Szolnok Megyei Néplap, 1981. május (32. évfolyam, 101-126. szám)

1981-05-24 / 120. szám

XXXII. évf. 120. szám, 1981. május 24., vasárnap A MEGYEI PÁRTBIZOTTSÁG ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJA Drágán dolgozunk Több jel is arra vall, hogy olykor túlságosan is a „vi­lágpiaci hatások” bűvöleté­ben élünk és dolgozunk, s nem fogjuk föl, hogy a kö­rülmények közepette, valami egészen más módon kellene dolgozni. Például: szervezettebben. Ama egyszersmind azt is je­lenti, hogy jobban, pontosab­ban; következésképpen gaz­daságosabban ós olcsóbban. Sok éve már, hogy a munka- szervezés javításával kapcso­latos tennivalókra kormány­határozat hívta fel a figyel­met. Még ma sem lehetünk elégedettek a rnunka szerve­zettségével, így aztán miért is számolnánk az önköltséget lényegesen befolyásoló ol­csóbb munkavégzéssel ? Az indokoltnál drágább munka pedig — tetszik vagy nem tetszik — ott van az indo­koltnál magasabb árakban. Vagy: a minőség Kiszámí­tották például, hogy ha a ru­házkodási cikkek, bútorok; a háztartási gépek és a hír­adástechnikai berendezések minősége csak annyit javul­na,, hogy ezzel élettartamuk mindössze 10 százalékkal nö­vekednék, akkor ez évi hét- mdlliárd (!) forint kiadástól mentesítené a lakosságot. Ügy, hogy közben sem a gyártási költségek, sem a fo­gyasztói árak nem emelked­nének. Az árak viszont emelked- niek. Mert ha arról van szó, hogy „jobb minőséget”, ak­kor szótárunkban ez többnyi­re az „újat, a korszerűbbet” jelenti. Az újhoz, jobbhoz, korszerűbbhöz pedig — gon­dolkodásunk szerint — fej­lesztések, új beruházások, te­hát újabb pénzösszegek szükségesek. Márpedig ezt valakinek meg kell fizetnie! Sajátságos — és persze tá­madhatatlan — okoskodás, egyetlen, 'de korántsem je­lentéktelen szépséghibával: a logikai sorból 'kihagyjuk azo­kat a mérhetetlen belső tar­talékokat, amelyek haszno- sítása a minőség javítására is jótékony hatással lehet­nek. Ehhez megint csak nem kell más, mint szervezetteb­ben, pontosabban, tehát job­ban dolgozni. Ez pedig nem a nagy pénzekkel megváló- ] sítható beruházások függvé- ; nye. No és persze — szinte fél­ve írjuk ‘le — némileg töb­bet is kellene dolgozni. Ami persze egyenes következmé­nye lenne a szervezettebb munkavégzésnek. Az „állás­időben” való semmittevés éppúgy pénzbe kerül, mint a folyamatos munkavégzés. Az állásidőnek ára van, s ezt valamennyien fizetjük. A fogyasztói árban; az építke­zések — már régóta irreáli­san magas — költségeiben. Azzal is, hogy gyártmányain­kat, a világpiac jócskán le­értékelte, mert azon a pia­con, fájdalom, nem érvénye­síthetőek a mi sajátságos munkavégzésünk következ­ményei. A világpiac vásár­lóit a legkevésbé sem érdek­li, hogy mi drágán — pontat­lanul, fegyelmezetlenül és szervezetlenül — dolgozunk. Bizony az árak nem csak a világpiaci hatások miatt emelkednek. Emelkednek azért is, mert tudnánk ugyan jobban, szervezettebben, te­hát olcsóbban dolgozni, de sok esetben még nem így dolgozunk A hanyag, a rossz, az össze-vissza kapkodással végzett munkát árfelhajtó té­nyezőként könyveljük el. Ez ügyben igazán nem ártana némi egészséges — és társa­dalmi méretű — felháboro­dás, ami végülis cselekvés­hez vezet. V. Cs. Tisza cipőtől a Tisza bútorig Korszerűbb termékek a hazai piacra és exportra (Tudósítónktól.) A Tisza márka egyre in­kább rangot jelent megyénk szocialista iparában. Ezt ta­núsítják a tények, az V. 5 éves terv eredményei, to­vábbá a VI. 5 éves terv elképzelései. A Tisza Cipő­gyár tavaly 11 millió pár cipőt értékesített belföldön