Szolnok Megyei Néplap, 1981. június (32. évfolyam, 127-151. szám)

1981-06-16 / 139. szám

xxxii. évi. 139. szám, 1981. június 16., kedd A MEGYEI PÁRTBIZOTTSÁG ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJA Vita Minden a megszokott me­derben. Az előadó befejezi formás gondolatainak közlé­sét, megköszöni a figyelmet, s leül. A tanácskozás elnöke közelebb tolja hozzá a vizesr poharat, nagy a meleg ezen az estén. Aztán az elnök áll fel. Bejelenti, hogy az el­hangzott beszámoló fölött megnyitja a vitát. A sorok­ban semmi mozgolódás, élénkség, a csend szinte hal- ük. Az elnök előveszi a szo­kásos könyökfájdítós szelle­mességet. Javasolja, hogy azonnal a második, ne az el­ső kezdje el mondókáját. A mondat után ismét kínos percek, az első sorban ülők mereven nézik a cipőjüket. Végre, valahára valaki fel­áll, s elmondja, az előadot­takkal tökéletesen egyetért, s azt javasolja, hogy a tanács­kozás fogadja el az előter­jesztést. Aztán belevág egy valamiféle részbeszámolóba, amely szűkebb környezeté­ről szól, annak eredményeit ecseteli, s végére érve. gyor­san leül. A következő már nem is foglalkozik a beszá­molóval; nem hagyja jóvá, ellenvetése, hogy is lenne. Mondja a magáét, s még az se zavarja, hogy az előtte ülő akkorát ásít, mintha el akar­ná nyelni a világot. Múlik az idő. Az elnök olykor biztat bennünket, szóljunk hozzá, vegyünk részt a vitában. A hozzászólással még nincs sok baj. de a vita elvetélt. Ki tudná hirtelenjé-# ben megmondani, miért? Az/ előterjesztésben érdekelt volt a tanácskozás valamennyi résztvevője, mert egész évre szóló feladatokat összegzett, s kinek-kinek a dolgos hét­köznapokon köze volt, lesz hozzá. A témához leheteti volna tenni, vagy elvenni. Már-már arra gondoltam, hogy elkényelmesedtünk, le­szoktunk a vitáról, nem vál­laljuk az eszmecsere olykor kényelmetlen perceit, amikor egy másik tanácskozáson kap­kodtam a fejem, majd a szá­jam tátottám. Egy kis közös­ség ült össze, hogy megvitas­sa, mi az oka annak az égy helyben topogásnak, ami rá­juk évek óta jellemző. Ott nem kellett buzdítani, kérni az embereket, hogy mond ják el a véleményüket. Mondták kéretlenül. Még az is meg­történt, hogy az egy sorban ülők egymást bírálták, nem is szőrmentén, hanem konkrét eseteket idézve. Rövidesen ki­alakult az alaposan ismert és mindenki' által elfogadha­tónak vélt terv, amely a jö­vőre nézvé sokaknak szemé­lyes feladatokat is adott. Az emberek a több mint három­órás eszmecsere végén nem fáradtan, nem álmosan, fel­élénkülve távozták, s látha­tóan a gondolatok sokaságá­val gazdagodva tértek haza. Miért fulladt részvétlen­ségbe az egyik, miért vált igazán vitává a másik? Nem kellett különösebben gondol­kozni a miérten. Az egyik helyen nagyon gondosan ki­munkált előterjesztés, min­den általános feladatot cso­korba kötő hangzott el. A másikon alaposan elemezték a helyzetet, s levonva a ta­nulságokat, olyan feladato­kat fogalmaztak meg. ame­lyek a széksorokban ülőknek szóltak, szinte név szerint. És bíráltak is, nem általánosság­ban, hanem címzetteket, az ott ülőket. Amikre szólni kell és lehet fejteni véle­ményt és ellenvéleményt. Nem szoktunk le a vitáról,' sőt: vitakészek vagyunk. Csak — „csak” — egy nyel­ven, világos gondolatokkal kell beszélni, bevonni a részt­vevőket. valóban érdekeltté tenni őket. Akkor valóban vita lesz, előrevivő, felelősséggel teljes. 1 (SJ) Jó hangulatban ' ünnepeltek az építők a tiszaligeti szabadtéri színpadon Megemlékezés , Vasárnap délelőtt kilenc órakor az olajbányászok ze­nekarának szórakoztató tér­zenéje köszöntötte a megye- székhelyen, a Tiszaligetbe ünnepelni érkező építőket. Tíz órakor kezdődött a meg- j emlékezés, ahol Barta László, a Szolnok megyei Tanács el- j nöke mondott beszédet, Az elnökségben ott volt Mohá­csi Ottó, az MSZMP Szol­nok megyei Bizottságának titkára, és Simon József a szolnoki városi pártbizottság első titkára. A megyei tanács elnöke előbb az építőknek az ötödik ötéves terv során elért ered­ményeit méltatta, majd a következő évek feladatairól szólott. Elmondta, hogy 1981 és 1985 között 14—16 ezer új otthon átadásával tovább javulnak a megyében élők lakáskörülményei, a hatodik ötéves terv végén száz böl- csődés korú gyerekből a mai 14 helyett már 19-et tudnak elhelyezni a gyermekintéz­ményekben, az óvodáztatási gondok pedig szinte meg­szűnnek: száz 3 és 6 éves ko­rú kisgyermek közül 96 jár­hat óvodába. A megyében jelentős iskolaépítési progra­mot is megvalósítanak, melynek eredményeként csökkenni fog a váltott ta­nítás aránya, javul a nap­közis ellátás és a diákét­keztetés lehetősége- A me­gyei tanács elnöke ezután így folytatta beszédét: „Az építőipar előtt álló teendők a korábbinál nagyobb, mi­nőségben jelentősen eltérő erőfeszítéseket követelnek. Követelmény, hogy vala­mennyi szervezet megfele­lően félkésziilye, területileg és összetételben is feleljen meg a megváltozott felada­tok teljesítésének.” A megemlékezés után a szórakozni vágyók vették birtokukba a Tiszaligetet. Választási lehetőségük bősé­gesen akadt a szórakozni akaróknak. A szabadtéri színpadon délután öt óráig tartott a kulturális program, a hangulatot zenével, kaba­rétréfákkal pezsdítették az előadóművészek, a repülő műszaki főiskola népi együt­tese a táncot kedvelőknek szerzett örömet, és nem unatkoztak a gyerekek sem: őket a Járműjavító bábosai késztették kacagásra, csodál­kozásra. A tarka műsor leg- fergetegesebb sikerét a nem­régiben alakult szolnoki ci­gány folklór együttes tüzes dalai és táncai aratták. Aki pedig elfáradt a kaca­gásban vagy séta közben, azt az építő vállalatok sátrai várták birkával, pacallal, és természetesen innivalóval. Kitettek magukért a vendég­látó vállalatok is: a liget főútja mentén számos he­lyen árusítottak hot dog-ot és gört Még ajándékot is vehetett, aki akart, fazeka­sok, gyöngyfűzők kínálták portékáikat. Egyszóval igen­csak mindenki megtalálta számítását, aki az elmúlt hét végét az építők között töl­tötte el. Nem baj, ha csökken az árbevétel Örményesen újfajta termékeket gyártanak Űj körülmények között kezdte meg idei gazdálkodá­sát az Április 4. Gépipari Művek örményesi gyára. A vállalati érdekeltségi rend­szer korszerűsítése során a korábbi gyáregység önelszá­moló lett, a központi terv- koncepcióhoz igazodva ezen­túl maga határozza meg te­vékenységét úgy, hogy minél több nyereséget érjen el. A vállalati központtal az ör­ményesen termelt nyeresé­gen „megosztoznak”: egy része a közös célok elérését szolgálja, a gyárban maradó hányad