Szolnok Megyei Néplap, 1981. június (32. évfolyam, 127-151. szám)
1981-06-21 / 144. szám
10 Fíatalokról-fiataloknak 1981. június 21. Műszakiak és közgazdászok közös pályázatai Haszon a forintokon túl Amikor tavasszal terveiket készítették a KISZ alapszervezetei, bizony nem kevés gyári közösségben okozott gondot, vajon konkrétan és nem általánosságban megfogalmazva hogyan segíthetnék a fiatalok az üzemi termelő munkát? A következőkben egy példáról lesz szó, olyan esetről, amely nemcsak a kisebb közösségeknek szolgálhat mintául, kiderül belőle, mit tehetnek ugyanezért a célért felsőbb KISZ-szervek is. Fmkt — annyit tesz, fiatal műszakiak, közgazdászok tanácsa. Jó néhány üzemben működik ilyen testület, van ahol csak ímmel-ámmal dolgozik, máshol pedig igen jelentős eredményeket felmutatva. Ezek munkáját felpezsdítendő hirdette meg tavaly a KISZ szolnoki Városi Bizottsága pályázatát. Témája az energiagazdálkodás hatékonyságának javítása. A feltételék között szerepelt például az, hogy csak fiatalok kollektívái pályázhatnak. A munka lehetett egy komplex létesítmény energiatakarékos technológiájának kidolgozása, korszerű diagnosztikai módszerek kimunkálása, vagy a feladattal összefüggő újítások, ötletek leírása. A pályázatok beérkeztek, az Energiagazdálkodási Tudományos Egyesület szolnoki csoportjának szakemberei készítették el a szakmai értékeléseket. (íme a példa, hogyan kap tartalmat a KISZ megyei bizottsága és a MTESZ megyei szervezete között megkötött szerződés.) Kilenc pályamunka érkezett be, s kiszámolták, a hasznosításukkal megtakarítható energiahordozók értéke 13,6 millió forint. Az eüső helyezést a vetélkedésben a szolnoki Mezőgép Vállalat fiataljainak tanácsa érte el, és így megkapta az ezzel járó 15 ezer forintot. A második — megosztott helyezéssel — a Szolnoki Papírgyár és a Tiszamenti Vegyiművek, a harmadik a TRVVV fmkt-je lett. Milyen témákkal foglalkoztak a pályázók? A Mezőgépnél például kidolgozták, hogyan hasznosítható fűtésre a Diesel-motorok bejáratásánál keletkező hő, vagy a törzsgyárban összegyűjtött fáradtolaj. Javaslatot adtak, hogyan csökenthető a csúcsidei villamosenergia-fogyasz- tás, például a légkompresz- szorok üzemének megváltoztatásával, s választ kerestek arra, miként lehetne gazdaságosabb tüzelésre átállítani a szociális jellegű fűtőrendszereket. A papírgyári fiatalok a fajlagos villamosener- gia-felhasználás csökkentésére dolgoztak ki megoldásokat, és érdekes javaslattal éltek: hogyan lehet premizálni a nagyteljesítményű berendezések üzemeltetésénél az energiatakarékosságot. A Tiszamenti Vegyiművek tanácsa olyan pályázatot adott be, amely a gőz és a sűrített levegő megtakarításával foglalkozik. A TRVVV fiataljainak munkáiból a Takarékos mezőgazdasági vízszolgáltatás című, az ETE szakmai napján szakemberek előtt is elhangzik. Az fmkt pályázat legnagyobb jelentősége az elmondottakon túl talán abban van, hogy műszakiak és közgazdászok együtt dolgoztak ki javaslatokat. Műszaki megoldások készültek el úgy, hogy szem előtt tartották a gazdaságosságot, a megvalósításhoz szükséges forintok mennyiségét Mindez konkrét példa arra, miként módosítható, formálható egy felnövekvő műszaki közgazdasági szakembergárda szemlélete. H. J. Szolnok megye várja a táborozókat Szélesebbre tárulnak a kapuk Hamarosan újra benépesülnek megyéink építőtáborai. Törökszentm í k lós, Jászberény, Tiszaföldvár és Ti- szaug termelőszövetkezeteinek, állami gazdaságainak földjein, valamint a szolnoki Széchenyi lakótelep építkezésein csaknem háromezer diák dolgozik a nyár folyamán. A Zala, Borsod és Pest megye középiskoláiból érkező fiatalok fogadására felkészültek a gazdaságok. Nem csupán a zavartalan munka feltételeinek biztosítását tekintik fontos feladatuknak, de a megyei KISZ-bizottsággal, valamint a Megyi Művelődési és Ifjúsági Központtal közösen tovább bővítik azokat a művelődési, szórakozási lehetőségeket is, amelyek élmény- szerűbbé, emlékezetesebbé tehetik a diákok számára az építőtáborokban töltött heteket. Idén szélesebbre tárulnak a táborok kapui a fiatalok előtt. Alkalmuk lesz arra is, hogy szőkébb — s tegyük hozzá, adottságainál fogva nem sok látnivalót nyújtó — környezetükön túl, bepillantást nyerjenek Szolnok megye múltjába, jelenébe, megismerjék nevezetességeit, kulturális, művészeti értékeit. A diákok turnusonként egy-egy napot a megyeszékhelyen tölthetnek, ahol változatos programok várják őket. A városnézés, a múzeumi „barangolás”, a nyáron is nyitva tartó kiállítások megtekintése, a megyénk népművészetét, többek között gazdag fazekas hagyományait bemutató vásárok mellett színvonalas, szórakoztató rendezvények —• koncertek, folklór műsorok — várják a táborozókat a Megyei Művelődési és Ifjúsági Központban. S ez utóbbiak azért is jelentősek, mert az építőtáborok nem bővelkednek hasonló programokban. Első alkalommal július 5- én üdvözölhetjük Szolnokon a megye építőtáborösainak lakóit, a továbbiakban — egészen a táborok zárásáig — kéthetenként szervezik meg számukra a szolnoki „kirándulást”, mindenképpen új szánt lopva ezzel megyénk építőtáborainak életébe, s jó1 szolgálva azt a célt, hogy a messzi vidékekről érkező, megyénkben értékes munkát végző diákok maradandó élményekkel, kedvező tapasztalatokkal térjenek haza, s szívesen jöjjenek vissza máskor is Szolnok megye építőtáboraiba. „Fiataiodás” jellemzi az utóbbi években a nagyüzemi mezőgazdaságot: különböző szintű iskolai tanulmányaikat befejezve, vagy a sok időt és pénzt emésztő vidékrejárást megunva egyre több huszonéves helyezkedik el a termelőszövetkezetekben, állami gazdaságokban. így van ez a cibakházi Vörös Csillag Tsz-ben is, ahol az utóbbi öt évben munkát vállalók nyolcvan százaléka harminc éven aluli volt, és 1976 óta tizenkét felsőfokú végzettségű fiatallal gyarapodott a vezetők, középvezetők száma. Mi tartja ott, vagy mi vonzza a fiatalokat a cibaki téeszbe? Bizonyára az is többek között, hogy az előző ötéves tervben húsz százalékkal nőtt a közös gazdaságban az egy dolgozóra jutó átlagos jövedelem, és az utóbbi években a lakásépítési alapból csaknem félmillió forinttal segítették a ..fészekrakókat”. (Fotó: Temesközy F.) Fiatalok a határban Kovács Katalin kertészeti dolgozó: — Nyaranként ad- dig-addig hordtam ki a határba apámnak az ebédet, hogy a nyolcadik után eldöntöttem: én is a téeszbe jövök dolgozni. Nem bántam meg. Havi kétezerkétszázat mindig megkeresek, aligha járnék jobban, ha naponta buszoznék Kunszentre a Pannóniába, vagy Martfűre a cipőgyárba. A tavalyi munkám után tízezer forint részesedést kaptam kézhez, nagy része a takarékban várja, hogy összejöjjön a bútorra való. Mert ha minden igaz, hamarosan bekötik a fejem. Köteles Erzsébet, kertészeti ágazatvezető: — Nagy a cibaki határ, motor nélkül aligha boldogulnék. Ezzel járom a kertészetet tavaly június óta, akkor végeztem a kecskeméti főiskolán. Van olyan nap, hogy százötven kilométert motorozok ide-oda a sárszögi paprikaföld és a Pipis-részi kertészet között. Nem motoroznék át naponta Cserkeszőlőre — no persze csak tavasztól őszig, mert télen én is buszbérletet váltok — ha nem érné meg. Nemcsak az anyagiakra gondolok: segítik, megbecsülik itt a fiatalokat a beosztásukban, és tartalmas, vidám a KISZ-élet is. Szöllősi Lajos jogatos: — Igaz, hogy nem ülhet mindenki MTZ-re, meg teherautóra, de az is, hogy a lovakkal se tud bánni akárki. Mostanában, ebben a nagy üzemanyag-drágaságban meg is nőtt a fogatok becsülete a szövetkezetben. Nern kifizetődő traktorral hordani a palántát a kertészetbe, a műtrágyát a táblák végébe. Naponta négy tonnányi fejesés kelkáposztát, nyolc-tízezer karalábét és két-háromezer kilogramm karfiolt (szállítunk be a földekről, ötezernél többre jön ki a havi keresetem. Mondom is az öcsémnek gyakran, merthogy kérdezi, jöjjön csak nyugodtan a téeszbe, ha elvégzi a kenderesi szakmunkásképzőt. Aki becsülettel megfogja a munka végét, boldogulhat itt. Találkozik két fiatal — mondjuk úgy 20 és 30 között, Családalapítás előtt vagy után. A beszélgetés néhány percen belül arra fordul, ki hogyan és hol lakik? Van, aki kertes családi házban, bérházban, lakótelepen, saját lakásában; és van, aki szívességből rokonok félszobájában, albérletben, esetleg szárítóhelyis égben húzza meg magát. Akinek már van lakása, arról beszél, milyen nehezen jutott hozzá, akinek nincs, terveket sző az elérhetetlen elérésére. Rézsó János és felesége is már évekkel ezelőtt tervezték, milyen legyen „álmaik háza”. Egy biztos volt, To- majmonostorán, szülőfalujukban akarnak élni. — Feleségem akkor Tisza- szentimrén volt óvónő, és ott szolgálati lakást is kan- hattunk volna — meséli János —, de mi olyan házat akartunk, ami „testre szabott”. Amikor megvettük a körpanorámás telket (merthogy a falu szélén van, így körbe szétlátunk), nem volt talán még húszezer forintunk sem, csak a remény, hogy megkapjuk a 160 ezer forint pedagóguskölcsönt. Ahogy aztán a pénz engedte, megvásároltuk az anyagót, egyik barátom elkészítette elképzeléseink alapján a tervet. Az volt az álmunk, hogy egy nappali centrikus, egylégterű lakást készítsünk, aminek a teljes tetőterét De lehet építeni. A házat körbejárva, meglepő. milyen kicsi. A második meglepetés akkor éri az embert, amikor belép. Tágas nappali, a tető lambériával burkolva, a konyhához kényelmes étkezőrész csatlakozik. Az emeleten galéria. „Itt lesz a fiam zongorája” jegyzi meg félig komolyan, félig tréfálva a házigazda. Az emeleti helyiség 18 négyzetméter alapterületű, két hálószoba lesz majd belőle. Most még csupasz a betonpadló és a falak mellett a nappaliba készülő ülőgarnitúra darabjai sorakoznak. — Magam barkácsolom, szeretnénk úgy kialakítani a nappalit, hogy akár 15 ember is le tudjon ülni beszélgetni. A kőműves munka kivételével semmit nem csinált a házon sem szakiparos. Ami van, azt apósommal együtt készítettük. Időnként volt segítség, jöttek a barátok, ahu- gomék, öcsémék. Egy év alatt elkészült úgy, hogy beköltözhettünk. Az udvar sarkában '"műhely, a telek egy része fűvel van bevetve, hogy a négyéves fiuk kedvére szaladgálhasson. Pár lépésre van a község labdarúgó-pályája, azon túl szántók, legelő. Csend és napsütés, a kert hátsó részében kis veteményes. Rézsóék választhatták volna lakóhelyül Kunhegyest, ahol a BHG művezetője a férj. vagy bármelyik várost, szolgálati lakást kínáló falut. Szerintük azonban ott kell élni, ahol a legjobban érzi magát az ember. A szülők közelsége, az ismert falu, és a lehetőség, hogy ksvés pénzzel önálló, terveiknek megfelelő lakáshoz jutnak, mégis itt marasztotta őket. Az álombéli ház áll, és gazdái sem pénzért, sem nagyvárosi lakásért nem adnák. Fe.jszés Edit Borda Sándor öntöző szakmunkás: — Hosszúak mostanában a napok, reggel négytől este kilencig, nyújtott műszakban öntözünk a szárazság miatt. Nyolcvan hektárnyi kertészeti területre tudunk 50—60 milliméternyi mesterséges csapadékot adni a tiszai holtágból. Hogy érzem magam a téeszben? Tíz esztendőt már dolgoztam itt, ez alatt egyszer se jutott eszembe más munkahely felé kacsingatni. Minek! Átlagosan kijön az órabérem húsz forintra, meg aztán tudja, hogy van: jobban feltalálja magát az ember a családtagjai közelében. Innen a Vörös Csillagból ment nyugdíjba az édesapám, most is itt gépkocsivezető az egyik bátyám, dinnyés a másik testvérem.
