Szolnok Megyei Néplap, 1981. május (32. évfolyam, 101-126. szám)

1981-05-01 / 101. szám

10 SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 1981. MÁJUS 1. Szerszámaim Megváltoztak az ember szerszámai, inert megválto­zott maga a munka is. Az ember mindig a munkájához hasonlított legjobban, s ezen keresztül a szerszámaihoz. Ez befolyásolta hitét, szándékát, létfeltételeit, vagyis ez hatá­rozta meg leginkább viszo­nyát a környezetéhez. A szerszámról mindig a kézbe vehetőség jutott elő­ször eszembe. Mert szinte minden alakítandó anyag ke­ményebb a kéznél. Talán ez volt az egyik legfőbb hiány, amely arra kényszerítette; keressen az ellenszegülőnél is dacosabbat, élesebbet, ne­hezebbet és keményebbet. Egy valamire való szer­számnak számomra ezért mindig volt nyele, amely ak­kor volt érdekes, amikor megkopott a kéz szorításá­ban. Amikor az ütő, fúró, vé­ső, faragó mozdulatok nyu­godtak meg egy pillanatra letett szerszámban, amikor a megbámult, megfeketedett nyél az ember verejtékét, iz­zadtságát és lendületét su­gallta. S a két bütykeivel haso­nult a nyélhez, a nyél is hoz­zákopott a kézhez. Klasszikus megfogalmazás: a szerszám a kéz meghosz- szabbítása. Ma ezek a régi szerszámok elhagyták a ke­zet. Ha azt mondjuk, hogy felgyorsult az idő, akkor hozzá kell tenni: felgyorsult a tér is, a mozdulat is, az alakító szerszám is. Ezért va­lahol törvényszerű, hogy egy­re jobban kicsúszik az em­beri kézből, amelynek több következménye van. Köny- nyebbé teszi a munkát, de ez-a szereszám már nem ve­hető kézbe. Elveszítette a nyelét, az ember izomerejét, vagyis az emberei léptéket: Elvékonyodott, megnyúlt az ember keze — a szobrász talán így tekintene át egy gyárat, így olvasna a mozdu­latokból a futószalagoknál és a nyomógomboknál. S ez a törékennyé vált kéz öntőfor­májához képest egyre dro- medárabb szerszámokkal dol­gozik. Nemrégiben egy darab anyag -került a kezembe, amilyennel az iskolában gyurmáznak a gyerekek. Hiába forgattam, gyúrtam, hiába akartam hosszas ráné­zéssel megtisztelni, nem ido­mult a fantáziámhoz. Csak az esetlen formák figyelmez­tettek; elveszítettem azokat az ujjmozdulatokat, amelyek­kel iskotás koromban még játszi könnyedséggel alakí­tani tudtam az anyagot. Talán a kezem már ezek­hez az új szerszámokhoz ido­mult öntudatlanul is. Ame­lyek nem tisztelik az anya­got, csak alakítják. Ijedten veszem észre, hogy a kezem elveszítheti kézírá­sát is. Hiszen ezt a néhány sort rögtön írógépbe írom, ahogy gyorsabb és köny- nyebb. Az írás alig technici- zálódott a könyvnyomtatás felfedezése óta. Mégis, mi­lyen messzire kerültünk már a kódexmásolók és írók lúd- tollaitól. Persze új szerszámaim új emberi gondolatokkal is telí- tőktek. De egy másodpercig sem hiszem el, hogy ez a technika engem is tökélete­sebbé tesz, vagy csupán új szerszámaim miatt tökélete­sebb vagyok a kézi szerszá­mokat hasznánló embernél. Nem a nosztalgia íratja ve­lem ezeket a sorokat, hanem a dac; nem akarok gondol­kodás nélkül idomulni ezek­hez az új szerszámokhoz. Hiába a legmodernebb technológia, hiába a legmo­dernebb gépsor, a futószalag, a többtonnás szerszám és műszer, a termelékenység apokaliptikus jelei — embe­ri hozzájárulás nélkül nem létezhetnek. S egyre inkább rá kell döbbennünk: az esz­méletlenné fokozott termelés lehetőségeivel is szembe kell szegülnünk. Azokkal a szer­számokkal, amelyek kicsúsz­tak az emberi kézből, átfor­málták a teret és időt — ér­tünk és ellenünk. V. J. Kecskeméten A Jászkunság népművészete A kecskemétiek május el­sejei programját - gazdagítja, színesíti az a nagyszabású kiállítás, amely Szolnok me­gye népművészetét mutatja be a „hírős város” közönsé­gének. Tegnap délelőtt a Katona József Múzeumbán megtartott megnyitón Bánsz- ky Pál, a Bács-Kiskun me­gyei múzeumok igazgatója köszöntötte a résztvevőket, köztük Romány Pált, az MSZMP KB tagját, a Bács- Kiskun megyei pártbizottság első titkárát, a megye és a város közművelődési, művé­szeti életének több vezetőjét Ezt követően dr. Selmeczi László, a Szolnok megyei mú­zeumok igazgatója megnyi­totta a három nagyteremben berendezett, látványos kiállí­tást. Szólt a magyar népművé­szet gazdag hagyományairól, továbbéléséről, majd köszö­netét mondott a Bács-Kiskun megyeieknek a kiállítás le­hetőségéért. Majd dr. Szabó László kandidátus, a szol­noki múzeum tudományos főmunkatársa tárlatvezetést tartott. A kiállítás bemutat­ja a Szolnok megyei híres fazekasok munkáit, a megye tájegységeinek népviseletéit, a régi falusi mesteremberek munkáit, a hajdani pásztor­élet kellékeit, a jellegzetes lakásbelsők berendezéseit, egyszóval teljes keresztmet­szetet ad a Nagykunság és a Jászság népművészetéről. Jutalomutazás A megye fogyasztási szö­vetkezetedben dolgozó fiata­loknak szervezett NDK-beli utazást a MÉSZÖV. A har- mlinoöt fiatal jó munkája el­ismeréseként mától hetedi­kéig ismerkedik az NDK vá­rosaival, történelmi neveze­tességeivel. Az egyhetes prog­ramban erfurti, weimari, buchenwaldi, potsdami, wer­den és berlini kirándulás szerepel. ’,Az itteni élet nekem csoda" Dél-Jemenből Mezőtúrra Samir Ahmed Mohemed magyar nyelvi versenyt nyert Hírül adtuk, hogy a MÉM fel­sőoktatási intézményeiben tanuló kalföldi diákok magyar nyelvi versenyéből győztesként került ki Samir Ahmed Mohemed. a DATE mezőtúri mezőgazdasági gépészeti főiskolai karának első éves hallgatója. — Hazája Dél-Jemen, hi­vatalosan a Jemeni Népi De­mokratikus Köztársaság — bizony messze van a Berety- tyó partjától. Egyáltalán, mi­előtt ösztöndíjasként hozzánk jött volna, hallott valaha is magyar beszédet? — Dehogy, soha... Otthon a sivatagban? Legelőször a budapesti repülőtéren hal­lottam magyar szót. — Milyennek találta? — Ne is haragudjon érte... Mint amikor a nagy családi gyufadobozban már csak ti­zenöt, húsz szál gyufa van, s elkezdem rázni. Valami olyasmi volt a hanghatás. Vagy netán amikor nagyon gyors mozdulatokkal fát vág­nak. .. Szinte megszédültem úgy kétségbeestem: én ezt a nyelvet soha, de soha nem tudom megtanulni. — Ez mikor volt...? — 1978. szeptemberében, amikor Magyarországra jöt­tem. Tényleg «agyon nehéz volt. Magyar—arab, arab— magyar szótár se égen se földön, Képzeli el... — Képzelje el... — Igen, igen köszönöm... úgy tanulni szaktárgyakat, hogy először megnézem, hogy ez vagy amaz magyar szó mit jelent angolul, aztán elővenni az angol—arab szó­tárat. Két évig küszködtem az előkészítőn, de egyre in­kább beleszerettem a magyar nyelvbe. Mondhatom, most már gyönyörűnek találom. Már nem gyufaszálak zörgé­se jut eszembe róla. — Hogy került hazánkba... Miért pont idejött? — Magyar szót ugyan nem hallottam az arab félsziget legdélebbi csücskében, de Magyarországról sok szépet és jót, igen. Nálunk is van­nak termelőszövetkezetek, s a magyar mezőgazdaság helyzete, eredményessége ná­lunk is sok embert érdekel. Amikor választhattam, hogy hol tanuljak, én azt mond­tam: Magyarország. Olvastam azt is, hogy ez a nép is majdnem olyan szegény volt, mint az enyém, meg azt is, hogy mire vitte... — Szóval illúziói voltak? — Nem számítottam annyi szépre, jóra! Ez az ország, az itteni élet, nekem csoda... Persze, van honvágyam. Amióta eljöttem nem vol­tam otthon. Hét testvérem van... De hiába! A repülő­gép temérdek pénz... Az ösz- töndíjacska erre nem futhat­ja. Talán majd a nyáron, már hazamehetek látogatóba. Mert azért, azt talán monda­nom sem kell, minden szál odaköt. Én már a forradalom utáni nemzedék vagyok. — Ezt ha elmondaná rész­letesebben, bővebben. — Azt biztos tudják maguk is a mi történelmünkből, hogy a dél-jemeni nép milyen bátran harcolt a gyarmati uralom ellen. 1963-ban a Radfan hegységbeli törzsek fegyvert fogtak, s ez volt a fegyveres ellenállás nyitá­nya. Az angol gyarmatosítók kénytelenek voltak feladni pozícióikat. 1967-ben meg­született a Dél-jemeni Nép- köztársaság. A neheze persze még ezután jött, s még most is szegény az én hazám. A termőföld kicsi, olajunk semmi, csak a Nap tűz is­tentelenül. Negyvenöt-ötven Celsius fok nem ritka'.. Azokra a dél-jemeni fiata­lokra vár a nagy feladat, akik mint én, a szocialista országokban tanulunk, hogy otthon a szellemi fejlődés motorjai legyünk. Amikor azt mondtam, hogy a forra­dalom utáni nemzedék va­gyok, nem úgy értettem, hogy én már kimaradtam abból... Sőt! Nekem azzal is nagy szerencsém van, hogy itt Magyarországon azokkal a mezőgazdasági gépekkel, ter­melőeszközökkel ismerkedem meg, amelyekkel otthon is dolgoznak. Ez nagy köny- nyebbség lesz... — De addig még van két éve, itt Mezőtúron. — Nagyon vidáman, jól te­lik. Honfitársammal Ama- bad Ahmed Saidival igazán nem panaszkodhatunk, az évfolyam, a főiskola szerete- tét élvezzük. A legfontosabb persze a tanulás. Nem mond­tam még: egy termelőszövet­kezetben fogok majd otthon dolgozni, ha mérnök leszek. De azt mondhatom, Magyar- országot mindig a szívemben fogom őrizni, túl az „óperen- cián”. az Arab-félsziget d’éli csücskében. ■ T. L. Zene, tánc, humor, játék Gazdag kulturális program május elsején Május elsején sok kulturális, szórakoztató rendez­vénnyel várják az érdeklődőket a megye városaiban. Szolnokon, a Tiszaliget ad otthont a már hagyományos vidám majálisnak, amelyen a gyermekek és a felnőttek egyaránt találnak kedvükre való szórakozást. A szabadté­ri színpadon délután 1 óra­kor kezdődik a „Csak fel­nőtteknek” című műsor, amelyben többek között fel­lép az Olajbányász fúvósze­nekar, Kovács Sándor tánc- dalénekes, Böröczki József parodista, a Killián György Repülő Műszaki Főiskola ci- tera- és néptáncegyüttese, Sebestyén Éva, Czibulás Pé­ter és Hollósi Frigyes, a Szigligeti Színház művészei, Nagy Bandó András humo­rista és még sokan mások. A „Csak gyerekeknek” című műsor ugyancsak délután 1 órakor kezdődik a tiszaligeti sportpálya melletti téren. A programban aszfaltrajzver­seny, játékos ügyességi és sportvetélkedők szerepelnek. Karcagon, a Győrffy Ist­ván Nagykun Múzeum előtti téren kerül sor a május el­sejei rendezvényekre. A po­litikai nagygyűlés után. 11 órától az ország minden