felhasználásáról pe­dig az örményesiek dönte­nek. Az önelszámoló egységgé válás megnövelte a gépgyár­ban dolgozók felelősségét, hiszen ezentúl saját maguk­nak kell meghatározni fel­adataikat. A vállalati központ többé nem mondja meg, hogy mit és mennyit termeljenek ör­ményesen — csupán a nye­reségterv teljesítését kéri számon. Ezért aztán alapo­san meg kellett változtatni a gyár irányítási rendszerét, hogy minden, az alapos dön­tésekhez nélkülözhetetlen, információt megkaphassanak az illetékes vezetők. A szer­vezeti keretek átformálása még ma sem fejeződött be, a szükséges szakemberek egy része is hiányzik. Az idén nemcsak az önel­számolás jelentett újdonságot örményesen: 1981-re — több éve tartó folyamat eredmé­nyeként — alaposan meg­csappant a gépgyár legfon­tosabb termékei, a termoge- nerátorok iránti kereslet. (A fűtőkészülékek népszerűségé­nek csökkenését több dolog magyarázza. Többségük drá­ga szénhidrogénnel működik, és az sem lényegtelen, hogy nálunk és a szocialista or­szágokban is — az örménye­si termékeknek -közel két­harmadát exportálták köz­vetlenül vagy közvetve a KGST államaiba. — mér­séklődtek a beruházások.) Az új piaci helyzet gyors rea­gálást követelt, hiszen a gyár termelésének 96 száza­lékát tették ki a generáto­rok. A piachoz való alkalmaz­kodás érdekében a gyár ve­zetősége úgy döntött, hogy az idén teljesen megszünteti a külső kooperációt. így elegendő munkát tudnak ad­ni minden örményesi dolgo- zójuknak, sőt ha valameny- * nyi megrendelést teljesíteni akarnak, akkor 7,3 százalék­kal még növelni is kell az élő munka termelékenységét. A kooperáció kiesése mi­att természetesen csökken a gépgyár árbevétele: a tava­lyi 248 millió helyett az idén csak 205 millió forintra számítanak. E? azonban nem jelenti azt, hogy a gazdál­kodás eredményessége rom­lik. — a hatékonyság növe­lése révén pótolható a be­vételek csökkentése miatt- elve6ző nyereség. Az alkalmazkodást szol­gálja a termékszerkezet idén kezdődött jelentős átalakítá­sa is. A tavaszi BNV-n a fejlett ipari országokból ér­kezett szakemberek körében is nagy sikert aratott a gépgyár külföldi hőszivaty- tyúval felszerelt, az energi­ával takarékoskodó boylere. Az idén az árbevételnek már tíz százalékát adják az Április 4. Gépipari Művek más gyárainak készített táp- ház; és vízlágyító berende­zések. Az idén készülnek fel Örményesen a szovjet meg­rendelésre készülő lakkfes- tékgyári eszközök gyártásá­ra. A tervek szerint ez a termék jövőre már az árbe­vétel 15 százalékát „hozza”, addig azonban a gyárban meg keli teremteni a rozs­damentes acéllal végzett munka feltételeit. Persze még az idén is a termogenerátorok adják majd a gyár termelésének zömét, a termékszerkezetet átalakító törekvések azonban jól kitapinthatok. V. Sz. J. A Jászsági Vas- és Zománcipari Szövetkezet jászkiséri telephelyén megoldották két zománcégető kemence nagyobb hőhasznosítását. Ez a megoldás jóval kedvezőbb, mint a ko­rábbi kemencéknél. Kiemelkedően jó volt az idei cseresznyetermés a tiszaburai Lenin Tsz-ben. A korai fajtáknál mintegy 128 átlag­termést értek el a nyolchektáros cseresznyésben. Elkezdték a meggyszedést is, ejy-egy fáról mintegy 60 kiló gyümölcsöt várnak a szakemberek. Tudományos együttműködés Csonthéjas