Szolnok Megyei Néplap, 1981. május (32. évfolyam, 101-126. szám)

1981-05-07 / 105. szám

1981. MÁJUS 7. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 3 Zalalövőn, a Zala Villamosipari Szövetkezetben gyártják a különböző típusú háztartási, nagykonyhai főzőlapokat, valamint az ipari vállalatok elektromos fütőlapjait. Az idén be. vezetett gyártásközi, műszerés ellenőrzések eredményeként a garanciális költségek több mint negyvenöt százalékkal csökkentek. 1981-ben közel huszonnyolc millió forint értékű' készterméket készítenek. A képen: a diffúziósszárítón egyszerre negyvenhat darab főzőlapot kezelnek Sikeres volt a tavaszi csemeteforgalmazás Fogadás az Országházban Sikeresen fejeződött be a gyümölcs telepítés tavaszi időszaka; a mezőgazdasági nagyüzemek és a kiskerttu- lajdonosdk húsz százalékkal több szaporítóanyagot, facse­metét vásároltak, mint az ellmúlt év azonos időszaká­ban, és a kínálat a választék tekintetében is gazdagabb volt — ez derült ki a Kert- fórig KFT szezonértékelő je­lentéséből. Az idén tovább javuló el­látás a Kertforghoz tartozó negyvenhárom nagyüzemi és kutatóintézeti faiskola ösz- szehangolt munkájának eredménye A korábbiaknál körültekintőbben mérték fel az igényeiket, s a választék kialakításánál a MÉM gyü- möl estei építési irányelveit is figyelembe vették. Eszerint a következő időszakban — a piaci kereslettel összhangban — a csonthéjas gyümölcsök közül a cseresznye, a meggy, az őszi- és a kajszibarack termelését támogatják, azért, hogy az alma és a körte mellett a következő éviekben ezekből is több jusson az üz­letekbe és exportra. Aczél György, a Magyar Népköztársaság Miniszterta­nácsának elnökhelyettese az európai Vöröskereszt és Vö­rös Félhold Társaságok III. regionális konferenciája al­kalmából szerda este foga­dást adott az Országház Va­dásztermében. A konferencia 24 országból érkezett delegátusaival együtt részt vett a fogadások Ge- gesi Kiss Pál, a Magyar Vö­A Komáromi Kőolajipari Vállalatnál az év eleje óta kétmillió forintot fizettek ki az átlagon felüli teljesítményt elért dolgozóknak. Az idén a tavalyinál lényegesen több úgynevezett mozgóbért, ösz- szesen 7,2 millió forintot szánnak erre a célra, a vál­lalti alapbér 12 százalékát. Ez már akkora összeg, amely valóban érzékelhetővé teszi a röskereszt országos* vezető­ségének elnöke. Hantos Já­nos, a Magyar Vöröskereszt Országos Végrehajtó Bizott­ságának elnöke, akit a re­gionális tanácskozás elnö­kévé választottak, s jelen voltak politikai és társadal­mi életünk vezető képvise­lői. Megjelent Sír Evelyn Shuckburgh, a Nemzetközi Vöröskereszt állandó bizott­ságának elnöke is. teljesítmények differenciál­tabb anyagi elismerését. Az üzemrészek vezetői gaz­dálkodnak a számukra meg­határozott összegekkel: a csoportvezetőkkel és a szak- szervezeti bizalmiakkal együttesen döntik el, hogy többletmunkájuk alapján kik részesüljenek a mozgóbérből, amely így valóban a jobb, a fegyelmezettebb munkára ösztönöz. Több mozgóbér A tisztítóban jóI tudják... A bőr: kényes holmi A címbe foglalt állítás el­lenkezni látszik a köznapi tapasztalattal, amely éppen a strapabírása miatt részesíti előnyben a bőrből készült ruhadarabokat. Ebben a hit­ben hordják némelyek hosz-É szú éveken át: míg az irha a kosztól el nem színeződik, míg a velúr a töréspontokon meg nem zsírosodik, míg a napDabőr festése össze nem töredezik, hogy alóla már te­nyérnyi foltokban virít ki a nyers bpr. Sok ügyfél csak ekkor keresi fel a tisztítót, s bizony gyakorta sértve ér­zi magát, ha ott az átvevő azt írja az űrlapra: erősen túlhordott, a kifogástalan mi­nőség átfestés után sem ga­rantálható. Amiből nyilvánvalóvá vá­lik, hogy nemcsak a bőr — az ügyfél is kényes, érzé­keny. Ezért aztán kétszere­sen nehéz azoknak, akik a Szolnoki Patyolat Vállalat­nál bőr- és szőrmetisztítás­sal foglalkoznak. A próbatételek már a kez­det kezdetén jelentkeznek, rögtön azután, ahogy a vál­lalat elhatározza: vállal ilyen munkát. Kiderül ugyanis, hogy hazai gépekkel nem érdemes elkezdeni — külö­nösen a nappabőrből készült ruhadarabok tisztítását nem. Ehhez az itthon gyártottnál kétszer drágább angol be­rendezés kell, s a hazainál sokszorta drágább vegysze­rek. Van-e erre pénze a válla­latnak ?! A szolnokiak — sok más megyét megelőzve — három évvel ezelőtt szorítottak rá: a Csanádi körúton ekkor nyílt meg a bőr- és szőrme­tisztító szalon, hat szakem­berrel. Helyesebben: hat dolgozó­val, akik szakemberré csak később váltak, s ez okozta a másik nagy nehézséget. Jó- néhány tönkrement kabát árát kellett ugyanis vissza­fizetnie a vállalatnak addig, amíg az átvevők megtanul­ták, hogy mit lehet vállalni. Mert mindent még így, a drága külföldi gépek és vegy­szerek birtokában sem tud­nak kitisztítani.' Gyakori például, hogy túlságosan fé­nyesre, sima felületre cser­zik a bőrt, s ennélfogva le­szalad róla a festék. Más esetekben ragasztás húzódik a bőr alatt, amit a vegysze­rek feloldanak. S amit elvállalnak? Azzal sem egyszerű a helyzet. A zsíroldó vegyszerek nemcsak a pecséteket tüntetik el, ha­nem a bőr természetes zsír­tartalmát is kivonják — en­nek pótlása, a megfelelő mennyiség megállapítása pe­dig igen nagy gyakorlatot igényel. Mindezt — s még sok apró, felsorolni lehetet­len szakmai fogást — meg­tanulták már a szalon dol­gozói, akiknek az átlagosnál nagyobb felelősségét az át­lagosnál nagyobb bérrel is honorálják a vállalatnál. Minden együtt van már tehát — egyedül az ügyfe­lek hiányoznak. Pontosabban: jóval több is lehetne belőlük. Annak elle­nére ugyanis, hogy a szalon forgalma az indulás évéhez képest a duplájára növeke­dett, tavaly elérte az évi másfél millió forintot, még mindig nincs kellőképpen ki­használva sem a gépek ka­pacitása. sem a részlegben dolgozók teljes munkaideje. Hogy ez az állapot mi­előbb megváltozzék;, annak érdekében számos intézke­dést tettek az elmúlt hóna­pokban a vállalat illetéke­sei. Tizennégy új átvevőhe- lyet létesítettek például a megye területén, aminek eredményeként ma már a legeldugottabb falvakban is vállalnak munkát. Sőt, szep­temberig mintegy húszszá­zalékos kedvezményt is káp- nap az ügyfelek, abban a reményben, hogy ezzel sike­rül csökkenteni az őszi hó­napok túlzsúfoltságát. — káposztás — Felelősség egy mosolyért Új sertéstelep Bánhalmán Elkészült az új sertéstelep és megkezdték a benépesíté­sét a Középtiszai Állalmi Gazdaság bánhalmai kerüle­tében. Az új telep évente 18 500 sertést bocsájt ki, így a nagyüzem új és rélgi tele­péről 1982-től évi 30 ezer hízott sertést kap a népgaz­daság. A beruházás egyaránt biztosítja a korszerűséget és a gazdaságos tenyésztői mun­kát. Modernségére jellemző, hogy a hizlalást bábolnai technológiai berendezések alkalmazásával végzik, ez a módszer itthon és külföldön egyaránt felismert. A telephez automatizált takarmányozási rendszer tar­tozik, garantálja az állomány egyenletes és szakszerű ete­tését. A mesterséges termé­kenyítőrészt, a keverőüzemet egyaránt a praktikusság jel­lemzi. Az épületek benépesí­tését áprilisban kezdték meg, ettől kezdve havonta 300 tenyészkoca, süldő érkezik, s ezek képezik az alapját az 1000 kocás törzsanyagnak. A telepet a jó tenyésztői tulaj­donságokkal rendelkező Ka- Hayb hibrid sertésekkel né­pesítik be. A bánhalmai ser­téstelep az utóbbi öt eszten­dő legnagyobb ilyen állami gazdasági beruházása az or­szágban. Környezetvédelmi szemle Pakson Straub F. Brúnó akadémi­kus és Gon da György állam­titkár, az Országos Környe­zet- és Természetvédelmi Hivatal elnöke vezetésével tegnap a hivatal vezetői helyszíni szemle keretében megbeszélést folytattak Pak­son, az épülő atomerőmű ve­zetőivel. Megállapitották, hogy a nagyberuházás épít­kezésével párhuzamosan az atomerőmű környezetvédel­mi ellenőrző rendszere ele­meinek kiépítése megfelelő ütemben folyik. A jelenlegi készültségi fok lehetővé te­szi, hogy az erőmű üzembe helyezésére a környezet ép­ségét megőrző védelmi rend­szer tervszerűen működjék. EGY FIITÖ kis mosoly, csipetnyi keserűség, csipet­nyi kételyszülte gúny, épp annyi, amennyit a pillanat egy szájszöglet ben látni en­ged. Véletlenül vettem csak észre, de nem tudom elfelej­teni. Emlékszem, mindenki csendben figyelt az előad