Szolnok Megyei Néplap, 1981. május (32. évfolyam, 101-126. szám)
1981-05-10 / 108. szám
1981. MÁJUS 10. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 5 Lassan végéhee közeledik a tanév, nemsokára bezárulnak az iskolák kapui. A fiaitalok előtt —, akik persze év közben is szívesen keresik, fel hazánk városait, tájait — kitárul a világ. A két-három szabad nyári hónapba (amit persze csökkenthet munkavállalások, építőtáborok, szakmai gyakorlatok, esetleges vizsgák hosszabb-rövidebb lekötöttsége) természetesen mindenki igyekszik beiktatni pihenést, üdülést ország-világ járást A dolgozó fiatalok számára is ez az évszak a szabadságok fő szezonja, alkalom a megszokott környezetből, a hétköznapok rutintevékenységéből való kilépésre. Hiszen kiben nem él a vágy, hogy hátizsákot, bőröndöt ragadjon, s útnak induljon új, ismeretlen vidékek felé? Senki előtt nem lehet vitás, hogy a turizmus a sza- aadidő eltöltésének egyik eghasznosabb, legtartalmasabb, legértékesebb formája, akkor is, ha nem hosszabb üdülésekre, csak egy-egy létvégi kiruccanásokra gondolunk.. Az a felnőttek, de -néginkább a fiatalok számára — két okból is. Egyrészt íz ifjúsági turizmus egyaránt játszik testedzési, szórakozási, tapasztalatszerzési és tanulási szerepet (gondoljunk léldául a tanulmányi kirándulások éli nem évülő hasznosságára), s mint ilyen, az fjabb korosztályoknak — ha léha rejtve, közvetve is — íevelési eszköze lehet Másrészt figyelembe kell /enndt hogy a fiatalok tekin- ;élyes része számára az ifjúsági turizmusban való rész- /étel, legyen az csoportos városnézés!, .táborozás, kül- vagy belföldi kirándulás, sgyben egy közösségben élvezett esemény, a'közös társas élményszerzés forrása. Mihez pedig, hogy felismerjük ennek jelentőségét, szintén nem kell. ifjúsági vezetőnek, szervezeti aktivis tálak lenni. Érthető, hogy az ifjúsági turizmus fontosságát a KISZ cözponti .programjai is tükrözik, s szerepe, lehetőségeinek bővítése minden fóru- non, így az ifjúsági szövetlég mostani, X. kongresszu- ;án is várhatóan megfelelő íangsúliyt kap. Negyedszázada, 1956-ban alakult meg a datálok önálló utazási irodája, az Expressz. (Eredeti, ne- /e: Expressz Ifjúsági- és Szolgáltató Vállalat volt, L958 októberétől — ekkor' került az intézmény a KISZ -íözponti Bizottsága felügye- ete alá — hívják Expressz [fiúsági és Diák Utazási Irodának.) Az ő feladatuk az ifjúsági turizmus fejlesztése terén kitűzött célok megvalósítása. Mai forgalmuk 25 ívvel ezelőtt valószínűleg elképzelhetetlen lett .volna: a kezdeti néhány ezerrel szem- Den tavaly már majd hétKISZ-KONGRESSZUS ELŐTT Milliókba kertH Míg a csupasz föld házhely lesz keltek a szennyvízhálózat kiépítésében, mennyivel tudnak hozzájárulni a költségekhez. Közmű! Közmű! Közmű! Bármelyik területről beszélünk, újból és újból előkerül. E nélkül nincs város- fejlesztés, nincsenek újabb telkek. S nemcsak a város szélén, a központban is vannak ilyen gondjaik. Még ott is, ahol több utcával határolt várostömb java részét le fogják radírozni. — A Táncsics és a Rákóczi úttal határolt városrészen nemcsak szanálni, köz- művesíteni is kell majdnem úgy, mintha szűzföld lenne. A szűk keresztmetszetű, elavult