Szolnok Megyei Néplap, 1981. május (32. évfolyam, 101-126. szám)

1981-05-09 / 107. szám

XXXII. évf. 107. szám, lost májas 9.; szombat A MEGYEI PÁRTBIZOTTSÁG ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJA II győzelem öröksége A történelem nem ismeri ezt a kérdést: mi lett volna, ha... ? Mégis örök emberi játék játszani a gondolattal, ^töprengeni, tanakodni, hogy miképp fordult volna a sors kereke, ha másképp fordult volna? Ha Közép- és Kelet- Európa kis nemzetei a Habs- burg-birodalom romjain nem a marakodás, hanem az egyetértés szellemében lát­nak az építéshez? Hiszen ha összefognak, Hitlernek tán nulla esélye lett volna a Drang nach Osten-hez... Nem így történt Hitler vé­giggázolt a kontinensen. Ár­mádiája talán még ma is masírozna, ha a Don és a Volga között nem ütközik vasfalba, ha a megtámadott szocialista ország hadserege ízzé-porrá nem zúzza. Ám a fantáziáié kedv számára újabb kérdések maradtak. „Mi lett volna, ha Rudolf Hess különös angliai sétare­pülése 1941-ben- sikerrel jár, és angol—német különbéke születik?” Hitler öngyilkossága után, az általa kinevezett „törvé­nyes^ utód, Dönitz admirális még egyszer „feladta a lab­dát” a nyugati hatalmaknak; felajánlotta, hogy kössenek különalkut a háború befeje­zésére. És amiről nálunk iga­zán kevesen tudnak: a má­jus 5-i prágai felkelés vezér­karának, pontosabban pol­gári szárnyának a Cseh- Morva protektorátus birodal­mi helytartója K. H. Frank felajánlotta hogy alakítsa­nak önálló, nemzeti cseh­szlovák kormányt, amely „egyaránt élvezné a Nyugat és Németország bizalmát”. Hesstől Frankig a szándék éle világos. És ha a sanda szándék kudarcba fúlt, az nem a nyugati hatalmakon múlt, hanem az 1945-ös Eu­rópa valóságos politikai és katonai erőviszonyain. Nem utolsósorban azon, hogy egy új világ erős, győzelmes had­serege kergette a fasiszta se­regeket Berlinig, a Führer- bunkerig, sőt tovább. A berlini fegyverletétel aláírása óta harminchat év pergett le az európai histó­ria homokóráján. S ha akkor az európai erőviszony olyan volt, amilyen — a mai sta­tus quo sokkal-sokkal mar­kánsabb. Azóta egész sor európai főváros neve fémjel­zi a szocializmus létét és erejét — köztük Budapesté. Társadalmi-történelmi reali­tás ez, vagy ha úgy tetszik, diplomáciai, nemzetközi sta­tus quo. Néhány éve ismét kísért Hess, Dönitz, Frank szelleme — a realitások kijátszásának szelleme. A világtörténelem legvéresebb háborújában született európai egyensúlyt némelyek szívesen felboríta­nák. A helsinki egyezmény­nyel és a józan ésszel ellen­tétben olyan fegyverkezési hajszát diktálnának Európá­nak és a világnak, amely aligha rendíthetné meg az egyensúlyt (s ezt ők is tud­ják. hiszen a Szovjetuniót eddig soha, senki nem szo­ríthatta sarokba!) —, de amely veszélyesen kikezd­hetné a béke pilléreit. Az európaiak azonban nem akarják még egyszer romok­ban látni sem gótikus kated- rálisaikat, sem acél-üveg fel­hőkarcolóikat. Az új európai nemzedék u.