Szolnok Megyei Néplap, 1981. június (32. évfolyam, 127-151. szám)
1981-06-19 / 142. szám
1981. JÚNIUS 19. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 3 Még sok tartalék van a vállalatok gazdálkodásában Ülést tartott az országgyűlés ipari bizottsága Tegnap tartott ülésén az országgyűlés ipari bizottsága — elemző yita után — úgy határozott, hogy a rövidesen összeülő parlamentnek elfogadásra ajánlja azt a jelentést, amélyeit az 1980. évi költségvetés végrehajtásáról a tárca eredményeinek összesítéseként készített az Ipari Minisztérium. A Stadinger István bizottsági titkár által vezetett tanácskozáson a képviselőknek megküldött írásos jelentéshez szóbeli kiegészítést fűzött Rabi Béla, az Ipari Minisztérium államtitkára, aki Madarasi Attlia pénzügyminisztériumi államtitkárral együtt válaszolt a képviselők kérdéseire, észrevételeire. A központi gondolata az volt a bizottsági vélemény- cserének, hogy az elmúlt esiztendőben az ipari ágazatok előbbre lléptek a külgazdasági egyensúly javításában, ' mindamellett tartósan még nem bontakoztak ki azok a folyamatok, amelyeket — a VI. ötéves terv kidolgozásakor is — számításba vettek. A vállalatok gazdálkodásában — miként a bizottsági ülésen elhangzott ■— sok tartalék van a gazdaságos termékszerkezet kialakítására, arra, hogy minden piacon jój értékesíthető termékekkel ielentkezzenek vállalataink. Egyebek között erről fejtette ki véleményét a vitában Kovács László (Pest megye) és Mérei Emil (Baranya megye), részletesen elemezve az iparvállalatok rugalmas alkalmazkodási lehetőségeit a világpiaci követelményekhez. Amelyek — mint mondták — ma is napról napra változnak. Fontos az alkalmazkodás azért is, mert a külső körülmények gyakori változása az ipari termékek iránti itthoni keresletet is közvetlenül befolyásolhatja. A bizottsági ülésen kritikus szóvá} illették a tavalyi népgazdasági terv teljesítésének azokat, a fogyatékosságait, amelyek az ipar; területen adódtak. Szóba került például, hogy a gazdasági szabályozók változását, ugyan fegyelmezetten tudomásul vették a vállalatok, de olykor a jövedelmezőség rovására, vagy úgy, hogy bizonyos engedményeket tettek a hatékonyság, a nyereséges gazdálkodás országos érdekű előírásaival kapcsolatban. Kétségtelen — miként Madarasi Attila a vitában kifejtette —, hogy időleges megoldásiként jónak bizonyult az elmúlt esztendőben az az intézkedés, miszerint kieső nyereségük visszapótlására a vállalatok hozzányúlhattak tartalék alapjaikhoz is, ám ez nem válhat tendenciáivá. Alapvető, hogy csakis az a nyereség, amit értékként megtermelnek. És érték az is —ezt Bíró Miklós (Szabolcs-Szat- már megye), fogalmazta meg, hogy takarékosan bánunk az esetleg hulladéknak is minősíthető melléktermékekkel. Szovjet vendég Martfűn Tegnap délelőtt tíz órakor magyar—szovjet baráti találkozót rendeztek a martfűi Tisza Cipőgyárban. A Hazafias Népfront Szolnok megyei Bizottsága meghívására Ontonov Vladimir Pet- rovics, a Szovjet Hidrome- teorológiai és Környezetvédelmi Állami Bizottság főosztályvezető-helyettese és Ivanov Vlagyimir Alekszeje- vics, a Szovjet Kultúra és Tudomány Házának munkatársa érkezett baráti találkozóra. Ontonov Vladimir Petrovics ..A környezetvédelem és a tudományos-technikai fejlődés” címmel előadást tartott a martfűi környezetvédőknek. Együttműködő gazdaságok Tegnap újabb tárgyalásra került sor a megyei tanácsnál a termelőszövetkezetek együttműködésének lehetőségeiről A tanácskozáson a közös gazdaságok vezetői arról tárgyaltak, milyen feltételek kellenek az együttműködési szerződések megkötéséhez. A tegnapi ülésen elhangzottak szerint a legtöbb gazdaság szívesen fogad és nyújt segítséget. A következő hetek legfontosabb feladata azoknak az ismereteknek, gazdasági jellemzőknek a kölcsönös feltárása, amelynek alapján konkrét feladatokat határozhatnak meg a tsz-ek az együttműködéshez. Öt év alatt Ezer hektárnál több új gyümölcsös és szőlő Fegyverneken ülésezett a Debreceni Akadémiai Bizottság kettészeli munkabizottsága Az akadémiai munkabizottság tagjai megszemlélték a