Szolnok Megyei Néplap, 1981. május (32. évfolyam, 101-126. szám)

1981-05-31 / 126. szám

4 SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 1981. MÁJUS 31. Marjai József hazaérkezett Moszkvából Marjai József, a Minisz­tertanács elnökhelyettese, aki a szovjet kormány meghívá­sára hivatalos látogatást tett a Szovjetunióban, tegnap ha­zautazott Moszkvából. A kor­mány elnökhelyettesét — aki tárgyalásokat folytatott a két ország közötti gazdasági együttműködéssel, összefüggő és a KGST tevékenységét érintő kérdésekről — a repü­lőtéren Nyikolaj Talizin. a Szovjetunió Minisztertaná­csának elnökhelyettese bú­csúztatta. Marjai József hazaérkezett Budapestre. Fogadására a Ferihegyi repülőtéren megje­lent Vlagyimir Pavlov, a Szovjetunió budapesti nagy­követe is. Lázár Mojszov hazánkba látogat Kádár Jánosnak, a Magyar Szocialista Munkáspárt Köz­ponti Bizottsága első titká­rának meghívására Lazar Mojszov; a Jugoszláv Kom­munisták Szövetsége Központi Bizottsága Elnökségének el­nöke a JKSZ küldöttsége élén a közeli napokban baráti lá­togatást tesz Magyarorszá­gon. Lubomir Strougal hétfőn hazánkba érkezik Lázár Györgynek, a Ma­gyar Népköztársaság Minisz­tertanácsa elnökének meghí­vására június 1-én, holnap baráti látogatásra hazánkba érkezik Lubomir Strougal; a Csehszlovák Szocialista Köz­társaság szövetségi kormá­nyának elnöke. (MTI) Lubomir Strougal életrajza Lubomir Strougal 1924. október 19-én született a dél-csehországi Veseli nad Luznici községben. 1943—1945 között az építőiparban és a gépiparban dolgozott. 1949- ben a prágai Károly egyetemen jogi doktori címet szerzett. 1948—1957 között a Ceske Bu- ,dejovice-i kerületi pártbizottság osztályvezetője, 1957-től 1959-ig a pártbizottság vezető titkára volt. Ezt követően a kormány tag­jaként töltött be felelős tisztsé­geket: 1959-től 1961-ig földműve­lésügyi, erdő- és vízgazdálkodási miniszter volt, 1961-ben pedig belügyminiszterré nevezték ki. Csehszlovákia Kommunista Pártjának 1958-ban megtartott XI. kongreszusán * a Központi Bizottság tagjává választották. 1965 áprilisában a Központi Bi­zottság titkárává és a KB me­zőgazdasági bizottságának elnö­kévé választották. 1968 áprilisá­ban a kormány elnökhelyettesé­vé nevezték ki. 1967—1969 között a CSKP KB életszínvonallal fog­lalkozó bizottságának elnöke. 1968 áprilisától 1969-ig pedig a gazdasági tanács elnöke volt. A párt vezető testületéiben a továbbiakban is több fontos megbízatást teljesített. 1968 no­vemberétől 1970 januárig a Köz­ponti Bizottság titkára és a tit­kárság tagja. 1968 novembere óta a KB elnökségének tagja­ként tevékenykedik. 1960—1969 között a nemzetgyű­lés képviselője, 1968—1971 kö­zött a cseh nemzeti tanács tag­ja, 1969 januárjától a szövetségi gyűlés népi kamarájának kép­viselője. Lubomir Strougal 1970 január­tól a Csehszlovák Szocialista Köztársaság szövetségi kormá­nyának elnöke. A CSKP idén megtartott XVI. kongresszusán ismét a Központi Bizottság elnökségének tagjává választották. Több magas álla­mi kitüntetés birtokosa. Leg­utoljára 1977 szeptemberében — csehszlovák párt- és. kormány- küldöttség tagjaként — tett láto­gatást hazánkban. WASHINGTON Gromiiko szovjet külügymi­niszterrel való szeptemberi New York-i találkozóját kö­vetően rövidesen megkezdőd­hetnek a tárgyalások az eurositratégiai rakétáikról, je­lenítette ki Alexander Haig. Az amerikai külügyminiszter pénteki St. Luis-i sajtókon­ferenciáján ugyanakkor azt mondotta, hogy az Egyesült Állatnak a SALT—2. szerző­dést nem a Szovjetunió af­ganisztáni szerepe, hanem a megállapodás „súlyos fogya- tékosisiáigai* miatt nem ik­tatta törvénybe. VARSÓ Varsóban tegnap Stanislaw Kama, a Lengyel Egyesült Munkáspárt Központi Bizott­ságának első titkára és Woj- ciech Jaruzelski hadseregtá­bornok, miniszterelnök, nem­zetvédelmi miniszter fogad­ta a Lengyelországiban tar­tózkodó Viktor Kuliikovota a Varsói Szerződés tagállamai egyesített fegyveres erődnek főparancsnokát, a Szovjet­unió marsallját. TEHERÁN Iránban folytatódik a nyi­latkozatháború az egymással szembenálló — nyugati ter- minoílágia szerint radikális­nak nevezett — vallási veze­tők és a — mérsékeltnek mondott — polgári politiku­sok között. Tegnap ismere­tessé vált Baniszadr elnök beszéde, amely még csütör­tökön hangzott ell Shirazban, a légierő katonái előtt. BEIRUT Beiruttól keletre, a libano­ni fővárost Damaszkusszal összekötő út mentén fekvő Zahle térségében ismét ki­újultak a harcok a jobboldali mi li (ásták és az arabközi bé­kefenntartó erők szíriad egy­ségei között. A szembenálló feliek ágyúkkal és rakétákkal lőtték egymást. BONN A nyugatnémet Szabad De­mokrata Párt kölni kong­resszusa hosszú és heves vi­ta után 271:103 arányban megszavazta a NATO 1979-es fegyverkezési határozatának támogatását A péntek éjsza­kai szavazást megelőzően Genscher pártelnök, a bonni kormány külügyminisztere bejelentette: lemond minisz­teri tárcájáról, ha pártja nem hai'andó elfogadni a kettős NATO-határozatot. Véget ért a mongol pártkongresszos J. Cedenbal a párt főtitkára Az ulánbátori Kormány- palota nagy tanácstermé­ben tegnap délelőtt ünnepé­lyes záróüléssel befejezte munkáját a Mongol Népi Forradalmi Párt XVII. kongresszusa. A kongresszus egyhangú­lag felhívást fogadott el, amely szabadságot követel mindazoknak, akiket az im­perialista világban a béké­ért, a szabadságért és a ha­ladásért vívott harcuk mi­att bebörtönöztek. A kongresszus teljes egé­szében elfogadta a Közpon­ti Bizottság Cedenbal által előterjesztett beszámolóját. Másik határozatában a ta­nácskozás elfogadta a hete­dik ötéves terv javaslatát azzal, hogy az egyes évi ter­veket végleges kidolgozásuk előtt minden esetben össz­népi vitára kell bocsátani. Egyhangúlag elfogadták a Központi Ellenőrző Bizott­ság jelentését, majd ismer­tették a pénteki zárt ülésen tartott választások eredmé­nyét. Az újonnan megválasztott Központi Bizottság első ülé­sén főtitkárává megválasz­totta Jumzsagijn Cedenbalt (aki eddig a KB első titká­ra volt). PÁRIZS Francois Mitterrand fran­cia elnök eleget tett egyik választási ígéretének és leál­lította a sokat vitatott plo- goffi atomerőmű építését. A Franciaország nyugati part­vidékén épülő berendezés az ország legnagyobb atomerő­műve lett volna, a helyi la­kók és kömyeeetvédők nyo­mására azonban az új elnök elrendelte az építkezés elő­készületi munkálatainak le­állítását. Meggyilkolták Banglades elnökét Meggyilkolták Ziaur Rah- mant, Banglades elnökét. A merényletre európai idő sze­rint tegnapra virradó éjjel Chittagong kikötővárosban került sor. Ziaur Rahman gyilkosa Manzur Ahmad dandártábor­nok, a Chittagong-i helyőr­ség parancsnoka. A Manzur Ahmed dandártábornok ve­zette lázadók elfoglalták a helfyi ráídiáálllomást és be­jelentették a forradalmi ta­nács megalakulását. A bangladesi rádió Üj- Delhiben lehallgatott adása szerint a hatóságok azonnali megadásra szólították fel Manzur Ahmed dandártábor­nokot és az őt támogató fegy­vereseket Az elnök meggyil­kolását követően kijárási ti- llallmat rendeltek el Daccá- ban és más bangladesi váro­sokban, az utcákon katonai járőrök cirkálnak. Az indiai szóvivő szerint tegnap reggel óta megszakadt a légi és vasúti összeköttetés Dacca és Chittagong között. Lezárták a daccai repülőte­ret, és megszakadt a külvi­lággal való telefon- és telex- összeköttetés is. Manzur Ahmed 1976-ig Banglades indiai nagykövet­ségének katonai attaséja volt, majd jelenlegi beosztása előtt, mint vezérkari főnököt, a katonai hierarchia harma­dik legfontosabb embereként tartották számon. r Izek, illatok, receptek Mégis hurka a hurka Évente visszatérő ünnepe volt a gyomornak a gyermek­korom disznóölése. Túl a hajnali visítás keltette bor­zongáson, a zsupszalmával végzett perzselésen, a leg­nagyobb élmény az volt, amikor komoly, meglett em­berek maszatos ujjaikon egy­másnak kínálgatták a hurka, a kolbász töltelékét, a disz­nósajtba szánt finomságokat. Aztán hümmögtek hozzá fon­toskodva, el is vitatkoztak rajta; bírna-e még egy kis sót, paprikát, majoránnát? Ettől ők, a leölt disznó kö­rül tevékenykedő felnőttek egy kicsit mindentudó sámá­nok lettek a szememben. A hízó földi porhüvelye, a spej- zot megtöltő disznóság vi­szont ekkor nyerte el sze­memben mind a mai napig el nem évülő megbecsülését. Később már vásárlóként sokáig tudomásul vettem, hogy a van jóval fontosabb, mint a milyen, aztán amikor megszoktam, hogy a hentes­üzletekben, a boltok húsos pultjainál megrázóan kelle­metlen meglepetések nem ér­nek, ízlelgetni kezdtem, kezd­tük, mit is eszünk? Az ínyencek szájról szájra adták egy-egy vidéki hentesbolt tit­kát; a kenderesi jó emléke­zetű Trenka — vagy a jász­berényi Hering bolt a vidék­járók mekkája lett. Később meg kellett tanul­ni egy fogalmat, a „gazda­sági” elnevezést. A termelő­szövetkezetek, állami gazda­ságok ízes. jó küllemű ter­mékei virítanak a boltokban. A vásárló gyakran ezzel kez­di az informálódást: „Gazda­sági van?” És ha igenlő a válasz, már szaladhat is a kiszolgáló kése a sajtnak, hurkának. Bizony, az üveg alatt lévő konkurrencia, a „vágóhídi” áru nem egyszer sárgul az irigységtől a keres­let láttán. A vevő olykor mondja a magáét: „Miért le­het egyetlen disznóból csak finomságot csinálni, még tu­catnyi sertésből is ízletest előállítani, nagyüzemileg pe­dig már csak magát kevés­bé keltetőt produkálni?” Amíg viszik, Nyomába eredtünk a rej­télynek. így jutottunk el a mezőhéki Táncsics Tsz mart­fűi húsüzemébe. Tisztaság, rend fogad, ami — a mindennapi betevőről lévén szó — igen fontos szem­pont, ezért is kívánkozik az élre. Az üzem valójában nem is üzem a szó szoros ér­telmében. Nincs itt szalag­rendszer; inkább több ügyes­kezű mester dolgozik egymás mellett, összeadva a hozzáér­tést, megbeszélve a vásárlók napi igényét. Pónusz Mihály hentes és szakács kezében egy jókora disznósajttal fogad. A göm­böcöt amolyan fésűs, szöges eszközzel böködi, hadd foly­jon a leve, mielőtt lepréseli. Á kérdés tulajdonképpen a cikk mottója is lehetne: — Mi a jó termékük titka? — Vegyük a disznósajtot: nagyra daraboljuk a beleva­lót, kézzel rakjuk a gömböc­be, préseljük. Gazdagon fű­szerezzük, olyan aromát adunk neki. amilyet otthon a disznóvágáskor. A szezon­ban nincs olyan szombat, va­sárnap. hogy ne hívnának a barátok, ismerősök böllér- kedni. De állítom, hogy a kezem ott is arra áll rá, ami­re idebenn. Ott egyetlen “disznóból kell finomat előál­lítani. itt. a mi kis üzemünk­ben napi harminc-harminc­ötből. — A kenőmájasuknak is jó híre van. Tesztláp az Az Állatforgalmi és Hús­ipari Vállalat megyei köz­pontjának irodájában — mi­közben Péter Gábor árufor­galmi ágazatvezetővel, Tan- csik Mihály gyártásvezetővel és Dóra László kereskedelmi csoportvezetővel ülünk együtt —, még mindig a „vásárlói odamondogatás” dolgozik bennem. Aztán az ember in­dulata lelohad, ahogy rájön: tulajdonképpen beesett a nyitott ajtón. — Tudják-e, hogy a bol­tokban a „gazdasági” termé­keket szívesebben veszik a vásárlók, mint az önökét? A beszélgetőpartnereket nem lepi meg a felismerés. — Tudjuk — mondja Pé­ter Gábor. — Csakhogy amíg egy regionális kisüzem öt­féle árut készít, mi ötvenet. Naponta kétszer annyi ter­méket állítunk elő, mint a konkurrenciát jelentő 15—20 „minikombinát” együttvéve. — Ettől még lehetne íze- sebb a hurka, a kenőmájas, a disznósajt. — Valóban így van — mondja Tancsik Mihály. — Vegyük csak a hurkát: ta­valy a rizsellátással problé­mák voltak, így 50 százalék­ban árpagyöngyével pótoltuk. nem lehet baj — Igen, szeretik a vevők, nem is tudunk eleget készí­teni. Nem spórolunk ki be­lőle semmit, nincs értelme, a fölöshöz úgy sem fér hoz­zá az ember. A gyártási nap­lón megy keresztül minden deka hozzávaló, és a végén a mennyiségnek stimmelni kell. — Honnan tudják, hogy mit kíván a vevő szájaíze? — Járjuk a boltokat, be­mutatókon ott vagyunk, és csak látjuk, hogy viszik a termékeinket. Addig pedig nem lehet bai. De az utcán is megállítanak ismerősök és mondiák: „jól van, komám, jót csináltatok!” A termelőszövetkezet hús­üzeme 1974 augusztusa óta termel. Jelenleg évente nyolc­kilencezer sertést dolgoznak fel, a hatodik ötéves tervben azonban szeretnék elérni az évi húszezret. Az üzemben összesen húszán dolgoznak, géDkocsivezetővel. takarító­val együtt. Inkább egv nagy család a kollektíva. Márpe­dig a családban — bűn, ha valaki elrontja az ételt. Járom az üzleteket, vásár­lók véleményével vetem ösz- sze a sajátomat, és egyre éle­sebben fogalmazódik meg bennem a kérdés: Vajon miért nem tud a legnagyobb termelő, a Húsipari Vállalat olvan ízletesen főzni, mint gyermekkorom botcsinálta böllérei vagy a mai gazdasá­gok szakácsai, hentesmeste­rei? „ízlelőknek” Hát oersze, hogy ez meg is érződött a minőségen. Aztán amikor a kereskedelem ki­fogásokat emelt, változtat­tunk a receptúrán. Marhabéi helyett disznóbélbe töltöttük, az árpagyöngyét elhagytuk, több fűszert tettünk a tölte­lékbe, de ez még nem lett volna elég a minőség javítá­sához. A gazdaságokban olyan töltőkkel dolgoznak, amelyik nem töri össze a tölteléket. Másfél millióért vettünk egy Handtmann gé­bet, amelyik nagyon szépen tölt. Tavaly ha mannát tet­tem volna a hurkába, a gép hibája folytán akkor is mancs jött volna ki belőle. Ezt a minőségjavulást csak észre kell venni a boltok­ban ... Való igaz, több a jó hurka a megye boltjaiban. Ezen a frontszakaszon tehát vissza­kozom. — A gazdasági sajt jobb minőségét viszont aligha le­het kétségbe