és az exportpiacon. A ko­rábbi évekénél választéko­sabb, tartósabb cipők meg­nyerték a vásárlók tetszését. A divat azonban változó, eh­hez a gyáriak is igazodnak. A Tisza Cipőgyárban azzal kezdték 1981-et, hogy ter­mékváltást „indítottak” el. Üjabb biztonsági és munka- védelmi cipők kifejlesztését kezdték el. A mostani terv­időszakban valamennyi na­gyobb, speciális foglalkozta­tási ágazat — az egészség­ügytől a bányászatig — szá­mára készítenek a követel­ményeknek legjobban meg­felelő lábbelit. Az új termék­típusokból már ebben azév­ben 200 ezer párat értékesít a vállalat. A munkavédelmi és biz­tonsági cipőket eddig több nemzetközi kiállításon is be­mutatták nem kis sikerrel. Hollandiában eddig közel 30 ezer párat értékesítettek. Az új típusú benzin- és olajálló munkacipők iránt is számot­tevő a kereslet, ezek hasz­nát elsősorban a vegyi üze­mek dolgozói és a benzinku­tasok látják majd. A gyár textil és műbőr felsőrészű szandálprogramot alakított ki. A modellek a legújabb divat szerint készülnek, a felhasznált anyagok összeté­telét tekintve lényegesen ol­csóbbak, mint a bőrből ké­szült divatcipők. A hazai fo­gyasztóközönség sokáig ki­fogásolta, hogy nem kapha­tók műanyag esőcsizmák. A jogos panasz orvoslására a gyár elhatározta, hogy közel 40 millió forintos beruházás­sal ebben az évben kifejlesz­ti a műanyag esőcsizmák gyártását. A különleges bé­léskialakítás következtében hosszabb ideig hordható csiz­mákból — az idén először a gyermekek részére — 100 ezer párat gyárt. A jövő év­től kezdve viszont 300 ezer pár női, férfi- és gyermek­csizma kerül forgalomba. A gyár a VI. ötéves tervben ex­portját is tovább bővíti, a szocialista országokon kivül — amelyek jelenleg a leg­nagyobb partnerei — 25—J0 országba szállít cipőt. Az évi több mint 15 mil­lió dollár árbevétel érdeké­ben továbbfejleszti kapcsola­tait a TANNINPEX közös vállalataival. A Tisza Bútoripari Válla­lat szolnoki gyáregysége már korábban letette névjegyét praktikus, korszerű konyha­bútoraival. Műszaki gárdá­jára az a jellemző, hogy mindig keresik kutatják az újat, arra törekednek, hogy a modern lakáskultúrához illő bútorokat gyártsanak. A gyáregység 53 és fél milliós első negyedévi tervelőirány­zatát, ak éves feladat egyne­gyed részét nemcsak teljesí­tette, hanem 2 millió forint­tal túl is szárnyalta. Az eredményhez jelentősen hoz­zájárult a gyár múlt évben kifejlesztett új terméke, a Nikoletta konyhabútor, amely ugyanúgy, mint 1980- ban az első negyedévben is keresett termék volt, és több változatban készült. További új típusok gyár­tásán is dolgoznak. Egyes új konyhagarnitúráikat már az őszi BNV-n szeretnék ki­állítani. A legújabb kínálat között szerepel többek között az úgynevezett készülékes konyhagamitúra, amelynek jellemzője, hogy a bútorba a hűtőgépet, a tűzhelyet, va­lamint a páraelszívót is be­építik. Az új termékekre a je­lenlegi piackutatások szerint exportlehetőség is kínálko­zik. A Szerszámgépipari Mű­vek karcagi gyárának idei munkáját az jellemezte, hogy a múlt évben megkezdett szerkezetváltoztatás már konkrét termelési feladatot jelentett. Felkészültek az F3N típusú esztergagép gyár­tására és kibocsátására. A tervekkel összhangban ala­kult a közúti fékszerelvény gyártása. Elkészült a terve­zett 60 lemezmegmunkáló kisgép, valamint hat darab OR-típusú rezgőolló. Bár a gyár első negyedévi árbevé­teli tervét 6 millió forinttal túlteljesítette, az év eddigi szakasza mégsem volt gond­talan. Késett az exportkiszál­lítás, mivel a külföldi part­nerek csak részben