Szolnok Megyei Néplap, 1981. május (32. évfolyam, 101-126. szám)

1981-05-05 / 103. szám

xxxn. évf. io| szám. 1981. május 5., kedd A MEGYEI PÁRTBIZOTTSÁG ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJA II Munka Vörös Zászló Érdemrendjével tüntették ki a Magyar Vöröskeresztet Jubileumi ünnepség Budapesten Magyar-csehszlovák külügyminiszteri tárgyalások Púja Frigyes külügymi­niszter meghívására teg­nap baráti látogatásra ha­zánkba érkezett Bohus­Az Alföldi Téglaipari Vállalat csépai gyáregységében évente 4,5 millió téglát készítenek. Képünk a nyerstéglát gyártó üzemben készült MÁJUS 15-16-17 A Magyar Vöröskereszt megalakulásá­nak 100. évfordulójáról országos ünnepség­gel emlékeztek meg tegnap Budapesten. A milliós tagságú tömegmozgalom több mint 800 vöröskeresztes aktivistája vett részt az építők Dózsa György úti Székházának kongresszusi termében rendezett centená­riumi ünnepségén. Vendégként jelen vol­tak az európai nemzeti vöröskeresztes moz­galmak és a nemzetközi vöröskereszt­szervezetek képviselői is. Emberiességgel a békéért! — Ez a nemzetközivé vált jel­mondat és a jubiláló Magyar Vöröskereszt centenáriumi plakettje ékítette a szónoki emelvényt, ahova először Kállai Ferenc színművész lépett, s Baranyi Ferencnek a vöröskeresztesekről írott versével köszön­tötte az ünneplőket. Dr. Gegesi Kiss Pál akadémikus, a Ma­gyar Vöröskereszt országos vezetőségének elnöke üdvözölte ezután az ünnepség el­nökségében helyet foglaló Losonczi Pált, az Elnöki Tanács elnökét, Óvári Miklóst, az MSZMP Központi Bizottságának titkárát, Sarlós Istvánt, a Hazafias Népfront Orszá­gos Tanácsának főtitkárát, az MSZMP Po­litikai Bizottságának tagjait, az ünnepség résztvevőit. Elnöki megnyitójában emlé­keztetett arra, hogy Magyarországon a Vö­röskereszt száz éven át olyan eszme szol­gálatában tevékenykedett, amelynek élte­tője a bajbajutott embereken való segítés, s ez egyben emberi'kötelesség. Hantos János ünnepi beszéde Hantos János, a Magyar Vöröskereszt Végrehajtó Bi­zottságának elnöke ünnepi beszédében áttekintette a szervezet hazai történetének évszázadát, jelentősebb állo­másait. Szólt egyebek között arról, hogy a Debrecenben megalakult Ideiglenes Nem­zeti Kormány már 1944 de­cemberében intézkedett a Vöröskereszt újjászervezésé­ről. 1945. áprilisában Buda­pesten munkához látott az új szervezet központi vezető­sége. A Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsa 1945. évi 32. számú törvényerejű rendele­tével a magyar törvények közé iktatta a nemzetközi diplomáciai értekezleten 1949-ben elfogadott genfi egyezményeket, majd megal­kotta a Magyar Vöröske­resztről -szóló 1955. évi 25. számú törvényerejű rendele­tét. Ez utóbbiban kifejtette a Magyar Vöröskereszt tevé­kenységében bekövetkezett lényegi változásokat, és de­mokratikus tömegszervezet­nek minősítette az eddigi egyesületet. Megváltozott te­hát a Magyar Vöröskereszt társadalmi helye és szerepe. Időszerűvé vált az első kong­resszus összehívása. Az 1956- os ellenforradalom miatt azonban erre csak 1959-ben kerülhetett sor. Azóta öt kongresszus értékelte a szer­vezet fejlődését, és megje­lölte az egyes ciklusok főbb feladatait. Jelenleg a Ma­gyar Vöröskereszt 13 ezer alapszervezetében több mint egymillió aktivistát számlál, akik önkéntes munkával se­gítik az országos méretű, sokirányú feladatok megol­dását Tíz- és százezrek vál­lalnak-végeznek társadalmi munkát a Vöröskereszt kü­lönböző bizottságaiban, így az egészségnevelésben, a csa­ládvédelemben, a véradás szervezésében, az elsősegély- nyújtás oktatásában és szer­vezésében, szociális feladatok megoldásában. Szólt arról is Hantos Já­nos, hogy a Mapyar Vörös- kereszt — miként elismert szervezete társadalmunknak — megbecsült tagja a nem­zetközi vöröskeresztes moz­galomnak is. A Magyar Vö­röskereszt tevékenységének nemzetközi elismertségét jel­zi, hogy ezúttal — a jubile­umi ünnepségekhez kapcsoló­dóan — Budapesten ülése­zik a Vöröskereszt és a Vö­rös Félhold Társaságok III. európai regionális konferen­ciája. A szocializmus és az em­beriség egységét megteremte­ni, társadalmi fejlődést len­dítő kölcsönhatását a meg­valósuláshoz segíteni — ez történelmet alakító program. E program cselekvő támoga­tása megtisztelő kötelessége a jóakanatú embereknek. Bíztunk abban, hogy a Ma­gyar Vöröskereszt tevékeny­ségének hatására is növek­szik a tudatos közreműködők száma — hangsúlyozta beszé­de végén Hantos János. Losonczi Pál adta át a kitüntetést Losonczi Pál köszöntötte ezután az Elnöki Tanács ne­vében — mint mondta: tisz­telettel és őszinte nagyrabe­csüléssel — az ünnepség résztvevőit, é6 a jubiláló Ma­gyar Vöröskereszt aktivistáit, minden tagját. —- Az egykori segédegylet, amelyet emberbaráti eszmék hívtak életre 1881. májusá­ban, nagyott nőtt egy évszá­zad során, a szocializmus épí- •tiésének esztendeiben pedig társadalmunk minden réte­gét érintő tömegszervezetté terebélyesedett — hangsú­lyozta, majd arról szólt: az emberiséggel a békéért! — kor­szerű, tartalmas jelszó, ame­lyet nemcsak a már millió­nál nagyobb létszámú hazai vöröskeresztes tagság, hanem a szocializmust építő népünk egésze is magáénak vall. A Magyar Népköztársaság El­nöki Tanácsa és Miniszterta­nácsa nagyra értékeli a Ma­gyar Vöröskeresztnek társa­dalmunk erkölcsi' értékeit gyarapító munkásságát és megbecsüli az önzetlen tár­sadalmi munkát végző aktí­váit, tisztségviselőit és tag­(Folytatás a 2. oldalon) lav Chnoupek, a Cseh­szlovák Szocialista Köztársa­ság külügyminisztere. A ven­déget a Salgótarján—Somos­kőújfalu határállomáson Pú­ja Frigyes fogadta. Jelen volt Václav Moravec, Csehszlová­kia budapesti nagykövete és Kovács Béla, hazánk prágai nagykövete. A megérkezést követően a csehszlovák külügyminiszter látogatást tett Géczi János­nál, az MSZMP Nógrád me­gyei Bizottságának első tit­káránál. Délután az MSZMP Nóg­rád megyei Bizottságának székházában megkezdődtek a magyar—csehszlovák külügy­miniszteri tárgyalások. A ba­ráti, elvtársi légkörben le­folytatott megbeszéléseken áttekintették . a magyar— csehszlovák kapcsolatok hely­zetét és véleményt cseréltek időszerű nemzetközi kérdé­sekről. Este Púja Frigyes díszva­csorát adott csehszlovák kol­légája tiszteletére. A vacso­rán mindkét küldöttség ve­zetője szívélyes hangú pohár- köszöntőt mondott. Országos néptáncfesztivál Szolnokon Május 15-én, 16-án és 17- én rendezik meg Szolnokon a X. Országos néptáncfeszti­vált A magyar néptánc je­lentős eseményére tizennégy együttes jelezte részvételét: az Ungaresca Táncegyüttes (Szombathely), a Fejér me­gyei Népdegyüttes (Székesfe­hérvár) a Szövetkezetek Jász­sági Együttese (Jászberény) a Nógrád Táncegyüttes (Sal­gótarján), a VDSZ Bartók Béla Táncegyüttese (Buda­pest), a Szeged Táncegyüttes, a Vidróczki Népi Együttes (Gyöngyös), a Baranya Táncegyüttes (Pécs), a So­mogy Táncegyüttes (Kapos­vár),’a Debreceni Népiegyüt­tes, a Zala Táncegyüttes (Za­laegerszeg), a Hegyalja Tánc- együttes (Sátoraljaújhely), az Építők Hajdú Táncegyüttes és természetesen a vendéglá­tó Tisza Táncegyüttes. A versenykiírás szerint — a szolnoki fesztiválnak eddi­gi hagyományaitól eltérően — minden együttes egy, 15— 20 perces önálló műsorral lép a zsűri és a közönség elé. A legjobb művészi tel­jesítményt elérő négy tánc- csoport kapja meg a fesztivál nívódíját, de kiírta a rende­ző bizottság a Jászkun díjat is. Az ünnepélyes megnyitót pentken 18 órakor tartják a Lenin-szobomál, majd ezt követően az első hét együttes — köztük a jászbe­rényi és a szolnoki — mu­tatja be versenyműsorát a Szigligeti Színházban. A versenyműsor második részét — amelyen ugyancsak hét csoport lép fel — május 16-án szombaton délután 14 órától tartják, majd fél 8-tól a tiszaldgeti sportcsarnokban kerül sor a gálaműsorra. Az ünnepélyes eredmény- hirdetés, a díjak átadása május 17-én, vasárnap 10 órakor kezdődik a Szigligeti Színházban, ezt követően a nívódíjas együttesek é6 elő­adók adnak ünnepi műsort. Pénteken kezdődik a béke és barátsági hónap Középpontban az SZKP XX VI. kongresszusán elfogadott békeprogram — Karcagon tartják a megyei megnyitót Az Országos Béketanács kezdeményezésére az idén is sor kerül politikai közéletünk hagyományos, az egész orszá­got átfogó eseménysorozatá­ra, a béke és barátsági hó­napra. A fasizmus felett ara­tott győzelem 36. évforduló­ja jegyében az OBT a Haza­fias Népfronttal, a KISZ-szel, a szakszervezetekkel, a sző-. vetkezetekkel, más társa­dalmi, tömeg- és rétegszer-' vezettel, valamint az egy­házakkal együttműködve a lakosság minden rétegét át­Szolnok az ország keleti részének jelentős forgalmi csomópontja, a Tiszántúl ka­puja. A városon áthaladó járművek forgalma — az összes közúti forgalom egy- harmada — Szolnok főúthá­lózatának gerincét terheli. Mit végeztek eddig az idén, mit terveznek a közel­jövőben Szolnok úthálózatá­nak korszerűsítése érdeké­ben? Ezzel a kérdéssel ke­restük fel a városi tanács vb. műszaki osztályát. Kér­déseinkre Mátyás Zoltán osz­tályvezető-helyettes válaszolt. Szolnok területén — a vá­rosközpontban is — sok a földút; a 197kilométeres út­hálózat 101 kilométere szi­lárd burkolat nélküli. Az év elején már új aszfaltot ka­pott a megyei tanács épülete mögötti autóparkoló és a kertvárosi Vízpart körút. A Vízpart körúton szeptember­re autóbuszmegállókat és buszfordulót is kialakítanak, ezzel ■ lehetővé válik, hogy az autóbusz végig közlekedjék ezen az úton. Júniusban a város köz­pontjában, az - Aszfaltútépítő Vállalat a Centrum étterem­től az Éva presszóig mindkét oldalon felújítja a Ságvári körút burkolatát. A legnagyobb munkát Szandaszőlősön végzik az idén az útépítők. A Gorkij utca a 442-es úttól a Krúdy utcáig aszfaltburkolatot kap. Az átadási határidő 1982 áprilisa, ám az első réteg aszfalt már az idén az útra kerül. A majdani Északi körút részeként tovább halad a Szántó körút építése a Cso­konai utcáig. Az ottani mun­kákat a DÉLÉP végzi, a szerződés szerint