°yan nem ismeri a háborút, de ismeri a törté­nelmet,' és pontosan ismeri a választ erre az egyáltalán nem történelmietlen kérdés­re : mi lenne ha ... ? Ismerik apáik művét és megbecsülik a Győzelem örökségét. F. A. Ülést tartott a megyei pártbizottság Az MSZMP Szolnok megyei Bizott­sága 1981. május 8-án ülést tartott, amelyen részt vett és felszólalt Né­meth Károly elvtárs, az MSZMP Poli­tikai Bizottságának tagja, a Központi Bizottság titkára. Az ülésen a megyei ‘ pártbizottság tagjain kívül részt vettek: a megyei pártbizottság osztályvezetői, a járási és városi pártbizottságok első titkárai. A megyei pártbizottság megvitatta és elfogadta: — Andrikó Miklós elvtársnak, a megyei pártbizottság első titkárának előterjesztésében a megyei pártbizott­ság és szervei munkarendjéről, mun­kamódszeréről szóló jelentést; a Köz­ponti Bizottság 1980. november 13-i határozata alapján a megyei pártbi­zottság és szervei munkarendjére, munkamódszerére vonatkozó javaslatot. A megyei pártbizottság ezután egyéb ügyekről tárgyalt. Hz egység próbája a végrehajtás Németh Károly felszólalása A pártbizottság ülésén a napirend vitájában felszólalt Németh Károly elvtárs is. A Központi Bizottság nevében köszönetét mondott a megyei pártbizottságnak, a pártszer­veknek és pártalapszerveze- teknek a becsületes helytál­lásért, a kommunista mun­káért. Ezután arról beszélt, hogy nem volt különös oka annak, hogy a Központi Bizottság napirendre tűzte saját mun­kájának, munkamódszerei­nek elemzését. A párt sok évtizedes történelmi tapasz­talatai indokolttá teszik, hogy időnként áttekintsük munkánkat, hogy munkamód­szerünk összhangban van-e a politikával. Másfelől a párt­ba belépő újabb és újabb kommunista nemzedékeknek meg kell ismerniük, hogyan alakult ki az MSZMP poli­tikája és az ezzel összhang­ban álló munkastílusa, mun­kamódszere, melyeket nem lehet befejezettnek tartani, hanem folyamatosan az élet követelményeihez kell for­málni. A politika érvényesítésének módszerei Németh Károly az MSZMP történelmi tapasztalatairól szólva többi között ezeket mondotta: — A párt kétfrontos harc­ban alakította ki politikáját, munkastílusát, módszereit, nem engedte eltéríteni ma­gát a lenini irányvonaltól. Mai aktualitása ennek abban az értelemben van, hogy min­den torzítással szemben kö­vetkezetesen fel kell lépni a politika alakításában, a mun­kamódszereket tekintve is. Jóleső érzéssel állapíthatjuk meg, hogy a párt és a mun­kásosztály vezető szerepe ér­vényesül, a népi hatalom po­litikai-gazdasági alapjai szi­lárdak, népünk élete gyöke­resen megváltozott. Tudjuk, hogy vannak gondjaink, gyen­geségeink, de büszkeséggel vallhatjuk, hogy a párt vezeté­sével, népünk munkája nyo­mán az ország, a nép a fej­lődésnek ilyen magaslatán még sohasem állt. Becsül­nünk kell az ereómények mö­gött rejlő erőfeszítéseket, helytállást, az eszmei-politi­kai harcot és munkát. Ugyan­akkor vissza kell tekinteni azokra a tapasztalatokra, amelyeket az MSZMP a szo­cializmus építésében szerzett. Hangsúlyozta, hogy a párt és választott szervei azért töl­tik be szerepüket, mert a párt egész tevékenységét csak­nem 25 éve a lenini elvek ve­zérlik, mert a párt a lenini elvek szerint él és dolgozik. Beszélt a párt munkastílusá­nak néhány fontos eleméről, így arról, hogy nem veszi át az állami szervek és társa­dalmi szervezetek szerepét és felelősségét. Politikáját elvi útmutatás­sal, e szervekben dolgozó kommunisták révén érvénye­síti. A feladatokat azoknak kell elvégezni, akikre tarto­zik — ez elengedhetetlen po­litikai követelmény. A továbbiakban annak je­lentőségéről beszélt, hogy a párt politikájának alakításá­ba bevonja a társadalmi szer­veket, a tömegeket — s ez a szövetségi politika és a szo­cialista demokrácia érvénye­sítésének fontos, bevált mód­szerévé vált. — Az is a tapasztalataink közé tartozik — mondotta —, hogy nem szabad tabunak te­kinteni saját határozatainkat, azokat folyamatosan felül kell vizsgálni, hogy megfe­lelnek-e a megváltozott kö­rülményeknek, az új követel­ményeknek, s a szükséges módosításokat el kell végezni. Pártunk politikájának, mun­kastílusának fő elveit meg kell védenünk, erősítenünk kell, fejlesztenünk kell — mindez elsőrendű kötelessé­günk. Vigyáznunk kell nagy történelmi értékeinkre, a párt egységére, a párt és a nép összeforrottságára. Az új feladatokhoz, köve­telményekhez igazodva újra és újra meg kell teremteni az egységet. Csak egységes párt képes egységre jutni szö­vetségeseivel, a tömegekkel. S e tekintetben nemcsak a pártegységről, hanem a szo­cializmus nemzeti ügyéről is szó van. Egység csak helyes politika alapján születhet, s nem általában, hanem vilá­gos célok érdekében. Nekünk világos programunk van, s népünk tudja, hogy érdemes érte dolgozni, helytállni. A Központi Bizottság tit­kára aláhúzta: Az egység próbája a végre­hajtás. Nem elég általában egyetérteni a párt politikájá­val, az egyetértésnek konkrét tettekben, cselekvésben kell kifejezésre jutnia minden párttag munkájában és maga­tartásában. Ez a biztosítéka annak, hogy előbbre jutunk céljaink megvalósításában. Munkastílusunkon, munka-* módszerünkön elsősorban a végrehajtás területén van ja­vítanivaló. A bizalom kölcsönös A továbbiakban a párt és a tömegek kapcsolatáról be­szélt Németh elvtárs. — A párt vezető szerepé­nek érvényesülése a helyes politikán, a párt és a mun­kásosztály. a párt és töme­gek kapcsolatának szilárdsá­gán múlik. A párt van a né­pért. ezt mi sosem téveszt­hetjük szem elől. Legna­gyobb vívmányunk, hogy. a nép a helyes politika alapján bízik a pártban, a szocializ­musba vetett hittel dolgozik. Ez a bizalom előrehaladá­sunk alapja. Továbbra is út­mutatással szolgál számunk­ra, hogy a párt vezető szere­pe a helyes politikán és a meggyőzésen alapul. Annyian vagyunk, annyian támogatják a szocializmus ügyét, ahány embert igazán meggyőztünk. Éppen ezért többet és jobban kell politizálni, ott kell len­nünk az emberek között. Áz őszinte szót, a nyílt beszédet, a jó tájékoztatást az embe­rek bizalommal, tettekkel vi­szonozzák. Természetesen az igazat akkor is meg kell mondanunk, ha népszerűtlen dolgokról van szó. A töme­gek becsülik az őszinteséget, ha világosan szólunk gondja­inkról, ha segítségül hívjuk őket azok megszüntetéséhez. Németh elvtárs szólt a kommunisták, a vezetők fe­lelősségéről, példamutatásá­nak fontosságáról. A köve­telménynek és a gyakorlat­nak egybe kell esnie, ugyan­az a mérce érvényes a párt minden tagjára akkor is, ha a munkapadnál, akkor is, ha vezető beosztásban dolgozik. Az emberek megítélésében a végzett munka és az erkölcsi magatartás legyen a mérv­adó. A párt tagjainak men­teseknek kell lenniük azoktól a hibáktól, amelyek ellen küzdenek. Hangsúlyozta: ne­künk a saját hibáink árthat­nak a legtöbbet. Igényesebben dolgozzunk A saját munkájában tapasz­talható hibákkal, gyengesé­gekkel való őszinte szembe­nézés kötelessége