Szolnok Megyei Néplap, 1981. június (32. évfolyam, 127-151. szám)

1981-06-23 / 145. szám

1981- június 23. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 3 Mintegy négymillió forintos költséggel felújítják a tiszafüredi Zrínyi Ilona Általános Iskola napközi otthonát. Az épületben hat tantermet alakítanak ki Minőség és mennyiség A Beloiannisz Híradástech­nikai Gépgyár kunhegyesi Híradástechnikai Vállalata az év elejétől profilgazdája lett az ATSZK típusú falu­központok szerelésének. Ez­zel feladatai ugrásszerűen megnőttek. A tavalyi 70 ezer telefonvonal szerelése után idén 109 ezer vonalat kell készíteni és sok olyan mun­kafolyamatot átvenni, ame­lyet eddig más egységek végeztek. A szovjet exportra készülő központokhoz 1985 végéig 650 ezer vonal össze­szerelése szükséges, a part­ner igénye azonban még en­nél is több száz ezerrel. Az újonnan tervezett gyár építése — a festőüzem befe­jezése után .— hamarosan vé­get ér. A beruházás indulá­sakor a terv évi 100 ezer vonal elkészítéséhez mérte a helyet. A gyár még befeje­zése előtt „kinőtte ruháját”, bár a szomszédos MEZŐGÉP üzemet átvéve néhány ter­ven felüli épületnek is ju­tott hely. így készült el a ká­belfektető csarnok, a kész­áru raktár, a hőközpont és a tanműhely. A késztermék gyártása sok új munkafolyamatot igényel, ezek pedig embert és helyet kívánnak. A nagyobb felada­tot pusztán létszámnövelés­sel nem tudják megoldani. Nemcsak azért, mert a nagy figyelmet kívánó munkanem tűri a zsúfoltságot, hanem azért sem, mert Kunhegye­sen kimerülőben van a mun­kaerőtartalék. A megoldás egyik módja a meglevő munkaerő optimális kihasz­nálása lehet, amelynek elő­feltétele a kiszolgáló és elő- folyamatok szervezettsége. Az anyagmozgatás teljes gépesí­tése után az egyes munkahe­lyek kialakításán a sor. A forrasztócsarnokban nemré­gen olyan szállítószalag­rendszert állítottak munkába, amely az itt dolgozók tevé­kenységéhez gördülékeny al­katrészellátást biztosít, „ház­hoz szállítva” a forrasztásra váró telefonközpont egysége­ket, az úgynevezett sávokat. Egy másik fontos és munka- igényes feladatra, a hídváz- kábelfektetésre — amely a sokszínű, vékony huzalok rajz szerinti elrendezését és hurkolását jelenti — mozdu- latelemzéses vizsgálatot vé­geztek. Az elemzőlapok ta­pasztalatai alapján készültei a kézbeillő formájú kábelve­zető ceruza, a hüzalhurkolá- sok sorrendjét előíró lista új tartószerkezete és a munka­asztalok átalakítási terve, amelyek mind az optimális mozdulatsor kialakítását se­gítik. Néhány hónapos próba után a csarnok valamennyi munkahelyén ezek az eszkö­zök könnyítik majd az asz- szonyok munkáját. A faluközpontok szerelésé­nél igen szigoré minőségi előírások vannak. Az ezek mellé belépő mennyiségi kö­vetelmény próba elé állítja mind a dolgozókat mind a vezetőket A megnőtt felada­toknak változtatás, ésszerű­sítés nélkül, a termelékeny­ség szinten tartásával nem lehet eleget tenni. Az elmúlt években gyakran akadozó al­katrészellátást ki kell kü­szöbölni ezért több alkat­részt saját műhelyükben ké­szítenek el, míg másokra megbízható kooperációs part­nert keresnek. Ahhoz, hogy az ötéves ter­vet teljesíteni tudják, jövő­re már 226 ezer vonalnak kell elkészülni. A meglevő munkaerővel és munkahe­lyekkel ezt nem tudnák meg­oldani, ezért a környező fal­vakban keresnek együttmű­ködőket. Három közeli ter- melőszövetkezttel tárgyalnak olyan melléküzemágak létre­hozásáról, amelyekben a szö­vetkezeti tagok — elsősor­ban nők — végeznének be­tanított munkásként kábel- fektetési és forrasztási mun-, kákát. A községekben létre­jövő kis üzemek munkájá­ba bekapcsolódhatnak azok a gyakorlott fiatal asszonyok is, akik a gyermekgondozási szabadság eltelte után nem tudták vállalni a bejárás és a több műszak nehézségeit. F. E. Budapesten FUl-orr-gégészeti világkongresszus kezdődőit Az egyik legnagyobb szabá­sú nemzetközi tudományos rendezvénynek számít az idén Magyarországon a XII. Fül-orr-gégészeti Világikong­resszus, amelynek ünnepé­lyes megnyitóját vasárnap délután tartották Budapes­ten, a kőbányai vásárváros egyik központi épületében Valamennyi földrészről egy- beseregiettek az orvostudo­mány e szorosan kapcsolódó három szakterületének tudó­sai, elméleti szakemberei és gyakorlati gyógyászai a kongresszusra, ahol a részt­vevők száma meghaladja a kétezret. A Magyar Népköztársaság Egészségügyi Minisztériuma nevében dr. Hutás Imre mi­niszterhelyettes köszöntötte az orvosi világtalálkozó résztvevőit Dr. Szentágothai János, a Magyar Tudományos Akadé­mia elnöke szólít ezután a világtalálkozó résztvevőihez. Ezután a Fül-orr-gégészeti Egyesületek Nemzetközi Szö­vetsége nevében dr. J. M. Tato elnök köszöntötte a ta­nácskozásra érkezett vendé­geket. Befejezéséhez közeledik Tiszafüreden a szennyvíztisztító­telep építése. A hatvanmillió forintos beruházást a tervek szerint augusztusban adják át Bolgár küldöttség megyénkben Tegnap délután a Magyar Szocialista Munkáspárt Szol­nok megyei Bizottságának meghívására Szolnokra érke­zett a Bolgár Kommunista Párt Kjusztendil megyei Bi­zottságának delegációja: Ni­kola Taszev, a Kjusztendil megyei pártbizottság ipari osztályának vezetője (a de­legáció vezetője) Pavlina Bá­róvá, a szervezési osztály munkatársa és Ivan Jovcsev, a mézőgazdasági osztály munkatársa. A vendégeket fogadta Mo­hácsi Ottó, a megyei pártbi­zottság titkára, majd város­nézésen vettek részt A küldöttség péntekig tar­tózkodik megyénkben. Ta­nulmányozza a megye gaz­dasági életét, a párthatáro­zatok végrehajtásának ta­pasztalatait a megye ipará­ban és mezőgazdaságában. Az öt nap során Karcagon a Magyar—Bolgár Barátság Termelőszövetkezetbe, Kun- szentmártonban a Pannónia Szőrmeki készítő és Szőrme- konfekció kunszentmártoni gyárába, Nagyréven a Ti­szazug Termelőszövetkezetbe és Szolnokon a Tiszamenti Vegyiművekbe látogatnak el. Csatornaépilő gép Gépesíti az árkok, csator­nák falazatának biztosítását az a hidraulikus berendezés, amelyet olasz licensz alap­ján készítettek az Építőgép­gyártó Vállalat pécsi gyárá­ban. A Tátra tehergépkocsi­ra szerelt gép manipulátora a földmunkagép után halad­va a frissen ásott árokba he­lyezi és az oldalfalakhoz fe­szíti a biztosító támfalele­meket. ÍKeddi iegyzetünin Ha nyár, akkor több gyermekbaleset? A tíz év körüli kislány talán