ré­széről érkezett népművészek kirakodóvásáron kínálják portékáikat. A majális prog­ramjához japán önvédelmi sportbemutató, táncház, az Arany János úti Általános Iskola és a Déryné Művelő­dési Központ néptánccsoport­jának fellépése, népdal- és nótaműsor szerepel. Túrkevén, a fürdő terüle­tén délelőtt 10 órától várja a majális a felvonulókat, akik az úttörő kulturális sereg­szemlén legjobban szerepelt művészeti csoportok műsorát tekinthetik meg. Az áfész KISZ-alapszervezete erre a napra hirdette meg az if­júsági klubok találkozóját.A fiatalokat, — de az időseb­beket is — délután vetélke­dők, különböző játékok, szó­rakoztató műsorok várjak. Este 6 órától medencebál. Kisújszálláson, a nagy­gyűlést követően, a strand előtti parkban Koós János és Dékány Sarolta táncdaléne- kes műsora ígér kellemes szórakozást. A ligeti szabad­téri színpadon délután 5 órától pedig a Fővárosi Ope­rettszínház művészei lépnek a közönség elé. Este 8 órától a városi tanács mögötti térén szabadtérig táncestet rendez­nek. Törökszentmiklóson, a mű­velődési központ udvarán délelőtt 11 órától a Miklós néptáncegyüttes és a műve­lődési központ citeraegyüt- tese ad műsort. A programok a sportpályán sportbemuta­tóval, versenyekkel folyta­tódnak. Jászberényben, a Béke és Barátság ligetben rendezik meg a május elsejei ünnep­séget. A nagygyűlés után a Székely Mihály zenei Álta­lános Iskola és a Gyetvai János Általános Iskola kóru­sai és néptáncegyüttesei ad­nak műsort A jászberényi munkás és ifjúsági ház Belépés minden korosztálynak A nyugdíjasklub tagjai április elején nagysikerű hobbi­kiállítást rendeztek saját munkájukból Két és fél esztendeje, ami­kor Jászberényben felavat­ták a Hűtőgépgyár munkás és ifjúsági házát, a közmű­velődési szakemberek köré­ben volt némii tanácstalan­ság: tulajdonképpen kié lesz ez az új intézmény? A gya­korlat azóta pontos választ adott a kérdésre: a „Hűtő” jászberényi művelődési ott­hona képes üzemi-szakszer­vezeti, egyszersmind városi, lakóterületi intézményként is működni. Nyitott ajtók A munkás és ifjúsági ház dokumentumokban rögzített működési elvei is erről a ket­tős feladatról szólnak. Ar­ról, hogy a ház legyen a hű­tőgépgyári dolgozók tartós közösségeinek otthona, s ad­jon helyet, kínáljon lehető­séget a szabad idő spontán eltöltéséhez. És — Jászbe­rény nem bővelkedik korsze­rű közművelődési intézmé­nyekben — szükség van ter­mészetesen arra is, hogy a város kulturális vérkeringé­sébe bekapcsolódjon, nap nap után részt kérjen az in­tézmények közötti munka- megosztásban. A ház kívül-belül szép, a belépő hangulatos, kulturált környezetben találja magát. A színházteremben három­száz néző foglalhat helyet, a két nagyobb és két kisebb klubszoba pedig kisebb kö­zösségek foglalkozásaira al­kalmas, mindamellett ezek­ben lehet persze játszani, be­szélgetni, tévézni, rádiózni is. A létesítményt „kitaláló” tervezőket dicséri: nyitott az ajtó. szabad az átjárás a szomszédos járási könyvtár olvasótermébe és zeneszobá - iába. Mindent összevetve te­hát az intézmény — egy-két kisebb építészeti hiányossá­gával együtt is — kiválóan alkalmas arra hogy — a szó legszorosabb értelmében vé­ve — a művelődés otthona legyen. A tánc egy újabb „fellegvára” A kezdet kezdetén mind- iárt három rendszeresen mű­ködő. tartós közösség talált otthonra a munkás és ifjú­sági