Szolnok Megyei Néplap, 1981. május (32. évfolyam, 101-126. szám)

1981-05-14 / 111. szám

1981. MÁJUS 14. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 3 Afrikai szakszervezeti aktivisták látogattak Szolnokra ban? Az egyedi gépgyártás szervezési gondjaival a so­rozat harmadik része foglal­kozik. Az első helyszín a MÁV szolnoki Járműjavító Üzeme. A manapság inaira berkekben szükségszerű „divatirányzat­tal”, a termékszerkezet kor­szerűsítésével a MÁV szol­noki Járműjavítójában nem kell foglalkozni. Ez a cég ugyanis Diesel-mozdonyok és v asú ti szemlél yköcsik kar­bantartásával, felújításával foglalkozik. A csinálnivaló, hogy kissé egyszerűen fogal­mazzunk, adott, s hozzá — Javunk többször hírt adott erről — az eszközök is, hi­szen tavaly az év elején köl­tözhettek be véglegesen a hatalmas, frissen épült csar­nokba. Az itt lefektetett vágányok, az úgynevezett hajók — hét., található belőlük — kialakí­tásával le is tették voksufcat a tervezők és az üzemiek egyfajta szervezési szisztéma mellett. Mindez annyit tesz, hogy az elhatározások sze­rint, folyamatosan, hasonló­an a gyárfáshoz, szalagsze- rűen, reperáliák az ide ke­rülő mozdonyokat, más csar­nokokban a személykocsikat, és azok úgynevezett fődarab­jait. A felvonultatott, ha úgy tetszik, kiépített eszközök — például mosóberendezések, daruk — biztosítiák is a sza- lagszerűséget. Folyamatos ­Ságról azonban aligha be­szélhetünk. Elegendő csupán az egyik hajóban — gyártó területen — felsorakoztatott álldogáló, félig kész motorok tömegén végignézni, látható, hogy az alkatrészellátás rap­szodikussága elgáncsolja időnként ezt a törekvést. (Drágább raktár területet, mint ez, a „kényszertároló” aligha találunk a megyé­ben.) Mindez persze nem a szervezőkön múlik. Az üzemben 1979 áprilisá­ban hoztak létre egy szerve­ző csoportot, összesen öten dolgoznak itt, a vállalati lét­szám, tegyük hozzá, megha­ladja az ezret. Ahogyan a szakirodalom írja, könnyű a dolguk, hiszen ez azt mond­ja: legbonyolultabb szervezé­si feladatot az átszervezés jelenti, amikor az elavult szervezetet a követelmé­nyeiknek meg nem felelő módszert kell korszerűsíteni. Ilyenkor a szervezők kezét bizonyos mértékig megkötik az adottságok. Ügy tűnik, a Járműjavító­ban ez csupán a látszat, hi­szen az új szervezési szém- pontból „szűz terep”, csak részben felel meg az érin­tetlenség kívánalmainak. A dolgok ott kezdődnek, hogy a beruházásiban csak a végső szakasznál kapcsolódtak be a szervezők a munkálatok­ba. így azután előfordul, hogy egyes javítási részfo­lyamat annyiban különbözik a régitől, hogy új helyen csi­nálják, Persze, van olyan kö­zöttük, amely alapvetően más, a korábbihoz képest, így például a raktározás, amely szervezési viszonylat­ban is a legkorszerűbb meg­oldások közé tartozik, (Fur­csa kontraszt a magas rak­tár mellett az említett kény­szerpihenőn tartózkodó mo­tormennyiség.) Javítás „gyalog” Vagy említhetnénk a for­góvázak javítását. Itt éppen a szervezők közreműködésé­vel újfajta, a váz szerelésé­hez nélkülözhetetlen, forga­tóberendezéseket állítottak munkába. E munkaterület dolgozói elmondták, hogy nem csupán a termék útja rövidült a javítás folyamán, hanem könnyebb a munka is a régi kézi forgatáshoz viszo­nyítva. Sőt, létszámot is si­került megtakarítani! Meg­szűnt a daruzás olykor sok gondot jelentő problémája, csökkentek a veszteségidok is. De említhetnénk, a hengerek, a hengerfejek javítási módszerét is. Ez már igazén a szervezé­si „nagyfalatok” közé tar­tozik. Optimalizált szállítás­sal, megmunkálással. (Zárt ciklusú javítást alakíthatnak kii, célgépekkel, felsőpályás emelőkkel, görgős asztalok­kal, gyorsíthatják a terme­lést.) Tetszetős, újszerű már félig-meddig a csarnok fes­tése — tehát még ergonómiai szempontokat is figyelembe vehették. Mégis úgymond „gyalog” vagyis az eredeti elképzelés nélkülözésével ja­vítják ezeket a gépegysége­ket. A fejlesztés befejezésé­hez berendezések hiányza­nak. Pedig a miunka elvég­zése az üzemen belül igen fontos dolog Régen az Észa­ki Járműjavítóban újították fel az említett gépelemeket, s ez időnként az átfutási időt igencsak meghosszabbította. Mindezidáig a termelés eszközeiről esett szó. Az üze­mi szervezőknél azonban a stooneren, s a tollon kívül aligha, található más mun­kaeszköz. Filmfelvevőkre, képmagnóra, s ezekhez ha­sonló, a munkaszervezést könnyítő berendezésekre nincs is szükség, mert aho­gyan mondják, a munkahe­lyek, a javítási metódus ki­alakítása úgymond ma még a szervezés extenzív felada­tai közé tartozik. Az intenzi- fikálás, — a mozdulatok, a munkahelyek, f gyártmá­nyok, s a javítók útjának elemzése — még a jövő ze­néjei Az elmondott példák azt bizonyítják, van tenniva­lója a kis csoportnak. Hát még ha tudjuk, hogy időn­ként a géptelepítés, a tar- goncaiérat szervezése, sőt a szikvízellátás is az ő dolguk. Más kérdés — és így utalha­tunk a bevezetőben említet­tekre, a szervezés igen tág, sokszor túlontúl tág értelme­zésére — tudna—e alkalmaz­ni az üzem ezt a szellemi kapacitást „nemesebb” fel­adatok elvégzésére? A leg­újabb munka, a személyko- csi-íavítás hálóterve« elem­zése arról tanúskodik, hogy igen. Utazó bizonylatok S bizonyosan nem mond­hat le a Járműjavító a mes­terségesen megalkotott szür­keállomány, a számítógép használatáról sem. Pillanat­nyilag az anyagbizonylatok utazgatnak a fővárosba, s vissza, a velük összefüggő feldolgozott információk, tab­lók, amelyek már csak a manuálisan elvégzett munka ellenőrzésére jók. Az egysé­ges bizonylati rendszer a MÁV javítóbázisain béLül ma még csak elképzelés, a köz­ponti anyag- és alkatrész- nyilvántartás utópiájáról ne is beszéljünk. A Járműiavító szinte egyik évről a másikra változott, hi­szen még a csarnokban állt a gőzmozdony, amikor már dolgoztak az új iavíitanivaló- kon, a Diesel-vontatókon. A változásokhoz alkalmazko­dott a munkásgárda, s a tar­talékok feltárásához — eb­ben elsődleges szerep jut a szervezésnek, a szervezők­nek, s a már máshol bevett módszer szerint létrehozott alkotó csoportoknak, az úgy­nevezett teameknek — úgy tűnik a következő lépést a műszakiaknak kell megten­niük. Hajnal József (Folytatjuk) A GYÓGYÍTÓ SZERVEZÉS Ötletek egy forgatóra Afrikai — togói, felső­voltai, guineai, kongói és madagaszkári — szakszerve­zeti aktivisták huszonegy tagú delegációja látogatott tegnap Szolnokra. A vendé­gek a Szakszervezetek Or­szágos Tanácsa nemzetközi szemináriumán tartózkodnak hazánkban. Délelőtt Árvái István, a Kenderesen jelenleg 1898 lakást tartanak nyilván, és ezek 95 százaléka magántu­lajdonban levő kertes csalá­di ház. a nagyközség évente 30—35 új házzal gyarapo­dik, és az építkezések túl­nyomó többségét) három kis­iparos végzi. Az új házak egy része a település nyugat ti részére, a 4-es főúttól jobbra eső területre kerül, ahol a következő évtizedek­ben mintegy 120 családi ház és telek létesítésével számol­nak. Itt a négyszögölenkénti telekár mindössze ötven fo­rint körül alakul. Aki vi­szont a központhoz közelebb szeretne házat építeni, az is talál házhelyet. Kenderesen mégmost is sok a belterületi nagytelek, és közülük éven­te 18—20-at megosztanak. Az építkezéseken kívül a lakásfelújítások száma is emelkedik. Évenként 15—20 régi épület bővítésére, kom­fortfokozatának növelésére kérnek engedélyt a helyi ta­nácstól. Egyre több a fürdő­szoba, és a lakások hetven százalékába a vizet is beve­zették. Ami a tanácsi, szolgálati lakásokat illeti, ezekből 21 van. Zömük pedagóguslakás, és az épületek között akad­nak újak meg korszerűtle­nek, elavultak is. A Szolnok megyei Növényvédelmi és Agrokémiai Állomás tíz vál­lalati bérlakással rendelke­zik, a repülőgépes szolgálat eggyel, a November 7. Ter­melőszövetkezet pedig tizen­kettővel­A nagyközségben negyven, üresen álló családi ház van, amelyek közül évente 8—10 jakást értékesítenek a sok- gyermekes családoknak. ­Elkészült Kenderes köz­pontjának részletes rendezé­si terve, amely már több­szintes családi házakat is tartalmaz. Hasonló háztípu­sokra igénylők is bőven akadnának, de a megvalósí­tást hátráltatja, hogy a centrumban nincsen megfe­lelő, tanácsi tulajdonban le­vő, szabad terület. A magas Szakszervezetek Megyei Ta­nácsának vezető titkára az SZMT székházában fogadta őket, majd Szolnok megyé­ről, a