ó- rav aikd arról beszélt, amiről manapság a kelleténél keve­sebb szó esik: a politika el­sőbbségéről a gazdasággal szemben, arról, hogy a párt- szervezeteknek csakis azokat a gazdasági döntéseket kell támogatniok, amelyek össz­hangban vannak a párt poli­tikája által meghatározott stratégiai céljainkkal, ame­lyeket tehát egy-egy vállalat gazdasági vezetése a lehetsé­ges politikai következmé­nyek ismeretében hozott. Szomszédom szájszögleté­ben a néma kis mosoly mint­ha a pártellenőrzés hozzáér­tését kérdőjelezte volna meg. A mosoly tulajdonosa szak­ember volt a maga területén, mint szakvezető, a legkép­zettebbek egyike, a leghoz­záértőbbek közül való. Ér­tettem a mosolyát, és — ne­hogy felróják nekem — bi­zonyos mértékig elismertem e kétkedő mimika igazát, de a mosolyt magát nem tud­tam elfogadni. Csakhogy a kommunistáknak nem pusz­tán elítélniük, visszautasíta­niuk kell a kétkedést, nem pusztán harcolniuk kell elle­ne, hanem fel kell támiok minden kieserű, vagy éppen kétkedő kis mosoly okát, mert a gúny arcátlan mimi­káját csakis a kiváltó okok megszüntetésével lehet az ar­cokról letörölni. Sok oka lehet még e ké­telyszülte gúnynak. Ott pél­dául, ahol nem eléggé meg­határozottak az egyes hatás­körök, s a pártalapszerveze- tek önállósága, politikai be­folyása éppen ezért nem a kellő mérték ban érvényesül, ahol tehát egy futó mosoly a szájszögietben nem kizáró­lag emberi gyengeség. Vagy amelyik vállalatnál a gazda­sági vezetés nem teremti meg minden üzem számára egyaránt a folyamatos ter­melés feltételeit, s ahol ez­zel (együtt nem teszik fele­lőssé az üzemvezetést az anyagellátás, vagy akár a minőségi munkát szolgáló bérezés optimális megoldásá­ért, ott a pártatapszerveze- tek számára is szükségkép­pen csökken az önálló állás- foglalás, és cselekvés lehető­sége. Ahol pedig a pillanatnyi piaci előnyök kihasználása miatt háttérbe szorul a ter­melési költségek csökkenté­se, a termelékienység növelé­se, a munkaszervezés, vagy éppen a szociális feltételek javítása; ahol tehát egy szű­kén értelmezett vállalati ér­deket szolgáló manőver az elsődleges a népgazdasági ér­deket szolgáló állandó nye­reségnövelő tényezőkkel szemben, ott az üzemi párt- szervezietek munkájában is előtérbe kell kerülnie a gaz­daságpolitikai folyamatokat vizsgáló, elemző tevékeny­ségnek. És ez már az egész nép érdékeit szolgáló pártel­lenőrzés szubjektív feltételei közé tartozik. A pártszervezeteknek a le­hető legnagyobb fokú tájé- kozottságrat elemző készség­re kell szert tenni ök, mert napról-napra, óráról-órára kell eldöntendők, hogy meg­adják-e a politikai bizalmat a gazdasági vezetés elhatáro­zásaihoz, fenntartással fo­gadják, esetleg elvetik őket Tudjuk, hogy a politika moz­gatórugója éppen, a gazda­ság, de azt is tudjuk, hogy a gazdasági döntések emberi viszonyokat érintenek, mert javítják, vagy rontják az egyes osztályok, rétegek, csoportok helyzetét, létfelté­teleit egymáshoz való viszo­nyát. Minden gazdasági tö­rekvés osztályérdeket szol­gál, tehát a pártellenőr­zés — osztálytartalmát te­kintve — a munkásosztály politikai ellenőrzését jeleníti a gazdaság felett, ezért a munkásosztály politikai cél­jainak megvalósítása nem nélkülözheti la párttags)ág hozzáértői, felelős tetteit. Kommunista kötelesség félkészülni erre a bonyolult feladatra. Könnyebb végre­hajtani ezt a feladatot any- nyiból, hogy pártunk politi­kája a pártonkívüii (tömegek bizalmát is élvezi, könnyebb annyiból, hogy ez a politika szükségképpen felkarolja minden dolgozó osztály és réteg haladó törekvéseit. Ám nehezebb is végrehajtani ezt a feladatot, mert ma már tudatos érzékenységgel kell reagálni minden kis mosoly­ra, s ment minden ellent­mondás felvetésében, kiéle­zésében és megoldásában ép­pen a pártszervezeteknek kell ólenjámidk. A. S. Az Országos Érc- és Ásványbányák perkupái üzemében anhidritet bányásznak. Ezt lignit- porral elkeverik, ezzel a szikes talaj termővé válik. Évente 45 ezer tonna lignites anhidritet ' adnak át a mezőgazdaságnak. A képen: a 18-ás számú kamrafejtés

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom