Szolnok Megyei Néplap, 1981. május (32. évfolyam, 101-126. szám)

1981-05-24 / 120. szám

« _______________________Nemzetközi körkép 1981. MÁJUS 24. F ranciaország Harc a második győzelemért Az új elnököt, Francois Mitterrand-t az utcán, hivatalába menet is köszöntik hívei Nyugat és az eurorakéták Vétségek az igazság ellen Francois Mitterrandnak még egyszer győznie kell, hogy hozzákezdhessen a fran­ciák többsége által követelt változás megvalósításához. Hi­szen beiktatása és az új kor­mány hivatalba lépése után Mitterrand — elnöki jogkö­rével élve — feloszlatja a nemzetgyűlést, s június vé­gén parlamenti választásokat tartanak. Az elnökválasztási kam­pányt tehát nyomban képvi­selőválasztási kampány kö­veti, de azzal a lényeges kü­lönbséggel, hogy ennek hetei­ben már baloldali államfő és kormány áll az ország élén. Ha a szocialista párt jelölt­jét Franciaország élére eme­lő szavazók a nemzetgyűlés­be- is baloldali többséget juttatnak, akkor szocialista vezetésű kormány alakulhat ki. Ha viszont a jobboldali pártok megőrzik parlamenti pozícióikat, akkor igen bo­nyolulttá válik a helyzet, mert az államfő egy éven belül nem írhat ki újabb vá­lasztást. Mit tehet Mitterrand és ideiglenes kormánya a kép­viselőválasztásig? Megkezd­heti az elnöki program meg­valósítását. Felemelheti a minimális bért és az öregsé­gi járadékot, rögzítheti az árakat. Ami azonban még je­lentősebb : előkészítheti és az ország elé tárhatja azokat a javaslatokat, amelyekkel majd az új nemzetgyűlés elé kíván állni. Mitterrand gaz­dasági programjában szere­pel e gazdasági, szociális in­tézkedéseken túl a 35 órás munkahét fokozatos beveze­tése bércsökkentés'nélkül, a fizetett szabadságidő 5 hétre emelése, ami a munkanélkü­lieknek teremt foglalkoztatá­si lehetőséget. A program 210 ezer közületi munkahely lé­tesítését, s a nyugdíjkorhatár férfiak esetében 60, nőknél 55 évre csökkentését is tar­talmazza. A gazdaságpolitikai hatás mellett fontos belpolitikai szerepet szánnak az államo­sításoknak: a listán a magán­kézben levő bankok és bizto­sítóintézetek, a kohászat, a nukleáris és a hadiipar, a gyógyszergyártás kilenc nagy tőkéscsoportja szerepel. Az igazságosabb teherviselést szolgáló adóreform s más gazdasági, szociális tervek annál inkább támogatásra számíthatnak, mivel Giscard d’Estaing hétéves kormány­zását éppen a munkanélküli­ség háromszorosra növekedé­se és a beruházások elma­radása jellemezte. Ugyancsak az elmúlt hét év tapasztala­tai alapján a demokrácia megerősítésére, a közéleti er­kölcs tisztaságának helyreál­lítására vonatkozó tervek is várhatók. Kétségtelen, hogy Mitter­rand programja szerényebb, mint az 1972-ben elfogadott baloldali közös program, ám azt még a francia és a világ- gazdasági helyzet robbanás- szerű romlása előtt dolgoz­ták ki, s tény, hogy módosí­tása is a realitástól elsza­kadó túlzások miatt vallott kudarcot. A mostani program jobban megfelel a realitások­nak, amelyek a politikai for­dulat mellett gazdasági mér­téktartást követelnek. Min­denesetre, ha a baloldali sza­vazók második fordulóbeli egységét követi a baloldali pártok összefogása a parla­menti választásokon, akkor a 23 év után megbuktatott jobboldal