Szolnok Megyei Néplap, 1981. május (32. évfolyam, 101-126. szám)

1981-05-29 / 124. szám

A KISZ-kongresszust köszöntve Ma reggel az Építők Rózsa Ferenc Művelődési Házában 815 ezer dolgozó és tanuló ifjúkommunista képviseletében 898 küldött részvételével megkezdi munkáját az ifjúsági szövetség legmaga­sabb fóruma, a KISZ X, kongresszusa. Mit várhatunk a KISZ X. kongresszusától? Néhány nappal a tanácskozás kezde­te előtt, amikor e sorok íród­nak, a kérdés sokakat foglal­koztat, az ifjúsági szövetség tagságán kívül mindazokat, akik felelősséget éreznek a fiatalokért. Mindazokat, akik figyelemmel kísérték példá­ul a kongresszusi előkészüle­teket, a Központi Bizottság levelének vitáját, a küldött- gyűléseket. Tulajdonképpen a kérdésre adható válasz megfogalmazódott az elmúlt hetekben. A kongresszus té­mái szükségszerűen azonosak az országos eszmecserében (megvitatott gondokkal, fel­adatokkal. Közülük idézünk fel néhányat: A fiatalok, a KISZ-tagok társadalmi megítélésének mércéje eddig is, ezen túl is csak az lehet, hogy miként teljesítik alapvető kötelessé­geiket. Azaz: hogyan dolgoz­nak, tanulnak. Ma a foglal­koztatottak több rnánt egy- harmada harmincéves vagy harmincon aluli. *A szigo­rúbb feltételek, u növekvő követelmények természetsze­rűleg a fiatal munkavállaló­kat is érintik. A kommunis­ta ifjúság szövetsége majd negyedszázados történetében mindig is jelentős helyet kaptak a termelési mozgal­mak. Most sincs másként, sőt, törvényszerűen az eddi­ginél is , nagyobb szüksége van az országnak a kezde­ményezőkészségre, a vállal­kozó kedvre. Mindarra, ami egy-egy akcióban az átlagos­nál többre ösztönöz. Az is bizonyos, hogy a központilag szervezett mozgalmak mel­lett mindinkább a helyi adottságokhoz igazodó vál­lalások fontossága nő. Az ál­talános receptek kora lejárt, a tennivalók különbözőek, mindenütt mást kíván a gaz­dálkodás. Mást jelent a jobb munkaszervezés, a hatékony­ság és a többi, oly gyakran emlegetett követelmény, at­tól függően, hogy az adott gyárban, szövetkezetben ép­pen hol tartanak, milyen gondokkal küszködnek. A „mit ad a társadalom­nak” gondolat folytatása az, hogy mit kap a társadalom­tól az ifjúság. A küldöttgyű­lések tapasztalatai is bizo­nyítják, hogy napjaink és a következő esztendők legna­gyobb problémája a lakás. Mit tehet megoldásáért az ifjúsági szövetség? Köztu­dott, hogy az ország teher­bíró képessége nem teszi le­hetővé a lakásépítésre for­dítandó összeg növelését. Ko­rábban soha nem jutottak annyian új otthonhoz, mint az elmúlt évtizedben. Ennek ellenére a nagyvárosokban la kapra tiz-tizenöt évet kell várniuk a jogos igénylőknek. Hogyan lehet változatlan anyagi feltételek között eny­híteni e társadalmi feszült­séget, csökkenteni a várako­zási időt és a lakáshoz jutás pénzbeni terheit? A jó ötle­tek, kezdeményezések soka­ságával. A KISZ ezeknek lett egyik szorgalmazója, tá­mogatója. Használható ja­vaslatok fogalmazódtak meg a kongresszust előkészítő vi­tákban is. Más természetű, de ugyan­csak szociális kérdés is a pá­lyakezdők helyzete. Bérek, beilleszkedés, szakmai elő­menetel lehetnének a cím­szavak. Rétegenként más­más hangsúllyal. A fiatal ér­telmiségiek egy része okkal panaszolja, hogy az átlagos­nál nehezebb az elhelyezke­désük. lassúbb a szakmai ér­vényesüléslük s vele együtt fizetésük