dudorászott, talán még fütyürészett is magá­ban afeletti örömében, hogy ez a tanév is véget ért. Talán az motoszkált a fejében, megkapja-e szám­tanból is az ötöst, vagy az, hogy pár nap múlva tá­borozni megy, mindeneset­re a figyelme elkalando­zott, és ez egy kerékpáros­nál veszélyes lehet Az ötven éves férfi több évtizedes jogosítvány­nyal a zsebében magabiz­tosan vezette a motorbi- ciklijét, óvatosan, ahogyan megszokta. Különben is olyan nagy lett a forga­lom a községben az utób­bi nyáriasra fordult na­pokban, hogy nem árt a .túlzott óvattosság se. A kerékpáros kislány mint derült égből a meg­lepetés, hirtelen a moto­ros előtt termett. A férfi riadtan félrekapta a kor­mányt, de elkésett véle. Az ütközést nem tudta elkerül­ni. Felborult és mint a rendőrségi jelentésből ki­derült, súlyosan megsé­rült. A tízéves, ábrándozó kislánynak kutyabaja... Az ijedtségen kívül. Megint nyár, megint gyermékbaiesetek. Felrémlik bennem az a két esztendeje történt bal­eset, amelynek áldozata mindössze négy éves volt. Tizedmásodpercek alatt kitépte a kezét az anyai kézből, és máris ugrott. Egy gépkocsi elé. Sose de­rül ki, mi indította a biz­tonságos járdáról az út­testre, mit látott, mit alkart elérni. Mindez bizonyosság ar­ra, hogy nem lehet elég körültekintő a felnőtt, nem lehet eléggé szárítani a kicsiny kezet. De a legtöbb balesetet a vakációban megszaporo­dott biciklik okozzák. Pe­dig majd minden óvodá­ban van már KRESZ-park, ahol a közlekedés alapele­meit tanulják a gyerekek, az általános iskolai osz­tályfőnöki -tanterv kötele­zően előírja a közlekedési szabályok oktatását, és mégis. És mégis, alighogy vé­get ért a tanév, már több, gyermekbailesetről adtak hírt az újságok, mint amennyiről hónapok el­telte után szoktak. Tiltsuk meg tehát a gye­rekek számára a kerékpá­rozást? De hát van-e na­gyobb öröm,. mint beleta­posni a pedálba, és érezni, hogy süvít a szél, érezni, hogy feszülnek az iz­mok ... ? A gyermeknapra sok száz csemete kapott ajándékbiciklit, a kereske­dők tudnák csak pontosan megmondani, mennyit. Vajon az örömet okozó ajándék mellé kapott-e minden ünnepelt pármon­datos figyelmeztetést, hogy az úttest tele van- veszé­lyekkel, hogy kevés, ha valaki ügyesen -kezeli a kerékpár kormányált — néha túlságosan is „ügye­sen” — az autó vagy a motor erősebb, gyorsabb. Tudom, sokszor megír­tuk már ezt, minden évben újra meg újra szóba hoz­zuk. De szívesebben töltjük ki önmagunk ismétlésével ezeket a hasábokat, mint a rövid rendőrségi hírek­kel, amelyek gyermekbal­esetekről tudósítanak. B. J. A tényleges igényekhez igazodva Kilencszáz jászsági gyerek, harminchét szakmát tanul A szakmunkásképzés fel­adata a munkaerőigények ki­elégítését szolgáló, szocialis­ta világnézetű, a népgazda­ság igényeinek megfelelő szakmunkás-utánpótlás ne­velése. Hogyan felel meg e követelményeknek a képzés Jászberényben? A kérdésre Bethlendy Bélától, a 606. az. Ipari Szakmunkásképző In­tézet igazgatójától kaptunk választ. — Intézetünk fontos poli­tikai és népgazdasági felada­tot teljesít azzal a nevelő-ok­tató munkával, amely biz­tosítja az iparosodó Jászság szakmunkásigényeinek