Szolnok Megyei Néplap, 1981. június (32. évfolyam, 127-151. szám)

1981-06-09 / 133. szám

1981. JÚNIUS 9. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 3 Munkájukat megbecsülik 2213 népi ellenőr dolgozik megyénkben Amikor 1958 ©lején létre­hozták a különböző szintű népi ellenőrzési bizottságo­kat, akadtak, akik fenntartá­sokkal fogadták a lelkes tár­sadalmi aktívák igyekezetét. Nem értenek az ellenőrzés­hez, kevés közöttük a szak­ember, növekedni fog a bü­rokrácia, több lesz a papír­munka — okoskodtak a két­kedők. Tudjuk, az efféle elő­jelzések nem váltak be. Sőt a népi ellenőrzések történe­téhez az is hozzátartozik, hogy a sokat emlegetett „hős­kor” kezdetén — húsz, hu­szonhárom éve — a vizsgála­tok során jó néhány sza­bálytalanság, közérdeklődés­re számot tartó bűnügy le­lepleződött. A mai tevékeny­ség szerencsére már kevésbé „látványos”, noha hasznossá­gához kétség sem férhet, el­végre tíz- és százezreket érintő kérdések: a vállalati belső tartalékok feltárása, a lakosság egészségügyi, szo­ciális, művelődési, kereske­delmi, kommunális ellátása, az élet- és munka körülmé­nye, a társadalmi tulajdon védelme és gyarapítása stb. kerültek a megyei népi el­lenőrzési bizottságok „aszta­lára”. Az elmúlt két évtized ta­pasztalata sokadszor igazolta, hogy népi ellenőreink ma már megyeszer.te szaktekin­télynek számítanak. "Vizsgá­latuk eredményeit a dolgo­zók, a vezetők, a szakembe­rek egyaránt elfogadják, el­végre a felméréseket olyan hozzáértő aktívák végzik, akiknek a tevékenységét a segítő, jobbító szándék ve­zérli. Ma már az állami, a tanácsi vizsgálatok mellett a népi ellenőrzés nem csak egyféle kontrolit, ha­nem az állami ellenőrzések továbbfejlesztését, társadal­masítását, demokratizálódá­sát is jelenti. Elvégre a NEB-vizsgálatokba egyre gyakrabban vonnak be nép­frontaktivistákat, KlSZ-tago- kat, a társadalmi és tömeg­szervezetek képviselőit. örvendetes, hogy napjaink­ban a megyénkben -már két- ezer-kétszáztizenhárom népi ellenőr dolgozik, és nincs az életnek, a társadalomnak, a mindennapjainknak olyan részterülete, amelyeknél ne lennének alapos politikai és szakmai élettapasztalattal rendelkező munkatársaik. Mérnökök, orvosok, jogászok, közgazdászok, agronómusok, pedagógusok, szakmunkások, fizikai dolgozók, pénzügyi szakemberek stb. alkotják ezt a lelkes kollektívát^ akik társadalmi feladatként vég­zik vállalt kötelezettségüket, hiszen közöttük mindössze csak huszonhárom a függet­lenített dolgozó. Megyénk né­pi ellenőrei között ezerszáz- harminchárom a párttag, hétszázhuszonkilenc a nő. kétszázhatvanöt fizikai dol­gozó és ötszázkilencvenkilenc a fiatal. Nem mellékes szám­adat, hogy négyszázkilenc­venöt népi ellenőr rendelke­zik főiskolai, egyetemi vég­zettséggel. Ami a megbecsülésüket il­leti, az elmúlt öt évben meg­bízatásuk sikeres végrehajtá­sáért hárman kormánykitün- tetést, negyvennyolcán Kivá­ló Népi Ellenőr elismerést, hetvennyolcán KNEB emlék- plakettet, százhetvenketten pedig KNEB oklevelet kap­tak. A Hazafias Népfront 115, a tanácsok pedig 238 népi el­lenőr társadalmi tevékenysé­gét ismerték el valamilyen kitüntetéssel. Külföldi juta­lomútban négy, belföldiben húsz aktivista 'részesült. A bizalom és a megbecsülés vi­tathatatlan jele az is, hogy tavaly 105 közérdekű beje­lentés érkezett a megyei NEB-hez. Közöttük olyan valós, meglévő problémák akadtak, mint a hatósági húsboltok bizonylati fegyel­mének a helyzete, néhány horgászegyesület gazdasági tevékenysége, a gyermekélel­mezés soros tennivalói stb. Persze, ezek a csupaszív, szocialista rendszerünk iránt elkötelezett, lelkes emberek elsősorban