Szolnok Megyei Néplap, 1981. május (32. évfolyam, 101-126. szám)

1981-05-03 / 102. szám

XXXII. évi- 182. szám, 1981. május 3., vasárnap A MEGYEI PÁRTBIZOTTSÁG ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJA Érted, veled a Vöröskereszt Száz év a humanizmus, a társadalmi haladás jegyé­ben. Ez lehet a közeid cente­náriumát ünneplő Magyar Vöröskereszt tevékenységé­nek summázata. Alapításá­nak gondolata a csatatere­ken született. Alapvető indí­téka a háborútól, természeti csapósoktól sújtott szenvedő emberek megsegítése, gondo­zása, gyámolítása volt; em­beriesség, az egymással való törődés jelszavát írták zász­lajukra az alapítók. A vöröskeresztes eszmék atyja, Henry Durant a solfe- rinói csata borzalmainak lát­tán ismerte fel egy nemzet­közi emberbaráti segélyszer­vezet létrehozásának szüksé­gességét. Az 1864-es genfi egyezményhez csatlakozó Ma­gyar Vöröskereszt Egylet 1881. május 16-án tartott ala­kuló közgyűlésének szerve­zőit a boszniai háborúban harcoló katonák szenvedése késztette arra; hogy létre­hozzák emberbarát! segély­szervezetüket a Magyar Szent Korona Országai Vörös Ke­reszt Egyletét. Olyan történelmi nagysá­gok példája ihlette őket, mint a mohácsi csatatér halottait tisztességgel eltemető Kani­zsai Dorottya, az árvízi ha­jósként segítő Wesselényi Miklós, az 1848—49-es ma­gyar honvédsereged tábori kórházainak főápolónője, Kossuth Zsuzsa, akik a ha­zaszeretet és emberiesség je­gyében munkálkodva voltak úttörői hazánkban a' vörös­keresztes eszméknek. Nehéz lenne akár csak címszavakban felsorolni va­lamennyi területet, ahol a Vöröskereszt, az egészségügyi szakszolgálattal, a többi tár­sadalmi és tömegszervezettel együtt a szocialista egészség­ügy fejlesztése érdekében te­vékenykedik. Külön fejeze­tet érdemelne a természeti csapások idején, tapasztalha­tó nagyfokú vöröskeresztes aktivitás elemzése. Csupán az elmúlt két évtizedben 166 millió forint értékű segélyt küldött a Magyar Vöröske­reszt a háborús konfliktusok, árvizek, földrengések álltai sújtott 71 országba. Történelmi tény, hogy az alapítás óta eltelt száz év során a vöröskeresztes szer­vezetek munkájának közép­pontjában. Magyarországon is a háborús konfliktusok, természeti katasztrófák kö­vetkezményeinek elhárításá­ra való felkészülés állt, bár ezzel párhuzamosan egyre több figyelmet szenteltek a lakosság egészségügyi ellátá­sára, a szociális, családvédel­mi munkára, az egészségügyi fel világosító, oktató tevé­kenységre, az ifjúság között végzett munkára. Szerveze­tileg is nagy fejlődést mutat a száz esztendős időszak. Az egykori 28 ezer tagot szám­láló jótékonysági intézmény milliós táborral, jelentős anyagi báz|iissal rendelkező, nagy hazai és nemzetközi te­kintélynek örvendő tömeg­szervezetté vált. A Magyar Vöröskereszt 13 200 alapszer­vezetében. 17 000 egészség- üeyi állomásán évente több mint 200 ezer ifjú és felnőtt vesz részt a különböző szin­tű és tárná iú segítségre felké­szítő tanfolyamokon. A felszabadulásunk után egyre nagyobb teret kaptak a vöröskeresztes munka bé­kés körülmények között vég­zett formái: a szociális, egészségnevető, ismeretter­jesztő tevékenység. A máso­dik világháború után átme­netileg stagnált a Vöröske­reszt munkája, de az 1945- ben létrehozott nemzeti se­gély keretében akkor is há­romszázezernél több aktivis­ta végzett hősies rpunkát a nyomor, az éhínség, a járvá­nyok leküzdése, a sebesültek, menekülték, árván maradtak felkutatása, az elhurcol­tak hazaszállítása érdeké­ben. Nekik köszönhető, hogy a vöröskeresetes eszmék to­vább éltek és az 1948 máju­sában történő újjászervezés után immár új, az ország de­mokratikus átalakításához kapcsolódó feladatok vártak a szervezetre. Békés munka az ember ér­dekében, ez jellemzi napja­inkban is a Magyar Vörös- kersezt hazai és nemzetközi tevékenységét. Legfontosabb feladata az egészségvédelem, az egészségnevelés, a család­politika segítése természe­tesen a Vöröskereszt sajátos eszközeivel A felnőtt és if­júsági vöröskeresztes szerve­zetekben komoly munka fo­lyik az elsősegélynyújtása tanfolyamokon, amelyek egy­ben a balesetvédelem bázi­sait is jelentik. Hagyomá­nyosan vöröskeresztes fel­adat az önkéntes ápolónők képzése, elsősorban az ifjú­ság körében. Kevés ország büszkélkedhet olyan eredmé­nyekkel, mint a vöröskeresz- tes véradó mozgalom, hisz ma már a teljesn hazai szük­ségletet térítésmentesen az önkéntes véradók segítségé­vel biztosítjuk. Nemzetközi kapcsolatai közismerten széles körét, ter­mészetesen nemcsak a se­gélyprogramokban vállalt je­lentős kezdeményezőszerepe és konkrét tevékenysége fém­jelzi. hanem az a szerteága­zó diplomáciai, jószolgálati tevékenység is, amellyel tisz­teletet és tekintélyt vívott ki magának világszerte. A Ma­gyar Vöröskereszt a béke ér­dekében lép fel a nemzetkö­zi kon ferenciákon; tanácsok­kal, konkrét szervező munká­val segíti a fejlődő országok vöröskeresztes szervezeted­nek építését. A nemzetközi vöröskerseztes fórumokon, különösen az európai regio­nális konferenciáikon a többi szocialista ország vöröske­resztes szervezeteivel karölt­ve mindig az emberiesség; a béke ügyét képviselte. Az első regionális konfe­rencián, amelyet közvetlenül a háború után 1947-ben Belgrádban rendeztek meg, még a kapcsolatok újrafel- vétele. rendezése; az együtt­működés új, demokratikus formáinak kialakítása volt a főtéma. A másodikon, 1970- ben, Cannes ben már a vö­röskereszt béke-feladatait fo­galmazták meg! A harmadik európai regionális konferen­cia megrendezését a cente­náriumát ünneplő Magyar Vöröskeresztre bízták. A konferencia vendégei május 3-i jubileumi ünnepségen való részvételükkel is meg­tisztelik a Magyar Vöröske­resztet, majd négynapos ta­nácskozáson hat pontban vi­tatják meg a Nemzetközi Vö­röskereszt előtt álló feladato­kat, az „Emberiességgel a békéért” jelszó szellemében. Fehér mezőben vörös ke­reszt A szenvedőknek segít­séget az elmaradott körül­mények között élőknek az okos felvilágosító szót a há­ború sújtotta népek szenve­déseinek enyhítését is szim­bolizálja ez a jeli A békét amelynek megőrzéséért ha­zánkban is szívósan küzd a vöröskeresztes aktivisták milliós tábora. Orvosok, pe­dagógusok, diákok, munká­sok, földművesek, akiket bár­milyen baj esetén az embe­riesség, a segíteni akarás ve­zérel tetteikben. Hálával és szeretettel köszönti őket cen­tenáriumuk alkalmából az egész magyar társadalom. V. f. Május 1-i seregszemle a fővárosban, a megyében Űjabb piros betűs lap író­dott a munkásmozgalom ha­zai és nemzetközi krónikájá­ba : munkasikereire büszkén és további országépítő ter­veibe vetett hittel ünnepel­ték meg Budapest dolgozói a 37. szabad május elsejét. Több mint negyedmillió résztvevője volt az ünnepi seregszemlének, amelyet ha­gyományosan a Városliget melletti felvonulási téren rendeztek meg. Délelőtt 10 órától kezdődően több mint két óra hosszáig tartott a proletár nemzetköziség és a munka ünnepének budapesti seregszemléje, amelyen a két milliós főváros munkásosztá­lya, egész lakossága együtt ünnepelt az ország vezetői­vel és harmincnégy ország dolgozóinak meghívott