igazolták vissza a korábban megkötött szerződéseket. Bizonyos mér­tékig nehezítette a tervszerű munkát a rapszodikus anyag- ellátás, egyes kereskedelmi áruk hiánya, továbbá az a körülmény, hogy a szükség­lethez képest kevés a jól képzett szakember. A gyár vezetői azonban megteszik a szükséges intézkedéseket, hogy a nagyüzem első fél­évi 75 millió forintos tervét maradéktalanul teljesítsék és a nyereséget is elérjék. Endrész Sándor Sikerrel mutatkozott be az idei Budapesti Nemzetközi Vásáron a jászberényi Mű­szeripari Szövetkezet: új termékét, a prés­le vegö-szárftóberendezést — képünkön jobbról — BNV-díjjal jutalmazta a kiállí­tás szakzsürije. — Főleg az olaj- és élel­miszeriparban, a vegyészetben használatos levegővel működtetett szerszámok és szerszámgépek szuper-száraz levegővel történő ellátására alkalmas az új műszer, amelyet az idén 20 millió forint értékben gyárt a szövetkezet. Az 1977 évi BNV-n ugyancsak vásári díjat nyert kábelvédel­mi berendezéseit is kiállította a jászberé­nyi szövetkezet a kőbányai vásárvárosban. A két műszercsaládból, a préslevegő-szá- rítókbói és a kábel'védelmi rendszerekből 1981-ben 70 millió forint értékben exportál a szövetkezet a Szovjetunióba és Bulgári­ába. (Képes vásári beszámolónk a 3. olda­lon.) A megújulás útján Háztüznézöben a Tiszazugban Szép siker volt Tiszaszentimre bízik a sikerben Magyar pártküldöttség utazott a mongol pártkongresszusra Sarlós Istvánnak, a politi­kai bizottság tagjának veze­tésével elutazott a Mongol Népköztársaságba a Magyar Szocialista Munkáspárt kül­döttsége, amely részt vesz a Mongol Népi Forradalmi Párt május 26-án kezdődő XVIII. kongresszusán. A küldöttség tagjai: Hónig Fe­renc, a KB tagja, az MSZMP jánosbalmiai Községi Bizott­ságának titkára, K. Papp József, a KEB tagja, az MSZMP Tolna megyei bi­zottságának első titkára, és Szerencsés János, hazánk mongóliai nagykövete, aki Ulan-Batorban csatlakozik a küldöttséghez. Bővítik a Testvériség gázvezeték kapacitását Az eredeti terveknek meg­felelően az idén tovább nö­velik a Testvériség gázve­zeték kapacitását. A hazánk energiaellátásában kiemelke­dő szerepet játszó gázveze­ték teljes beruházási prog­ramja már eleve három sza­kaszra tagolódott A csaknem egy évtizeddel ezelőtt jóvá­hagyott program első két szakaszában elkészült a szovjet határ és a Borsod megyei Leninváros, illetve a Leninváros és a Pest megyei Zsámbok közötti vezeték. A két ütemre tagolódó harma­dik szakaszban elsőként a beregdaróci kompresszorál­lomást adták át rendeltetésé­nek, majd pedig kiépült a Leninváros és Hajdúszobosz­ló közötti vezetékrendszer. A harmadik szakasz második ütemében sorra kerülő nagy­szabású munkálatok eredmé­nyeként a Testvériség gáz­vezeték kapacitása. eléri majd az évi 7 milliárd köb­métert. Ezzel egy részről tel­jesen biztonságossá válik a hazai gázellátás, másrészről megteremtődik a lehetősége anniaki, hogy a vezeték igény- bevételével Jugoszlávia is importálhasson szovjet föld­gázt A kapacitásnövelő beruhá­zás kivitelezése az utóbbi na­pokban megkezdődött. Ennek során a gázvezeték első hazai fogadóállomásán, Beregdaró- con újabb nagy teljesítmé­nyű 'kompresszort helyeznek üzembe, a tervek szerint már ez év októberében. A vezeték leninvárosá állomásán három, a beregdarócinál kisebb tel­jesítményű kompresszort szerelnek fel, s ugyanilyen módon bővítik a városföldi k ompiressízor-báz.ist is. Egy­idejűleg új vezetéket építe­nek Vecsés és Városföld, il­letve Városföld és Kiskundo- nozsma között.

Next

/
Oldalképek
Tartalom