nem a medálok­ért, a csillogó érmekért, ha­nem meggyőződésből, párt­megbízatásként végzik a munkájukat, amelyekért mindenképpen csak köszö­net jár. Tevékenységük — az országos célkitűzésekkel össz­hangban — a megye társa­dalmi, gazdasági, politikai feladatainak eredményes megvalósítását szolgálja. Ép- p>en ezért az ellenőrzésen kí­vül fokozatosan előtérbe ke­rül a vizsgált területeken a hasznos tapasztalatok, a jó módszerek közkinccsé tétele. Ezekből pedig soha nem le­het elég, hiszen tanulni min­den jó ötletből és elképzelés­ből lehet valamit. Nem utol­sósorban ebben a „pazarló” ötletbőségben rejlik népi el­lenőreink társadalmi megbe­csülése és elismerése is. A Budapesti Szeszipari Vállalat szolnoki ecet­üzemében havonta 15—20 vagon ecetet gyártanak, elsősorban konzerv­gyárak és savanyító­üzemek részére Nemcsak vetélkedő, találkozó is volt Megyei Ifjú Gárda-szemle Tiszafüreden Pénteken este hat órakor a tiszafüredi járási hivatal előtti téren a katonazenekar pattogó ritmusára csaknem háromszáz ifjúgárdista sora­kozott fel a dísztribün előtt. Mezőtúr kivételével vala­mennyi város és járás hu­szonöt föß szakasszal képvi­seltette magát. . Néhány pillanat múlva el­kezdődött az Ifjú Gárda há­romnapos megyei szemléje! A menetdalversenyben a szolnoki járás fiataljai vé­geztek az élen, az alaki ve­télkedőt pedig a jászberényi­ek nyerték. Estére a festői környezetű Hoit-Tisza-parti kemping te­rületén sárga sátorerdő vi­rított. Itt laktak három na­pig a versenyzők, akik az el­ső este politikai kabarét te­kintettek meg. Szombaton korán volt éb­resztő. A szakaszpairamcsno- kok kihirdették a programot. — Egésznapos harci túra következik, 12 kilométeres, távon. Tájékozódás térkép alapján, és a terepen külön­böző állomásokon kell helyt­állni, akadályokat leküzdeni! Az időjárás is kegyeibe fo­gadta az ifiket, így érdekes küzdelem alakult ki. Az el­méleti totót a jászberényiek, a tűzoltási, egészségügyi, pol­gári védelmi és az MHSZ- feladatokat a szolnokiak, a rendőri ismereteket a túrke- veiek, a munkásőr-vetélkedőt pedig a karcagiak nyerték. Négyre mindenki visszaér­kezett, és a következő kétórás szabad program idején sokan barátkoztak, ismerkedtek egymással, illetve a hűs ha­bok között kerestek felüdü­lést. Az est hátralévő részé­ben a magyar—angol talál­kozó góljai hűtötték, a Nagy Laci — Balázs Laci féle disz­kók p>edig fűtötték a hangu­latot. * Vasárnap záró úszóverseny következett, és a huszonöt méteres távot tetszés szerinti stílusban lehetett „leküzde­ni”. A kunszentmártoni Scheider Jóska 15 másodper­cet repesztett, de a legna­gyobb sikerük itt a szolnoki járást képviselő tiszaföldvá- ri csinos lányoknak volt. A többi csoportban ugyanis jó­szerével fiúk úsztak, itt vi­szont nyolc (!) lány is ver­senyre kelt az erősebb nem­mel Olyannyira, hogy a má­sodikos Mihály Ica közöttük se maradt volna le. Az úszást egyébként a szolnoki­ak nyerték. A délutáni ered­ményhirdetéskor kiderült: összesítésben a jászberényiek győztek, megelőzve a szolno­kiakat, és a szolnoki járás képviselőit. Szokola József megyei Ifjú Gárda parancs­nok így értékelte a látotta­kat. — A tiszafüredi megyei szemle célja az volt, hogy az IG-ben folyó kiképzési év el­méleti és gyakorlati felké­szültségéről számot adjanak a fiatalok. Jónak tartom, hogy a többség nemcsak ver­senynek, hanem tapasztalat- szerzésnek, elvtársi találko­zónak tartotta ezt az össze­jövetelt. A szemle elérte a célját, a felkészültség álta­lánosságban jó. Bebizonyoso­dott: azok a csaptatok szere­peltek a legjobban, ahol dif­ferenciált, egész évben ala­pos munka folyt. Az viszont meglepett, hogy