vonni. — Nem is vitatjuk — mondja Dóra László. — A leggyakoribb panasz a saj­tunkra az. hogy a bőrös ré­szeket nem tudjuk szőrtele- níteni. A kisüzemekben ko­mótosan leperzselik a fejet, a körmöt, kézzel rakják a gömböcbe a tölteléket, aztán lepréselik. Csakhogy őket nem szorítja semmilyen kö­telezettség. Nálunk azonban menni kell a verklinek, hi­szen a megye ellátásáért va­gyunk felelősek. Persze, Pá­pán, Kaposvárott már meg­oldották a nagyüzemi szőr- telenítést — egy kemencén megy keresztül a bőrös alap­anyag, ahol leperzselik —, mi azonban még nem tartunk ott. Mindenesetre a töltésnél talán visszatérünk a kézi munkához. — Önök a fűszerrel is óvatosabban bánnak. Talán ez is oka, hogy népszerűbbek a gazdasági termékek. Tancsik Mihály érve a kö­vetkező : — Fűszerezhetnénk erő­sebben is, hiszen semmiképp nem azért spórolunk, mert ez valahol üzletet jelent, csakhogy mi kórházaknak, óvodáknak is szállítunk. Egyik alkalommal a parizer- be több „erőt” adtunk, már­is jöttek a reklamációk, sőt visszaküldték a szállítmányt is. Egyébként mi nem szé­gyenkezünk a termékeink miatt, sőt, elébe megyünk a vásárló óhajoknak. A közel­múltban a Járműjavítóban, a Tisza Cipőgyárban több ezer emberrel kóstoltattuk meg a termékeinket, az „íz­lelőknek” tesztlapokat osz­tottunk ki, és a tanulságokat hasznosítottuk. Megnézünk néhány teszt­lapot. Van kifogás is — el­sősorban ízre, zamatra — de ugyanakkor magas az el­ismerést jelentő bejegyzések száma is. Ennek ellenére valamennyien egyetértünk abban, hogy a sajt technoló­giáján van még finomítani való. Kitesszük a „platzra” a kenőmájast: színe erősen em­lékeztet a parizerre, és ab­ban még Péter Gábor is egyetért, hogy az íze is le­hetne valamivel „kenőmája- sabb”. A miértre Tancsik Mihály- tól várjuk a választ. — Állíthatom, hogy a mi termékünk fehérjetartalma magasabb valamennyi kon- kurrensénál. Csakhogy amíg kis mennyiségben abárlében főtt májból csinálják a ke­nőmájast jóval több zsírral mint mi, nálunk nyersmájjal indul a dolog. Innen a kül­lembeli- különbség. Lehét, hogy ez kissé hátrányos, de állítom, ízben álljuk a ver­senyt. Állni kell a versenyt Mitagadás, a magyarázat­tal nem sikerült túlzottan meggyőzni, hiszen a jó íz már csak otthon derül ki. A ter­mékbe a pulton kell az első látásra beleszeretni. Márpe­dig ez a kenőmájas nem lob­bant lángra. Sok mindenről esik még szó, s hogy végülis megnyu­godva távozok mint vásárló, ezt a szakemberek szemléle­te teszi. Tudják, hogy mo­nopolhelyzetüket elvesztet­ték, ma már állni kell a ver­senyt azokkal, akik szebbet, jobban állítanak elő. A nye­reség — mint mondják — számukra nem elsődleges szempont. A legfontosabb cél a vevők mind színvonalasabb ellátása. Aki eddig azt hit­te, becsapják, amikor hús­ipari terméket vásárol — megnyugtathatom, téved. Benne van a húsárukban minden, csak éppen ... A vágóhíd csupacsempe húsgyára arrafelé tart. ami- koris majd egyik végén be­megy a disznó, a másikon ki­jön a kolbász. A mennyiség azonban megteremti a maga ellentmondását. A vevő ízlé­se nem változik az imponáló mennyiségi mutatókkal. Vál­toztatni kell hát a technoló­giát; „emberszabásúbb” gé­peket kell munkába állítani. S ha a rohanásban a minő­séget sérelem érte, idejében kell javítani rajta. Még sze­rencse, hogy a húsiparnál ezt nemcsak felismerték. Palágyi Béla

Next

/
Oldalképek
Tartalom