyarországhoz. — Azt is mondhatnám, hogy ne­kem Magyarország a második ha­zám. Szívesen és gyakran kereserr fel országukat', és lelkesen dolgozom itt, Görögországban a kétoldalú kap­csolatok bővítéséért. Hogy a ma­gyar húsexport kiesett, ez tény, d< én úgy gondolom, hogy más ter­mékekkel pótolhatják a kiesést. Aj Ikarus-autóbuszokból is kevesebbe' vásárolunk az idén. de információin: szerint a görög kormány már kért« e téren a közös piaci kvóta fel­emelését. Mi hisszük, hogy a iövő- ben e tekintetben is mérséklődik i probléma. Tehát nem lehet akadá­lya az előrelépésnek, még akár < hagyományosnál is magasabb szin ten. Avramidisz úrral mindketter részt veszünk a Nemzetközi Keres­kedelmi Liga munkáiéban. Jó lenne ha ebhez a szervezethez csatlakoz na a Magvar Kereskedelmi Kamar: is. így a Ligában is együttmunkál kodhatnánk a kelet-nyugati kapcso latok fejlesztéséért. Athéniban a Kereskedelmi Kama rában jártunk utoljára. Vendéglő tóink egv oohár ouzóval. a görö' nemzeti itallal búcsúztak tőlünk — magyarul: — Egészségükre! Egészségükre Az ouzóhoz egy túros-oi-te is iár Fo-gadiák szívesen. A viszont!átásr — Magyarországon. (Vége) Kocsi Margit

Next

/
Oldalképek
Tartalom