vezetékek a majdani emeletes házak lakásainak kiszolgálására alkalmatlanok. Márpedig 1990-ig ott négy ütemben több mint kétszáz új lakás és egy autóbuszpályaudvar épül. — Hány családi ház esik áldozatul, és mennyibe kerül ez a tanácsnak? — A végösszeget nem tudom. Egyelőre csak az első ütemről beszélhetek. Arról, amit az idén szanálni fogunk, mert szeptemberben a területet át kell adni az építőknek. Áz első nekifutásra hat és fél millió forintot jelent, a terület közművesítése és a buszpályaudvar burkolatának megépítése pedig 15 millióba kerül. — Méregdrága városrekonstrukció ez. Megkésett döntés — Igaz. Évek óta latolgatjuk, ezt a megoldást válasz- szuk-e, vagy sem. Számba vettünk a városban minden beépíthető foghíjat. Végül a Volán Vállalat beruházásában épülő autóbusz-pálya- udvpr lett a döntő érv. Ez tétté gazdaságossá ezt a megoldást, ami nemcsak új busz- pályaudvart jelent a városnak, hanem az egész közlekedési rendjének a korszerűsítését is. — Néhány hónap múlva meg kell kezdeni az építkezést, de az előkészületeknek még a nyomát sem láttam a területen. Sőt. A lebontásra kerülő egyik családi ház felújítására nem olyan régen a tulajdonos százezer forint hitelt vett fel. Jóformán még meg sem száradt a házon a friss vakolat. Lakói még most is mendemondának tartják a kisajátítást. Ügy vélekednek, hogy a tanács nem adott volna felújítási engedélyt, ha valóban le akarja bontani a házat. Teljes joggal háborognak. — Fél évvel ezelőtt még mi sem tudtuk, hogy mi lesz. Folyt a vita, de kétségtelen felelőtlenség volt a felújítást engedélyezni. Túl későn, csak tavaly decemberben született meg a döntés, hogy a Rákóczi, a Táncsics út házai helyén épülnek az új lakások. Azonnal felkerestük az érintett családokat, próbáltunk egyezséget kötni éppen úgy. mint ahogyah a közelmúltban, az épülő új általános iskola területének szanálásakor tettük. Akkor nyolc családdal másfél (nőnap alatt közös nevezőre jutottunk. Most pedig egyetlen eggyel sem. A lebontásra kerülő Táncsics Mihály úti házak tulajdonosai a szakértő által megállapított összegnek a dupláját kérik. Valószínű, hogy végül a bíróság fog dönteni. Kovács Katalin tűk, bízunk benne, hogy másfél év múlva megkezdődhet az építkezés. — A kertek zöme magán- tulajdon. A kisajátítás nem olcsó, nem beszélve arról, hogy nem közművesített a terület. Milliókat kell a föld alá ásni. Nem lehetett volna olcsóbban terjeszkedni ? A városban közművesített területen helyet találni a lakásoknak, a családi házaknak? — Azért nem annyira szűz az a terület, mint amilyennek látszik — helyesbít Kerékgyártó Imréné, a tervcsoport vezetője. — A gáznak, a víznek, a szennyvíznek megvan már a fővezetéke, az igaz, hogy a hálózat kiépítése sem olcsó. Ahhoz, hogy az első ütemre tervezett lakások megépüljenek, tizenhárom és fél millió forintot kell a föld alá „beinvesztálnunk”. — És van a tanácsnak rá ennyi pénze? — Hogy kérdezhet ilyet? Ha nem volna, nem terveznénk. A megyei tanács elfogadta a hatodik ötéves térvet, most már biztosak lehetünk a dolgunkban. — Azt rebesgetik a városban, hogy méregdrágák lesznek a nagyvénkerti telkek. Megfizettetik a közművesítést? — Igen. Az első ütemben, a