Szolnok Megyei Néplap, 1981. június (32. évfolyam, 127-151. szám)
1981-06-05 / 130. szám
1981. JÚNIUS 5. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 3 A pedagógusok rangját növekvő feladataik jelölik ki (Folytatás az 1. oldalról) iskola és a mozgalom kapcsolatát. A mai ünnepen — mondotta Pozsgay Imre — felelősen csak azt ígérhetjük — s ez a csak nem kevés — hogy törekszünk megnyitni a pedagógusok számára a szabadabb érvényesülés útját a pedagóguspályán. Kevesebb akadállyal jussanak előbbre óvodában, iskolában, egyetemi katedrán azok a nevelők, oktatók akik mindnyájunk hasznára tehetségükkel, vállalkozó kedvükkel a legtöbbet teszik ifjúságunk, egész népünk szellemi felemelkedéséért. Ezután Pozsgay Imre 15 pedagógusnak átadta az Apáczai Csere János-díjat, magas színvonalú pedagógiai tevékenységük elismeréseként. Eredményes szocialista nevelőmunkájukért KiváTudományos ankétot rendeztek tegnap Szolnokon a Megyei Művelődési és Ifjúsági Központban. A rendezvényen — amelynek szervezője a MTESZ Szolnok megyei Szervezetének, a Hazafias Népfront megyei elnökségének környezetvédelmi bizottsága, valamint a Megyei Művelődési és Ifjúsági Központ volt — a levegő tisztaságúnak védelmével foglalkoztak. A megnyitó után a résztvevők meghallgatták A ló Pedagógus kitüntetést 130 pedagógus kapott. A Magyar Népköztársaság művelődési minisztere az 1981. évi pedagógusnap alkalmából, a szocialista nevelés terén végzett kiemelkedő munkájuk elismeréseként Kiváló Pedagógus kitüntető címet és jelvényt adományozott dr. Balogh Lukácsáénak a törökszentmiklósi általános iskola tanítójának; Baranyi Györgynek, a szolnoki Vásárhelyi Pál Közgazdasági és Postaforgalmi Szakközépiskola tanárának; Szamos Józsefnénak, a mezőtúri 3. számú óvoda óvónőjének; Szívós Jánosnak, a jászberényi 606. sz. Ipari Szakmunkásképző Intézet szakoktatójának és Tátrai József szakfelügyelőnek, a kenderesi általános iskola tanárának. Az ünnepség után Pozsgay Imre az Országház vadásztermében fogadást adott a kitüntetettek tiszteletére. levegőtisztaság védelme a környezetvédelem rendszerében című előadást, majd a légszennyező anyagok káros kibocsátásának tendenciáiról, problémáiról hangzott el beszámoló. Szó esett az ankéton többek között a tüzeléstechnikával foglalkozó cégeknek azon tennivalóiról, amelyek összefüggenek a légszennyezéssel, valamint elhangzott előadás az ipari hulladékok megsemmisítéséről, az erre szolgáló berendezések hazai gyártásáról. Magyar alkatrészek a Zasztavákhoz Megkötötte a szállítási szerződést a Zasztava személy- gépkocsi alkatrészekre a kravujevaci Vörös Csillag Autógyár és a veszprémi Bakony Művek. A MOGÜRT közvetítésével létrejött megállapodás szerint a veszprémi gyár már ebben az esztendőben 15 000—15 000 kormányzárás gyújtáskapcsolót és ablaktörlőt szállít. Ezt követően, jövőre, mindkét alkatrészből 60 ezret, 1983-tól pedig 100 ezret gyárt a népszerű jugoszláv autókhoz. Az alkatrészek a Bakony Művek saját konstrukciói. Munkalehetőség helyben Jászalsószentgyörgyön a Petőfi Tsz egy nagy műhely- csarnok építésével teremtett újabb munkalehetőséget azoknak a lányoknak, asz- szonyoknak, kisgyermekes édesanyáknak, akik helyben akarnak vagy csak helyben tudnak munkát vállalni. A 650 négyzetméter alapterületű ipari csarnok a termelőszövetkezet beruházásában és kivitelezésében épült két és*féli millió forint költséggel. Szociális létesítményeivel, korszerű világításával, szellőző berendezéseivel, kényelmes és egészséges munkahelye lesz százhatvan jászalsószentgyörgyi nőnek. Berendezésekkel, gépekkel, a martfűi cipőgyár látja el a csarnokot. Olyan korszerű gépsorokkal, amelyeken évi ötmillió forint értékben divatos cipők készülhetnek, növelve a cipőgyár termékskáláját. Tervek szerint az új műhelycsarnokban ez év július elején kezdik meg a termelést. A levegő tisztaságáért Bírság helyett haszon Kállai Gyula