a pártnak — mondotta. Nem ritkán las­sú még a döntési folyamat, s nemcsak az állami mun­kában. hanem a pártmunká­ban is fellelhetők a bürok­ratikus vonások, amelyektől meg kell szabadulni. Határo­zatokra újabb határozatok születnek; sok még a papír­munka, a felesleges értekez­let, ami elvonja az energiát a pártmunka első vonalában dolgozó alapszervezetek segí­tésétől. Felszólalásának befejező részében annak a meggyőző­désének adott kifejezést, hogy az előterjesztett jelentés és határozati javaslat a vitában elhangzottakkal együtt jó alapjául szolgál a megyei pártbizottság és szervei to­vábbi munkájához, munka- módszereinek fejlesztéséhez, gazdagításához. — Igényesebb munkára, na­gyobb kommunista lelkese­désre, több konkrét tettre van szükség — mondotta. A megyei pártbizottságnak, a pártszerveknek, pártálapszer- vezeteknek. a megye kommu­nistáinak sok sikert, erőt. eredményes munkát kívánt a XII. kongresszus határozatai­nak végrehajtásához. A kenderest November 7. Termelőszövetkezet cipőfelsőrész­üzeméből műszakonként 4—4,5 ezer tornacipő kerül le a sza­lagról Nádudvari Vörös Csillag Tsz Átadták a Munka Vörös Zászló Érdemrendet A Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsa a munkaver­senyben elért kiváló teljesít­ményeiért, valamint az el­múlt öt évben végzett kima­gasló munkája, termelési eredményei elismerésekép­pen a Munka Vörös Zászló Érdemrendjével tüntette ki a nádudvari Vörös Csillag Ter­melőszövetkezetet. A kitün­tetést pénteken a termelő­szövetkezet új gépszerelő csarnokában rendezett ünne­pi közgyűlésen Losonczi Páli, az Elnöki Tanács elnöke az MSZMP Politikai Bizottsá­gának tagja adta át Szabó Istvánnak, a Vörös Csillag Tsz elnökének. Lázár György külföldi államférfiakat fogadott Tegnap a Külügyminiszté­riumban folytatódtak és be­fejeződtek a magyar-finn hivatalos külügyminiszteri tárgyalások Púja Frigyes és Paavo Väyrynen között. A tárgyaló felek a megbeszélés során a nemzetközi helyzet főbb kérdéseit tekintették át. A tárgyalások befejezése után, a délutáni órákban, Lázár Gyöngy a Miniszterta­nács elnöke a Parlamentben fogadta Paavo Väyrynent. A szívélyes légkörű találkozón részt vett Púja Frigyes, va­lamint Matusek Tivadar és Osmo Väinölä. Lázár György, a Miniszter­tanács elnöke tegnap hivata­lában fogadta Blagoj Popo- vot, a Macedón Szocialista Köztársaság Végrehajtó Ta­nácsának elnökét A szívé­lyes légkörű, baráti eszme­cserén- részt vett Marjai Jó­zsef, a Minisztertanács el­nökhelyettese, Roska István külügyminiszter-helyettes és Milan Veres, a Jugoszláv Szocialista Szövetségi Köz­társaság budapesti nagykö­vete is. Blagoj Popov tegnap el­utazott hazánkból. Megnyitották a béke és barátsági hónapot ülést tartott az Országos Béketanács A megyei ünnepséget Karcagon rendezték Iván Vasziljevics Szalimon mondott beszédet a karcagi meg­nyitó ünnepségen A hitleri fasizmus feletti győzelem 36. évfordulója alkalmából tegnap a Parla­mentben ülést tartott az Or­szágos Béketanács. Az ünne­pi eseménnyel egyben meg­kezdődött á béke és barátsági hónap, a magyar békemoz­galom hagyományos, orszá­got átfogó eseménysorozata. A tanácskozást — amelyen megjelent Sarlós István, az MSZMP Politikai Bizottsá­gának tagja, a Hazafias Nép­(Folytatós a 3. oldaton)

Next

/
Oldalképek
Tartalom