Szolnok Megyei Néplap, 1981. június (32. évfolyam, 127-151. szám)
1981-06-20 / 143. szám
1981. JÚNIUS 20. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 3 Jó alap az idei munkához Iz országgyűlés terv- és költségvetési bizottságának tanácskozása Ülést tartott a megyei tanács Jóváhagyták a megye középtávú területfejlesztési tervét A népgazdaság 1980. évi fejlődésének az a fő jellem- zője, hogy az alapvető gazdaságpolitikai célok megvalósultak Előreléptünk a gazdaságpolitika két fő törekvése terén: a külkereskedelmi egyensúly javuló irányzata folytatódott, és a csökkenő nemzeti jövedelem mellett is — szerény mértékben — növekedett a lakossági fogyasztás — állapította meg tegnap a Parlamentben tartott ülésén az országgyűlés terv- és költségvetési bizottsága. A testület elé került két írásos jelentéshez az ülésen Hetényi István pénzügyminiszter és Nyitrai Ferencné államtitkár, a Központi Statisztikai Hivatal elnöke fűzött szóbeli kiegészítést. A miniszter a Magyar Népköz- társaság 1980. évi költségvetésének és a tanácsok 1976— 1980. évi pénzügyi tervének megvalósításáról beszélt, az államtitkár pedig a statisztikáról szóló 1973. évi V. törvény eddigi végrehajtásáról tájékoztatta a bizottságot. Több képviselő érdeklődésére a pénzügyminiszter részletesen szólt a vállalati munkáról : a tavalyi eredményekről. s az idei lehetőségekről is. Az 1980-as terv- és költségvetés teljesítése — mint rámutatott — megfelelő alapot ad erre az évre a kiegyensúlyozott gazdasági munkához. A vállalatok és a szövetkezeitek elképzeléseinek a kialakításához az idei népgazdasági terv megfelelő irányt mutatott, és a gazdálkodók időben figyelembe vehették a szabályozásban történt kiigazításokat. Az elmúlt év eredményei ugyan összességükben kedvezőek, ám ahhoz, hogy megalapozzuk az egyensúly viszonyok hosszabb távú, folyamatos javulását, további erőfeszítésekre van szükség. A tanácsok középtávú pénzügyi tervének végrehajtása kapcsán Horváth Lajos (Baranya megye) megemlítette, hogy ilyen témáról most első alkalommal kerül jelentés — az állami pénzügyekről 1979-ben hozott törvény rendelkezése szerint — az országgyűlés elé. Az elmúlt öt évről szólva hangoztatta: a tanácsok jól sáfárkodtak a rájuk bízott összegekkel, jórészt túlteljesítették feladataikat. A statisztikai törvény — jelentette ki a KSH elnöke a gyakorlatban jól funkcionál, megfelelő kereteket teremtett ahhoz, hogy a statisztikai munka rugalmasan alkalmazkodjék az élet változó körülményeihez. A terv- és költségvetési bizottság ülése — amelyen az ipari bizottság zárszámadást véleményező üléséről Juhász Mihály (Budapest), a szociális és egészségügyi bizottságéról Pesta László (Budapest), a jogi, igazgatási és igazságügyi bizottságéról Gajdócsi István (Bács megye), a kulturális bizottságéról Barát Endre (Pest megye), a mezőgazdasági bizottságéról pedig Antal Imre (Pest megye) számolt be a tavalyi költségvetés és a tanácsok pénzügyi terve teljesítéséről készített jelentést egyhangúlag elfogadta. Az elnöklő Bognár József (Budapest) mondott zárszót. Ha érik a meggy... Kire számíthatnak Kőtelken? Manapság, ha valahol a gyümölcstelepítés gondolata felmerül, az első kérdés az: vajon ki szedi majd le a beérő termést? A kő telki Ady Endre Termelőszövetkezet 46 hektáros meggyesében lépdelve én is arra voltam elsősorban kíváncsi: vajon kik szedik le a fákon pirosló Érdi nagyszeműt? — Maguk a termelőszövetkezet dolgozói? — állok meg egy hatalmas fa alatt, amelynek a lombjai között négyen is motoznak: egy középkorú férfi és nő, meg két gyerek — az egyik középiskolás korú nagylány, a másik tíz év körüli fiúcska. — Nem, mi Szolnokról jöttünk — válaszol Kovács Mi* hályné, akiről hamarosan az is kiderül, hogy pedagógus, s hogy a családjával együtt már a negyedik nyáron vesznek részt a meggyszüretben. Igaz, csak néhány nap erejéig ... — Amíg az eltenni való cseresznye és meggy árát meg nem keressük, — folytatja- Kovácsné. — Pontosabban, mi természetben kérjük ki a munkabérünket, ami aztán otthon a dunsztos üvegekbe kerül. A következő sorban szintén egy- családdal találkozom, ám az apa hiányzik ... — ö otthon maradt — mondja Cseh Istvánné. — Gyűjti a herét, és permetezi a krumplit. Meg a konyha körüli munka is őrá marad ilyenkor, mert még azt is szívesebben csinálja, mint hogy itt az ágak között búj- káljon. — Ezek szerint önök helybeliek? — kérdezem. — Igen, de ennek ellenére mi is „vendégek” vagyunk itt. A munkahelyem ugyanis a szomszédos faluban, Nagykörűben van: a martfűi cipőgyár kihelyezett üzemében dolgozom, mint tűzőnő. — Azért a meggyet is nagyon ügyesen szedi. — Van benne gyakorlatom, hiszen mióta ez a gyümölcsös teremni kezdett, azóta minden évben itt vagyok — ha jól számolom ez a nyolcadik szüret, amiben részt veszek. Az utóbbi években elkísérnek a gyerekek is. Igaz, „egy kasszára” dolgozunk, de azért minden nyáron kapnak valamit a szüreti keresetből: például tavaly a Margit lánynak egy lemezjátszót, a Pista fiamnak pedig egy kerékpárt vettem az itt kapott pénzből. — Hát igen, rájuk számítunk elsősorban — mondja Horváth Antal agrármérnök, a kertészeti brigád vezetője, — a nagykörűi cipőfelsőrészkészítő üzem és a tiszasülyi varroda asszonyaira, körülbelül százötven—kétszáz személyre. Ezeknek a nőknek nagyon nehéz volna egész évre való munkát adni itt a termelőszövetkezetben, viszont nyáron, a gyümölcsszüret idején aranyat ér a kezük. S ez ideális, mindenki számára jó megoldás: az év nagy részében varrják a ruhákat, gyártják a cipőt, most viszont néhány hétre leállnak az üzemek, és az asszonyok átjönnek hozzánk cseresznyét, meggyet szedni. — Nem volna olcsóbb, ha diákokat hívnának? — A korábbi években megpróbáltuk azt is. Egy budapesti középiskolával tartottuk a kapcsolatot, de nagyon sok problémával járt az együttműködés: a gyerekek komolytalanok voltak, s egyikük másikuk több kárt okozott, mint hasznot. Ráadásul fegyelmezni sem tudtuk őket, hiszen ha már idejöttek, nem mondhattuk senkinek sem azt, hogy márpedig a te munkádra holnaptól nem számítunk. A környékbeli asszonyokkal viszont semmi gondunk sincs. Évről évre idejárnak, s valósággal a magukénak érzik a gyümölcsöst. Számíthatunk rájuk, s nyugodt szívvel tervezzük, hogy újabb területeket ültetünk be gyümölcsfával az idén. — káposztás — Öttonnás átlagtermés a cél Búzatermesztési tanácskozás és fajtabemutató Tiszaföldváron A KITE-szakgazdaságok szakemberei megtekintették a tisza- földvári téesz nagyüzemi fajtakísérletekre berendezett búzatábláit A kalászosok termesztését számottevő területen — tizennégy megyében 340 ezer hektáron — koordináló, nádudvari központú Kukorica és Iparinövény Termelési Együttműködés az Országos Mezőgazdasági Fajtakí- sórleti Intézettel közösen szakmai tanácskozást és fajtabemutatót tartott