Szolnokra látogatott Beszélgetés a népfront megyei elnökségének tagjaival Író-olvasó találkozó a megyei művelődési központban Tegnap délelőtt Szolnokra érkezett Kállai Gyula, a Hazafias Népfront Országos Tanácsának elnöke. A megyei pártszékházban Andrikó Miklós, a megyei pártbizottság első titkára fogadta. A későbbiek során Kállai Gyula, Andrikó Miklós kíséretében a HNF megyei bizottságára látogatott. Ott Barta László, a megyei tanács elnöke, dr. Krasznai Géza, a HNF megyei bizottságának elnöke és Sándor László, a HNF megyei bizottságának titkára fogadta a vendégeket. A mozgalom megyei helyzetéről, eredményeiről és feladatairól Sándor László tartott tájékoztatót, ami után Kállai Gyula eszmecserét folytatott a HNF megyei elnökségének tagjaival. A beszélgetés során hangsúlyozta, hogy a népfront alapvető célja a nemzeti egység erősítése. A megyei elnökség tagjaival folytatott beszélgetés után Kállai Gyula Barta László és Fenyvesi József városi tanácselnök kíséretében városnézésen vett részt, felkereste a művésztelepet is. Azt követően a megyei könyvtárba látogatott, ahol Majoros Károly, a megyei pártbizottság titkára és Szurmai Ernő könyvtárigazgató fogadta. A könyvtárral való ismerkedés után a Megyei Művelődési és Ifjúsági Központba vezetett Kállai Gyula útja. Ott író-olvasó találkozón vett részt. Sok érdeklődő jelent meg, és számtalan kérdést tettek fel Kállai Gyulának az „Életem törvénye” cimű könyvével kapcsolatban. Aki erről a művéről — többek között — elmondta, hogy a nemzeti egységpolitika meghirdetésétől, tehát a harmincas évek közepétől kezdve ábrázolja a kommunisták harcát. Arra törekedett, hogy hiányzó dokumentumokat is pótolva feltárja az események hátterét, ugyanakkor korrajzot is adjon. Az író-olvasó találkozón igen élénk eszmecsere bontakozott ki. A résztvevők nemcsak kérdeztek, hanem véleményt is nyilvánítottak — kifejezve azt az érdeklődést, ami a közelmúlt történelmi eseményei iránt megnyilvánul. Kállai Gyula az író-olvasó találkozó után visszautazott Budapestre. Kállai Gyula könyvét dedikálja Abraktakarékos hizlalás a kisújszállási Nagykun Tsz-ben A csatornák karbantartásához Kisköre 7000, a mindentudó vízügyi gép Tudvalevő, hogy a takarmányozásra felhasználható melléktermékek tápláló értéke nem túlságosan magas, így etetésük csak akkor gazdaságos, ha nem kell mesz- szire szállítani, továbbfeldol- gozás, „manipulálás” nélkül felhasználhatók. Ilyen meggondolásból próbálkoztak a kisújszállási Nagykun Tsz sertésgondozói, dr. Ducza Lajos főállattenyésztő irányításával a városban működő sajtüzem melléktermékének hasznosításával. Évente mintegy ezer tonna sajtot gyárt a Tejipari Vállalat helyi üzeme. A keletkező, csaknem tízmillió liternyi savó jelentős részét korábban kiöntötték, amiért az utóbbi öt évben hétmillió forint bírságot fizetett környezetszennyezés címén a vállalat. A Nagykun Tsz két évvel ezelőtt kezdte nagy tételben megvásárolni a sajtüzem melléktermékét, 1979- ben 1 millió 300 ezer litert, 1980-ban már több mint kétszer annyit. Jelenleg az üzemben naponta keletkező 26 ezer liter savóból napi 9—10 ezer litert etetnek meg a sertésekkel, négy, egyenként 720 férőhelyes hizlaldában, részben vagy teljes egészében savóval helyettesítve a nedves takarmány készít séhez szükséges vizet. A sajtüzemben trappista sajtot gyártanak, aminek a mellék- terméke úgynevezett édes savó. Sótartalma tehát nincs, viszont a malacok növekedését, a súlygyarapodást elősegítő enzimek találhatók benne. A termelőszövetkezet literenként tíz fillért fizet a vállalatnak a melléktermékért, egy-egy liter savó szállítási költsége pedig nem tesf ki három fillért. A savóetetéssel elért fajlagos abrakmegtakarítást jól kifejezik az alábbi számok: 1978-ban, amikor még nem etettek savót a tsz jószággondozói, négy kiló 53 deka volt az abrakfelhasználás. Ez 1980-ban 2,9 millió liter savó