bármily szépen helyrepofozott látszategysége sem gátolhatja meg a népi erők júniusi győzelmét, s ez­zel egy történelmi fordulat lehetőségének megteremtését. Vajda Gábor II világűr a népgazdaság szolgálatában Csupán néhány év telt él azóta, . hogy a világűrből megkezdődött a Föld fény­képezése, de már így is je­lentősek az ezen a téren elért. eredmények. Az űrfelvételek és a ha­gyományos kutatási mód­szerek együttes alkalmazá­sa lehetővé tette a Szovjet­unió néhány körzetének szeizmográf iái feltérképezé­sét. Ezt a módszert alkal­mazták az egyik legna­gyobb bányászati építkezé­sen. Megállapították, hogy a feltételezett szeizmikus veszély, nem olyan nagy, mint korábban hitték. így a biztonsági munkálatokat csökkenteni lehetett. A kozmikus adatok, a re­pülőgépek légifelvételei és a geofizikai mérések komp­lex alkalmazása lehetővé tette sok körzetben a kő­olaj- és földgázlelőhelyek meghatározását. Az űrfelvételeket sikerrel alkalmazzák a takarmány­készletek tanulmányozásá­nál. Segítségükkel megha­tározzák a legelők termő- képességét és ennek alapján tervezik meg az egyes te­rületek használatát. Ezen a téren jelentős gyakorlati eredményeket értek el Türkméniában. a Kalmük ASZSZK-ban és az ország más körzeteiben. A . szput- nyikokról készült felvételek alapján, a Kizil-Kum siva­tag homokjában csekély mélységben édes ós enyhe ásványisó tartalmú vizeket fedeztek fel. A fúrások alá­támasztották a prognózist és a feltárás ma a legelők öntözésére szolgál. Sok millió négyzetkilomé­ter területet foglalnak el a self-ek. A víz alatt, mé­lyükben haszno« ásványi kincsek, olaj- és gáz rej­tőzik. Feltárásuk mégis ne­hézkes. A ..Szaljut—6” le­génysége bebizonyította, hogy a tengeri és az óce­áni áramlatok feltérképezé­sével.' a növényi és állati planktonok megfigyelésével eredményt érhetnek el. Segítenek az űrfelvételek a hatalmas hidrotechnikai csomópontok. a vasutak, csatornák, olaj- és gázve­zetékek tervezésénél. Az űradatokat hasznosították a Bajkál—Amur vasúti fővo­nal építésében, néhány ví­zierőmű tervezésében. A kozmikus természetku­tatás nagy jövő előtt áll. A szputnyik ugyanis 5 perc alatt annyi munkát képes elvégezni, melyre egy re­pülőgép személyzetének Két ideális évszakra lenne szük­sége. A feldolgozás mód­szereit is javítani kell. hi­szen ma az információkat csak részben képesek meg­fejteni. Ugyancsak fontos, hogy a kozmikus információ mi­nél több helyre jusson el. Így a kozmikus természet­kutatás a termelőerők fej­lesztésének egyik legfonto­sabb hajtóerejévé válhat. özismert az SZKP K XXVI. kongresszu­sán elhangzott szöv­ik jet javaslat, amely mind a NATO, mind a Szovjetunió részére mora­tóriumot javasol új, -közép hatósugarú nukleáris rakéta­fegyverek Európába telepíté­sére. Más szavakkal, a Szov­jetunió azt javasolja, hogy fagyasszák be az ilyen fegy­verek meglevő mennyiségét és minőségét, beleértve ter­mészetesen az USA előretolt támaszpontjainak nukleáris fegyvereit is. A moratórium azonnal életbe léphetne, amint az adott kérdésről tár­gyalások kezdődnek és addig maradna érvényben, amíg állandó jellegű megállapodás születik nukleáris fegyverek európai korlátozásáról, vagy — ami még jobb lenne — csökkentéséről. Ebben látja a Szovjetunió a kiutat abból a „bűvös kör­ből”, amelyet a NATO 1979. évi határozata hozott létre, amely szerint Európa a szovjet területekre irányuló amerikai rakéták „tüzelő ál­lásává” válna. Ez a döntés azzal fenyeget, hogy Nyugat- Európa véglegesen a Penta­gon stratégiának túsza lesz, és katonai-stratégiai téren teljesen elveszíti önálló poli­tikáját. És most szóljunk néhány szót Bonn és a többi NATO ország hivatalos köreinek ..ellenérveiről”. A szovjet kezdeményezés állítólag azért elfogadhatatlan, mert 1. cél­ja a Szovjetunió SS—20 raké­tákkal elért fölényének a megszilárdítása, 2. az 1979-es októberi szovjet javaslathoz képest visszalépést jelent, végül 3. bármiféle morató­rium csak a szovjet rakéták egyoldalú csökkentése után lehetséges. Ahány „ellenérv” — annyi megszegése vagy rejtegetése az igazságnak. Az igazság elleni első vét­ség annak a körülménynek az eltitkolásában rejlik, hogy a közép hatósugarú szovjet ra­kéták korszerűsítése nem intézkedés, amely kivédi az „előretörés”, hanem válasz­amerikai „Phantom-ok” meg­felelő korszerűsítését, vala­mint azt, hogy a NATO öt amerikai „Poseidon” tenger­alattjárót kapott, amelynek mintegy 600 nukleáris töl­tetű rakétafejjel rendelkez­nek, ezek képesek csapást mérni szovjet célpontokra egészen az Uraiig. Ha nem lennének az amerikaiaknak előretolt támaszpontjaikon ilyen fegyverek, a Szovjet­unió nem kényszerülne ki­egyensúlyozni azokat a saját potenciáljának korszerűsíté­sével. Az igazság elleni második vétség lényege az, hogy a Szovjetunió nem tagadta meg egyetlen korábban tett javaslatát sem, így azt sem, hogy csökkenti a Szovjetunió európai részen állomásozó haderőinek számát, amennyi­ben a NATO lemond az ‘ új amerikai rakéták előállításá­val és elhelyezésével kap­csolatos határozatáról. Az igazság eltitkolásának harmadik mozzanata abban áll. hogy a „Szovjetunió egy­oldalú lefegyverkezésére” he­lyezett hangsúlyt a nyugat­európai vezetők nyilvánvaló­an arra használják fel, hogy elvonják a figyelmet az ame­rikai „héják” előtti kapitulá­ciójukról, az úgynevezett „kettős megoldás” alapjait illetően. Mint ismeretes, az új amerikai rakéták kifej­lesztéséről hozott döntés ér­vénybe lépése a SALT—2 egyezmény ritifikálásának a függvénye volt. Washington új emberei arra az álláspont­ra helyezkedtek: hogy mind­az semmis, ami előttük volt. ehát a „kettős meg­oldás” fő ütőkár­tyáját kitépték a bonni politikusok kezéből. Ilymódon. csak egyetlen kártya maradt a kezükben — az amerikai és annak katonai vezetőié, akik az egyensúly megbontását szorgalmazzák. Szpartak Beglov A merénylet képei: Reagant eltalálja a támadó golyója ostanában miim- den reggel talá­lok legalább egy, de inkább több cikket a vezető amerikai lapokban Ronald Reagan személyiségének di­cséretéről. Az elnök tavaly ősszel nyerte meg a válasz­tásokat, az idén tavasszal vi­szont valóban meghódította az. amerikai közéletet: többen Bisenhowerhoz hasonlítják, kormányzásának első száz napját pedig Franklin Roose­velt 1933-as nyitányával ve­tik egybe. A közvélemónyku- tatások alátámasztják az első hízelgő hasonlatot, a körül­mények csak kevéssé a má­sodikat. ötven éve