kielé- gitését. A feltételek adottak. Nevelőink — szám szerint ötvenhét — megfelelő szak­mai és politikai felkészült­séggel, közülük negyvenen az előírt pedagógiai képesítés­sel rendelkeznek, öt nevelő tanul tovább, rövidesen ők is megkapják a képesítést. A két iskolának, a jászberé­nyinek és a jászapátinak ki- lencszázöt tanulója van, eb­ből kétszázhatvanegy a lány. — Milyen szakmák kö­zül válogathat a több mint kilencszáz gyerek? — Az 1980/81. tanévben harminchét szakmát okta­tunk, kevesebbet, mint a ko­rábbi években. Ez megfelel az Országos Szakmunkáskép­zési Jegyzéknek, amely sze­rint 1980. szeptember 1-től csökkent a szakmunkásképző intézetekben oktatott szak­mák száma. Ez indokolt, hi­szen a képzés színvonalát csak a szakmáknak egy meg­határozott száma mellett le­helt emelni. A képzést negy­venkét vállalat, ipari és - me­zőgazdasági üzem segíti, öt­venegy gyerek tanul magán­kisiparosoknál. Legtöbben a géplakatos, az esztergályos, az autószerelő szakmát vá­lasztották, de sokan tanul­ják a bútorasztalos, a cipő­felsőrész-készítő, a női és férfiruha-készítő szakmát. A legeredményesebb képzési formában, a tanműhelyi cso­portos oktatásban a tanulók több mint ötven százaléka vesz részt. — Néhány évvel ezelőtt még mindennaposak vol­tak a panaszok, hogy hiányosak az intézetben a tárgyi feltételek. Most mi a helyzet? — Okunk volt panaszkod­ni. A jászberényi iskolának tíz tanterme, négy szertára, a jászapátinak négy tanterme és egy szertára van, ez pe­dig kevés. Nehezíti munkán­kat a tornaterem, a tanmű­hely, a szaktantermek hiá­nya. Szerencsére a panaszok jelentős része lassan a múl­té. Várhatóan az év végére elkészül a jászberényi iskola új épületrésze. Benne tágas tornaterem, négy szaktante­rem, könyvtár és több más hasznos helyiség segíti a kép­zést, a tanórai és tanórán kí­vüli nevelőmunkát. — Ezek szerint megszűn­tek a gondok? — Csökkentek, de teljes egészében nem szűntek meg. Üj gondként jelentkezett, hogy a képzésben meghatá­rozott szerepet betöltő szak­munkásképző intézeteket a MüM—OM együttes rendele­té kizárta a tanulólétszérri- tervezésbőL Így fennáll a vé- szélye annak, hogy fontos és teljesíthető igények bejelen­tésére nem kerül sor, az utólagos módosításokat pe­dig nehéz végrehajtani. Vé­leményem szerint ez bonyo­lultabbá teszi a beiskolázás­sal kapcsolatos feladatokat. Célszerű lenne a rendeletét felülvizsgálni. — Az eredményekkel és gondokkal együtt hogyan összegezné az intézet munkáját? — Intézetünk az utóbbi öt évben a szakmunkástanulók felvételi tervszámát teljesí­tette, ez azonban elmaradt a vállalati igényektől. A ta­nulók elméleti és gyakorlati oktatásának személyi és tár­gyi feltételei biztosítottak. A lemorzsolódás és a tanév vé­gi bukások aránya viszony­lag alacsony szinten van, a tanulók döntő többsége sike­res szakmunkásvizsgát tesz. Változatlanul a fő feladatok között szerepel az intézet, az általános iskolák és az üze­mek együttműködésének ja­vítása, a pályaválasztási fe­lelősök szakmai' ismereteinek bővítése, a tényleges szük­ségletekhez igazodó létszám­tervek hosszabb távra szóló kidolgozása. — illés —

Next

/
Oldalképek
Tartalom