fegy- verneki tsz jó termést adó cseresznyését Fegyverneken, a Vörös Csillag Termelőszövetkezetben tartotta tegnap soron következő ülését a Debreceni Akadémiai Bizottság kertészeti munkabizottsága. A Szabolcs- Szatmár, Hajdú-Bihar és Szolnok megye nagyüzemi gyümölcs-, szőlő-, zöldség- és dísznövénytermesztésével kapcsolatos tudományos-kutatási tevékenységet koordináló testület többek között megyénk kertészeti termesztésének helyzetéről és fejlesztésének lehetőségeiről tájékozódott. A jelentősebb kertészeti ágazattal rendelkező 18 termelőszövetkezet és állami gazdaság tevékenységéről, a kutatóintézetek és az üzemek kapcsolatáról Papp László, a megyei tanács mezőgazdasági és élelmezésügyi osztályvezető-helyettese tájékoztatta a munkabizottságot. A Jászságban, a Tiszazugban és Szolnok körzetében koncentrálódott 4 ezer 250 hektárnyi nagyüzemi zöldségtermesztésben az idén a paradicsom, a dinnyefélék és a vöröshagyma képviseli a legnagyobb területet. Az utóbbit a tavalyinál 46 hektárral nagyobb területen termesztik a gazdaságok, a kultúra magról történő termesztési technológiájának meghonosításában és a fűszernövény exportjának növelésében nagy szerepet vállalt a rákóczifalvi Rákóczi Tsz. A megye nagyüzemeiben található 2126 hektár gyümölcsös ültetvényből 1843 hektár a termő. Az ágazat árbevétele 1980-ban meghaladta a 100 millió forintosa húszezer tonnányi termésből csaknem háromezer tonna gyümölcsöt exportáltak. A térség adottságai elsősorban a csonthéjasok termesztésének kedveznek, ezért — a Gyümölcstermesztési Kutató Intézet szakembereinek javaslatait is figyelembe* véve — a hatodik ötéves tervben a megye hét termelőszövetkezetében 341 hektáron telepítenek meggy-, szilva- és őszibarackfákat. Emellett ötvenhét hektárnyi gyümölcsösben kerül sor rekonstrukcióra. A szőlőtermesztéssel foglalkozó termelőszövetkezetekben és a Jászsági Állami Gazdaságban 2182 hektáron gondoznak termő és új telepítésű tőkéket. Az országos Szőlészeti és Borászati Kutató Intézet a MÉM megbízásából felmérte a megye telepítésre alkalmas területeit. a szakemberek 13 község határában 5566 hektárt minősítettek szőlőtermesztésre kiválóan alkalmasnak. A hatodik ötéves tervben 800 hektáron ütemeztek új telepítést, nagyobb részt minőségi vörösbort adó fajtákkal. Ebben az évben Csépán és Nagyréven 150 hektáron kezdik meg a telepítést, és a .megye nagyüzemeinek integrálásával húsz hektárrral növelik a háztáji szőlőterületet. Az ülés után az akadémiai munkabizottság tagjai megtekintették a nagy gyümölcstermesztési hagyományokkal rendelkező házigazda fegyverneki tsz 390 hektárnyi termő és új telepítésű ültetvényeit. A közös gazdaságban javában tart a cseresznyeszüret. amelynek eredményével elégedettek a tsz-beliek: a tagok a környékből szegődött idénymunkások segítségével és két rázógéppel egy-egy hektárról csaknem húsz tonna gyümölcsöt szednek, amit folyamatosan szállítanak a Debreceni Konzervgyárba és exportra. Az első év mérlege Beszélgetés Berki Ferencnével, a szolnoki pedagógus pártbizottság titkárával Az oktatási intézményekben lezajlottak a pártalap- szervezetek beszámoló' taggyűlései, amelyek az elvégzett éves munka pontos számadásai voltak. Szolnokon. az MSZMP pedagógus bizottságának irányításával 26 alapszervezet dolgozik, taglétszámuk több mint négyszáz. Milyen főbb kérdések szerepeltek taggyűléseik napirendjén, miről szóltak a kommunista pedagógusok? Milyen színvonalú ma a pedagógus pártszervezetek tevékenysége? Milyen tapasztalatokat összegezhetünk a beszámoló taggyűlések után? E kérdésekről beszélgettünk Berki Ferencnével. a pedagógus pártbizottság titkárával. — Alapszervezeteink május 18. és május 30. között tartották beszámoló taggyűléseiket, amelyek mindenütt jó politikai légkörben, jelen— De ez egyben azt is mutatja. hogy megfelelő volt a beszámoló taggyűlések előkészítése. — Titkári értekezleten beszéltünk a beszámolók ösz- szeállításáról. Igyekeztünk, hogy mindenki egységesen értse és értelmezze a tennivalókat. A vezetőségeknek sokat segített a beszámolók összeállításánál, hogy