Szolnok Megyei Néplap, 1981. május (32. évfolyam, 101-126. szám)

1981-05-13 / 110. szám

VILÁG PROLETÁRJAI EGYESÜLJETEK! Korszerűbb feltételekkel Egy hét múlva Meghirdették a településfejlesztési versenyt Öt kategória—Évente 5,8 millió forint jutalomra Több évtizedes hagyomá­nya van a társadalmi mun­kavégzésnek Szolnok megyé­ben. A lakosság egyéni és kollektív fizikai, szellemi munkája számottevően hoz­zájárult a települések fejlő­déséhez. Az eredmények bi­zonyítják, hogy a tanácsok, a népfrontbizottságok, a társadalmi és tömegszerveze­tekkel, az üzemekkel, szö­vetkezetekkel együttműködve körültekintően kezdeményez­ték és szervezték a társadal­mi munkát megyeszerte. A megyei tanács felhívása alapján egészséges verseny- szellem alakult ki a tanácsok között. — Ezekkel a gondo­latokkal terjesztették a me­gyei tanács testületének leg­utóbbi ülése elé az újabb öt esztendőre szóló területfej­lesztési verseny meghirdeté­sét és a megváltozott — az eddiginél még differenciál­tabb értékelést garantáló — feltételeket. Négy feltétel— új pontrendszer Két alternatív javaslat közül választott a testület. Az egyik négy, a másik öt kategóriába sorolta a- tele­püléseket. Az utóbbit, fogad­ták el, mely szerint az első csoportba a városok, a má­sodikba a hétezernél na­gyobb, a harmadikba a hét­ezernél kisebb lélekszámú nagyközségek tartoznak. ' A negyedik csoportba kerül­tek azok a községek, amelyek lakossága több háromezer­nél, az ötödikbe pedig azok, ahol háromezernél keveseb­ben élnek. A verseny négy feltétel teljesítése alapján értékel­hető. A lakosság által végzett társadalmi munka tartozik a feltételek első csoportjába, Ezen belül különbséget kell tenni aszerint, hogy a köz­hasznú munkával mihez nyújtanak segítséget. Az új létesítmények építésénél, vagy a régiek felújításánál végzett munkát és a kom­munista műszakok bérének a tanács számlájára törté­nő átutalását egyformán értékelik. Az egy lakosra ju­tó forintja húsz pontot ér, míg gz egyéb -jellegű társa­dalmi munkánál tizet. Kü­lön kell értékelni a részive­vők számát is. Az összné- pesség és a társadalmi mun­kások számának aránya a mérvadó. Minden százalékért húsz pont jár. A második feltételcsoport: a lakosságra kivethető fej­lesztési hozzájárulás telje­sítése, amely ha száz száza­lék akkor 100 pontot jelent. A túlteljesítés és a lemara­dás százalékonként plusz­mínusz 2 pont. Az önkéntes befizetések és a térítés nél­kül adott anyagok értéke minden lakosra jutó forint után 20 pontot ér. Külön feltételcsoport a versenykiírásban a szövetke­zetek, vállalatok hozzájárulá­sa, amely á pénzben kife­jezhető értékének az egy la­kosra jutó átlagával mérhe­tő. (Egy lakosra jutó 1 forint után 5 pont). Szempont a beruházás! fegyelem A verseny értékelésénél sokat nyom a latba a ne­gyedik feltétel teljesítése, ez pedig a tanácsi beruházások tervszerűsége, amely két szempont szerint értékelhe­tő: éspedig aszerint, hogy a tervezett határidőre és a ter­vezett. költséggel készült-e el az adott évben az új léte­sítmény. Ha később, akkor negyedévenként mínusz húsz pontot, ha előbb, akkor szin­tén negyedéves terminusok­ban számolva plusz húsz pontot jelent. A költségtúl­lépés minden százalékáért 20 pontot kell levonni, meg­takarítás esetén pedig min­den százalék 20 pontot ér. A versenyfeltételek telje­sítésének értékelését éven­ként a helyi tanácsok vég-, zik el. Természetesen meg­alakul a megyei tanács, a népfront, a KISZ megyei , bizottsága és az SZMT kép- . viselőiből a versenyértékelő bizottság is, amely minden csoportból a három legmaga­sabb pontszámot elért ta­nácsnál a helyszínen vizsgál­ja felül a feltételek teljesí­tését. A verseny végső ér­tékelését és a jutalmak oda­ítélését a megyei tanács tes­tületé a végrehajtó bizott­ságra ruházta. Az értékelés és a díjazás természetesen csoportonként történik, és az első három helyezett