kép­viselőivel. Pontban 10 órakor fanfá­rok hangja jelezte a fölvonu­lás nyitányát, miután úttörők százai virágokkal köszöntöt­ték a dísztribünön helyet foglaló vezetőket, az ünnepre érkezett külföldi vendégeket, a munkásmozgalom veterán^ jait. A Magyar Népköztársaság címerével ékesített díszemel­vényen ott volt Kádár János, az MSZMP Központi Bizott­ságának első titkára. Loson- czi Pál, a Népköztársaság Elnöki Tanácsának elnöke. Lázár György, a Miniszter­tanács elnöke. Aczél György, Gáspár Sándor, Havasi Fe­renc. Korom Mihály. Ma- róthy László, Méhes Lajos, Németh Károly. Óváry Mik­lós. Sarlós István, a Politikai Bizottság tagjai. Brutyó Já­nos, az MSZMP Központi El­lenőrző Bizottságának elnöke és Gyenes András, a Közpon­ti Bizottság titkára. Velük együtt köszöntötték az ünne­pi esemény résztvevőit a fő­város párt- és tanácsi veze­tői, a társadalmi és tömeg­szervezetek képviselői, a munkásmozgalom veteránjai, a XII. pártkongresszus és a felszabadulás 35. évfordulója tiszteletére meghirdetett munkaverseny kitüntetett munkáskollektívái. A terme­lésiben élen járó vállalatok, brigádok képviselői. A környező épületek hom­lokzatát a nemzetközi mun­kásmozgalom vörös lobogói, nemzeti színű zászlók, a nem­zetközi összefogást hirdető jelmondatok ékesítették. Éljen május 1.! — élőkép­ben ezt a köszöntőt rajzolták ki a dísztribün előtt, a fel­vonulás élén haladó fiata­lok. S ezután jöttek a nagy múltú ' munkáskerületek nagyvállalatainak kollektí­vái: az angyalföldiek, a cse­peliek, a kőbányaiak. Kart karba öltve vezették azokat az oszlopokat, amelyekben a főváros huszonkét kerületé­nek ünneplői haladtak. Miként a megnyitó menet­ben is ott voltak Budapest XIII. kerületi dolgozta kol­lektíváinak képviselői, a több mint két óra elteltével ugyancsak angyalföldiek zár­ták a sort. Ezt követően az MHSZ fia­taljai és a fővárosi sportklu­bok egyenruhába öltözött if­jú tagjai rendeztek látványos bemutatót — záróképként a fölvonuláshoz. KÁDÁR JÁNOS NYILATKOZATA Kádár János, a Magyar Szocialista Munkáspárt Köz­ponti Bizottságának első titkára a budapesti dolgozók május 1-i felvonulásán nyilatkozatot adott a sajtónak: Számomra nagy öröm, hogy — annyi május 1. után — az idén is részt vehetek a fővárosi dolgozók nagy se­regszemléjén. Ez a felvonulás — mindenki láthatja — politikus, lelkes, vidám, — mondhatni, — családias jel­legű. Ügy gondolom, jól tükröződnek a hazánkat ma jel­lemző alapvető viszonyok, az a politikai egyetértés, biz­tonságos és céltudatos építő munka, amellyel a főváros, az ország népe szocialista céljaink valóra váltásáért jó eredménnyel küzd. Mint az országban mindenütt, a2 élen itt is a nagy szocialista munkaversenyek győztes kol­lektívái haladnak, itt a tribünön közöttünk vannak a szocialista munka új hősei. Pártunk Központi Bizottsága, s a magam nevében szívből üdvözlöm őket, s köszön- töb egyben egész munkásosztályunkat, szövetkezeti pa­rasztságunkat, az értelmiségi dolgozókat, időseket és fia­talokat a nagy nemzetközi munkásünnep, május 1. alkal­mából. Az első, amire ezen az ünnepen is gondol az ember: politikai egységben, biztonságban, nyugodtan, magabizó- an, az építő munkával elfoglalva él népünk. Ennek meg­őrzése a legfontosabb, s akkor bizakodva nézhetünk f ő­re, akármilyen nehéz körülmények között kell egy-egy feladatot megoldanunk, és bízhatunk abban is, hogy az eredmények sem maradnak el. A rádió, televízió jóvoltából a világ hallhatja, lát­hatja, mi hogyan ünnepelünk. Hangsúlyozni szeretném, hogy ez a seregszemle üzenet is a világ népeinek: szo­cializmust, békét akarunk! Ez biztosítja jövőnket és ezt kívánjuk a világnak is. Innen is köszöntjük a Szovjet­uniót, a szocializmust építő népeket, a világ kommunista és munkásmozgalmát, a haladó embereket, a nemzeti szabadságukért küzdőket. Minden józan embert, aki meg­érti, hogy a világnak béke kell, és a maga részéről kész azért munkálkodni. Az ilyen célt kitűző mozgalmak, erők, törekvések bizton számíthatnak a magyar népre. Számíthatnak arra, hogy lehetőségeihez mérten ott lesz mindenütt, ahol a jó oldalon az emberiség közös ér­dekeiért kell küzdeni. NAGYGYŰLÉS SZOLNOKON Faluvégi Lajos mondott beszédet Faluvégi Lajos beszédét tartja Május elsejében mindig van valami szívdobogtató, felszabadult hangulat, ez az ünnep a jó kedvnek és a po­litikai demonstrációnak az ötvözete. így volt ez péntek délelőtt Szolnokon is, ahol a Kossuth térre, a politikai nagygyűlés színhelyére mint­egy húszezer ember vonult fel, zászlókkal, transzparen­sekkel. A menet élén a fel- szabadulási és kongresszusi munkaversenyben kiváló eredményeket elért kollektí­vák haladtak. A Himnusz elhangzása után Árvái István, az SZMT vezető titkára nyitotta meg a nagygyűlést, amelynek el­nökségében részt vettek Fa­luvégi Lajos, az MSZMP Köz­ponti Bizottságának tagja, a Minisztertanács elnökhelyet­tese, Andrikó Miklós, a me­gyei pártbizottság első titká­ra, Barta László, a megyei tanács elnöke és sokan má­sok, a megye, a város poli­tikai, társadalmi szerveinek vezetői közül, és a munkás- mozgalom veteránjainak, va­lamint a kitüntetett munkás­kollektívák képviselői. A megnyitó után Faluvégi Lajos tartott beszédet. — Hazánkban a tavasz több nagy ünnepünknek az évszaka. Ezeket a tavaszi ünnepeinket — 1848 március idusának, a Tanácsköztársa­ság megalakulásának és ha­zánk felszabadulásának az évfordulóját — a munkás- osztály nemzetközi szolidari­tásának napja zárja, — mondotta bevezetőül a kor­mány elnökhelyettese, majd így folytatta: — Nemzeti és munkásmoz­galmi évfordulóink azonban nemcsak a múlthoz kapcso­lódnak, és nem is csak az ünnepélyesség méltó 'hozzá­juk. Különösképp érvényes ez május elsejére! Ezen a májusi napon az ünnepélyes­séggel igazán természetes módon megfér az életöröm, a vidámság. Ez nem is cso­da. hiszen ez a nap — a mun­ka a munkásmozgalom ün­nepe — egyszersmind messzi századokra visszanyúló ha- nyományokat őriz és folytat. A természet kibontakozásá­nak ezt az ősi ünnepét vá­lasztotta majd 100 évvel ez­előtt a II. Internacionálé — a munkásosztály nemzetközi szervezete — is, hogy felmu­tassa a mozgalom erejét, s kinyilvánítsa követeléseit. Ez a történelemformáló osz­tályerő nem kevesebbet ígért, mint azit. hogy — akárcsak tavasszal a természet — a társadalom is újjászületik. Újjászületést ígért és köve­telt azoknak, akik a legtöb­bet szenvedtek a szabadjára engedett önző magánérdek­től. akik a tőke uralma alatt sosem láthatták és nem él­vezhették munkájuk gyümöl­csét. — Szabadság, rend. béke, munka — ezek a haladó ma­gyar erőknek történelmileg állandó céljai azóta, hogy 1890. május elsején először vonultak fel a magyar mun­kások, hirdetve az új ünne­pet. És emlékezzünk törté­nelmi jelentőségű május el­sejéinkre ! 1919-re, amikor fél évtizednyi háborúzás után szabadon és a megkezdett történelmi tettek tudatában vonultak fel a dolgozók. Vagy az 1945-ös szabad má­jus elsejére, amely akkor egy lerombolt ország újjá­születésének egyik első jele volt. De idézzük fel 1957 em­fFolytatás a 3. oldalon)

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom