Szolnok Megyei Néplap, 1981. május (32. évfolyam, 101-126. szám)
1981-05-31 / 126. szám
4 SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 1981. MÁJUS 31. Marjai József hazaérkezett Moszkvából Marjai József, a Minisztertanács elnökhelyettese, aki a szovjet kormány meghívására hivatalos látogatást tett a Szovjetunióban, tegnap hazautazott Moszkvából. A kormány elnökhelyettesét — aki tárgyalásokat folytatott a két ország közötti gazdasági együttműködéssel, összefüggő és a KGST tevékenységét érintő kérdésekről — a repülőtéren Nyikolaj Talizin. a Szovjetunió Minisztertanácsának elnökhelyettese búcsúztatta. Marjai József hazaérkezett Budapestre. Fogadására a Ferihegyi repülőtéren megjelent Vlagyimir Pavlov, a Szovjetunió budapesti nagykövete is. Lázár Mojszov hazánkba látogat Kádár Jánosnak, a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottsága első titkárának meghívására Lazar Mojszov; a Jugoszláv Kommunisták Szövetsége Központi Bizottsága Elnökségének elnöke a JKSZ küldöttsége élén a közeli napokban baráti látogatást tesz Magyarországon. Lubomir Strougal hétfőn hazánkba érkezik Lázár Györgynek, a Magyar Népköztársaság Minisztertanácsa elnökének meghívására június 1-én, holnap baráti látogatásra hazánkba érkezik Lubomir Strougal; a Csehszlovák Szocialista Köztársaság szövetségi kormányának elnöke. (MTI) Lubomir Strougal életrajza Lubomir Strougal 1924. október 19-én született a dél-csehországi Veseli nad Luznici községben. 1943—1945 között az építőiparban és a gépiparban dolgozott. 1949- ben a prágai Károly egyetemen jogi doktori címet szerzett. 1948—1957 között a Ceske Bu- ,dejovice-i kerületi pártbizottság osztályvezetője, 1957-től 1959-ig a pártbizottság vezető titkára volt. Ezt követően a kormány tagjaként töltött be felelős tisztségeket: 1959-től 1961-ig földművelésügyi, erdő- és vízgazdálkodási miniszter volt, 1961-ben pedig belügyminiszterré nevezték ki. Csehszlovákia Kommunista Pártjának 1958-ban megtartott XI. kongreszusán * a Központi Bizottság tagjává választották. 1965 áprilisában a Központi Bizottság titkárává és a KB mezőgazdasági bizottságának elnökévé választották. 1968 áprilisában a kormány elnökhelyettesévé nevezték ki. 1967—1969 között a CSKP KB életszínvonallal foglalkozó bizottságának elnöke. 1968 áprilisától 1969-ig pedig a gazdasági tanács elnöke volt. A párt vezető testületéiben a továbbiakban is több fontos megbízatást teljesített. 1968 novemberétől 1970 januárig a Központi Bizottság titkára és a titkárság tagja. 1968 novembere óta a KB elnökségének tagjaként tevékenykedik. 1960—1969 között a nemzetgyűlés képviselője, 1968—1971 között a cseh nemzeti tanács tagja, 1969 januárjától a szövetségi gyűlés népi kamarájának képviselője. Lubomir Strougal 1970 januártól a Csehszlovák Szocialista Köztársaság szövetségi kormányának elnöke. A CSKP idén megtartott XVI. kongresszusán ismét a Központi Bizottság elnökségének tagjává választották. Több magas állami kitüntetés birtokosa. Legutoljára 1977 szeptemberében — csehszlovák párt- és. kormány- küldöttség tagjaként — tett látogatást hazánkban. WASHINGTON Gromiiko szovjet külügyminiszterrel való szeptemberi New York-i találkozóját követően rövidesen megkezdődhetnek a tárgyalások az eurositratégiai rakétáikról, jelenítette ki Alexander Haig. Az amerikai külügyminiszter pénteki St. Luis-i sajtókonferenciáján ugyanakkor azt mondotta, hogy az Egyesült Állatnak a SALT—2. szerződést nem a Szovjetunió afganisztáni szerepe, hanem a megállapodás „súlyos fogya- tékosisiáigai* miatt nem iktatta törvénybe. VARSÓ Varsóban tegnap Stanislaw Kama, a Lengyel Egyesült Munkáspárt Központi Bizottságának első titkára és Woj- ciech Jaruzelski hadseregtábornok, miniszterelnök, nemzetvédelmi miniszter fogadta a Lengyelországiban tartózkodó Viktor Kuliikovota a Varsói Szerződés tagállamai egyesített fegyveres erődnek főparancsnokát, a Szovjetunió marsallját. TEHERÁN Iránban folytatódik a nyilatkozatháború az egymással szembenálló — nyugati ter- minoílágia szerint radikálisnak nevezett — vallási vezetők és a — mérsékeltnek mondott — polgári politikusok között. Tegnap ismeretessé vált Baniszadr elnök beszéde, amely még csütörtökön hangzott ell Shirazban, a légierő katonái előtt. BEIRUT Beiruttól keletre, a libanoni fővárost Damaszkusszal összekötő út mentén fekvő Zahle térségében ismét kiújultak a harcok a jobboldali mi li (ásták és az arabközi békefenntartó erők szíriad egységei között. A szembenálló feliek ágyúkkal és rakétákkal lőtték egymást. BONN A nyugatnémet Szabad Demokrata Párt kölni kongresszusa hosszú és heves vita után 271:103 arányban megszavazta a NATO 1979-es fegyverkezési határozatának támogatását A péntek éjszakai szavazást megelőzően Genscher pártelnök, a bonni kormány külügyminisztere bejelentette: lemond miniszteri tárcájáról, ha pártja nem hai'andó elfogadni a kettős NATO-határozatot. Véget ért a mongol pártkongresszos J. Cedenbal a párt főtitkára Az ulánbátori Kormány- palota nagy tanácstermében tegnap délelőtt ünnepélyes záróüléssel befejezte munkáját a Mongol Népi Forradalmi Párt XVII. kongresszusa. A kongresszus egyhangúlag felhívást fogadott el, amely szabadságot követel mindazoknak, akiket az imperialista világban a békéért, a szabadságért és a haladásért vívott harcuk miatt bebörtönöztek. A kongresszus teljes egészében elfogadta a Központi Bizottság Cedenbal által előterjesztett beszámolóját. Másik határozatában a tanácskozás elfogadta a hetedik ötéves terv javaslatát azzal, hogy az egyes évi terveket végleges kidolgozásuk előtt minden esetben össznépi vitára kell bocsátani. Egyhangúlag elfogadták a Központi Ellenőrző Bizottság jelentését, majd ismertették a pénteki zárt ülésen tartott választások eredményét. Az újonnan megválasztott Központi Bizottság első ülésén főtitkárává megválasztotta Jumzsagijn Cedenbalt (aki eddig a KB első titkára volt). PÁRIZS Francois Mitterrand francia elnök eleget tett egyik választási ígéretének és leállította a sokat vitatott plo- goffi atomerőmű építését. A Franciaország nyugati partvidékén épülő berendezés az ország legnagyobb atomerőműve lett volna, a helyi lakók és kömyeeetvédők nyomására azonban az új elnök elrendelte az építkezés előkészületi munkálatainak leállítását. Meggyilkolták Banglades elnökét Meggyilkolták Ziaur Rah- mant, Banglades elnökét. A merényletre európai idő szerint tegnapra virradó éjjel Chittagong kikötővárosban került sor. Ziaur Rahman gyilkosa Manzur Ahmad dandártábornok, a Chittagong-i helyőrség parancsnoka. A Manzur Ahmed dandártábornok vezette lázadók elfoglalták a helfyi ráídiáálllomást és bejelentették a forradalmi tanács megalakulását. A bangladesi rádió Üj- Delhiben lehallgatott adása szerint a hatóságok azonnali megadásra szólították fel Manzur Ahmed dandártábornokot és az őt támogató fegyvereseket Az elnök meggyilkolását követően kijárási ti- llallmat rendeltek el Daccá- ban és más bangladesi városokban, az utcákon katonai járőrök cirkálnak. Az indiai szóvivő szerint tegnap reggel óta megszakadt a légi és vasúti összeköttetés Dacca és Chittagong között. Lezárták a daccai repülőteret, és megszakadt a külvilággal való telefon- és telex- összeköttetés is. Manzur Ahmed 1976-ig Banglades indiai nagykövetségének katonai attaséja volt, majd jelenlegi beosztása előtt, mint vezérkari főnököt, a katonai hierarchia harmadik legfontosabb embereként tartották számon. r Izek, illatok, receptek Mégis hurka a hurka Évente visszatérő ünnepe volt a gyomornak a gyermekkorom disznóölése. Túl a hajnali visítás keltette borzongáson, a zsupszalmával végzett perzselésen, a legnagyobb élmény az volt, amikor komoly, meglett emberek maszatos ujjaikon egymásnak kínálgatták a hurka, a kolbász töltelékét, a disznósajtba szánt finomságokat. Aztán hümmögtek hozzá fontoskodva, el is vitatkoztak rajta; bírna-e még egy kis sót, paprikát, majoránnát? Ettől ők, a leölt disznó körül tevékenykedő felnőttek egy kicsit mindentudó sámánok lettek a szememben. A hízó földi porhüvelye, a spej- zot megtöltő disznóság viszont ekkor nyerte el szememben mind a mai napig el nem évülő megbecsülését. Később már vásárlóként sokáig tudomásul vettem, hogy a van jóval fontosabb, mint a milyen, aztán amikor megszoktam, hogy a hentesüzletekben, a boltok húsos pultjainál megrázóan kellemetlen meglepetések nem érnek, ízlelgetni kezdtem, kezdtük, mit is eszünk? Az ínyencek szájról szájra adták egy-egy vidéki hentesbolt titkát; a kenderesi jó emlékezetű Trenka — vagy a jászberényi Hering bolt a vidékjárók mekkája lett. Később meg kellett tanulni egy fogalmat, a „gazdasági” elnevezést. A termelőszövetkezetek, állami gazdaságok ízes. jó küllemű termékei virítanak a boltokban. A vásárló gyakran ezzel kezdi az informálódást: „Gazdasági van?” És ha igenlő a válasz, már szaladhat is a kiszolgáló kése a sajtnak, hurkának. Bizony, az üveg alatt lévő konkurrencia, a „vágóhídi” áru nem egyszer sárgul az irigységtől a kereslet láttán. A vevő olykor mondja a magáét: „Miért lehet egyetlen disznóból csak finomságot csinálni, még tucatnyi sertésből is ízletest előállítani, nagyüzemileg pedig már csak magát kevésbé keltetőt produkálni?” Amíg viszik, Nyomába eredtünk a rejtélynek. így jutottunk el a mezőhéki Táncsics Tsz martfűi húsüzemébe. Tisztaság, rend fogad, ami — a mindennapi betevőről lévén szó — igen fontos szempont, ezért is kívánkozik az élre. Az üzem valójában nem is üzem a szó szoros értelmében. Nincs itt szalagrendszer; inkább több ügyeskezű mester dolgozik egymás mellett, összeadva a hozzáértést, megbeszélve a vásárlók napi igényét. Pónusz Mihály hentes és szakács kezében egy jókora disznósajttal fogad. A gömböcöt amolyan fésűs, szöges eszközzel böködi, hadd folyjon a leve, mielőtt lepréseli. Á kérdés tulajdonképpen a cikk mottója is lehetne: — Mi a jó termékük titka? — Vegyük a disznósajtot: nagyra daraboljuk a belevalót, kézzel rakjuk a gömböcbe, préseljük. Gazdagon fűszerezzük, olyan aromát adunk neki. amilyet otthon a disznóvágáskor. A szezonban nincs olyan szombat, vasárnap. hogy ne hívnának a barátok, ismerősök böllér- kedni. De állítom, hogy a kezem ott is arra áll rá, amire idebenn. Ott egyetlen “disznóból kell finomat előállítani. itt. a mi kis üzemünkben napi harminc-harmincötből. — A kenőmájasuknak is jó híre van. Tesztláp az Az Állatforgalmi és Húsipari Vállalat megyei központjának irodájában — miközben Péter Gábor áruforgalmi ágazatvezetővel, Tan- csik Mihály gyártásvezetővel és Dóra László kereskedelmi csoportvezetővel ülünk együtt —, még mindig a „vásárlói odamondogatás” dolgozik bennem. Aztán az ember indulata lelohad, ahogy rájön: tulajdonképpen beesett a nyitott ajtón. — Tudják-e, hogy a boltokban a „gazdasági” termékeket szívesebben veszik a vásárlók, mint az önökét? A beszélgetőpartnereket nem lepi meg a felismerés. — Tudjuk — mondja Péter Gábor. — Csakhogy amíg egy regionális kisüzem ötféle árut készít, mi ötvenet. Naponta kétszer annyi terméket állítunk elő, mint a konkurrenciát jelentő 15—20 „minikombinát” együttvéve. — Ettől még lehetne íze- sebb a hurka, a kenőmájas, a disznósajt. — Valóban így van — mondja Tancsik Mihály. — Vegyük csak a hurkát: tavaly a rizsellátással problémák voltak, így 50 százalékban árpagyöngyével pótoltuk. nem lehet baj — Igen, szeretik a vevők, nem is tudunk eleget készíteni. Nem spórolunk ki belőle semmit, nincs értelme, a fölöshöz úgy sem fér hozzá az ember. A gyártási naplón megy keresztül minden deka hozzávaló, és a végén a mennyiségnek stimmelni kell. — Honnan tudják, hogy mit kíván a vevő szájaíze? — Járjuk a boltokat, bemutatókon ott vagyunk, és csak látjuk, hogy viszik a termékeinket. Addig pedig nem lehet bai. De az utcán is megállítanak ismerősök és mondiák: „jól van, komám, jót csináltatok!” A termelőszövetkezet húsüzeme 1974 augusztusa óta termel. Jelenleg évente nyolckilencezer sertést dolgoznak fel, a hatodik ötéves tervben azonban szeretnék elérni az évi húszezret. Az üzemben összesen húszán dolgoznak, géDkocsivezetővel. takarítóval együtt. Inkább egv nagy család a kollektíva. Márpedig a családban — bűn, ha valaki elrontja az ételt. Járom az üzleteket, vásárlók véleményével vetem ösz- sze a sajátomat, és egyre élesebben fogalmazódik meg bennem a kérdés: Vajon miért nem tud a legnagyobb termelő, a Húsipari Vállalat olvan ízletesen főzni, mint gyermekkorom botcsinálta böllérei vagy a mai gazdaságok szakácsai, hentesmesterei? „ízlelőknek” Hát oersze, hogy ez meg is érződött a minőségen. Aztán amikor a kereskedelem kifogásokat emelt, változtattunk a receptúrán. Marhabéi helyett disznóbélbe töltöttük, az árpagyöngyét elhagytuk, több fűszert tettünk a töltelékbe, de ez még nem lett volna elég a minőség javításához. A gazdaságokban olyan töltőkkel dolgoznak, amelyik nem töri össze a tölteléket. Másfél millióért vettünk egy Handtmann gébet, amelyik nagyon szépen tölt. Tavaly ha mannát tettem volna a hurkába, a gép hibája folytán akkor is mancs jött volna ki belőle. Ezt a minőségjavulást csak észre kell venni a boltokban ... Való igaz, több a jó hurka a megye boltjaiban. Ezen a frontszakaszon tehát visszakozom. — A gazdasági sajt jobb minőségét viszont aligha lehet kétségbe vonni. — Nem is vitatjuk — mondja Dóra László. — A leggyakoribb panasz a sajtunkra az. hogy a bőrös részeket nem tudjuk szőrtele- níteni. A kisüzemekben komótosan leperzselik a fejet, a körmöt, kézzel rakják a gömböcbe a tölteléket, aztán lepréselik. Csakhogy őket nem szorítja semmilyen kötelezettség. Nálunk azonban menni kell a verklinek, hiszen a megye ellátásáért vagyunk felelősek. Persze, Pápán, Kaposvárott már megoldották a nagyüzemi szőr- telenítést — egy kemencén megy keresztül a bőrös alapanyag, ahol leperzselik —, mi azonban még nem tartunk ott. Mindenesetre a töltésnél talán visszatérünk a kézi munkához. — Önök a fűszerrel is óvatosabban bánnak. Talán ez is oka, hogy népszerűbbek a gazdasági termékek. Tancsik Mihály érve a következő : — Fűszerezhetnénk erősebben is, hiszen semmiképp nem azért spórolunk, mert ez valahol üzletet jelent, csakhogy mi kórházaknak, óvodáknak is szállítunk. Egyik alkalommal a parizer- be több „erőt” adtunk, máris jöttek a reklamációk, sőt visszaküldték a szállítmányt is. Egyébként mi nem szégyenkezünk a termékeink miatt, sőt, elébe megyünk a vásárló óhajoknak. A közelmúltban a Járműjavítóban, a Tisza Cipőgyárban több ezer emberrel kóstoltattuk meg a termékeinket, az „ízlelőknek” tesztlapokat osztottunk ki, és a tanulságokat hasznosítottuk. Megnézünk néhány tesztlapot. Van kifogás is — elsősorban ízre, zamatra — de ugyanakkor magas az elismerést jelentő bejegyzések száma is. Ennek ellenére valamennyien egyetértünk abban, hogy a sajt technológiáján van még finomítani való. Kitesszük a „platzra” a kenőmájast: színe erősen emlékeztet a parizerre, és abban még Péter Gábor is egyetért, hogy az íze is lehetne valamivel „kenőmája- sabb”. A miértre Tancsik Mihály- tól várjuk a választ. — Állíthatom, hogy a mi termékünk fehérjetartalma magasabb valamennyi kon- kurrensénál. Csakhogy amíg kis mennyiségben abárlében főtt májból csinálják a kenőmájast jóval több zsírral mint mi, nálunk nyersmájjal indul a dolog. Innen a küllembeli- különbség. Lehét, hogy ez kissé hátrányos, de állítom, ízben álljuk a versenyt. Állni kell a versenyt Mitagadás, a magyarázattal nem sikerült túlzottan meggyőzni, hiszen a jó íz már csak otthon derül ki. A termékbe a pulton kell az első látásra beleszeretni. Márpedig ez a kenőmájas nem lobbant lángra. Sok mindenről esik még szó, s hogy végülis megnyugodva távozok mint vásárló, ezt a szakemberek szemlélete teszi. Tudják, hogy monopolhelyzetüket elvesztették, ma már állni kell a versenyt azokkal, akik szebbet, jobban állítanak elő. A nyereség — mint mondják — számukra nem elsődleges szempont. A legfontosabb cél a vevők mind színvonalasabb ellátása. Aki eddig azt hitte, becsapják, amikor húsipari terméket vásárol — megnyugtathatom, téved. Benne van a húsárukban minden, csak éppen ... A vágóhíd csupacsempe húsgyára arrafelé tart. ami- koris majd egyik végén bemegy a disznó, a másikon kijön a kolbász. A mennyiség azonban megteremti a maga ellentmondását. A vevő ízlése nem változik az imponáló mennyiségi mutatókkal. Változtatni kell hát a technológiát; „emberszabásúbb” gépeket kell munkába állítani. S ha a rohanásban a minőséget sérelem érte, idejében kell javítani rajta. Még szerencse, hogy a húsiparnál ezt nemcsak felismerték. Palágyi Béla