gyümölcsök ne­mesítésére széles körű tudo­mányos együttműködés ala­kult ki magyar és szovjet kutatók között; a Kertészeti Egyetem ötéves megállapo­dást kötött a Jaltában mű­ködő Nikioki Botanikuskert­tel. A program szerint az egyetem keresztezési, neme­sítés! módszeredért cserébe a szovjet intézet olyan vad kajszi, őszibarack és szilva- fajokat küld, amelyek nem­csak hidegtűrők, hanem gambabetegségekkel szem­ben is ellenállók. A kutatá­sokat is összehangolják; s ehhez közös vizsgálati rend­szert dolgoznak ki a két intézet növénybotanikusai. ma Hangulatos díszhangverseny a sportcsarnokban Befejeződött az országos szövetkezeti dalostalálkozó 4. oldal B hétvége sportja 5—6. old. Brigádkezdeményezés Tiszafüreden Kommunista az isk Tiszafüreden 1455 diák foly­tatja általános iskolai tanul­mányait. A járási székhely alsófokú intézményei 41 tan­teremmel rendelkeznek, és ezek közül valamennyi a fel- szabadulást megelőző idő­szakban épült. A túlzsúfolt termek elhelyezési gondjait súlyosbította, hogy' tavaly a Zrínyi iskola napközi ottho­nának öt termét, illetve ebéd­lőjét, életveszélyessé nyilvá­nították, így tizenegy ta­nulócsoportot kellett átmene­tileg máshová költöztetni. Két osztály a sportszékházban, három csoport a művelődési központban, egy a Kiss Pál, egy az örvényi úti iskolában, és ugyancsak egy csoport a gimnáziumban tanult az idén. A helyzet az 1981/82. évi tanévkezdetre valamit ja­vul, mivel akkorra a helybeli Költségvetési Üzem dolgozói befejezik a napközi otthon teljes külső és belső rekonst­rukcióját, így a csoportok visszatérhetnek. A település általános isko­láinak és óvodáinak éves kar­bantartására alig valamivel több, mint 200 ezer forint fordítható. Ez az összeg csak megfelelő társadalmi mun­kákkal kiegészítve elegendő. Az elmúlt évben például az MHD szocialista brigád­jai szabad szombatjaikon ki­festették a Zrínyi iskolát és az örvényi úti óvodát. Ugyan­csak kommunista műszako­kon újították fel a Szolnok megyei Víz- és Csatornamű műszakokkal ólakért ■ Vállalat dolgozói a kócs-új- falusi óvodát A Kossuth téri iskola karbantartási munká­latainál a Hámán Kató Termelőszövetkezet KilUán György brigádja jeleskedett. Az Alumíniumárugyár tisza­füredi üzemének villanyszere­lői pedig az örvényi úti, illetve a Zrínyi iskola főépületének világításkorszerűsítését vé­gezték el. A Fűz- és Kosár­ipari Vállalat munkásai az úgynevezett alvégi iskolát meszelték ki, a Nagykunsági Építőipari Szövetkezet kol­lektívája pedig a Lenin úti óvoda külső kőporozási mun­kálatait fejezte be. Az isko­lákért végzett társadalmi munkaórák éves értéke meg­haladta a 400 ezer forintot. Mivel új iskola építésére Tiszafüreden előreláthatóan csak a tervidőszak vége felé kerülhet sor, fontos a már meglevő létesítmények alapo1 sabb, rendszeresebb karban­tartása, állagának megóvása. Éppen ezért a költségvetési üzem Ady Endre szocialista brigádja felhívást tett közzé, amelyben kéri a nagyközség valamennyi üzemét, közössé­gét: az idén egy kommunista szombat bérét utalják át a helybeli gyermekintézmények — legfőképpen az iskolák — karbantartását biztosító számlára. Az üzem dolgozói a felhívást követő napokban már teljesítették is vállalá­sukat D. Sz. M.

Next

/
Oldalképek
Tartalom