Szolnok Megyei Néplap, 1981. május (32. évfolyam, 101-126. szám)
1981-05-28 / 123. szám
1981. MÁJUS 28. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 3 II „piros vonal” alatt... Nyúlketrec Egységcsomagban árulják Űj típusú nyúLketrecet gyártanak a tatabányai Delta Ipari Szövetkezetben a háztáji tenyésztőknek. Az új termék iránt nagy a kereslet. ezért ebben a negyedévben már tízezret készítenek belőle. Az Állattenyésztési és Takarmányozási Kutató Intézettel közösen fejlesztették ki a tatabányaiak az új variálható ketrecet. Mégoldotta a Hajdú automata mosógépek lábszerkezetének tőkés import mentes gyártását a KAEV mezőtúri gyára. Képünkön a lábszerkezet egyik fontos eléírtét kialakító bolygószegecselő gép Negyedszer kiválóak Ünnepi közgyűlés a jászalsószentgyörgyi Petőfi Tsz-ben Rövid határjárással kezdődött tegnap a jászalsó- szentgyörgyi Petőfi Tsz-ben a Kiváló Szövetkezet cím átadási ünnepségére érkezett vendégek programja. A szövetkezetiek bemutatták a nagyüzemi táblákat, a szakosított tehenészeti és sertéstelepeket, valamint a tsz műszaki-üzemeltetési és ipari központját. Az országos elismerés átadása alkalmából összehívott közgyűlésen Fekete Tibor elnök tájékoztatta a jelenlévőket a tavalyi gazdálkodási eredményekről. Ezek közül kiemelkedik az árbevételi terv 21 százalékos túlteljesítése és az 1979. évinél 5,6 millió forinttal nagyobb nyereség. A közös gazdaság állattenyésztői tavaly £fz 1979. évinél 60 tonnával több élősertést és 28 százalékkal több tejet értékesítettek. A növénytermesztés 1980. évi árbevétele az előző évit 4 millió, a tervezettet egy millió forinttal haladta meg. A gazdálkodási tervek jelentős túlteljesítése mellett a jászladányi szövetkezeti gazdák — a 398 tagot számláló 16 szocialista brigád kezdeményezésére — az utóbbi két évben 1 millió 500 ezer forint értékű társadalmi munkával segítették a szövetkezeti és községpolitikai feladatok megvalósítását. Az ötödik ötéves tervben negyedik alkalommal elnyert, a mezőgazdasági és élelmezésügyi miniszter és a TOT által adományozott kitüntetést dr. Garamvölgyi Károly, az Országos Vám- és Pénzügyőrség parancsnoka nyújtotta át a szövetkezet kollektívájának a tegnapi ünnepségen, amely a szolnoki Járműjavító munkáskórusának színvonalas műsorával fejeződött be. Fiatal gyógyszerészek részvételével Rozsnyai Mátyás emlékverseny Szolnokon Tegnap délután 16 órakor Szolnokon, a Megyei Művelődési- és Ifjúsági Központ nagytermében — a Magyar Gyógyszerészeti Társaság Szolnok megyei szervezete és a Szolnok megyei Tanács Gyógyszertári Központja rendezésében — megkezdődött a XVII. Rozsnyai Mátyás országos előadói emlék- verseny. A minden évben más megyében megrendezett versenynek az idén Szolnok megye ad otthont. Dr. Kapitány István, a megyei gyógyszertári központ igazgatója üdvözölte a megjelenteket, köztük Barta Lászlót, a megyei tanács elnökét, Majoros Károlyt, az MSZMP Szolnok megyei bizottságának titkárát, dr. Za-. lai Károly egyetemi docenst, a Magyar Gyógyszerészeti Társaság elnökét és dr. Bayer István egyetemi tanárt, az Országos Gyógyszerészeti Intézet igazgatóját. Dr. Zalai Károly méltatta az emlékverseny jelentőségét, az előadó fiatal gyógyszerészek lelkes munkáját. Megemlékezett arról, hogy nemrég Szabdaszáliáson átadták a verseny névadójának — a magyar gyógyszerészet XIX. században^élt kiemelkedő tudósának, Rozsnyai Mátyásnak — emlékszobrát. Az előzetesen benyújtott pályamunkák szerzői közül a zsűri 33 előadót hívott meg a versenyre. A 35 éven aluli gyógyszerészek három napon keresztül öt témában (például a gyógyszerészet történeti, szervezési kérdései; a gyógyszerek hatása és használata) számolnak be munkájukról, öntevékeny kutatásaikról. amelyet a zsűri értékel majd. Az eredmény- hirdetés és díjkiosztás május 30-án lesz. Újítási börze a Békéscsabai Konzervgyárban A Békéscsabai Konzervgyár tegnapi börzéjén dolgozóinak tavaly benyújtott 230 újítása közül tizennégyet ajánlott átvételre, hasznosításra. a Konzervipari Vállalatok Trösztjéhez tartozó 15 gyár szakembereinek. A meghívottak körében különösen munkaerőt, energiát és nyersanyagot megtakarító berendezések, műszaki megoldások keltettek figyelmet. Több újítás a munkavédelmet szolgálta, így a 15 fejes töltőgép megújított változata, amely egyúttal a termék minőségét és a gépet is védi, — Tíz esztendőben kétszer ha adódik ilyen, hogy ezeket a táblákat bevethetjük a magas talajvíz miatt — halljuk az elnökhelyettestől. — Itt, ahol most a silókukorica sorol, három év múlva már csak vizet, meg vizet látnak majd. A rákóczifalvai Rákóczi Termelőszövetkezettel határosak ezek a belvizes földjeink, a szomszédokkal összefogva egy 340 hektáros halastavat építünk, nyolcvanmillióért. A tervek szerint 1984-től évente félezer tonnányi halat értékesít majd együtt a Rákóczi meg a Dózsa Tsz. Mondják a szövetkezetiek, hogy még az idén hozzálátnak a halastó építéséhez. Akkorra éppen befejezik a gazdaság egy másik nagy beruházását, az 1972-ben épült sertés szaktelep bővítését. — Tavaly kezdtük a rekonstrukciót — veszi sorja az elnök a* munkákat — és már betelepítettünk egy új, 460 férőhelyes kocaszállást. A napokban átadjuk a három, egyenként 360 férőhelyes konténeres-battériás előne- velőt, és az épülő két hizlal- Idával se maradnak sokáig adósak a TRVVV brigádjai. Ha elkészül a harminckét milliós bővítés, a jelenlegi ötezer helyett évente tízezer hízót szállítunk a telepről a húsiparnak meg exportra. A téesz szárítóüzeménél dolgozók félmeztelen szenvedik a május végi kánikulát, az izzadt bőrt csípő-csiklan- dó szénaport. Egymást érik a lucernapelletet elszállító, a frissen kaszált zöldtakar- roánny-al érkező pótkocsis traktorok. Kísérőink az alig száz méterre lévő sertéstelepi építkezéshez invitálnak. — Nem sok ilyen új megoldást látnak a megyében, talán az országban sem — mutat Czesznak János a kocákkal nemrégen benépesített épületre, amelynek falát éppen felgöngyölték a jószággondozók. — A győri Graboplast készíti a műanyag falat, amit nyáron, ha meleg van a kocákra, csak feltekerünk. A szellőzőberendezések'kiiktatásával sok villanyáramot megtakarítunk. Hogy télen? — kérdez maga elé az elnök — majd meglátjuk. Temesközy F, Kengyelen is Májusi eső aranyat érne Négy MTZ-vel „húzatják" a répatáblát, aminek egyharmadán öntözéssel ellensúlyozzák a májusi aszályt Tikkad a kengyeli határ. A haragoszöld búzatáblák épphogy elrejtik a fácánt, a vadnyulat, pedig már kalá- szol a gabona. — Az idősebbjei azt tartják, — mondja Czesznak János, a Dózsa Tsz elnöke —, hogy a május csinálja a búzát. Csakhát ahhoz) kellene az aranyat érő eső. Az idén eddig ötven milliméterrel kevesebb csapadékot kaptak a földjeink, mint tavaly május végéig. Lassan nőnek az ősziek, márpedig az is öreg igazság, hogy ahol kicsi a szár, kevesebb lesz a szem. is. Persze a most soroló tavaszi vetésű növényeknek se jó ez a májusi aszály. Az Erzsébet-major melletti táblákban porzik a föld a kultivátorozó MTZ-traktorok mögött. A szépen lombosodó cukorrépasorok messzire viszik a tekintetet. — Azt ötszáz hektárnyi répánkból negyven hektárt ide vetettünk egy tömbbe — mutat körbe az elnök. — Tíz s/|izalékkal növeltük a tavalyihoz képest a vetésterületet. szeretnénk megfogni egy kis pénzt a többlet.cukor- termelési feláron. A négy MTZ-n kívül harmincegy másik gépünk is dolgozik most a határban. A növény- ápolási miunkákat végzik a cukorrépa-, a napraforgó- és a kukoricatáblákban, vágiák. szállítiálk a szárítóhoz az első kaszálásé lucernát. Hektáronként két és fél tonna zöldtakarmányt kaszálnak a gépek, a hűvös, száraz tavasz után elégedettek vele a téeszbeliek. A háztáji táblákban sem kevesebb a szénának való első növe- déke. — Ezernél több tagunknak és falubelinek adtunk bérbe egyenként ötven négyszög- öles lucernaparcellát. Kell a friss zöld az odahaza jószágot nevelőknek is, háromszáz anyajuhot, kétszáz szarvasmarhát, hatszáznál alig kevesebb kocát tartanak a kengyeli udvarokban. Tavaly nyolcezer sertést értékesítettünk a háztájiból, az idén eddig már hatszázra szerződtek a kistermelők. A háztáji ágazatunk ebben az esztendőben legalább 28 milliós árbevételre számít a kisüzemekből felvásárolt terményekből. jószágokból. A hatalmas cukorrépatábla túlsó felén öntözőberendezést állít össze az egyik növénytermesztő brigád. Más- félmilliót költött a téesz agy ezerméteres fővezeték kiépítésére. — Nem várhatunk az égi- ekre, nem leshetjük ölhetett kézzel az esőt— szögezi le az alkalmi határszemlére hozzánk csatlakozó elnökhelyettes. Zolnai Ferenc. — KétÍJ.j megoldás a sertésófök műanyagból készült, felgön- eyölhető fala. A rekonstrukcióval megduplázzák a szaktelep hízókibocsátását száz hektárnyi területet meg tudunk öntözni a cukorrépánkból, úgy tervezzük kétszer adunk neki hatvan-hatvan milliméter vizet a Nagykunság—2-es főcsatornából. Így legalább a növény egy- harmada nem szomjazik tovább. Furcsa kontraszt: szerte a táeszben az eget lesik, öntözéssel próbálkoznak, ugyanakkor az úgynevezett nagykengyeli Holt-Tisza-meder- ben jól jött az aszály. FAO meghatározása szerint korszerű, hatékony állat- egészségüggyel rendelkezik minden olyan ország, amelynek állattenyésztési vesztesége nem haladja meg az ágazat bruttó termelési értékének 15 százalékát. A legutóbbi statisztikai adatok szerint hazánk áfattenyésztésének évi bruttó termelési értéke 65 milliárd forint. Az állatbetegségek okozta évi kár körülbelül 6 milliárd forint. Ez az összeg jóval a „piros vonal” alatt van. Európában a tbc- és brucellózismentes állatállomány arányát tekintve a skandináv államok, az NSZK és Svájc után következünk. Bár a 6 milliárd forintos veszteség az állatbetegségek számláján szerepel. nemcsak az orvosilag pontosan meghatározható fertőző betegségek kórokozói a „bűnösök”. A veszteség sokféle. A beteg állatok kevesebb húst. tejet, tojást, stb. adnak, amiből 2—3 milliárd forint veszteség származik, az elhullásból pedig csaknem egymilliárd forint. Az állategészségügyi okokból származó veszteség másik felét a helytelen takarmányozási és -tartási körülmények okozzák. Az állattenyésztésben egyre jobban tért hódító ipari szemlélet fokozatosan szembe kerül az állatok biológiai igényeivel. Az Állategészségügyi Kutató Intézet véleménye szerint például az optimális nagyüzemi libaállomány — a jelenleg elterjedt tartási módszerek mellett — nem lehet több 5 ezer darabnál. Ezzel szemben az országban több helyen tízezres telepet tartanak, sőt van már 50 ezres is. Az egyoldalú gazdasági szemlélet természetesen megbosszulja magát. A nagyüzemi állattartás technikai fejlődését, a tagadhatatlan előnyei és eredményei mellett, árnyékként követik a hibás tartásból adódó üzemi betegségek. Csak egyetlen példa: a kocák és a hízók helytelen tartásából eredő corynebacillo- sis (gennyes fekélyekkel járó betegség) miatt az évi kár körülbelül 50 millió forint. A II. világháborút megelőző évtizedekben az állatok egyedenkénti gyógyítása, tehát a szorosan vett orvosi tevékenység volt az állatorvos fő feladata. Az akkori körülmények között a legveszélyesebb, úgynevezett bejelentési kötelezettség alá eső fertőző betegségek elleni küzdelmen kívül szervezett betegségmegelőző munkára nem lehetett gondolni. Mégis, az állatorvosok közreműködésével számos európai országot megelőzve elsőnek nálunk számoltak fel vagy szorítottak vissza néhány veszedelmes állatbetegséget, mint például a veszettséget, a takonykórt, a tenyészbénaságot és a sertéspestist. Ezekkel, a betegségekkel újra meg újra meg kellett küzdeni. A nagyüzemi állat- tenyésztés kialakulásával párhuzamosan lépésről lépésre „át kellett programozni” az állatorvosokat is. A nagy tömegben együtt tartott állatoknál a járványtan. de még inkább a gazdasági megfontolás azt diktálja, hogy egyedi betegkezelés helyett az állatorvosoknak a céltudatos takarmányozás kialakításával, egészséges tartási, ápolási technológiák megteremtésével a betegségek megelőzését kell elérni. Sajnos, ezek a feltételek csak laboratóriumi körülmények között hoznának tökéletes eredményt. A gyakorlatban a gazdasági és az egészségügyi szempont szembekerült egymással. többnyire az utóbbi rovására. Sokszor felmerülő kérdés, hogy Magyarországon dolgozó háromezer-kétszáz állatorvos tulajdonképpen orvos, vagy mezőgazdász? A hivatalos egyetemi állásfoglalás szerint a ma állatorvosa az orvosi ismereteken túlmenően már rendelkezik mindazokkal az állattenyésztési, takarmányozási, közgazdasági és szervezési ismeretekkel, amelyeknek birtokában a gyógyítás mellett különösen jelentőssé válik betegségmegelőző tevékenysége és szükség esetén irányítani is tudja az egyes állattenyésztő üzemek munkáját. z állatorvos felA adatköre tehát a mezőgazdasági termelésben rendkívül jiit> sokrétűvé vált. és adott helyzetekben hol az orvosi, hol a termelésirányítói szerep kerül előtérbe. B. P.
