Szolnok Megyei Néplap, 1981. május (32. évfolyam, 101-126. szám)
1981-05-01 / 101. szám
10 SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 1981. MÁJUS 1. Szerszámaim Megváltoztak az ember szerszámai, inert megváltozott maga a munka is. Az ember mindig a munkájához hasonlított legjobban, s ezen keresztül a szerszámaihoz. Ez befolyásolta hitét, szándékát, létfeltételeit, vagyis ez határozta meg leginkább viszonyát a környezetéhez. A szerszámról mindig a kézbe vehetőség jutott először eszembe. Mert szinte minden alakítandó anyag keményebb a kéznél. Talán ez volt az egyik legfőbb hiány, amely arra kényszerítette; keressen az ellenszegülőnél is dacosabbat, élesebbet, nehezebbet és keményebbet. Egy valamire való szerszámnak számomra ezért mindig volt nyele, amely akkor volt érdekes, amikor megkopott a kéz szorításában. Amikor az ütő, fúró, véső, faragó mozdulatok nyugodtak meg egy pillanatra letett szerszámban, amikor a megbámult, megfeketedett nyél az ember verejtékét, izzadtságát és lendületét sugallta. S a két bütykeivel hasonult a nyélhez, a nyél is hozzákopott a kézhez. Klasszikus megfogalmazás: a szerszám a kéz meghosz- szabbítása. Ma ezek a régi szerszámok elhagyták a kezet. Ha azt mondjuk, hogy felgyorsult az idő, akkor hozzá kell tenni: felgyorsult a tér is, a mozdulat is, az alakító szerszám is. Ezért valahol törvényszerű, hogy egyre jobban kicsúszik az emberi kézből, amelynek több következménye van. Köny- nyebbé teszi a munkát, de ez-a szereszám már nem vehető kézbe. Elveszítette a nyelét, az ember izomerejét, vagyis az emberei léptéket: Elvékonyodott, megnyúlt az ember keze — a szobrász talán így tekintene át egy gyárat, így olvasna a mozdulatokból a futószalagoknál és a nyomógomboknál. S ez a törékennyé vált kéz öntőformájához képest egyre dro- medárabb szerszámokkal dolgozik. Nemrégiben egy darab anyag -került a kezembe, amilyennel az iskolában gyurmáznak a gyerekek. Hiába forgattam, gyúrtam, hiába akartam hosszas ránézéssel megtisztelni, nem idomult a fantáziámhoz. Csak az esetlen formák figyelmeztettek; elveszítettem azokat az ujjmozdulatokat, amelyekkel iskotás koromban még játszi könnyedséggel alakítani tudtam az anyagot. Talán a kezem már ezekhez az új szerszámokhoz idomult öntudatlanul is. Amelyek nem tisztelik az anyagot, csak alakítják. Ijedten veszem észre, hogy a kezem elveszítheti kézírását is. Hiszen ezt a néhány sort rögtön írógépbe írom, ahogy gyorsabb és köny- nyebb. Az írás alig technici- zálódott a könyvnyomtatás felfedezése óta. Mégis, milyen messzire kerültünk már a kódexmásolók és írók lúd- tollaitól. Persze új szerszámaim új emberi gondolatokkal is telí- tőktek. De egy másodpercig sem hiszem el, hogy ez a technika engem is tökéletesebbé tesz, vagy csupán új szerszámaim miatt tökéletesebb vagyok a kézi szerszámokat hasznánló embernél. Nem a nosztalgia íratja velem ezeket a sorokat, hanem a dac; nem akarok gondolkodás nélkül idomulni ezekhez az új szerszámokhoz. Hiába a legmodernebb technológia, hiába a legmodernebb gépsor, a futószalag, a többtonnás szerszám és műszer, a termelékenység apokaliptikus jelei — emberi hozzájárulás nélkül nem létezhetnek. S egyre inkább rá kell döbbennünk: az eszméletlenné fokozott termelés lehetőségeivel is szembe kell