szolnoki Széchenyi lakótelep ötszintes polygon házaihoz hasanlót épít az OTP a Nágyvénkertben. A telek lakásonként körülbelül 45 ezer forintba kerül. — Vannak olyan városrészek, ahol nem fizetteti meg a tanács a közművesítést? — Hogyne. Kiskulcsoson. Az egykori Oncsa-telepből kialakult kertvárosban. Ma ott vannak a legolcsóbb telkeink. Ott a város szélén. Igaz. hogy nem versengenek értük. Nincs gáz, nincs szennyvízcsatorna. Csak a villany- és a vízhálózat megépítését tudja magára vállalni a tanács. Szerény igényű, kispénzű embereknek csak itt tudunk telket biztosítani. Az idén is két új utcát nyitottunk ott és harminc, százötven-százhatvan négyszögöles telket kínálunk. Hagyományos családiház-épí- tésre, állattartásra, kertészke- késre kiválóan alkalmas a terület. nem kapós — A közeljövőben a városi tanács testületé elé kerül a hatodik ötéves tervjavaslat. Hány új családi ház építésével számolnak ? — Négyszázzal. Ebből száznak a tanács biztosít telket, Kiskulcsoson és a Nágyvénkertben. — Ebben az ötéves ciklusban hány új otthonnal gyarapodik Karcag városa? — Ha a terveink megvalósulnak, .panaszra nem lesz okunk. A javaslatban több mint ezer lakás építése szerepel. A SZIM környékén ötven-hatvan lakásból álló kis gyári lakótelep fok kialakulni. Munkáslakások/ lesznek a kétszintes nyeregtetős épületekben. Az első hat lakást már építik. Csak azt nem tudjuk még, hogyan lehet megoldani a szennyvíz elvezetését. Most végeztetjük a gazdaságossági számításokat. A kenyérgyártól a SZIM-ig három kilométer csatorna megépítése legkevesebb hét és fél millióba kerülne. A társulat megalakult, sok múlik azon, hogy a köz- intézmények, amelyek érdeszázezer fiatal vett részt az iroda valamelyik programján. Tömegeket mozgatnak meg a különböző sportakciók, az Expressz ugyanis gazdája számos testedzési mozgalomnak, így az „Edzett Ifjúságért” programjainak. Igen sikeres például az „Aranyjelvényesek ötpróbája”, amely — átkeresztelve és megújítva; de változatlan alap-célkitűzéssel — folytatja az 1980- as, emlékezetes „Aranyjelvényesek az Olimpiára” akciósorozatot. Egyre nő a fiatalok érdeklődése a szomszédos és távolabbi államok, elsősorban a baráti szocialista országok iránt is. Tavaly több mint százezer magyar fiatal utazott az Expresszel külföldre, más országokból pedig 120 ezer hazánkba érkezőt fogadtak. Kétségtelenül imponáló számok. Mégis, — amint azt az ifjúsági turizmus problémáiról nemrég rendezett ke- rekasztalmegbeszélésen Völgyi István^ az Expressz igazgatója elmondta — fel kell figyelni néhány olyan tényre, ami a fiatalok utazási, üdülési szokásait, lehetőségeit is érinti. Elsősorban arról van szó, hogy — s ez persze nem az ifjabb nemzedékiek. országjárásának eddig tárgyalt fontosságát kérdőjelezi meg —, hogy a megváltozott gazdasági helyzet az ifjúsági turizmus szférájára kedvezőtlenül hat. Még akkor is, ha a felnőtt turizmustól, eltérően a fiatalok érdeklődését sokkal inkább a kínált programok befolyásolják, nem pedig a nyújtott szállás, vagy étkezés színvonala, s ez lehetőséget ad az irodának arra, hogy megpróbálja árait mérséklete- sebben emelni, illetve kiterjedtebben alkalmazni a küÉpül az új tanácsháza