része­sül elismerésben. Pénzjutalom A városi tanácsok verse­nyének győztese 800 ezer fo­rintot kap. A második he­lyezett pénzjutalma 650 ezer forint. A második csoport­ba tartozó nagyközségi taná­csok első helyezettje 600 ezer forintot, a második 400 ezret, a harmadik 300 ezer forintot kap. A harmadik csoportba sorolt nagyközségi tanácsok helyezettjeinek pénzjutalma megegyezik az előzőekkel. A negyedik cso­port győztesének pénzjutal­ma 400 ezer forint, a máso­dik helyezetté 3Ö0 ezer, a harmadiké pedig 200 ezer. Az ötödik csoport legjobbja 300 ezer forint, második he­lyezettje 250 ezer forint, har­madik helyezettje pedig 200 ezer forint pénzjutalomban részesül. Minden csoport első és második helyezettjét a pénz­jutalom mellett vándorzász­ló és elismerő oklevél illeti meg. A harmadik helyezettek minden esetben elismerő ok­levelet kapnak. Külön értékelik a járások eredményeit is és jutalmaz­zák az első helyezett járási hivatalt. Elismerésül 100 ezer forintot és vándorzász­lót kap. nyit a tavaszi BKV Huszonhat ország és Nyu­gat-Bérűn csaknem 1900 vál­lalata mutatja be ipari új­donságait az egy hét múlva nyíló tavasszá BNV-n. A ma­gyar ipart 862 vállalat, a szocialista országokét több mint 100, a tőkés országokét több mint 900 cég képviseli. A legnagyobb kiállítók a Szovjetunió, Csehszlovákia, az NSZK. Ausztria és Svájc. A kőbányai vásárközpontban ezúttal nagyobb szabad és fedett kiállítási területet igé­nyeltek a kiállítók, mint az elmúlt évben, több mint 80 ezer négyzetmétert. Egyéb­ként a vásár bevált, hagyo­mányos árucsoport-beosztá­sán nem változtattak, össze­sen nyolc szakcsoportban láthatók a beruházási ja­vak. A beruházási javák 1981 évi tavaszi seregszemléjét május 20 és 28. között ren­dezik meg. Május 21 és 27-e között öt hétköznapon szak­mai napot tartanak, ami azt jelenti, hogv a nagyközönség csak délután 14 órától láto­gathatja a vásárvárost. A vásár területén már felkészültek a látogatók ven­déglátóipari ellátására, fel­szerelték a gyorsbüféket, a pavilonokban a meleg ételt biztosító étkezdéket, és a magyaros környezetet bizto­sító csárdákat. A belépőjegy változatlanul 15 forint. Ebben az évben kezdték mfeg a benzin forrasztólámpa soro­zatgyártását a kunmadarasi Vas- és Elektromos Ipari Szövet­kezetnél. Év végéig mintegy 8—10 ezer darabot készítenek Lázár György fogadta Henryk Kisielt Henryk Kisiel miniszterel­nök-helyettes, a Lengyel Népköztársaság Állami Terv­bizottságának elnöke Falu­végi Lajosnak, a Miniszterta­nács elnökhelyettesének, az Országos Tervhivatal elnö­kének meghívására küldött­ség élén kedden Budapestre érkezett, hogy a két ország tervező szervei közötti együttműködés kérdésedről véleménycserét folytasson. A Ferihegyi repülőtéren Faluvégi Lajos fogadta. Lázár György, a Minisz­tertanács elnöke kedden hi­vatalában fogadta Henryk Kisielt, a Lengyel Népköz- társaság Minisztertanácsának elnökhelyettesét, az Állami Tervbizottság elnökét. A szí­vélyes légkörű eszmecserén részt vett Faluvégi Lajos, a Minisztertanács elnökhelyet­tese, az Országos Tervhiva­tal elnöke, és Tadeusz Pietr- zak, a Lengyel Népköztársa­ság budapesti nagykövete is. A Volán 7. sz. Vállalat 12 vidéki munkahelyén — a me­zőtúri; a jászberényi, a kar­cagi üzemegységéknél és a kirendeltségeken — 1500-an dolgoznak. A vidéki üzem­egységeknél, kirendeltségek­nél — a szolnoki, központi teleppel ellentétben — hiá­nyosak a termelés általános feltételei, és ez azt is jelenti, hogy a szociális körülmények sem ideálisak. A vállalat azonban folyamatosan figye­lemmel kíséri, javítja — oly­Pohány Kampány után, kampány előtt Az elmúlt esztendőben 5 ezer 700 hektáron termesz­tettek dohányt hazánkban, s erről a tíz beváltó üzem 6 ezer tonna alapanyagot to­vábbított a szolnoki fermen­tálóba. A feldolgozás csak­nem egy hónapja befejező­dött A mintegy félmilüárd forintnyi értéket előállító