minden párttaggal személyesen is beszélgettek. Mivel alap- szervezeteink viszonylag kis létszámúak, a legcélravezetőbbnek mindenütt az egyéni beszélgetéseket tartották. — Említette a szervezeti életet, mint a beszámolók egyik fő kérdését. — E területen egyetlen nagy problémánk, hogy a tagság elöregedik. Évente összesen 12—13 tagfelvétel van az alapszervezetekben, holott éppen a jó párttaggá nevelő munka révén ennél többen lennének érdemesek arra, hogy a kommunisták soraiba lépjenek. Ez a tag- felvételi ütem a nyugdíjba menők pótlását sem tudja fedezni. Az egyik alapszervezetben például a tizenkilenc párttag közül a közeli jövőben öten mennek nyugdíjba. Egyöntetű volt a vélemény. hogy az alapszervezeteknek és pártbizottságunknak a pártépítés kérdéseivel hatékonyabban kell foglalkoznia. — Ügy tudom, hogy a beszámoló taggyűléseken a legtöbb szó a párt oktatás- politikai határozatának végrehajtásáról esett. — Valóban központi helyen szerepelt a beszámolóban. az oktatáspolitikai határozat teljesítéséért végzett munka elemzése, értékelése. Az volt a célunk, hogy a párttagok révén a tantestületekben szemléleti, cselekvési egység valósuljon meg — Szóba került a beszámoló taggyűléseken a tankötelezettségi törvény betartása is? A közvélemény ugyanis elég gyakran hall arról, hogy gyerekek idő előtt abbahagyják általános iskolai tanulmányaikat. —r Valóban szó volt erről a témáról, mégpedig úgy, hogy a tankötelezettségi törvény betartásában eléggé egyedül érzik magukat a tantestületek. Kevésnek tartják a szülők és a munkahelyek segítségét és nem eléggé hatásosnak az állami intézkedéseket Ezt fogalmazták meg például a szanda- szőlősi. a kisegítő, a Délibáb úti vagy az újvárosi iskola taggyűlésein. Bizonyos területeken megnövekedett a veszélyeztetett környezetben élő gyermekek száma, akik már iskolaelőkészítőn sem vesznek részt. hátránnyal indulnak, lemaradnak a tatőségükhöz méltóan zajlottak le. Kommunistáink felelősségét mutatja, hogy a taggyűléseken a párttagság 91,2 százaléka vett részt, a többiek igazoltan voltak távol, és a jelenlevők 57 százaléka mondott véleményt az elhangzottakról, illetve tett javaslatot. A beszámolók központi kérdései között a szervezeti és az ideológiai élet szerepelt, az alapszervezetek vezetőségei számot adtak arról, hogy közösségük mit tett a párt oktatás- politikai határozatának végrehajtásáért, elmondták milyen a kapcsolatuk az iskolavezetéssel és a felsőbb pártszervvel, és természetesen meghatározták az elkövetkezendő időszak legfontosabb feladatait. Ügy gondolom, hogy a hozzászólók nagy száma is azt bizonyítja, hogy a beszámolót- valóban a legidőszerűbb kérdésekről szóltak. a végrehajtásra. Ezért az alapszervezetek rendszeresen figyelemmel kísérték az új dokumentumok bevezetésének tapasztalatait. Megállapították, hogy a pedagógusok együttműködésre kész bizalommal fogadták a reformtörekvéseket. Mivel a megismerés szintje eltérő, ezért az alkalmazásban még hiányosságok vannak. A pártalapszervezetek többsége élt a beszámoltatás lehetőségével, egy-egy szaktanárt, munkaközösség-, iskolavezetőt beszámoltattak egy-egy témában. Így például az alsófokú oktatási intézetek alapszervezete az anyanyelvi nevelés területén végzett munkáról, az elért eredményekről, a középfokú oktar tási intézetek alapszervezete az új matematika, magyar nyelv és irodalom tankönyvek tanításának tapasztalatairól.. Megállapították, hogy a tananyagot csak feszített tempóban tudják elvégezni, gyakorlásra nem marad idő. ennek pedig az a következménye, hogy a gyengébb képességű gyerekek 'elmaradnak a tanulásban. Általában úgy értékelik az alapszervezetek, hogy magasak a követelmények, amelyeknek teljesítését az alsó fokú iskolákban hátráltatja a tanulócsoportok magas létszáma. Nehezítette a teljesítést az is, hogy a középfokú intézetek . tankönyvei későn jelentek meg, a pedagógusok sem tudtak előre megismerkedni a tananyaggal és ez gyakran elbizonytalanította őket. A szakközépiskolák beszámoló taggyűlésein hangzott el, hogy sűrűn van szakmai profilváltás, amely gátolja