Szolnok Megyei Néplap, 1981. június (32. évfolyam, 127-151. szám)
1981-06-16 / 139. szám
xxxii. évi. 139. szám, 1981. június 16., kedd A MEGYEI PÁRTBIZOTTSÁG ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJA Vita Minden a megszokott mederben. Az előadó befejezi formás gondolatainak közlését, megköszöni a figyelmet, s leül. A tanácskozás elnöke közelebb tolja hozzá a vizesr poharat, nagy a meleg ezen az estén. Aztán az elnök áll fel. Bejelenti, hogy az elhangzott beszámoló fölött megnyitja a vitát. A sorokban semmi mozgolódás, élénkség, a csend szinte hal- ük. Az elnök előveszi a szokásos könyökfájdítós szellemességet. Javasolja, hogy azonnal a második, ne az első kezdje el mondókáját. A mondat után ismét kínos percek, az első sorban ülők mereven nézik a cipőjüket. Végre, valahára valaki feláll, s elmondja, az előadottakkal tökéletesen egyetért, s azt javasolja, hogy a tanácskozás fogadja el az előterjesztést. Aztán belevág egy valamiféle részbeszámolóba, amely szűkebb környezetéről szól, annak eredményeit ecseteli, s végére érve. gyorsan leül. A következő már nem is foglalkozik a beszámolóval; nem hagyja jóvá, ellenvetése, hogy is lenne. Mondja a magáét, s még az se zavarja, hogy az előtte ülő akkorát ásít, mintha el akarná nyelni a világot. Múlik az idő. Az elnök olykor biztat bennünket, szóljunk hozzá, vegyünk részt a vitában. A hozzászólással még nincs sok baj. de a vita elvetélt. Ki tudná hirtelenjé-# ben megmondani, miért? Az/ előterjesztésben érdekelt volt a tanácskozás valamennyi résztvevője, mert egész évre szóló feladatokat összegzett, s kinek-kinek a dolgos hétköznapokon köze volt, lesz hozzá. A témához leheteti volna tenni, vagy elvenni. Már-már arra gondoltam, hogy elkényelmesedtünk, leszoktunk a vitáról, nem vállaljuk az eszmecsere olykor kényelmetlen perceit, amikor egy másik tanácskozáson kapkodtam a fejem, majd a szájam tátottám. Egy kis közösség ült össze, hogy megvitassa, mi az oka annak az égy helyben topogásnak, ami rájuk évek óta jellemző. Ott nem kellett buzdítani, kérni az embereket, hogy mond ják el a véleményüket. Mondták kéretlenül. Még az is megtörtént, hogy az egy sorban ülők egymást bírálták, nem is szőrmentén, hanem konkrét eseteket idézve. Rövidesen kialakult az alaposan ismert és mindenki' által elfogadhatónak vélt terv, amely a jövőre nézvé sokaknak személyes feladatokat is adott. Az emberek a több mint háromórás eszmecsere végén nem fáradtan, nem álmosan, felélénkülve távozták, s láthatóan a gondolatok sokaságával gazdagodva tértek haza. Miért fulladt részvétlenségbe az egyik, miért vált igazán vitává a másik? Nem kellett különösebben gondolkozni a miérten. Az egyik helyen nagyon gondosan kimunkált előterjesztés, minden általános feladatot csokorba kötő hangzott el. A másikon alaposan elemezték a helyzetet, s levonva a tanulságokat, olyan feladatokat fogalmaztak meg. amelyek a széksorokban ülőknek szóltak, szinte név szerint. És bíráltak is, nem általánosságban, hanem címzetteket, az ott ülőket. Amikre szólni kell és lehet fejteni véleményt és ellenvéleményt. Nem szoktunk le a vitáról,' sőt: vitakészek vagyunk. Csak — „csak” — egy nyelven, világos gondolatokkal kell beszélni, bevonni a résztvevőket. valóban érdekeltté tenni őket. Akkor valóban vita lesz, előrevivő, felelősséggel teljes. 1 (SJ) Jó hangulatban ' ünnepeltek az építők a tiszaligeti szabadtéri színpadon Megemlékezés , Vasárnap délelőtt kilenc órakor az olajbányászok zenekarának szórakoztató térzenéje köszöntötte a megye- székhelyen, a Tiszaligetbe ünnepelni érkező építőket. Tíz órakor kezdődött a meg- j emlékezés, ahol Barta László, a Szolnok megyei Tanács el- j nöke mondott beszédet, Az elnökségben ott volt Mohácsi Ottó, az MSZMP Szolnok megyei Bizottságának titkára, és Simon József a szolnoki városi pártbizottság első titkára. A megyei tanács elnöke előbb az építőknek az ötödik ötéves terv során elért eredményeit méltatta, majd a következő évek feladatairól szólott. Elmondta, hogy 1981 és 1985 között 14—16 ezer új otthon átadásával tovább javulnak a megyében élők lakáskörülményei, a hatodik ötéves terv végén száz böl- csődés korú gyerekből a mai 14 helyett már 19-et tudnak elhelyezni a gyermekintézményekben, az óvodáztatási gondok pedig