Szolnok Megyei Néplap, 1981. június (32. évfolyam, 127-151. szám)

1981-06-25 / 147. szám

1981. június 25. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 3 A kötél ki Ady Tsz ipari üzeme rendszeresen dolgozik a mezőgép megrendelésére. Az idén hatszáz ZT—300-as típusú betakarítógép alvázát készítik el Csehszlovák társadalom­biztosítási szakemberek látogatása Csehszlovák társadalombiz­tosítási szakemberek látogat­tak tegnap Szolnokra és Ti- szaföldvárra Antonin Pragl, a Csehszlovák Föderatív Tár­sadalombiztosítási Igazgató­ság igazgatóhelyettese veze­tésével. A csehszlovák vendé­gek a magyar társadalom- biztosítás rendszerét, a szak- szervezeti és az állami szer­vek együttműködését tanul­mányozzák hazánkban. A delegációt Szolnokon Ár­vái István, a Szakszervezetek Szolnok megyei Tanácsának vezető titkára és Vajda Je- nőné dr., a SZOT Társada­lombiztosítási Főigazgatóság Szolnok megyei igazgatósá­gának vezetője fogadta, és tájékoztatta Szolnok megve életéről, a társadalombizto­sítási igazgatóság munkájá­ról. Délután rövid városnézés után a tiszaföldvári Lenin Termelőszövetkezetbe láto­gattak a csehszlovák vendé­gek, ahol a termelőszövetke­zet gazdálkodásáról és az ottani társadalombiztosítási kifizetőhely működéséről tá­jékozódtak, majd üzemláto­gatáson vettek részt. Az új nagyegyházi bányában Megkezdték a Tegnap megkezdték a fo­lyamatos széntermelést a nagyegyházi új bánva első frontfejtésén. Egyetlen gomb­nyomással működésbe hoz­ták a 3000 meter hosszú föld­alatti- szállítórendszert, s né­hány percen belül felszínre került a bánya első termé­ke, a jó minőségű eocén ko­rú barnaszén. A jelentős esemény alkal­mából rendezett ünnepségen megjelent és felszólalt Ha­vasi Ferenc, az MSZMP Po­litikai Bizottságának tagja, a Központi Bizottság titkára is: Az. ünnepség résztvevőinek bemutatták a bányaüzem számos új létesítményét, majd munkásgyűlést tartot­tak, amelynek szónoka Ka- polyi László ipari államtit­kár volt. Többek között el­mondotta, hogy a bányaóri­ás építői négy éven át meg­feszített tempóban dolgoz­tak, hogy mielőbb megkezd­hessék a széntermelést. A munka gyorsítására a tatabá­nyai szénbányák szakembe­rei új programot dolgoztak Ezerkétszáz pár készül naponta a képünkön látható mutatós gyermekszandálból a Tisza Cipőgyár mezőtúri gyáregységében Szervezettebben, jobb minőségben Kisiparosok szolgáltatásai a lakosság részére Tény hogy a szolgáltatások színvonala a közhangulatot befolyásoló tényező, s ez nem kis mértékben azon múlik, hogy miként végzik munká­jukat a kisipari tevékenysé­get folytató mesterek. Az elmúlt éveikben több olvan intézkedés született, amelyek kedvezőbb munkafeltételeket teremtettek számukra: az újabb adórendelkezésék pél­dául a korájbbinál sokkal erő­teljesebben ösztönzik a la­kosság javára végzett kis­ipari tevékenységeit. Mindennek a kedvező ha­tása Szólnék megyében is jól érződik — hangsúlyozták néhány nappal ezelőtt a KI ŐSZ megyei választmá­nyának ülésén, ahol az utób­bi öt esztendő munkáját ér­lékelték. Ami a legszembetűnőbb: 1977-ben megállt a létszám- csökkenés, sőt. bizonyos szak­mákban sok új mester lá­tott munkához, s ennek ered­ményéként ma 4 ezer 589 kis­iparos tevékenykedik a me­gye területén — hétszázzal több. mint öt esztendővel ko­rábban. A legkiemelkedőbb — 37 százalékos — létszámnöveke­dés az építőiparban követ­kezett be. A műszeri,párban 12, a közlekedésieszköz-ipar­ban 17, a híradás- és váku­umtechnikai iparban, vala­mint az élelmiszeriparban pedig 23 százalékkal növeke­dett a kisiparosok száma. Az előző időszak szintién ma­radt. illetve csökkent vala­melyest a létszám az építő- anyagiparban, a fémtömeg- cikkiparban, továbbá a sze­mélyi szolgáltatást végző szakmákban. Ez utóbbit te­kintve különösen a cipészek fogyatkozása aggasztó: 1976 óta mintegy ötven kisiparos zárta be műhelyét. Az összkép ennek ellenére egyértelmű, és ielentős ará­nyú fejlődést mutat: 1980- ban 700 millió forint terme­lési