a napi poli­tikai kérdések még a legjob- baknál is döcögtek. Erre a lö­vőben több figyelmet kell fordítani. Négy órára kiürült a sá­tortábor, és a háromszáz fia­talt élménnyel megrakodva röpítették a buszok a megye különböző települései felé. Hasonló találkozót két év múlva rendeznek, jövőre a szakegységeknek tartanak közös felkészítést. Illetve a legjobbakra még vár egy fontos feladat: méltóképpen képviselni megyénket a XI. nyíregyházi, országos szem­lén. Az ott résztvevők kije­lölésére a közeljövőben kerül sor. D, Szabó Miklós I Keddi jegyzetünk"!----­B eszélgetni nehéz? — Már megint betelt egy füzet — mondja a fiatal- asszony, s megy a papír­boltba elszántan, hogy már nem is egy füzetet vesz. Tanév végén, füzeteket? — gondolkozom, aztán' ki­derül. nem az iskolának kell az: a családnak! A családfő hajnalban indul dolgozni, s rendszerint fel­írja, mikor várható haza, vagy miért marad el estig. Az anya, aki reggel egyik gyerekkel óvodába, másik­kal iskolába rohan, sajnál­ja felébreszteni a nagyma­mát, ezért leírja neki, mit vásároljon, mi lesz a csa­lád vacsorája. Persze, lát­tam én már ilyen üzenő­füzetben családi veszeke­dést is, amire több lap el­fogyott, meg tétova gye­rekbetűkkel telerótt soro­kat arról, mit üzent a dél­után ott járt nagynéni, s ki hozta a kóstolót a ro­konságból. Tulajdonképpen egyszerű dolog. A család esténként túl a bevásárláson, a va­csorakészítésen, a gyerek- fürösztésen lehorgonyoz a tévé képernyője előtt, s né­zi, ameddig bírja a világ híreit, meg a szórakoztató műsorokat. Azzal végezvén, nem biztos, hogy kinek- kinek eszébe jut a másnapi teendő, a friss reggelek al­kalmasabbak a kis tervek­re. És nem .mindig lehet élő szóval közölni. Ezért a füzet, az irka, a jegyzet­tömb. Kényelmes dolognak látszik első hallásra a konyhában, előszobában ló­gó, mindig kéznél levő családi füzet. Láttam már olyat is, amely erre a cél­ra készült, ceruzával együtt kínálta fehér lapjait. És olyat js, .amelynek köny- nyen kitéphető lapja a háziasszonynak segít. Fel­jegyezheti rá a család min­den tagja, mi fogyott el, mit kell az esti bevásárlás­kor hozni, fogkrémet, gyu­fát, apróságokat. Amennyire kényelmes dolognak tűnik, annyi ve­szélyt is hordoz magában a családi üzenő. Leszoktat­hat bennünket ugyanis egy nagyon fontos dologról: a beszélgetésről. Az élő szót, a családi kis- ést nagybe­szélgetéseket ugyanis a legszebb famentes papíron írt üzenet se pótolhatja. A papírnak nem lehet visz- szaszólni, a papíron csak ellenérveket lehet hagyni — soha nem olyanokat, amelyek az adott pillanat­ban érvényesek. A papíron nem lehet igazán vitatkoz­ni, szeretni és nevelni se. Csak üzenni... Beszélgetni kellene, ott­hon! (SJ) Narancsszörppel töltik Cukorkát gyárt a termelőszövetkezet Fodrász, fényképész, festfi Szolgáltatások Jászfényszaruban Jászfényszaru egyike azok­nak a településeknek, ahol, ha a lakosság részére vég­zett szolgáltatásokról esik szói most jóval több jót lehet elmondani, mint két évvel ezelőtt Ennek egyik magya­rázata, hogy 1979-ben korsze­rű, új szolgáltatóházzal gya­rapodott a nagyközség, A má­sik, hogy másfél év alatt újabb negyvenhat olyan kis­iparos váltott iparengedélyt, akinek feladata a szolgálta­tások javítása. A szolgáltatóházban a fod­rászszövetkezetnek van férfi­női fodrászüzlete és kozmeti­kai részlege. Ott üzemelteti a szolgáltató részlegéta FÉNY- SZÖV, egy felvevőhelyét a Patyolat. Ott van a Ruhaipa­ri Szövetkezet minőségi sza­bórészlege, amely azonban zárva van, mert nincs szabó. A Hajdú-Bihar megyed Szolgáltató Vállalat jászfény- szarui részlege szobafestő, villany- és