szinte megszűnnek: száz 3 és 6 éves korú kisgyermek közül 96 járhat óvodába. A megyében jelentős iskolaépítési programot is megvalósítanak, melynek eredményeként csökkenni fog a váltott tanítás aránya, javul a napközis ellátás és a diákétkeztetés lehetősége- A megyei tanács elnöke ezután így folytatta beszédét: „Az építőipar előtt álló teendők a korábbinál nagyobb, minőségben jelentősen eltérő erőfeszítéseket követelnek. Követelmény, hogy valamennyi szervezet megfelelően félkésziilye, területileg és összetételben is feleljen meg a megváltozott feladatok teljesítésének.” A megemlékezés után a szórakozni vágyók vették birtokukba a Tiszaligetet. Választási lehetőségük bőségesen akadt a szórakozni akaróknak. A szabadtéri színpadon délután öt óráig tartott a kulturális program, a hangulatot zenével, kabarétréfákkal pezsdítették az előadóművészek, a repülő műszaki főiskola népi együttese a táncot kedvelőknek szerzett örömet, és nem unatkoztak a gyerekek sem: őket a Járműjavító bábosai késztették kacagásra, csodálkozásra. A tarka műsor leg- fergetegesebb sikerét a nemrégiben alakult szolnoki cigány folklór együttes tüzes dalai és táncai aratták. Aki pedig elfáradt a kacagásban vagy séta közben, azt az építő vállalatok sátrai várták birkával, pacallal, és természetesen innivalóval. Kitettek magukért a vendéglátó vállalatok is: a liget főútja mentén számos helyen árusítottak hot dog-ot és gört Még ajándékot is vehetett, aki akart, fazekasok, gyöngyfűzők kínálták portékáikat. Egyszóval igencsak mindenki megtalálta számítását, aki az elmúlt hét végét az építők között töltötte el. Nem baj, ha csökken az árbevétel Örményesen újfajta termékeket gyártanak Űj körülmények között kezdte meg idei gazdálkodását az Április 4. Gépipari Művek örményesi gyára. A vállalati érdekeltségi rendszer korszerűsítése során a korábbi gyáregység önelszámoló lett, a központi terv- koncepcióhoz igazodva ezentúl maga határozza meg tevékenységét úgy, hogy minél több nyereséget érjen el. A vállalati központtal az örményesen termelt nyereségen „megosztoznak”: egy része a közös célok elérését szolgálja, a gyárban maradó hányad felhasználásáról pedig az örményesiek döntenek. Az önelszámoló egységgé válás megnövelte a gépgyárban dolgozók felelősségét, hiszen ezentúl saját maguknak kell meghatározni feladataikat. A vállalati központ többé nem mondja meg, hogy mit és mennyit termeljenek örményesen — csupán a nyereségterv teljesítését kéri számon. Ezért aztán alaposan meg kellett változtatni a gyár irányítási rendszerét, hogy minden, az alapos döntésekhez nélkülözhetetlen, információt megkaphassanak az illetékes vezetők. A szervezeti keretek átformálása még ma sem fejeződött be, a szükséges szakemberek egy része is hiányzik. Az idén nemcsak az önelszámolás jelentett újdonságot örményesen: 1981-re — több éve tartó folyamat eredményeként — alaposan megcsappant a gépgyár legfontosabb termékei, a termoge- nerátorok iránti kereslet. (A fűtőkészülékek népszerűségének csökkenését több dolog magyarázza. Többségük drága szénhidrogénnel működik, és az sem lényegtelen, hogy nálunk és a szocialista országokban is — az örményesi termékeknek -közel kétharmadát exportálták közvetlenül vagy közvetve a KGST államaiba. — mérséklődtek a beruházások.) Az új piaci helyzet gyors reagálást követelt, hiszen a gyár termelésének 96 százalékát tették ki a generátorok. A piachoz való alkalmazkodás érdekében a gyár vezetősége úgy döntött, hogy az idén teljesen megszünteti a külső kooperációt. így elegendő munkát tudnak adni minden örményesi dolgo- zójuknak, sőt ha valameny- * nyi megrendelést teljesíteni akarnak, akkor 7,3 százalékkal még növelni is kell az élő munka termelékenységét. A kooperáció kiesése miatt természetesen csökken a gépgyár árbevétele: a tavalyi 248 millió helyett az idén csak 205 millió forintra számítanak. E? azonban nem jelenti azt, hogy a gazdálkodás eredményessége romlik. — a hatékonyság növelése révén pótolható a bevételek csökkentése miatt- elve6ző nyereség. Az alkalmazkodást szolgálja a termékszerkezet idén kezdődött jelentős átalakítása is. A tavaszi BNV-n a fejlett ipari országokból érkezett szakemberek körében is nagy sikert aratott a gépgyár külföldi hőszivaty- tyúval felszerelt, az energiával takarékoskodó boylere. Az idén az árbevételnek már tíz százalékát adják az Április 4. Gépipari Művek más gyárainak készített táp- ház; és vízlágyító berendezések. Az idén készülnek fel Örményesen a szovjet megrendelésre készülő lakkfes- tékgyári eszközök gyártására. A tervek szerint ez a termék jövőre már az árbevétel 15 százalékát „hozza”, addig azonban a gyárban meg keli teremteni a rozsdamentes acéllal végzett munka feltételeit. Persze még az idén is a termogenerátorok adják majd a gyár termelésének zömét, a termékszerkezetet átalakító törekvések azonban jól kitapinthatok. V. Sz. J. A Jászsági Vas- és Zománcipari Szövetkezet jászkiséri telephelyén megoldották két zománcégető kemence nagyobb hőhasznosítását. Ez a megoldás jóval kedvezőbb, mint a korábbi kemencéknél. Kiemelkedően jó volt az idei cseresznyetermés a tiszaburai Lenin Tsz-ben. A korai fajtáknál mintegy 128 átlagtermést értek el a nyolchektáros cseresznyésben. Elkezdték a meggyszedést is, ejy-egy fáról mintegy 60 kiló gyümölcsöt várnak a szakemberek. Tudományos együttműködés Csonthéjas gyümölcsök nemesítésére széles körű tudományos együttműködés alakult ki magyar és szovjet kutatók között; a Kertészeti Egyetem ötéves megállapodást kötött a Jaltában működő Nikioki Botanikuskerttel. A program szerint az egyetem keresztezési, nemesítés! módszeredért cserébe a szovjet intézet olyan vad kajszi, őszibarack és szilva- fajokat küld, amelyek nemcsak hidegtűrők, hanem gambabetegségekkel szemben is ellenállók. A kutatásokat is összehangolják; s ehhez közös vizsgálati rendszert dolgoznak ki a két intézet növénybotanikusai. ma Hangulatos díszhangverseny a sportcsarnokban Befejeződött az országos szövetkezeti dalostalálkozó 4. oldal B hétvége sportja 5—6. old. Brigádkezdeményezés Tiszafüreden Kommunista az isk Tiszafüreden 1455 diák folytatja általános iskolai tanulmányait. A járási székhely alsófokú intézményei 41 tanteremmel rendelkeznek, és ezek közül valamennyi a fel- szabadulást megelőző időszakban épült. A túlzsúfolt termek elhelyezési gondjait súlyosbította, hogy' tavaly a Zrínyi iskola napközi otthonának öt termét, illetve ebédlőjét, életveszélyessé nyilvánították, így tizenegy tanulócsoportot kellett átmenetileg máshová költöztetni. Két osztály a sportszékházban, három csoport a művelődési központban, egy a Kiss Pál, egy az örvényi úti iskolában, és ugyancsak egy csoport a gimnáziumban tanult az idén. A helyzet az 1981/82. évi tanévkezdetre valamit javul, mivel akkorra a helybeli Költségvetési Üzem dolgozói befejezik a napközi otthon teljes külső és belső rekonstrukcióját, így a csoportok visszatérhetnek. A település általános iskoláinak és óvodáinak éves karbantartására alig valamivel több, mint 200 ezer forint fordítható. Ez az összeg csak megfelelő társadalmi munkákkal kiegészítve elegendő. Az elmúlt évben például az MHD szocialista brigádjai szabad szombatjaikon kifestették a Zrínyi iskolát és az örvényi úti óvodát. Ugyancsak kommunista műszakokon újították fel a Szolnok megyei Víz- és Csatornamű műszakokkal ólakért ■ Vállalat dolgozói a kócs-új- falusi óvodát A Kossuth téri iskola karbantartási munkálatainál a Hámán Kató Termelőszövetkezet KilUán György brigádja jeleskedett. Az Alumíniumárugyár tiszafüredi üzemének villanyszerelői pedig az örvényi úti, illetve a Zrínyi iskola főépületének világításkorszerűsítését végezték el. A Fűz- és Kosáripari Vállalat munkásai az úgynevezett alvégi iskolát meszelték ki, a Nagykunsági Építőipari Szövetkezet kollektívája pedig a Lenin úti óvoda külső kőporozási munkálatait fejezte be. Az iskolákért végzett társadalmi munkaórák éves értéke meghaladta a 400 ezer forintot. Mivel új iskola építésére Tiszafüreden előreláthatóan csak a tervidőszak vége felé kerülhet sor, fontos a már meglevő létesítmények alapo1 sabb, rendszeresebb karbantartása, állagának megóvása. Éppen ezért a költségvetési üzem Ady Endre szocialista brigádja felhívást tett közzé, amelyben kéri a nagyközség valamennyi üzemét, közösségét: az idén egy kommunista szombat bérét utalják át a helybeli gyermekintézmények — legfőképpen az iskolák — karbantartását biztosító számlára. Az üzem dolgozói a felhívást követő napokban már teljesítették is vállalásukat D. Sz. M.