értéket állítottak elő a kisiparosok, 280 millióval többet, mint öt esztendővel korábban. Mindez azt jelen­ti, hogy a szolgáltatásokkal kapcsolatos lakossági igé­nyeknek ma már 55 százalé­kát elégítik ki a kisiparosok, a korábbi 49 százalékkal szemben. Ami a kiemelt szolgáltatá­si ágazatokat illeti: az építő­ipari javító és karbantartó tevékenység 80 százalékát, a hagyományos szabósági. ci- pészeti stb. — iavító és mé­retes munkáknak pedig 70 százalékát végezték el a kisiparosok. A személygép­kocsi- és a mo torkerékpár- javítás teljesítményértéke öt év alatt 71 százalékkal növe­kedett. A teherszállítási szol­gáltatásokban 8 százalékkal nőtt a kisiparosok teljesít­ménye. Tegyük hozzá, hogy nem csupán mennyiségileg — mi­nőségileg is sokat javult a kisiparosok tevékenysége, amit jól érzékeltet egyebek mellett az a tény is. hogy a szóban forgó öt esztendő alatt csupán 337 panaszos bejelen­tés érkezett a KIOSZ illeté­kes szerveihez, és a kifogá­sok csupán 138 esetiben bizo­nyultak oly mértékben meg­alapozottnak. hogy a kis­iparost elmarasztalták. S ha már a fegyelmi ügyeknél tar­tunk: 1976 januárjától az el­múlt év decemberéig az ipar­hatóságok 98 kisiparos ioar- iogosítványát vonták vissza — 71 esetben adófizetési mu­lasztások miatt. Az ilyesfajta — ritkán elő­forduló — eseteknél meg­győzőbben vall a kisiparosok tevékenységéről s annak jel­legéről az a tény, hogy amíg 1976-ban 432 ezer forint ér­tékű társadalmi munkát vé­geztek, addig ez az összeg tavaly 2 millió 322 ezer fo­rintra emelkedett, s az utób­bi öt esztendő folyamán együttes értéke meghaladta a 7 millió forintot! Az ilyen és az ehhez ha­sonló tények indokol iák. hogy — mint azt a választ­mány elé kerülő ielentés ás hangsúlyozta —. az utóbbi éveikben jelentősen megvál­tozott a kisiparosok - társa­dalmi megítélése. A bizalom elmélyülésének következményéként ma már a legtöbb munkahely hozzá­járul ahhoz, hogy dolgozója kisipari működési engedélyt . váltson ki: az utóbbi idő­ben több mint hatszáz szak­ember legalizálta így mű­ködését. A tervidőszak álatt a fő­foglalkozású kisiparosok szá­ma 7 százalékkal, a munka­viszony mellett ipart gya­korlóké pedig 30 százalékkal növekedett. A másodállásban dolgozó mesterek arányának növekedése egyebek mellett azt jelenti, hogy a kisipari tevékenység szervezettebbé válik. Mód nyílik például az olyan munkaközösségek ki­alakítására. amelyek meg­szervezik az ésszerű munka­elosztást. s megoldják a szál­lítási gondokat. Mindezt ter­mészetesen egy dél érdeké­ben: a lakosság részére vég­zett szolgáltatások javításá­ért. — káposztás — A Minisztertanács tárgyalta Kutatási program a szociálpolitikai koncepció fejlesztésére Az MSZMP programnyilat­kozatában, XII. kongresszusa határozatában foglalt társa­dalompolitikai céljaink meg­valósítása nagy feladatokat ró a szociálpolitikára. Nap­jainkban a gazdasági erőfor­rások viszonylagos szűkössé­ge és ésszerűbb felhasználá­suk követelménye is indo­kolja, hogy a szociálpolitikai tevékenység gazdaság- és társadalompolitikai céljaink­kal és terveinkkel összhang­ban, s a jelenleginél egysé­gesebben fejlődjék. A tapasztalatok alapján in­dokolt, hogy tudományos ku­tatási program keretében a jelenleginél világosabban és egyértelműbben állapítsák meg a szociálpolitika felada­tait, funkcióit és működési elveit. Tárják föl az eredmé­nyesebb munkát hátráltató ellentmondásokat vagy ellá­tatlan feladatokat. Ehhez kíván a kutatás esz­közeivel hozzájárulni az ál­talános, egységes szociálpoli­tikai koncepció kialakítását szolgáló kutatási program, melyet a Tudománypolitikai Bizottság javaslatára a Mi­nisztertanács tegnap hagyott jóvá. A tervek szerint a munká­latok célja a szociálpolitika működését vezérlő társadal­mi értékek, elvek vizsgálata, a gyakorlat elméleti megala­pozása. Feladata a szociálpo­litika funkcióinak illetőleg ezek teljesítése feltételeinek, valamint társadalmi hatásá­nak kutatása. A program fog­lalkozik azokkal az