június vé­gére az útnak a Keskeny Já­nos utcáig kell elkészülnie. A Csokonai utcán a TI- GÁZ a gázvezetékek korsze­rűsítését, bővítését tervezi, ezért ott csak ezek után le­het szó útkorszerűsítésről. A Középtiszai Állami Gazdaság bánhalmai mélyépítő üzemének asztalos részlegében évente ezer-ezeregyszáz köbméter fenyőfűrészárut dolgoznak fel nyílászárók ké­szítésére. fogóan szervezi a tavaszi ak­ciókat. A fővárosból és a megyé­ből érkezett kezdeményezé­sek alapján már kialakult a béke és barátsági hónap ak­cióinak, rendezvényeinek sa­ra. Május 8-án az OBT, a Szovjet Békebizottság kül­döttsége, valamint a nép­front képviselői az emléke­zés koszorúját helyezik el a Vigadó téri szovjet hősi em­lékműnél. Ugyanezen a napon 10 óra­kor a Parlamentben megkez­dődik az Országos Béketa­nács ülése, amely egyben a hónap országos nyitó ak­kordja is. Május 8. és 12. kö­zött Budapesten és a me­gyékben kezdetét veszi a le­szerelés kérdéseitől az euró­pai biztonság és együttmű­ködés témáin át az imperia­lizmus ellen küzdő népek és felszabadító mozgalmak mel­letti szolidaritásig, a nemzet­közi helyzet, a béke-világ- mozgalom szinte valamennyi területét érintő fórumsoro­zat. Május 9-én, a győzelem napján valamennyi általá­nos és középiskolában, szak­munkásképzőben megemlé­keznek a fasizmus feletti győzelem történelmi jelentő­ségéről. Közvéleményünkben eddig is erőteljes visszhangot, tel­jes egyetértést váltott ki az SZKP XXVI. kongresszusán elfogadott, az enyhülés ered­ményeinek megőrzését, to­vábbfejlesztését szolgáló új szovjet békejavaslatok sora — húzták alá az Országos Béketanácsnál. Kecskeméten a témakörről május 14-én tu­dományos konferenciát is tartanak. A béke és barát­sági hónap előkészítésében részt vevő szervezetek a má­jusi akciót is fel kívánják használni a szocialista orszá­gok következetes békepoliti­kájának méltatására. Május 4—10. között az Országos Béketanács az európai biz­tonság és együttműködés magyar nemzeti bizottságá­val közösen munkások, me­zőgazdasági dolgozók, fiata­lok, egyházi személyek rész­vételével rendez közös ta­lálkozókat a békés egymás mellett élés, az enyhülés eredményeinek védelméről, a helsinki záróokmányban fog­laltak madridi értelmezésé­ről. A tömeges demonstrációk sorába kívánkozik a május 15—17-i hagyományos Za- menhof-békemenet. A KISZ május 29-én összeülő kong­resszusának résztvevői, vala­mint sok budapesti és vidéki úttörőcsapat tagjai fáklyás békemenetre hívják majd az ifjúság legkülönbözőbb ré­tegeit. * A béke és barátsági hónap előkészítése érdekében aktí­vaülést tartott tegnap Szol­nokon a Hazafias Népfront megyei elnöksége. A Bartók Béla Kamarakórus rövid mű­sora után a békemozgalmi munkában kiemelkedő sze­mélyeknek kitüntető jelvé­nyeket és okleveleket ad­tak át. Ezt követően dr. Krasznai Béla, a HNF megyei elnöke átadta a szót Inzsel Ottónak, a HNF Országos Tanácsa osztályvezetőjének, aki a bé­ke és barátsági hónap jelen­tőségét méltatva időszerű nemzetközi kérdésekről be­szélt. Előadása után a témá­ba vágóan többen tettek fel kérdéseket, és fejtették ki vé­leményüket. Az aktívaülésen bejelen­tették, hogy a béke és ba­rátsági hónap megyei meg­nyitóját május 8-án Karca­gon tartják. i Útépítések Szolnokon Felújítják a Ságvári körút burkolatát

Next

/
Oldalképek
Tartalom