szeletelő, kocsányozó és fer­mentáló gépsort leállították, és szinte még aznap meg­kezdték karbantartásukat, A termeltetéssel és felvásár­lással is foglalkozó üzemben a figyelem tehát már a kö­vetkező szezonra irányul. Négy Szolnok megyei terme­lőszövetkezettel és több mint félezer háztáji és kisegítő gazdasággal kötöttek szerző­dést. A dohánytermesztők azóta serényen dolgoznak: jelenleg a melegágyakban és a fóli­ák alatt nevelik a palántá­kat. amelyek — a kedvező időjárásnak köszönhetően — szépen fejlődnek. Átereszt építenek Abádszalókon az úgyne vezeti dögéi csatornán a KÖTIVIZIG kis­körei szakaszmérnökség dolgozói. Ez lehe tővé teszi majd, hogy az üdülőtelephez mű­utat építsenek kor az átmeneti- megoldás is előrelépést jelent — vidéki dolgozóinak munkakörülmé­nyeit, szociális ellátását. A középtávú és az éves szociá­lis tervek a vállalat gazda­sági terveivel együtt készül­nek el. Az idei szociális terv el­készítését széleskörű társa­dalmi tervezés előzte meg. A vállalat 163 szakszervezeti csoportjának mindegyike megfogalmazta kéréseit, ja­vaslatait. Ezeket a szakszer­vezeti bizottság összesítette és rangsorolta a legsürgetőbb feladatokat. Az elkészült és elfogadott tervet a szakszer­vezeti bizottság eljuttatta a csoportbizalmikhoz, akik így folyamatosan figyelemmel kísérhetik — ellenőrizhetik — annak megvalósulását. Milyen szociális beruházá­sok készülnek el az idén a fvállalat vidéki munkahe­lyein, hogyan javítják a dol­gozók munkakörülményeit, egészségügyi ellátását? — Er­ről adott tájékoztatást Máté János igazgató, Petykó Mi­hály munkaügyi és szociálpo­litikai osztályvezető és ®on- da András, a szakszervezeti bizottság titkára A szajoli gázcseretelepen már folyamatban van az épít­kezés és év végére elkészül egy komplex szociális épü­let amelyben fekete-fehér öltöző, fürdő, zuhanyozó kap helyet. Megteremtik a „volá- nosok” étkezési lehetőségét is. Az örményesi vasútállo­máson szociális helyiséget alakítanak ki. július végére a forgalmi utazók és a rako­dók részére, ahol szekrényes öltözőt, fürdőt és higiéniás helyiségeket vehetnek majd használatba a dolgozók. Tiszafüreden a javítómű­hely és a szociális helyiségek bővítésére, korszerűsítésére kerül sor. Kisújszállás, Kar­cag és Törökszentmiklós da­rabárus részlegeinél szociális létesítmények épülnek az idén, Jászberényben a Kos­suth úti telepen a javító- műhely elavult tetőzetét cse­rélik ki. A vállalat vidéki dolgozói közül kétszázan veszik igény­be az üzemi étkeztetést. A korábbiaktól eltérően ez év elejétől a vidéken dolgozók is egységesen ugyanannyi — ebédenként 4 forint 50 fil­lér — vállalati hozzájárulást kapnak. Azok részére, akik lakóhe­lyüktől távol kezdik, vagy fejezik be napi munkájukat, a megyében húsz átmenő ‘szál­lás áll rendelkezésre; össze­sen 48 ággyal. Karcagon, Mezőtúron és Jászberényben a jövőben is mikrobusszal utaznak mun­kába vagy haza azok a gép­kocsivezetők, akik hajnalban már úton vannak és késő éj­jel fejezik be a munkájukat. Az üzemegészségügy terü­letén fontos «változás lesz jú­lius 1-től, amikortól főállású üzemorvost alkalmaz a Vo­lán 7. sz. Vállalat. Az üzem­orvos vizsgálja majd meg az újonnan -belépőket, és folya­matosait ellenőrzi a dolgozók egészségi állapotát. Tevé­kenysége a közeljövőben fő­ként a szív- és érrendszeri betegségek, a cukorbetegség vizsgálatára, a zajos munka­helyen dolgotok hallásvizs­gálatára és a rákszűrésre irányul. A Hetényi Géza megyei Kór­ház-Rendelőintézetével ki­alakítandó együttműködés a reumatológiai és pszichés vizsgálatok rendelőintézeti elvégzését teszi majd lehe­tővé, Ára: 1,40 forint SZOLNOK MEGYEI XXXII. évf. 110. szám, 1981. május 13., szerda A MEGYEI PÁRTBIZOTTSÁG ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJA Tizenkét telephely —1500 dolgozó Átmeneti szállás — Új öltözők Szociálpolitika a 7. sz. Volánnál

Next

/
Oldalképek
Tartalom