emelkedése. Túlsá­gosan sok energiájukat köti le létfeltételeik megteremté­se, holott szellemi kapacitá­sukra, alkotó készségükre nagyon is szüksége van az országnak. Problémáik egy­úttal arra is figyelmeztet­nek, hogy az ifjúság külön­böző rétegeiről nem lehet uniformizáltan gondoskodni. Az egységes ifjúsági szövet­ségen belül mindinkább dif­ferenciálni kell, mert az egy­ség nem azonos az egyforma­sággal. Az egyetemistákat az oktatás színvonala, az ösz­töndíjak, a kollégiumi elhe­lyezés, a pályára kerülés foglalkoztatja elsősorban. A szakmunkástanulókat az is­kola és a munkahely köve­telményeinek összehangolása és így tovább. Sajátos meg­közelítést kíván a tizenéves korosztály. Részükről , jogos kritika érte. éri az ifjúsági szövetséget is. mert igénye­ik olykor meg nem értésre, elutasításra találnak, követ­kezésképpen nem érzik elég­gé a magukénak a KISZ-t. (Félreértés ne essék, nem a tizenévesek szűk. okkal el­lenérzést kiváltó csoportjá­nak igényeiről van szó.) So­kallják a formalitásokat, a bürokratikus vonásokat. Mindenre nyitottak s éppen ezárt érzékenyen reagálnak a sablonos válaszokra, a kül­sőségek szerinti megítélésre. A kongresszus nyilván az if­júsági szövetség belső életé­nek, mozgalmi módszereinek, stílusának megújulásáról — folyamatos megújulásáról — is tanácskozik. Megőrizve mindazt, ami ma is holnap is érvényes. A felsorolt példák többé­ke vésbé az ifjúsági szövetség érdekképviseleti, érdekvédel­mi tevékenységéhez is kap­csolódnak. Amiről a vitákban sokan szóltak elismerően, ugyanakkor kritikusan. A kettő között nincs lényegi el­lentmondás. Elismerés illeti ugyanis a KISZ-t azért, mert a munkahelyen immár érvé­nyesítik az ifjúsági törvény­ben is rögzített jogokat, többnyire partnernak tekin­tik az ifjúsági szervezetet, bevonják őket a fiatalokat érintő döntések előkészítésé­be. A kongresszus nemcsak if­júsági kérdések megválaszo­lására hivatott. Márcsak azért sem, mert az ifjúság- politika szerves része a „fel­nőtt politikának”. E politi­kai hivatás betöltéséhez fel­készült, elkötelezett tagság­ra van szükség. Olyan szer­vezeti életre, amely a köz- életiségre, a közösség, a tár­sadalom gondjai iránti érzé­kenységre nevel. Az alap- szervezetekben tanulják és egyúttal mindjárt gyakorol­ják is a mások iránti felelős­séget, a szocialista embert jellemző magatartást. Példát és biztatást remélve az idő­sebb nemzedéktől, köztük azoktól, akik a KISZ zászló- bontása óta éppen az ifjú­sági szövetségben értek fel­nőtté, legjobbjaik párttaggá. Másként fogalmazva: az if­júság sorsának alakításáért felelős az egész társadalom, de felelős az ifjúság is. Mert önmaga is alakítja körülmé­nyeit, a fiataloktól is függ, hogy miként foglalják el he­lyüket a társadalomban. És a KISZ-tagok határozzák meg alapvetően, hogy mire képes az ifjúsági szervezet. A dolog természetéből követ­kezik. hogy nem lehet máso­kat hibáztatni a mozgalmi élet fogyatékosságai miatt. Ennek a régi igazságnak az újbóli tudatosítását is jól szolgálták a küldöttgyűlések és bizonyára szolgálja a kongresszus. Az ifjúsági szövetség leg­magasabb fórumának tanács­kozása mindenkor mérföld­kő. Abban az értelemben, hogy mérleget készit az el­múlt öt esztendőről, eredmé­nyeket. tanulságokat sorolva. És programot ad ugyancsak öt esztendőre. Az elmúlt és a következő fél évi ized per­sze nem különül el egymás­tól. A szövetség története nem tagolódik kongresszus­tól kongresszusig tartó sza­kaszokra: folyamat, amely alapvető célokat erősít meg és a köznapok szorgos mun­kájának tapasztalataival gaz­dagodik. * M. D. XXXII. évf. 124. szám, 1981. május 29., péntek A MEGYEI PÁRTBIZOTTSÁG ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJA Kádár János fogadta Clodomiro Almeydát A tervezettnél is nagyobb mértékben kell javítani a munka hatékonyságát Ülést tartott a Minisztertanács A Minisztertanács tegnap ülést tartott. Jóváhagyta a KGST Végrehajtó Bizottsá­gának 99. üléséről szóló je­lentést és megbízta a gazda­sági bizottságot, hogy tegye meg a szükséges intézkedé­seket az ülésen elfogadott ajánlások végrehajtására. A kormány megtárgyalta aj 1980. évi állami költség- vetés végrehajtásáról szóló jelentést, és felhajtalmazta a pénzügyminisztert, hogy azt az országgyűlés élé terjesz- sze. Elfogadta az Országos Tervhivatal elnökének je­lentését az idei népgazdasá­gi terv végrehajtásának ed­digi tapasztalatairól. Megál­lapította, hogy az irányító szervek, valamint a vállala­tok és szövetkezetek a fela­datokra időben felkészültek, és szervezetten folytatják azok végrehajtását ennek köszönhetően a népgazdaság egyensúlyi helyzetének ala­kulása megfelel a tervben megjelölt követelményeknek. A külgazdasági feltételek számítottnál nagyobb mér­tékű romlása és más ténye­zők miatt azonban a hatá­rozatok végrehajtásában még nagyobb következetességre és a munka hatékonyságá­nak a tervezettnél is na­gyobb mértékű javítására van szükség. A kitűzött cé­lok eléréséhez szükséges to­vábbi tennivalókra a Mi­nisztertanács intézkedési tervet fogadott el. A kormány tudomásul vette a Központi Statiszti­kai Hivatal elnökének az állami népességnyilvántar­tásról szóló jelentését. Meg­állapította, hogy az eddig tett intézkedések segítséget adnak a népességnyilvántar­tás és az államigazgatási munka további korszerűsíté­séhez. Ehhez folytatni kell az adatszolgáltatás egyszerű­sítését, jobban össze kell hangolni a népességnyilván­tartás központi rendszerét, és az ahhoz kapcsolódó ága­zati rendszereket, meg kell teremteni az összehangolás feltételeit. A Minisztertanács elfo­gadta az Országos Környe­zet- és Természetvédelmi Tanács elnökének jelentését a tanács legutóbbi üléséről, ahol többek között megtár­gyalták a környezetvédelmi alapok felhasználásának a VI. ötéves tervidőszakra szóló irányelveiről és a Veszprém megye környezet­és természetvédelmi helyze­téről szóló jelentést. Kádár János, a Magyar Szocialista Munkáspárt Köz­ponti Bizottságának első titkára tegnap a KB szék­házában fogadta a küldöttség élén hazánkban tartózkodó Clodomiro Almeydát, a Chi­lei Szocialista Párt főtitká­rát. A szívélyes, baráti légkö­rű találkozón véleménycse­rét folytattak a nemzetközi élet időszerű kérdéseiről, a latin-amerikai helyzetről, valamint a két párt kapcso­latáról. Kádár János az MSZMP, a magyar nép szo­lidaritásáról biztosította a chilei demokratákat, minden hazafit a fasiszta diktatúra megdöntéséért folytatott ál­dozatos harcukban. A találkozón jelen volt Herman del Canto, a Chi­lei Szocialista Párt Politi­kai Bizottságának tagja, a KB titkára, Gregorio Navar- rete. a Központi Bizottság tagja BERUHÁZÁSI ELLENŐRZÉS A korábbinál kedvezőbb tapasztalatok A héten beruházási el­lenőrzés volt a megyében. A bizottságokat Andrikó Miklós, a megyei pártbi­zottság első titkára, Bar- ta László, a megyei tanács elnöke és Mohácsi Ottó, a megyei pártbizottság tit­kára vezette. Megtekin­tették a szolnoki papír­gyári rekonstrukciós nagy- beruházás, a Hetényi Gé­za Kórház 400 ágyas pa­vilonja, a Széchenyi lakó­telep, a szolnoki városköz­pont. a 605-ös sz. Szak­munkásképző Intézet kol­légiuma, a Török utcai 16- tantermes, a tiszaföldvári nyolc tantermes általános iskola, a jászkiséri Lenin Tsz 5400 férőhelyes juhá­szati telepe, a Zagyva töltéserősítés és mederren­dezés, valamint a 32. sz. főút Zagyva-híd és Zagy- varéfkast elkerülő szakaszá­nak korszerűsítési, vala­mint a megyei Növényvé­dő és Agrokémiai Állomás építését. A beruházási ellenőrzés tapasztalatait lápunk 3. oldalán közöljük. MEGERŐSÖDTEK A FOGYASZTÁSI SZÖVETKEZETEK A MÉSZÖV tisztújító küldöttgyűlése A Fogyasztási Szövetkeze- A küldöttek írásban jóelő­tek Szolnok megyei Szövet­sége tegnap tisztújító küldött- gyűlést tartott Marx parki székházában. Á tanácskozá­son kilencvenhat küldött kép­viselte a megye fogyasztási, takarék- és lakásszövetkeze­teit. A küldöttgyűlésen részt vett Majoros Károly, a me­gyei pártbizottság titkára, Kovács Sándor, a SZÖVOSZ elnökhelyettese, Sándor Lász­ló, a Hazafias Népfront me­gyei bizottságának titkára és Németh Magdolna, a KPVDSZ megyei bizottságának titkára. A tisztújító küldöttgyűlést Tigyi István, a MÉSZÖV el­nökhelyettese nyitotta meg. Repülőgéppel vegyszerezik az őszi árpát a zagyvarékasi Béke Tsz-ben re megkapták az elnökség, a felügyelő-, a nő- és az ifjú­sági bizottság beszámolóit az előző választás óta végzett munkáról. Az elnökség be­számolójához Szentesi Lász­ló, a MÉSZÖV elnöke fűzött szóbeli kiegészítést. Elmond­ta, hogy az elmúlt hat évben jelentős változások történtek a megye szövetkezeteinek számában és szervezetében. Az erőforrások koncentrálá­sa és a személyi feltételek javítása megteremtette a le­hetőséget a szövetkezeti fel­adatok magasabb színvonalú ellátásának. Ezeket támaszt­ja alá a szövetkezeti tagság az évenként megtartott tagér­tekezleten, falugyűléseken az ellátásról, a szolgáltatásokról kinyilvánított véleménye, a helyi párt- és tanácsi szervek rendszeres értékelései is. Szentesi László a továb­biakban a következő évek feladatait elemezte. Rámuta­tott, hogy az áfészek munká­jában a fő cél a kiegyensú­lyozott áruellátás, a kereslet­nek megfelelő kínálat biz­tosítása, a fogyasztói érdek- védelem, a szolid árpolitika, az udvarias, kulturált keres­kedői magatartás. Az ötödik ötéves terv során a boltháló­zat fejlesztése és bővítése már a hatodik ötéves terv időszakára is megfelelő felté­teleket teremtett csakúgy, mint a vendéglátásban. Ezért csupán a még elavult hálóza­tú helységekben kell a ■ kor­szerűsítést, a felújítást, a be­ruházást tervezni. Ugyanígy a vendéglátásban is kultu­rált vendégfogadást, a szo­lid árpolitika megvalósítását kell elsősorban feladatnak te­kinteni, hiszen az áfészek ma már megfelelő számú és szín­vonalú éttermekkel rendel­keznek. Amin feltétlenül ja­vítaniuk kell, az a termelte­tési és felvásárló tevékeny­ség. Az ellátás javítása érde­kében szorosabb együttmű­ködésre van szükség a ter­(Folytatás a 3. oldalon.)

Next

/
Oldalképek
Tartalom