tegnap a partnergazdaságok szakembereinek a tiszaföldvári Lenin Tsz-ben. A rendszer szakvezetői először azokról az új agrotechnikai — talajelőké- szitési és vetési — eljárásokról tájékoztatták a résztvevőket, amelyek bevezetése elengedhetetlen ahhoz, hogy a VL ötéves tervben, a 370 partnergazdaság átlagában hektáronkénti öttonnás búzatermést érjenek el az előző tervidőszak 4,4 tonnás hozamával szemben. Szó esett a tanácskozáson arról is, hogy a hormonbázisú, gyomirtó- szerek egyoldalú alkalmazása miatt elszaporodott gyam- flára irtására, az új vegyszerek szakszerű alkalmazása mellett, a gazdaságoknak jobban ki kell használniuk az idejében elvégzett tarlóhántásnak és a vetésforgók következetes betartásának a gyomirtó és gyérítő hatását. A szakmai tájékoztató után a résztvevőik megtekintették a kenyémekvalót 2300 hektáron termesztő házigazda Lenin Tsz-ben azokat a búzatáblákat, amelyeken a közös gazdaság nagyüzemi fajtakísérleteket végez az OMFI megbízásából. Tegnap ülést tartott a Szolnok megyei Tanács. Napirenden szerepelt egy jelentés a lejárt határidejű tanácshatározatok végrehajtásáról, továbbá a tanácselnök jelentése a végrehajtó bizottság tevékenységéről és a két tanácsülés közötti fontosabb eseményekről. A testület megtárgyalta és jóváhagyta a megye 1981—85-ig szóló területfejlesztési tervét. A VI. ötéves területfejlesztési terv főbb céljai, vonásai a következők: 1. Az ipari termelés az eddiginél mérsékeltebben 20—22 százalékkal nő, az ipari beruházások 10,5—11,5 milliárd forint körül számíthatók. Az építőiparban növekszik a fenntartási-felújítási munkák aránya. 2. A mezőgazdasági termelés. összességében 15—18 százalékkal emelkedik. 3. A vízgazdálkodás súlyponti feladata a meglevő ellátási feszültségek feloldásával összhangban a vízszolgáltatás biztonságának javítása, a tömeges lakásépítéshez kapcsolódó közművek megépítése. 4. Javul a kereskedelmi munka és a szolgáltatások minősége. A kiskereskedelmi alapterület nettó bővülése 16—17 ezer négyzetméter, a vendéglátóhelyeké 6—7 ezer négyzetméter. 5. A lakásépítés és gazdálkodás hosszú távú céljaival összhangban 14—16 százaléka létesül állami beruházásból. 6. 240 új osztályterem 460 kollégiumi hely létesül. 7. Az egészségügyi-szociális ágazatban fő feladat az alap- és fekvőbeteg-ellátás fejlesztése, a lakosság egészségi állapotának javítása. A tervidőszak első két évében befejeződik a Hetényi kórház és a jászberényi kórház bővítése. 8. A terület- és településfejlesztési politika alapvető, változatlan céljai közé tartozik, hogy segítse a megye gazdaságának fejlődését, erőforrásainak hatékony kihasználását és az életkörülmények területi különbségeinek mérséklését. A tervjavaslathoz a végrehajtó bizottság nevében Ulveczki Tibor, a megyei tanács elnökhelyettese tartott szóbeli be- ajánlást. Az előkészítés és a terv új vonásai Megyénkben — a népgazdasági tervezőmunkával párhuzamosan — már közel három éve elkezdődött a VI. ötéves tanácsi és területfejlesztési tervek kidolgozása, melyek végső kimunkálása a VI. ötéves népgazdasági tervtörvényben meghatározott gazdasági, társadalom- politikai célok ismeretében és a megyei pártbizottság irányelvei alapján történt. A területi és a vállalati tervek összhangja érdekében a szakigazgatási szervek harminc vállalattal folytattak konzultációs megbeszéléseket. A területfejlesztési terv kidolgozásához több mint 350 vállalat, szövetkezet adott tájékoztatást. Az előkészítő munka során a tanácsi szervek nagy gondot fordítottak a tervezés demokratizmusának erősítésére. az érdekvédelmi, az érdekképviseleti szervek, a tömegszervezetek és a szakmai szervezetek véleményének figyelembe vételére. Az irányelvek társadalmi vitája során közel 300 észrevétel, javaslat hangzott el. Az új területfejlesztési terv sajátosságai közé tartozik az, hogy nem terjed ki minden részletre. Elsősorban a megye gazdaságát, lakosságának életkörülményeit alapvetően befolyásoló fejlődési sávokat jelöl. Biztosítja a külső és a belső körülmények változásához való igazodást. A terv nyitott abban az értelemben is, hogy csak olyan célokat tartalmaz. melyek megvalósításának megvannak a feltételei. Az eddigi tapasztalatok és a terv új vonásai egyaránt indokolják, hogy a tervező munka folyamatossá, a tanácsok és a gazdálkodó szervek közti kapcsolat pedig érdemibbé váljon. A területfejlesztési tervjavaslat élénk vitát váltott ki a testület tagjai körében. Deák László, a KISZ megyei bizottságának titkára az ifjúsági szervezet termelést segítő mozgalmait elemezte. Ponyokai Bálint kisújszállási tanácselnök a tervkészítők munkáját dicsérte. Felszólalásának középpontjában a hatékonyabb munkaerő- foglalkoztatás biztosítása, a tanácsok közötti kooperáció fokozása, valamint a városrendezési tervek rugalmasabb kezelése állt. Soós István, az ÁÉV igazgatója azt fejtegette, hogy a tervidőszakban a megyében helyreáll az építési igény és a kivitelezői kapacitás közötti egyensúly. A következő években a vállalat nemcsak Szolnokon, hanem a megye többi városában is épít korszerű építési elemekből lakásokat. A családiházépítési kedv növelését tervkészítéssel és mimtaház építésével segítik. Fekete István, az SZMT titkára hangsúlyozta: az SZMT arra mozgósítja a szervezett dolgozókat, hogy jó munkával, politikai elkötelezettséggel vegyenek részt a területfejlesztési terv megvalósításában. Bereczki László, a rákó- czifalvi Rákóczi Tsz elnöke arról beszélt, hogy a korábbinál magasabb szintről nehezebb körülmények között kell a mezőgazdasági termelést 15—18 százalékkal növelni. Ferenczy József, az Országos Tervhivatal főosztályvezetője elismeréssel szólt a megye fejlődésérőL Aláhúzta, hogy a megye hatodik ötéves területfejlesztési terve összhangban van a nép- gazdasági követelményekkel. Megvalósítása során kiemelt figyelmet érdemel a papírgyári nagyberuházás és a szénhidrogénipar fejlesztése. Fontosnak tartotta a meliorációban való jelentős előrelépést, amely egyúttal a települések belvízvédelmét is jelenti. Sándor László, a HNF megyei bizottságának titkára azt fejtegette, hogy javaslataik tükröződnek a tervben. Meggyőződéssel vallják azt saját programúknak is. Ezért szorgalmazzák a helyi erőforrások kiaknázását, a társadalmi munkavégzést. A középtávú tervidőszakban 1,5 milliard, forint értékű társadalmi munkával akarják segíteni a tanácsi fejlesztéseket. Hainfart Márton, a tervezőiroda főmérnöke a tervezők és a kivitelezők közötti párhuzamos munka megszüntetését szorgalmazta. Felvetette. hogy szükség van-e ilyen részletesen kidolgozott rendezési tervekre, melyek esetenként milliós költséggel, nagy szellemi kapacitás lekötésével járnak — ugyanakkor az élet gyors változása révén hamar elavulnak. Reális, já célokért dolgozunk Mohácsi Ottó, a megyei pártbizottság titkára