Abádszalókon. Kivitelező a szolnoki EPSZER Vállalat Virágba borultak a Nagy- vénkert gyümölcsfái. Éled a kert, de azt mondják, nincs már benne olyan élet, mint valaha. Napjai meg vannak számlálva. A szilva-, a körte-, az almafák többsége fölött éppúgy eljárt az idő, mint gondos gazdáikon, akik közül a kora esti órákban már csak egy idős bácsit találtam a gyümölcsfái között. — Hallotta már, mi lesz a Nagy vénkert sorsa ? — Rebesgetik, hogy a tanács megveszi és majd házakat építenek itt. Én nem bánom, csak fizessenek any- nyit, hogy másik kertet tudjak venni. — A tanácstól jött, kedves? Tud valamit? — kiáltott át a szomszédos veteményesből elgémberedett derekát masszírozgatva egy fiatalasszony. — Mi csak béreljük a tanácstól ezt a tenyérnyi parcellát. Már tavaly ősszel azt mondták, nem is adják b’érbe, mert építkeznek. Álom, terv, valóság ’ — Bár már ott tartanánk — mintegy reménytelen óhaj, úgy hangzott ez a mondat a karcagi tanács irodájában. — Nekem még mindig olyan, mint egy álom, hogy a Nagy vénkertből egyszer ligetes, parkos városrész lesz. — Szabó Miklós, a városgazdálkodási és -fejlesztési osztály csoportvezetője lepedő- nyi tervrajzokat terít szét. — Itt az álom papíron, beruházási tervben megfogalmazva. Középen a városrész lelke: az. iskola, az óvoda, a bölcsőde, az üzletek és körülöttük a lakóházak. Több mint ezernyolcszáz lakás épül fel itt,, a kórház mögötti területen. ahol ma. ameddig a szem ellát, gyümölcsfák vannak. — Mikor lesznek a fák helyén házak? A város főépítésze. Szabó Istvánná tárgyszerű és óvatos. — Egyelőre csak az első ütemről, öt év terveiről érdemes beszélni. Ez pedig kétszáz OTP- és MESZÖV- lakást jelent (bár az utóbbit még nem vehetjük készpénznek), valamint kilencven korszerű csoportos családi házat. A terveket megrendelTe le kgazdálkodás Karcagon lönEöző kedvezményeket Ugyanakkor tisztában kell lenni azzal, hogy az Expressz .„hőskorának” sokszor komfortot is nélkülöző sátortáborai ma már nem bizonyulnának megfelelőnek. Márpedig nyilvánvaló, hogy a belföldi turizmus alakulásának alapvető kérdése a megfelelő szálláskínálat biztosítása. A fiatalok számára valamelyest javulást hozott néhány éve az úgynevezett kollégiumi rendeltet Eszerint a nyáron üresen álló diákszállások férőhelyeire az Expressznek „elővételi joga” van, bár számos helyen az érdeklődők közvetlenül is fordulhatnak a kijelölt tanintézeti szálláshelyekhez, A rendelet 8—9 ezer kollégiumi férőhelyet biztosit nyaranta. Ez mindenképpen nagy segítség, de további, eddig ki nem használt lehetőségeket —, például más oktatási szervezetek, így a KlSZ-iskolák szállás- kapacitását — is fel lehetne még tárni. I' is van további kezdeményezésekre, a változó ifjúság változó — növekvő — igényeihez való állandó alkalmazkodásra. Az útra készülő fiatalok, induljanak egyedül vagy csoportosan, szervezett formában, vagy ötletszerűen, országunkkal, valóságunkkal ismerkednek. Em,berekkel találkoznak, szűkebb-tó'gabb 'környezetüket, hazánkat ismerik meg. Segítésükre, támogatásukhoz minden erőfeszítés indokolt: a ma hátizsákot ragadó ifjak lesznek a holnap világjáró turistái, a holnap sokat látott felnőttjei. — Sz. G. — Szükség