felhasználása mellett — a két év előttivel azonos elhelyezési körülmények között, és változatlan beltar- talmú takarmányokkal — 3 kiló 67 dekára csökkent. Az etetési kísérletekről pontos feljegyzéseket, kimutatásokat készítve a Nagykun Tsz-ben megállapították, hogy bár a savó takarmányértéke alacsony, nagy tömegben sok takarmányt helyettesít. Megközelítőleg egy kiló árpa vagy takarmánybúza béltartalmával egyenlő tíz kiló savó takarmányértéke. Csakhogy amíg egy kiló takarmánygabona ára 3 forint 35 fillér, addig a 10 kiló savó a helyszínre szállítva nem kerül 2 forintba sem. A fajlagos abrakfelhasználás és‘költségcsökkentés mellett jelentős a savóetetésnek az a haszna is, amit a takarmánytermő területek felszabadítása jelent. A szövetkezetben 1980- ban feletetett, 2,9 millió liter sajtüzemi melléktermék mintegy 300 tonna árpa tápláló értékével egyenlő, amit négytonnás hozammal számolva 74 hektáron tudtak volna megtermelni. A kétévi sikeres próbálkozás után 1981-ben már három és fél millió liter savó etetését tervezték a termelő- szövetkezetben, amivel 3,5 kilogramm alá csökkentik a sertéshizlalás fajlagos abrakfelhasználásút A tejipari melléktermék felhasználása mellett keltetőüzemi hulladék hasznosításával is sikerrel próbálkoznak a tsz-beliek. A Szolnok megyei Termelőszövetkezetek Baromfikeltető Közös Vállalkozásának helyi keltetőjéből tavaly 58 tonna, azaz mintegy 1 millió 200 ezer befulladt és kivált tojást szállítottak el, a tsz egyik, 1400 hízót befogadó telepére. Ennek a tojásmeny- nyiségnek a hasznosításával elért súlygyarapodás mértéke 16 tonna szójadarával, azaz 170 ezer forinttal egyenlő. A keltetőüzemből díjtalanul kapták a hasznavehetetlen tojásokat, amit a lehető legolcsóbb módon, a sertéstelep fogatos járműveivel, a szemétszállításnál alkalmazott kukákban vittek a telepre a sertésgondozók. „Kisköre 7000” elnevezéssel csatornákar ban tartó gépet gyárt sorozatban a Középtiszavidéki Vízügyi Igazgatóság. A házilag kifejlesztett gép hidraulikus működtetésű, szovjet gyártmányú MTZ traktorra szerelve alkalmas az öntöző- és belvízcsatornák tisztítására, a gátak kaszálására. Több célú munkaeszközéi a csatornamedrek gaztalanítá- sát is lehetővé teszik. Az ár- vízvédelmi töltések és beL vízlevezető csatornák karbantartásán túl a mezőgazdasági üzemek, vízgazdálkodási társulatok vízrendezési műveinek fenntartásához is jó hatásfokkal hasznosítható. A „Kisköre 7000” kifejlesztését többféle ok indokolta. A több száz vagy ezer kilométer hosszú öntöző- és belvízi csatornák karbantartása, üzemeltetésének biztosítása, sok munkaerőt igényelne. Logikus, hogy a nehéz emberi tevékenységet elmés géppel helyettesítsék, hiszen így termelékenyebb és gazdaságosabb is a végzett munka. A másik nem kisebb érv hogy hasonló gépeket eddig csak nyugati importból korlátozott számban lehetett beszerezni. A vízügyi szakemberek leleményességével egy-egy gép hazai előállítása 600 ezer forint értékű valutát takarít meg a népgazdaságnak Az új gép rövid pályafutása alatt komoly rangot is szerzett ország-világ előtt a múlt év őszén, a BNV-n, a vízügyi ágazat első díját hódította eL Sikerének útját az is jelzi, hogy a Szolnok megyei AGROKER útján eddig csak_ nem száz darabot értékesítettek. A szakemberek úgy vélik, hogy a praktikus gép komoly segítséget nyújt az idén megkezdett és több évig tartó meliorációs program végrehajtásához is. A tervezők úgy határoztak, hogy a hasznos gép>et továbbfejlesztik. Munkaeszközeit úgy bővítik, hogy a gátak rézsűin lekaszált széna gépi betakarításra is alkalmas legyen. Ez annál is inkább fontos feladat, mert országosan több tízezer hektár ilyen terület szénatermésének a gépi betakarítása vár megoldásra. Szinte az egész megyében ellenőrzi a tűzoltókészülékeket a Törökszentmiklós és Vidéke Afész. Az ellenőrző és javító részleg mintegy kétezer készüléket újít fel havonta