az' alapos felkészülést, a jó tanítási módszerek kialakítását. Mindez úgy hangzott el, mint feladat, amin változtatni kell. nulásban, végül tanévvesz- tők lesznek. Ügy véljük, hogy nagyobb* társadalmi összefogás, segítés kellene ahhoz, és főként hatásosabb állami intézkedések — ha szükséges hát bírságok — is ahhoz, hogy a tankötelezettségi törvény mindenütt megfelelően érvényesüljön. — Hallottam arról, hogy a pártbizottság kezdeményezésére, több vizsgálatot végeztek az alapszervezetek, például a tehetség, a pálya- választás. a fizikai dolgozók gyermekeivel való foglalkozás témakörében. Milyen tapasztalatokat összegezhettek a beszámoló taggyűléseken e vonatkozásokban? — Ez utóbbi kérdésben azt állapították meg, hogy ez a munka tudatos és szervezett az iskolákban. Bár az is igaz, hogy a mai fizikai munkás gyermeke nem azonos a tíz-húsz évvel ezelőttivel. A művelt munkás foglalkozik a gyerekével, nem egy családnál kis könyvtár van, és mindent megad ahhoz, hogy a gyermeke tanulhasson. Az a vélemény alakult ki, hogy a fizikai dolgozók gyermekeivel való foglalkozásnál a pedagógusoknak jobban kell differenciálniuk. Először is arra volt szükség. hogy mindenütt tisztázzák a tehetség fogalmát, hogy felmérjék az iskolákban tanuló tehetségeket. Egybehangzó vélemény volt. hogy az alapszervezetek tavalyi vizsgálódása jól készítette elő a nevelési értekezleteket. és felhívta a figyelmet a tennivalókra. Minden pártalapszervf/zetünk határozatot hozott arra, hogy a pedagógusoknak tudni, ismerni kell. ki a tehetség, és minden gyereket olyan pályára irányítani, ahol tehetségét a legjobban tudja kamatoztatni. Ugyanakkor felhívják a továbbtanító iskola figyelmét is a gyerekekre. Tapasztaltuk, hogy az idén az általános iskolákból a gyerekekről adott jellemzések már „testre szabottab- bak voltak mint korábban, viszont a középiskolák még nem feleltek meg eléggé ennek a követelménynek. A tantestületek most azt várják, hogy a továbbtanító iskolák visszajelezzenek nekik: valóban helyesen ítélték-e meg a gyerekeket. Ez a vizsgálódás összefüggött egy másikkal, a pályairányítás, pályaválasztás helyzetének feltárásával is. Az alsófokú oktatási intézetekben egyöntetű volt a megállapítás. hogy a pályairányítás jól szervezett, tudatos és tervezett munka a tanintézetekben. Politikai vitakörök — Nem jelentette-e mindez, hogy a beszámoló taggyűlések második nevelési értekezletek lettek? — Nem. Ezeket a kérdéseket elsősorban a politika oldaláról közelítették meg a beszámoló taggyűléseken. De elég sok szó esett arról is. hogyan lehetne a politikát jobban bevinni a tanórákra. Alapszervezeteinkben számban is növekedtek az idén a politikai vitakörök, de ezek hatékonysága még kevésbé érződik a tanórákon. Ügy véljük, a napi politikai ismeretekből többet kell ad- nunkjföna pedagógusoknak, mint I 3B átlag újságolvasónak. És ez ne csak emeltebb szintű;: Vitaköri foglalkozást vagy tömegpolitikai oktatást jelentsen. A megoldáson mi is törjük a fejünket. — Hogyan értékelték párt- bizottságuk tevékenységét az alapszervezetek? Hiszen ez volt az első tanév, amikor a pártmunkát, a pártalapszervezetek tevékenységét önálló pedagógus párt- bizottság irányította. — Egyöntetű volt a vélemény. hogy az iskolai párt- szervezetek életében jelentős, pozitív irányú változás következett be a pedagógus pártbizottság létrejötte óta. Irányító, segítő munkánkat jónak tartják, bár az is elhangzott, hogy azóta több lett az alapszervezetek munkája. Érzik, hogy szükség van a különböző írásos jelentésekre is. bár a papírmunkát soknak tartják. 'Mi viszont érezzük munkánk gyengeségeit. Ez kiderült például, amikor az alapszervezetek tevékenységéről szóló értékelő javaslatokat készítettük. Minősítéseink nem érték el a kívánt színvonalat. Ennek az a magyarázata. hogy még mindig viszonylag kevés a helyi ismeretünk és a tapasztalatunk. Úgy is fogalmazhatok: ahhoz, hogy magasabb színvonalra emeljük a pedagógus pártszervezetekben a munkát. valamennyiünknek sok még a tennivalónk. V. V. Lehetne több tagfelvétel Alaposabb jellemzések t