hangsúlyozta. hogy a területfejlesztési tervjavaslatot a megyei pártbizottság támogatja, elfogadni javasolja, mert az megfelel a követelményeknek. A XII. kongresz- szus, a megyei pártértekezlet határozatában, a megyei pártbizottság VI. ötéves területfejlesztési irányelvében megjelölt célok és feladatok a területfejlesztési terv tervezetében tükröződnek. A tervjavaslat jól szintetizálja a VI. ötéves tanácsi pénzügyi tervet, és a vállalati, szövetkezeti- gazdálkodással összefüggő főbb törekvéseket. Ezek összhangja biztosított Számol azzal, hogy az üzemek, vállalatok törekszenek az infrastruktúra fejlesztésére. Helyes, hogy figyelmet kívánnak fordítani az úgynevezett „háttér gazdaság” fejlesztésére, valóságos társadalmi igény kielégítésére. A megyei pártbizottság jónak tartja, hogy jelentős, a társadalom széles rétegei által érzékelhető előrehaladást irányoznak elő az alapfokú ellátásban. Minden területen gondoskodás tapasztalható az elért színvonal megtartásáról. Néhány, így a prioritást élvező területen is. a lakáshelyzetben, a fekvőbeteg-ellátásában, az általános iskolai osztályterem fejlesztésében, a települések vízellátásában az eddigi színvonal emelése várható. Ugyanakkor azzal is számolunk — hangsúlyozta —, hogy a tervidőszak során minden feszültséget nem tudunk megszüntetni. A fejlődés következtében újabbak fellépése is várható. Ilyen terület például a szennyvíz- elvezetés, a belvízmentesítés, a közművesítés, a belterületi utak kiépítése. A jelentős fejlesztés és javulás ellenére ugyancsak gond marad a lakáshelyzet. A reális lakásigény alapján az átlagos alapterület növelése helyett kis és nagy lakás egyaránt kell. Csakis az ilyen építkezés segítheti elő az egészséges lakásmobili- tást. Demográfiai okokból a fejlesztési hangsúly most az óvodáról az általános iskolára helyeződik. Kétszáznegyven általános iskolai tanterem épül úgy, hogy egy részük később középiskolai igényeket is kielégítsen. Sokat jelent, hogy az V. ötéves tervben elmaradt 460 diákotthoni hely felépül. Oz ötéves terv első erőpróbája A megyei pártbizottság titkára — többek között — arról beszélt ezután, hogy a területfejlesztési terv végrehajtása ' a tanácsok gazdaságszervező munkájának erősítését igényid. Hangsúlyozta, hogy a hatodik ötéves terv első erőpróbája az idei gazdasági és társadalompolitikai célok elérése. Az első félévi tapasztalatok azt mutatják, hogy az első év céljai adottságaink, lehetőségeink alapján reálisak. Befejezésül arról szólt Mohácsi Ottó, hagy a megyei pártbizottság és a pártszervezetek támogatóan. kezde- ményezően, cselekvőén kívánnak hozzájárulni a kitűzött célok végrehajtásához. Kiemelte, hogy az emberi magatartás pozitív jellemzőinek erősítése, az alkotólégkör kibontakoztatása mindannyiunk érdeke és feladata — egyben a VI. ötéves területfejlesztési terv teljesítésének záloga. Móricz Béla, a mezőtúri városi pártbizottság ek" kára a lakosság önzetlt. m rületfejlesztő munkáját mé, tatta. Tóth György, a szolnoki Járási Hivatal elnöke helyesnek tartotta, hogy a lehetőségekhez képest az eddigieknél több jut a községeknek. A vitát Ulveczki Tibor foglalta össze. Hangsúlyozta, hogy valamennyi észrevételt, javaslatot mérlegelnek és ■hasznosítanak. Ezután a testület elfogadta a VI. ötéves területfejlesztési tervet és a szóbeli kiegészítést. A megyei tanács ülése interpellációra adott válasz- szal ért véget. S. B. t