vízvezték-szerelő, központifűtés-szerelő szak­mában vállal felújítási és építőipari szolgáltató mun­kát A Műszeripari Szövet­kezet rádió-televízió és ház­tartási kisgépeket javító he­lyi részlege — mert műkö­dése gazdaságtalan volt — megszűnt, helyette felvevő részleget hozott létre. Eredményesen járulnak hozzá a szolgáltatásaik javí­tásához a működési enge­déllyel vagy iparigazolvány- nyal rendelkező kisiparosok. Jászfényszarun és a két társ­községben, Pusztamonostoron és Jászfelsőszentgyörgyön az elmúlt év közepéig 133 kis­iparos vállalt szolgáltató munkát. Azóta újabb — tavaly 35, az idén eddig 11 kisiparos — kért és kapott működési en­gedélyt vagy iparigazolványt. Belépésükkel, különösen a társközségekben javult a szolgáltatás. Eddig ugyanis ott hiány volt a mind jobban igényelt építőipari szakmák­ból. Az Egyesült Jászsági Áfész kölcsönző részlegével segíti a szolgáltató munkát Ren­dezvényekre, családi ünnep­ségekre edényeket, evőeszkö­zöket és egyéb háztartási cik­keket kölcsönöz az Iparcikk Áruház készletéből. Ided ter-> vében szerepel a mezőgazda- sági kisgépeket kerti szer­számokat kölcsönző bolt lét­rehozása is. I. A. A karcagi Magyar—Bolgár Termelőszövetkezet mellék­üzemági tevékenysége to­vább gazdagodott A hajda­ni Béke Tsz — még egyesü­lés előtt épített — korszerű központi fűtéses szociális épületében rendeztek be „mi­ni cukorkaüzemet”. Április­ban két betanított munkás kezdte el cukrászmester ve­zetésével a szörppel töltött cukorka gyártását. A tervek szerint év végére már nyolc asszony szorgoskodik a for- matólcák mellett A gyerekek biztosan öröm­mel fogadják a különböző ízű, édes szörpöt rejtő színes cukorkát Egyelőre citrom, mandula, narancs, málna, menthol .és- énizs ízesítéssel készítik, de tervezik még ananász- és vaníliaaroma felhasználását is. Ha a fo­gyasztók szívesen vásárolják a cukorkát később megpró­bálkoznak az üzemben — megfelelő gépek beszerzése után — csokoládéba mártott termékekkel is. A tervek szerint év végéig összesen 100 mázsát készíte­nek a töltött cukorból. A tel­jes mennyiséget lekötötte a Szolnok—Békés megyei Élel­miszer Vegyiáru Nagykeres­kedelmi Vállalat. Több vevő is jelentkezett még rajtuk kívül, az igény jelenleg 250— 300 mázsa lenne. A „cukorkások” 100 ezer forintra tervezett árbevétele a téesz melléküzemági bevéte­lének egy igen käs részét je­lenti, szinte eltörpül a seprű­kötőrészleg 6 millió, de még a tekercselő és a csavaranya­készítő egységek' 1—1 millió forintja mellett is. Az itt dol­gozók létszáma nem nagy. A szövetkezet vezetői mégis úgy gondolják, hogy minden kínálkozó lehetőséget meg kell ragadná. Az olyat pedig, amelynek távlati fejlesztésé­re lehetőség van, ahol meglé­vő épület és egyszerű tech­nológia kínál több asszony számára munkahelyet, és emellett a piacon kelendő, választékot bővítő termékeit eredményez, különösen érde­mes. F. E. Parlamenti tisztségviselők értekezlete. Tegnap a Parlamentben ta­nácskoztak az országgyűlés tisztségviselői, az állandó bi­zottságok elnökei, a fővárosi és a megyei képviselőcsopor­tok vezetői. Az ülésen Apró Antal, az országgyűlés elnöke ismer­tette a Parlament soron kö­vetkező. nyári ülésszakának előkészületeivel kapcsolatos teendőket. Ezt követően Ma- darasi Attila pénzügyi állam­titkár, a Magyar Népköztár­saság 1980. évi költségveté­sének és a tanácsok 1976— 1980. évi pénzügyi tervének végrehajtásáról adott ismer­tetőt. Nyitrai Ferencné ál­lamtitkár a Központi Sta­tisztikai Hivatal elnöke a statisztikáról szóló 1973. évi V. törvény eddigi végrehaj­tásáról tájékoztatta a parla­menti tisztségviselőket.

Next

/
Oldalképek
Tartalom