összeha­sonlíthatatlanul rosszabb volt a gazdasági helyzet. Szó se róla, Reagan most is komor A bűvös 100 nap után Reagan „magas lovon” képet fest az állapotokról, dehát minden új elnök cse- püli a ráhagyott gazdasági, politikai örökséget. Egy biztos: Reagan szemé­lye egyelőre sikeresebb, mint politikája. Kivált az ellőne elkövetett merénylet óta, melynek két közvetlen kö­vetkezménye volt az elnök számára: egy időre Te kell mondania kedvenc hobbijá­ról, a lovaglásról, viszont magas lóra ült a publikum szemében. Semmi kétség: Ro­nald Reagan kifejezetten szerencsés ember. Carter fö­lényes legyőzése után. januá­ri beiktatása napján oldódott meg a teheróni t,úszügy is. Annyi halogatás után az ő elnöksége napjaiban szállt fel — a nemzeti büszkeség sebeire gyógyírt csöpögtetve — a Columbia űrrepülőgép, mintegy bizonyítva: annyi kudarc után küszöbön az új siker-korszak. S nem utolsó­sorban a hetvenéves elnök szivét hüvelyknyivel elkerül­te a merénylő golyója. Ennyi szerencse már a po­litikában is kamatoztatható. Reagan és környezete ezt is teszi. Zajlik a reagani gazda­ság-politika első nagy tör­vényhozási ütközete, s az el­nöknek a jelek szerint sike­rült megbirkózni a képviselő­házbeli ellenállással. Igaz. hogy a demokrata ellenterv alig különbözik — s részle­teiben csupán, nem elveiben — Reagan programjától. ,.Az állam a fejünkre nőtt és so­kat költ.” — közölte dörgő tapsot kiváltó április végi kongresszusi beszédében az elnök. Ha hajdan Roosevelt az állami beavatkozás foko­zásával Iáhalt ki a válságból, most Reagan az ellenkezőjé­ben véli meglelni az áremel­kedés és a gazdaság egyhely­ben topogásának gyógymód­ját. Szerinte csökkenteni kell — persze a katonai kiadások kivételével — az állama köl­tekezést. s egyáltalában minden állami beavatkozást a tőke tevékenységébe. Ma­napság nem a környezetvé­delem a divatos téma. ha­nem a piacvédelem, vitatják a minimálbér jogosultságát és maximális moz.gósteret nyitnak — a trösztellenes törvényt elhanyagolva — a Ismét munkában a felgyógyult elnök: Bzagan találkozója Waldheim ENSZ-főtitkárral nagy cégeknek. Igaz, Reagan adócsökkentési programjának a „kis üzletemberek” is ha­szonélvezői. A gazdaság- és t árs ada lom pepi t i kai f ord u la t vesztesei pedig azok a szegé­nyek, akiknek védelmére nem nagyon tolonganak a „középosztály” szavazási han­gulatát leső politikusok. Am:i a külvilágot igazán érdekli, az az amerikai kül­politika alakulása, kivált a fegyverkezés és fegyverkor­látozás problémája. 'Nos, ezekre a kérdésekre nem sok eligazító választ adott Reagan kormányzásának eb só, ..bűvös” száz napja. Ta­lán azért is szellemeskednek némelyek az amerikai sajtó­ban. amikor a „második száz napról” cikkeznek mostaná­ban: addigra eldől a Kong­resszusban a gazdasági szó­csata, és határozottabbá vá­lik netán a kormány koncep­ciója a nemzetközi helyzet­ről. Az első száz napban Reagant és közvetlen tanács­adóit elsősorban a belső gazdasági témák foglalkoz­tatták. S bár Reagan való­ban mindenekelőtt Amerikát ígéri újjávarázsolni, ő sem akadályozhatja meg-sokáig, hogy a külvilág bekopogjon Washington ajtaján. Avar János Összeállította: Majnái- József

Next

/
Oldalképek
Tartalom