házban: a Hűtőgépgyár nyugdíjasainak klubja. a madrigál kórus és a társas- támcesvüttes. Ma már ter­mészetesen jóval bővebb a kiscsoportok listája, s ezek az adatok egyúttal jelzik a léte­sítmény népszerűségét is. Knormé Csányi Zsuzsa az intézmény igazgatója, és Ke­rékgyártó Zsuzsa előadó elé­gedetten summázhatja, hogy: — A társastánc csoportnak már van egy utánpótlás együttese is, a zeneiskolával közösen tartunk fenn fúvós- zenekart. egyre jobban dol­gozik a bábcsoport, a gyer­mek képzőművészeti szak­kör, a népi díszítő szakkör. Egy nyugdíjasklub helyett már kettő van, a közelmúlt­ban pedig megalakult a fia­tal utazók klubja. A külön­böző szenvedélyeknek hódo­lók kisebb-nagyobb csoport­jai — bélyeg- és éremgyűj- tők — ugyancsak nálunk tartják összejöveteleiket. — Tanfolyamok? Knorrné Csányi Zsuzsa: — Más művelődési ottho­nokhoz viszonyítva, mi kevés tanfolyamot szervezünk. Aminek az a magyarázata, hogy az üzemben önálló ok­tatási osztály dolgozik, s a szakmai ismeretterjesztést teljes egészében „fölvállal­ja”. Következésképp mi első­sorban közhasznú tanfolya­mokat szervezünk — most például folyik egy szabás- varrás tanfolyam. Jászberény — jól tudjuk — a hazai néptánc egyik fel­legvára. Kevesebben tudják viszont, hogy a megye egyet­len csoportja is Jászberény­ben van. S amióta igazi ott­honra lelt a munkás és if- iúsáei házban, egyre inkább kiteljesedik az együttes munkája. Eredmények, s ami mögöttük van A köziművelődésben az eredmények szülőanyja — sok esetben — az egészséges elégedetlenség. A jászberé­nyi munkás művelődési ház töhb sikertelen kísérlet után ebben az évben ismét meg­próbálja. biztos alapokra he­lyezve. nagy szervezőmunká­val létrehozni önálló ifjúsági- klubját. Emellett, merthogy igény van rá, a szocialista brigádok közösségeinek klub­bá szervezése is az idei ten­nivalók közé tartozik. Tavaly, s az év eddig el­telt részében több tízezer ember fordult meg a mun­kás és ifjúsági ház rendez­vényein, foglalkozásain: nyugdíjasok, ifjúmunkások, óvodások. iskolások, nők, férfiak. Ügy tűnik — mond­ják Jászberényben — hama­rosan „telt ház” lesz, s mind­ehhez tegyük hozzá, hogy számos tanácskozásnak, tö­megszervezeti s egyéb, nem kifejezetten kulturális ren­dezvénynek is otthont ad a jászberényi intézmény. De — ügyes szervezéssel, a helyi­ségek még jobb kihasználá­sával — több is „belefér” eb­be a voltaképpen nem nagy épületbe. Főképp, ha az anyagi lehetőségek adottak. S ezzel kapcsolatban jó me­cénásokról szólhatunk: a Hű­tőgépgyár vállalati szakszer­vezeti bizottsága 100 ezer fo­rintot. a gyár a jóléti keret­ből 350 ezer forintot ad az intézmény fenntartásához — s ebben nem foglaltatik ben­ne a ház dolgozóinak bére. A vasasszakszervezet eddig minden évl>en adott céltá­mogatást : ebben az évben 200 ezer forintot, egy, az épü­let mögött felépítendő^ kis szabadtéri színpad költségei­hez. A tervezett, saját bevé­tellel együtt a művelődési otthon költségvetése megkö­zelíti az egymillió forintot. Kétségtelen, hogy az ered­mények hátterében, a kultu­rális minőségek „képződésé­ben” nagy szerenet játszik a pénz, a támogatás, ám még fontosabb az. hogy a jászbe­rényi munkás és ifjúsági há­zat immár magukénak érzik nemcsak a Hűtőgépgyár dol­gozói. de a herényi kisüze­mek munkásai és a város sok lakója is. Sz. J.

Next

/
Oldalképek
Tartalom