szegülnünk. Azokkal a szerszámokkal, amelyek kicsúsztak az emberi kézből, átformálták a teret és időt — értünk és ellenünk. V. J. Kecskeméten A Jászkunság népművészete A kecskemétiek május elsejei programját - gazdagítja, színesíti az a nagyszabású kiállítás, amely Szolnok megye népművészetét mutatja be a „hírős város” közönségének. Tegnap délelőtt a Katona József Múzeumbán megtartott megnyitón Bánsz- ky Pál, a Bács-Kiskun megyei múzeumok igazgatója köszöntötte a résztvevőket, köztük Romány Pált, az MSZMP KB tagját, a Bács- Kiskun megyei pártbizottság első titkárát, a megye és a város közművelődési, művészeti életének több vezetőjét Ezt követően dr. Selmeczi László, a Szolnok megyei múzeumok igazgatója megnyitotta a három nagyteremben berendezett, látványos kiállítást. Szólt a magyar népművészet gazdag hagyományairól, továbbéléséről, majd köszönetét mondott a Bács-Kiskun megyeieknek a kiállítás lehetőségéért. Majd dr. Szabó László kandidátus, a szolnoki múzeum tudományos főmunkatársa tárlatvezetést tartott. A kiállítás bemutatja a Szolnok megyei híres fazekasok munkáit, a megye tájegységeinek népviseletéit, a régi falusi mesteremberek munkáit, a hajdani pásztorélet kellékeit, a jellegzetes lakásbelsők berendezéseit, egyszóval teljes keresztmetszetet ad a Nagykunság és a Jászság népművészetéről. Jutalomutazás A megye fogyasztási szövetkezetedben dolgozó fiataloknak szervezett NDK-beli utazást a MÉSZÖV. A har- mlinoöt fiatal jó munkája elismeréseként mától hetedikéig ismerkedik az NDK városaival, történelmi nevezetességeivel. Az egyhetes programban erfurti, weimari, buchenwaldi, potsdami, werden és berlini kirándulás szerepel. ’,Az itteni élet nekem csoda" Dél-Jemenből Mezőtúrra Samir Ahmed Mohemed magyar nyelvi versenyt nyert Hírül adtuk, hogy a MÉM felsőoktatási intézményeiben tanuló kalföldi diákok magyar nyelvi versenyéből győztesként került ki Samir Ahmed Mohemed. a DATE mezőtúri mezőgazdasági gépészeti főiskolai karának első éves hallgatója. — Hazája Dél-Jemen, hivatalosan a Jemeni Népi Demokratikus Köztársaság — bizony messze van a Berety- tyó partjától. Egyáltalán, mielőtt ösztöndíjasként hozzánk jött volna, hallott valaha is magyar beszédet? — Dehogy, soha... Otthon a sivatagban? Legelőször a budapesti repülőtéren hallottam magyar szót. — Milyennek találta? — Ne is haragudjon érte... Mint amikor a nagy családi gyufadobozban már csak tizenöt, húsz szál gyufa van, s elkezdem rázni. Valami olyasmi volt a hanghatás. Vagy netán amikor nagyon gyors mozdulatokkal fát vágnak. .. Szinte megszédültem úgy kétségbeestem: én ezt a nyelvet soha, de soha nem tudom megtanulni. — Ez mikor volt...? — 1978. szeptemberében, amikor Magyarországra jöttem. Tényleg «agyon nehéz volt. Magyar—arab, arab— magyar szótár se égen se földön, Képzeli el... — Képzelje el... — Igen, igen köszönöm... úgy tanulni szaktárgyakat, hogy először megnézem, hogy ez vagy amaz magyar szó mit jelent angolul, aztán elővenni az angol—arab szótárat. Két évig küszködtem az előkészítőn, de egyre inkább beleszerettem a magyar nyelvbe. Mondhatom, most már gyönyörűnek találom. Már nem gyufaszálak zörgése jut eszembe róla. — Hogy került hazánkba... Miért pont idejött? — Magyar szót ugyan nem hallottam az arab félsziget legdélebbi csücskében, de Magyarországról sok szépet és jót, igen. Nálunk is vannak termelőszövetkezetek, s a magyar mezőgazdaság helyzete, eredményessége nálunk is sok embert érdekel. Amikor választhattam, hogy hol tanuljak, én azt mondtam: Magyarország. Olvastam azt is, hogy ez a nép is majdnem olyan szegény volt, mint az enyém, meg azt is, hogy mire vitte... — Szóval illúziói voltak? — Nem számítottam annyi szépre, jóra! Ez az ország, az itteni élet, nekem csoda... Persze, van honvágyam. Amióta eljöttem nem voltam otthon. Hét testvérem van... De hiába! A repülőgép temérdek pénz... Az ösz- töndíjacska erre nem futhatja. Talán majd a nyáron, már hazamehetek látogatóba. Mert azért, azt talán mondanom sem kell, minden szál odaköt. Én már a forradalom utáni nemzedék vagyok. — Ezt ha elmondaná részletesebben, bővebben. — Azt biztos tudják maguk is a mi történelmünkből, hogy a dél-jemeni nép milyen bátran harcolt a gyarmati uralom ellen. 1963-ban a Radfan hegységbeli törzsek fegyvert fogtak, s ez volt a fegyveres ellenállás nyitánya. Az angol gyarmatosítók kénytelenek voltak feladni pozícióikat. 1967-ben megszületett a Dél-jemeni Nép- köztársaság. A neheze persze még ezután jött, s még most is szegény az én hazám. A termőföld kicsi, olajunk semmi, csak a Nap tűz istentelenül. Negyvenöt-ötven Celsius fok nem ritka'.. Azokra a dél-jemeni fiatalokra vár a nagy feladat, akik mint én, a szocialista országokban tanulunk, hogy otthon a szellemi fejlődés motorjai legyünk. Amikor azt mondtam, hogy a forradalom utáni nemzedék vagyok, nem úgy értettem, hogy én már kimaradtam abból... Sőt! Nekem azzal is nagy szerencsém van, hogy itt Magyarországon azokkal a mezőgazdasági gépekkel, termelőeszközökkel ismerkedem meg, amelyekkel otthon is dolgoznak. Ez nagy köny- nyebbség lesz... — De addig még van két éve, itt Mezőtúron. — Nagyon vidáman, jól telik. Honfitársammal Ama- bad Ahmed Saidival igazán nem panaszkodhatunk, az évfolyam, a főiskola szerete- tét élvezzük. A legfontosabb persze a tanulás. Nem mondtam még: egy termelőszövetkezetben fogok majd otthon dolgozni, ha mérnök leszek. De azt mondhatom, Magyar- országot mindig a szívemben fogom őrizni, túl az „óperen- cián”. az Arab-félsziget d’éli csücskében. ■ T. L. Zene, tánc, humor, játék Gazdag kulturális program május elsején Május elsején sok kulturális, szórakoztató rendezvénnyel várják az érdeklődőket a megye városaiban. Szolnokon, a Tiszaliget ad otthont a már hagyományos vidám majálisnak, amelyen a gyermekek és a felnőttek egyaránt találnak kedvükre való szórakozást. A szabadtéri színpadon délután 1 órakor kezdődik a „Csak felnőtteknek” című műsor, amelyben többek között fellép az Olajbányász fúvószenekar, Kovács Sándor tánc- dalénekes, Böröczki József parodista, a Killián György Repülő Műszaki Főiskola ci- tera- és néptáncegyüttese, Sebestyén Éva, Czibulás Péter és Hollósi Frigyes, a Szigligeti Színház művészei, Nagy Bandó András humorista és még sokan mások. A „Csak gyerekeknek” című műsor ugyancsak délután 1 órakor kezdődik a tiszaligeti sportpálya melletti téren. A programban aszfaltrajzverseny, játékos ügyességi és sportvetélkedők szerepelnek. Karcagon, a Győrffy István Nagykun Múzeum előtti téren kerül sor a május elsejei rendezvényekre. A politikai nagygyűlés után. 11 órától az ország minden részéről érkezett népművészek kirakodóvásáron kínálják portékáikat. A majális programjához japán önvédelmi sportbemutató, táncház, az Arany János úti Általános Iskola és a Déryné Művelődési Központ néptánccsoportjának fellépése, népdal- és nótaműsor szerepel. Túrkevén, a fürdő területén délelőtt 10 órától várja a majális a felvonulókat, akik az úttörő kulturális seregszemlén legjobban szerepelt művészeti csoportok műsorát tekinthetik meg. Az áfész KISZ-alapszervezete erre a napra hirdette meg az ifjúsági klubok találkozóját.A fiatalokat, — de az idősebbeket is — délután vetélkedők, különböző játékok, szórakoztató műsorok várjak. Este 6 órától medencebál. Kisújszálláson, a nagygyűlést követően, a strand előtti parkban Koós János és Dékány Sarolta táncdaléne- kes műsora ígér kellemes szórakozást. A ligeti szabadtéri színpadon délután 5 órától pedig a Fővárosi Operettszínház művészei lépnek a közönség elé. Este 8 órától a városi tanács mögötti térén szabadtérig táncestet rendeznek. Törökszentmiklóson, a művelődési központ udvarán délelőtt 11 órától a Miklós néptáncegyüttes és a művelődési központ citeraegyüt- tese ad műsort. A programok a sportpályán sportbemutatóval, versenyekkel folytatódnak. Jászberényben, a Béke és Barátság ligetben rendezik meg a május elsejei ünnepséget. A nagygyűlés után a Székely Mihály zenei Általános Iskola és a Gyetvai János Általános Iskola kórusai és néptáncegyüttesei adnak műsort A jászberényi munkás és ifjúsági ház Belépés minden korosztálynak A nyugdíjasklub tagjai április elején nagysikerű hobbikiállítást rendeztek saját munkájukból Két és fél esztendeje, amikor Jászberényben felavatták a Hűtőgépgyár munkás és ifjúsági házát, a közművelődési szakemberek körében volt némii tanácstalanság: tulajdonképpen kié lesz ez az új intézmény? A gyakorlat azóta pontos választ adott a kérdésre: a „Hűtő” jászberényi művelődési otthona képes üzemi-szakszervezeti, egyszersmind városi, lakóterületi intézményként is működni. Nyitott ajtók A munkás és ifjúsági ház dokumentumokban rögzített működési elvei is erről a kettős feladatról szólnak. Arról, hogy a ház legyen a hűtőgépgyári dolgozók tartós közösségeinek otthona, s adjon helyet, kínáljon lehetőséget a szabad idő spontán eltöltéséhez. És — Jászberény nem bővelkedik korszerű közművelődési intézményekben — szükség van természetesen arra is, hogy a város kulturális vérkeringésébe bekapcsolódjon, nap nap után részt kérjen az intézmények közötti munka- megosztásban. A ház kívül-belül szép, a belépő hangulatos, kulturált környezetben találja magát. A színházteremben háromszáz néző foglalhat helyet, a két nagyobb és két kisebb klubszoba pedig kisebb közösségek foglalkozásaira alkalmas, mindamellett ezekben lehet persze játszani, beszélgetni, tévézni, rádiózni is. A létesítményt „kitaláló” tervezőket dicséri: nyitott az ajtó. szabad az átjárás a szomszédos járási könyvtár olvasótermébe és zeneszobá - iába. Mindent összevetve tehát az intézmény — egy-két kisebb építészeti hiányosságával együtt is — kiválóan alkalmas arra hogy — a szó legszorosabb értelmében véve — a művelődés otthona legyen. A tánc egy újabb „fellegvára” A kezdet kezdetén mind- iárt három rendszeresen működő. tartós közösség talált otthonra a munkás és ifjúsági házban: a Hűtőgépgyár nyugdíjasainak klubja. a madrigál kórus és a társas- támcesvüttes. Ma már természetesen jóval bővebb a kiscsoportok listája, s ezek az adatok egyúttal jelzik a létesítmény népszerűségét is. Knormé Csányi Zsuzsa az intézmény igazgatója, és Kerékgyártó Zsuzsa előadó elégedetten summázhatja, hogy: — A társastánc csoportnak már van egy utánpótlás együttese is, a zeneiskolával közösen tartunk fenn fúvós- zenekart. egyre jobban dolgozik a bábcsoport, a gyermek képzőművészeti szakkör, a népi díszítő szakkör. Egy nyugdíjasklub helyett már kettő van, a közelmúltban pedig megalakult a fiatal utazók klubja. A különböző szenvedélyeknek hódolók kisebb-nagyobb csoportjai — bélyeg- és éremgyűj- tők — ugyancsak nálunk tartják összejöveteleiket. — Tanfolyamok? Knorrné Csányi Zsuzsa: — Más művelődési otthonokhoz viszonyítva, mi kevés tanfolyamot szervezünk. Aminek az a magyarázata, hogy az üzemben önálló oktatási osztály dolgozik, s a szakmai ismeretterjesztést teljes egészében „fölvállalja”. Következésképp mi elsősorban közhasznú tanfolyamokat szervezünk — most például folyik egy szabás- varrás tanfolyam. Jászberény — jól tudjuk — a hazai néptánc egyik fellegvára. Kevesebben tudják viszont, hogy a megye egyetlen csoportja is Jászberényben van. S amióta igazi otthonra lelt a munkás és if- iúsáei házban, egyre inkább kiteljesedik az együttes munkája. Eredmények, s ami mögöttük van A köziművelődésben az eredmények szülőanyja — sok esetben — az egészséges elégedetlenség. A jászberényi munkás művelődési ház töhb sikertelen kísérlet után ebben az évben ismét megpróbálja. biztos alapokra helyezve. nagy szervezőmunkával létrehozni önálló ifjúsági- klubját. Emellett, merthogy igény van rá, a szocialista brigádok közösségeinek klubbá szervezése is az idei tennivalók közé tartozik. Tavaly, s az év eddig eltelt részében több tízezer ember fordult meg a munkás és ifjúsági ház rendezvényein, foglalkozásain: nyugdíjasok, ifjúmunkások, óvodások. iskolások, nők, férfiak. Ügy tűnik — mondják Jászberényben — hamarosan „telt ház” lesz, s mindehhez tegyük hozzá, hogy számos tanácskozásnak, tömegszervezeti s egyéb, nem kifejezetten kulturális rendezvénynek is otthont ad a jászberényi intézmény. De — ügyes szervezéssel, a helyiségek még jobb kihasználásával — több is „belefér” ebbe a voltaképpen nem nagy épületbe. Főképp, ha az anyagi lehetőségek adottak. S ezzel kapcsolatban jó mecénásokról szólhatunk: a Hűtőgépgyár vállalati szakszervezeti bizottsága 100 ezer forintot. a gyár a jóléti keretből 350 ezer forintot ad az intézmény fenntartásához — s ebben nem foglaltatik benne a ház dolgozóinak bére. A vasasszakszervezet eddig minden évl>en adott céltámogatást : ebben az évben 200 ezer forintot, egy, az épület mögött felépítendő^ kis szabadtéri színpad költségeihez. A tervezett, saját bevétellel együtt a művelődési otthon költségvetése megközelíti az egymillió forintot. Kétségtelen, hogy az eredmények hátterében, a kulturális minőségek „képződésében” nagy szerenet játszik a pénz, a támogatás, ám még fontosabb az. hogy a jászberényi munkás és ifjúsági házat immár magukénak érzik nemcsak a Hűtőgépgyár dolgozói. de a herényi kisüzemek munkásai és a város sok lakója is. Sz. J.