összefüg­gésekkel is, amelyek^ a szo­ciálpolitika és a gazdaság il­letve társadalompolitika kö­zött fönnállnak, vizsgálja az irányítás, az intézmények rendszerét is. A kutatások az MTA irá­nyításával, számos kutató­hely közreműködésével in­dulnak meg. A tervek szerint a program irányítói a jövő év végéig összeállítják első javaslatai­kat. széntermelést ki. A kivitelező vállalatok is csatlakoztak ehhez, s így a tervezettnél egy évvel ko­rábban kezdődhetett meg a folyamatos széntermelés. Havasi Ferenc felszólalá­sában a Központi Bizottság nevében gratulált a bánva tervezőinek és építőinek. Kü­lön szólt a szoviet szakem­berek munkáiéról, akik kor­szerű technológiával, gének­kel és szaktanácsokkal is se­gítették a bán.vaéoítést. Elis­meréssel illette a tatabányai szénbányák kollektíváját, akikre mindig a vállalkozó szellem, az új megoldások megkeresése volt a jellemző. Az ünnepi .gyűlés befejezé­séként Kapolyi László kitün­tetéseket adott , át a beruhá­zás szervezésében, építésében kiemelkedő munkát végzett dolgozóknak. Grigori i Gri­gorievics Pelesko szerelőbri- gádia és Nyiikolai Nyikonoro- vics Tyihonov aknamélvítő brigádja a Munka Érdem­rend arany fokozatát kapta meg. Ülést tartott a TOT elnöksége Első alkalommal a VI. öt­éves tervidőszakra kötelesek szociális tervet készíteni a mezőgazdasági szövetkezetek a tagság munkahelyi, szociá­lis ellátásának további javí­tásához. Az ezzel összefüggő kérdésekről tárgyalt tegnapi ülésén a Termelőszövetkeze­tek Országos Tanácsának el­nöksége. Egyebek között az elnök­ség felhívta a szövetkezete­ket, hogy a VI. ötéves terv­időszakban minél több helyen szervezzék meg az üzemi ét­keztetést. El kell érni, hogy a nehéz fizikai munkát végző és a betakarítási munkában résztvevő dolgozók minden­képpen meleg ételhez jussa­nak. A TOT elnöksége helyesnek tartja azt is, hogy a szövet­kezetek kiegészítik az ala­csony összegű nyugdíjakat és járadékokat. Segítik az öre­geket, betegeket. Követendő­nek tartja azokat a kezde­ményezéseket is, amelyek tá­mogatják a nagycsaládosokat, a gyermeküket egyedül ne­velő anyákat. Megnőtt a közgazdák felelőssége (Folytatás az 1. oldalról) az MKT Szolnok megyei ren­dezvényei: 1976-ban statisz­tikai történelmi vándorgyű­lés volt Szolnokon, 1978-ban a Szervezési és Vezetéstudo- mányi Társasággal közösen munkaerő-gazdálkodási kon­ferenciát szerveztek. A négy év óta rendszeresen megtar­tott közgazdasági napok — amit az idén a Műszaki és Természettudományi Egyesü­letek Szövetségével közösen rendeztek — minden érdek­lődőnek alapos ismeretet ad­tak a gazdasági élet legak­tuálisabb problémáiról. A szervezet tanácsadó és javaslattevő munkájára az utóbbi években is számos in­tézmény számított. — Az MSZMP megyei bizottságá­nál és a megyei tanácsnál is kikérték az MKT véleményét a regionális fejlesztési tervek kidolgozása során. Pályáza­tokkal is próbálták a köz­gazdák aktivitását serkente­ni, sajnos ez a tevékenység még nem keltett megfelelő érdeklődést. Zelman András röviden szólott a jövő teendőiről is. „A hatodik ötéves terv nyi­tottsága— mondotta — meg­növeli a szervezetünkben dol­gozók felelősségét is.” Az ob­jektív feltételekhez való ru­galmas alkalmazkodás érde­kében az MKT munkájában a propagandáról arra a tevé­kenységre kell helyezni a hangsúlyt, amelynek segít­ségével a viták során egyre több, a helyes döntéseket megalapozó információ ke­rülhet napvilágra. A beszámoló elfogadása után a közgyűlés a következő öt év tisztségviselőinek meg­választásával folytatta mun­káját. Az elnökség tizenki­lenc tagjára adták le szava­zataikat a küldöttek. Az MKT Szolnok megyei Szer­vezetének elnöke ismét Zel­man András, a Szolnoki Cu­korgyár igazgatója, az alel- nök Tolna Károly, az MNB megyei igazgatója, titkára pe­dig Lukács Pál, a KSH Szol­nok megyei Igazgatóságának igazgatója lett. Megválasztot­ták a számvizsgáló bizottság tagjait és az MKT országos közgyűlésének küldötteit is,

Next

/
Oldalképek
Tartalom