megyében folyó szak- szervezeti munka tapasztala­tairól — elsősorban a terü­letpolitikai feladatokról, a tanácsokkal való együttmű­ködésről — adott tájékozta­tást. kisajátítási, szanálási költsé­geket pedig a tanács egyen­lőre nem tudja vállalni. Közigazgatásilag a telépü- léshez tartozik a nyolcszáz lakosú Bánhalma, amelyet fejlesztendő külterületként kezelnek. Ide lassanként va­lóságos modern „minifalu” épül, a település évente 4—5 új házzal gyarapodik. A Kö­zéptiszai Állami Gazdaság az elmúlt tervidőszakban tizen­öt szolgálati lakást épített, és ez a folyamat jelenleg is tart. Ilymódon is szeretnék az új sertéstelepre a szakem­bergárdát biztosítani. Bizo­nyára növeli az építkezési kedvet az is, hogy az idén Bánhalmán üzembe helyezik az új — az állami gazdaság­tól független — vízmüvet D. Sz. M. Ebéd után a fogyasztási szövetkezetek munkájával ismerkedtek a vendégek. Lá­togatást tettek a MESZÖV- székházban, rövid városnézés közben megtekintették a Skála Tiszavidék Áruházat és a Szolnok éttermet. Ké­pünkön a delegáció egy cso­portja. Fotó: Tarpai Kitüntetések a béke- és barátsági hónap alkalmából Az Országos Béketanács elnöksége a béke- és barát­sági hónap alkalmából a bé­kemozgalomban, a szocializ­mus építésében végzett ered­ményes munkáért a Magyar Békemozgalom kitüntető jel­vényét adományozta Földi Lajosnénak, a martfűi Tisza Cipőgyár tűzőnőjének, Sáros Máriának, a törökszentmik­lósi Tiszatáj Tsz tagjának, Tóth Andrásnénak, a kisúj­szállási KUNSZÖV szocialis­ta brigádvezetőjének, Tóth Endrének, a Hazafias Nép­front Kisújszállás városi bi­zottsága titkárának. A Magyar Békemozgalom emlékplakettjét kapta a MÁV Szolnoki Járműjavitó Üzem férfiénekkara, a tiszörsi Petőfi Tsz Gábor Áron Szocialista Brigádja. Kicsit hason­1 latos ez a labdarúgás­hoz. Mind- ■ nváian szak­értői va­gyunk. Mert (valamennyi­en végzünk hasonló tevé­kenységet Megszervezzük' pihenésünket, este mosako­dunk, megágyazunk, meg­szervezzük munkába érkezé­sünket, bérletet vásárolunk, időben reggelizünk. Az evi­denciák után szabadion hi­vatkozni bonyolultabb szer­vezői mi voltunkra: képesek vagyunk több hónapra előre programunkat, tennivalóin­kat átgondolni, kialakítani. Szóval mindezek kapcsán nem véletlenül érezzük fel­jogosítva magunkat arra, hogy ítéletet mondjunk munkahelyünk és más mun- Kahelyek szervezettségi szín­vonalára, Hiszen a hibákat is — lám, gondoljuk csak át — gyorsan, úgymond kapás­ból tudnánk tucatszámra so­rolni. Mindezek orvoslására elfogadható véleményt mon­dani már nehezebb. Nem vé­letlen tiehát, hogy az utóbbi időben nagy a keletje a szer­vezet épülését szolgáló szak­értőknek. (A szervező: meg­felelő szervezéselméleti és módszertani felkészültséggel rendelkező szakember, aki szervezéssel hivatásszerűen foglalkozik — mondja a munkaügyi lexikon. (Persze, ha kicsit a mélyére nézünk a dolgoknak, kiderül az is, hogy nagyobb a füst, mint a láng. S időnként a szerve­zés eredménye megfoghatat­lan, mint az imént említett füst, és persze, az is előfor­dulhat, hogy fojtogat, mint a szmog. Szavazat hajókkal Lapunk három részes so­rozatban megkísérli feltérké­pezni három üzem példáját, hogy mit jelent ez a szó az üzemekben: szervezés. A há­rom helyszín mindegyikénél foglalkoztak már szervezés­sel, de sajátosságai miatt ez a tevékenység „egy lapon” nem említhető. így három napon át kaphat az olvasó képet arról például: mit ala­poz a Járműjavítóban egy eszköztélen szervező? Ráol­vasás vagy tanulmány? Erre a kérdésre a sorozat máso­dik részében — amely a kun­madaras! Vas- és Eliektro- jnosipani Szövetkezetről szól — kapható válasz. Semmi vagy minden — avagy ho­gyan alakul a szervezés a jászberényi Aprítógépgyár­Háromszázhatvan hektáron kaszálnak lucernát a jászboldogházi Aranykalász Termelőszö­vetkezetben. Mint más gazdaságokban, itt is visszavetette a zöldtakármány első növedé- kének fejlődését a hideg, a csapadékhiány, így hektáronként 1,8 tonnás termést tudnak betakarítani. Képünkön: géppel forgatják a rendre vágott lucernát (T. F.) Évente 30-35 új lakás Többszintes házakra , is lenne igény Kenderesen

Next

/
Oldalképek
Tartalom